Komáromi Lapok, 1931. július-december (52. évfolyam, 78-153. szám)

1931-08-04 / 93. szám

2. oda). »KOMÁROMI LAPOK« 1931. augusztus 4 semmisül, vagy fogollyá lesz. Ez dió­héjban 1849 augusztus 3. története. Ha Klapka vereséget szenved és az ellenség elvágja visszavonulásának út­ját, elfoglalja a dunai hidat, akkor Komárom megsemmisül. így azonban a sereg vigan menetelt vissza az ellen­séges zászlókkal, sőt az akkor ennél is fontosabb zsákmánnyal, a vágómarhák, lovak százaival, takarmánnyal, élelmi­szerekkel és a futó ellenségtől elhagyott felszerelés és hadiszerek bőséges kész­leteivel, fegyverekkel és beszegezett ágyukkal. A komáromi Rozália templomban — mely egyedül maradt érintetlen az előző évi nagy tűzvésztől — minden feleke­zet hálaadó istenitiszteletet tartott, öröm­ujjongás töltötte el a várost, amelyről az egykorú hírlapok emlékeznek meg. A negyvenkilences hősnek, Klapka Györgynek ércszobra ott áll Komárom főterén és hirdeti, hogy nemzetünk szabadságához utolsó lehelletünkig ra­gaszkodnunk kell. Az olyan nemzet, mely erről lemond, nem méltó a nem­zet névre. Törvényerőre emel­kedik a magyar föl­hatalmazás! javaslat. — augusztus 3. A magyar képviselőház hosszas és zajos viták után szombaton nagy több­séggel elfogadta a fölhatalmazási ja­vaslatot, amelyet hétfőn harmadszori olvasásban is elfogadtak. A felsőház pénzügyi bizottsága hétfőn délután foglalkozott a javaslattal, amelyet ked­den délelőtt 10 órakor kezd tárgyalni a felsőház plénuma. A felsőház elnök­sége úgy számit, hogy két nap alatt befejezik a fölhatalmazási javaslat fel­sőházi tárgyalását, mert a felsöház ház­szabályai lehetővé teszik, hogy szük­ség esetén akár permanens ülést is tartsanak, ami természetesen attól függ, hogy milyen számban jelentkeznek a szónokok. Ha sokan jelentkeznek, akkor a felsőház kedden délelőtt 10 órától délután 2-ig, majd 4 órától este 9 óráig ülésezik. Bethlen miniszterelnök azt a kíván­ságát közölte a felsőház elnökségével, hogy legkésőbb augusztus 6-án, csü­törtökön a felsőház üzenetét tudomá­sul vehesse a képviselőház és igy másnap, azaz pénteken, már törvény­erőre emelkedhetik a felhatalmazási törvényjavaslat. A magyar miniszterelnök a parla­mentben Roosevelt amerikai követet, a miniszterelnökségen pedig De Vienne francia követet fogadta, akikkel hosz­­szasan tárgyalt a gazdasági helyzetről. Nagy Endre a héten vagy tizenötödször jelentette be, hogy végleg szakit a kabaréval. Tudjuk azt, hogy a kabaréirodalmat, amely pesti ízével, romlatlan bohém­­ségével külön műfajt jelent, ha nem is a magyar irodalomban, de a pesti irás Pantheonjában: Nagy Endre teremtette meg. Ezekből a lompos, kényelmes hu­morú, de erkölcsös lelkiismeretű ten­denciákból alakult ki egy szórakoztató forma, amely a kabarépódiumról átju­tott Molnár Ferencen keresztül a Víg­színházba, amelyhez elmentek frissítőért a megboldogult Szenes Béla, néha Fodor László, sokszor Nóti Károly, Vadnai és a többi. A Nagy Endre-ka­­baré mókáiból, szatíráiból terebélyes egy-és háromfelvonásosok nőttek. Nagy Endre most bejelentette, hogy szakit a kabarével és csak irodalmilag fog mun­kálkodni. Egy bibi van. Nagy Enere elfelejti, hogy az ő kabaréja irodalmi műfaj, tehát irodalmi kabaré. És ha Nagy Endre irodalmi mun­kássága ezután is olyan sikeres lesz, mint kabarézása, — ha könyveiben is olyan virtuozitással fog kabarézni, sza­­tirázni, nevettetni, mint a pódiumon: akkor továbbra is a pesti Pantheonban első helyen áll majd a nagyendrei póz (zi) Nagy ünnepre készül a pápai ref. főiskola Petőfi és Jókai iskolája négyszáz éves. Pápai diák: azt jelenti, hogy nem akármilyen diák. Ez fokozatot jelent, patinát és romantikát. Büszkeséget, amely nem ok nélkül való, régi, szép emlékek, amelyek frissen élnek, mint egy Petőfi vers vagy egy Jókai regény és jelentik nemcsak a múltat, hanem a virágzó jelent is. Hiszen a pápai diák még mindig szárnyakat kap az iskolában, amely épségben, erőben él és négyszáz éves. Az idén ünnepli a pápai református főiskola fennállásá­nak négyszázadik évfordulóját, s ami­kor itt állok a régi emlékek között kutatva, a négy század előtti múltból visszaidézek egy hangot. A két kis ha­rangét, a főiskola régiségtárában. Scho­­lae reformatae Papensis 1531. — ezt a felírást viseli a két kis harang és amikor megkoppintom — megcsendül. Egy hang négyszáz év előttről, amely még ma is szól... Ez a két harang a legrégibb emléke a főiskolának és egyik bizonyság a mellett, hogy már 1531- ben fennállott. Az iskola 1585-ben ké­szült, legrégibb törvénykönyve is az 1531-es alapitásról szól és ezt az év­számot említi a legtöbb történetiró. Az első esztendők története csak úgy fá­tyolosán áll előttünk. Thurzó Elek or­szágbíró, utána Enyingi Török Bálint földesurasága alatt kezdődött Pápán a lutheri reformáció, akkor fordult meg itt Bálint pap, Pápa reformátora s az ő keze nyomán alakulhatott át a már meglévő iskola protestánssá, előbb Lut­her szellemében, hogy azután néhány évtized múlva kálvinista erősség váljék belőle. Hol volt a legelső iskola? A város piaca mellett, ahol az egykori református templom állott, a mai római katolikus iskola helyén, vagy a már eltűnt bástyán: nem lehet biztosan meg­állapítani, hogyan tanítottak az első rektorok, akik két-három évenként vál­toztak, hogy helyet adjanak a külföld­ről tudománnyal megtelt uj erőknek, hogyan tanították a maguk tudományát előirt tanterv nélkül, jóformán tankönyv nélkül, kik voltak az 1534-ből egyedül ismert Gyzdavyth Péteren kívül: erre mind kevés a válasz. De annyi bizo­nyos, hogy 1585-ben az iskola alma mater, illustris schola volt, főiskola, ahol már tantárgy volt a teológia is. Nagy tanárok, híres diákok, A régi emlékek, most, a jubileum előtt uj életet élő adatok tárháza a főiskola régiségtára és a könyvtár. A 63000 kötetes könyvtárban — ha a tudós Pongrácz József igazgató vezet — könnyű eligazodni. Egy érdekes, nemes arc néz szembe velünk a könyv-A várt nagy siker jegyében zajlott le a Hakoah szombat esti vidám estje. Zsúfolt nézőtér tapsolt a kitűnő mű­kedvelőknek, vidám hangulatban tán­coltak a párok egészen a világossá induló reggeli órákig. — A Hakoah ezzel az estjével felülmúlta minden te­kintetben a tavalyit és műkedvelő gár­dájával az elsők közé emelkedett. * A műsort Nóti Károly Horgászás c. tréfája nyitotta meg. A kávéházi jele­netben Király Dezső játszotta a fősze­repet, — minden humortól duzzadó szavát kacagás kisérte. Mesterien ala­kított. Nyiltszini tapsot kapott Grossz llus szép beszédtechnikájával, kellemes hangjával mutatkozott be. A jasszokat Goldring Béla és Weiner Aladár mu­tatták be élethü kosztümben és élethü alakításban. A pincér szerepéből mes­teri kabinetalakitást formált Waldhauser stván. Vaszary János Kalap-ja következett ezután. Király Dezső férje és Grosz llus felesége voltak a darab közép­pontjában. Kacagást kacagásra halmoz­tak Waldhauser Istvánnal együtt, aki a „harmadik“ szerepében kapott tap­sokat. A darab legnehezebb szerepé­tárban: Mándi Márton Istváné, akit Izsó Miklós művészkeze mintázott meg szobornak. A krónika szerint ő volt a főiskola mindenkori legnagyobb pro­fesszora, a kollégium második meg­alapítója, aki a nyomorúságos évek után, amikor bécsi parancsra az isko­lának egy szomszédos, kis faluba, Adásztevelre kellett menekülnie. 1783- ban visszahozta Pápára, a négyosztá­lyos gimnáziumból ismét főiskolává fejlesztette és ezt a jellegét küzdelme­sen a konventtel is elismertette. „Úgy élt mindig a pápai diákok emlékezeté­ben, mint nagyon tudós professzor, örökös munkában élő alkotó, a diák­ság áldott lelkű édesatyja, akinek fe­jében — a régi krónika szerint — „azon óriás gondolat támadt, hogy Pápán a’ Dunántúli ifjúság számára egy Anya Oskolát építsen és alkosson. E nagy gondolatnak élt ő hátralevő még 41 éveiben“, amig a pestis el nem ragadta. Kívüle híresebb rektorai, majd pro­fesszorai voltak az iskolának: Kocsi Csergő Bálint, Séllyei István, Tóth Fe­renc, Zádor György, Tarczy Lajos, Kerkápoly Károly, Bocsor István, Vály Ferenc, Antal Gábor dr., s az újabb időben hosszabb ideig igazgatók: Szi­lágyi József, Kis Ernő, aki a főiskola első rendszeres történetét is megírta és Faragó János. A tanítványok közül sok nagynevű ember került ki, hogy néhányat említ­sünk azok közül, akik már csak em­lékünkben élnek: Petőfi Sándor, Jókai Mór, Antal Gábor, Ballagj Mór, Bocsor István. Endrődi Sándor, Eötvös Károly, Fábián Gábor, Kerkápoly Károly, Koz­ma Sándor, Molnár Aladár, Orlay So­ma, Tarczy Lajos, Thaly Kálmán, Zá­dor György. A két legnevezetesebb diák: Jókai és Petőfi. 1841-ben íratták be Jókait, akinek nevével egy lapon olvasható az iskola anyakönyvében Petőfi Sán­doré is. A reájuk vonatkozó emlékeket a könyvtár külön vasajtós szobájában őrzik, sok más értékességekkel, köny­vészeti ritkaságokkal, becses kéziratok­kal együtt. Nagyon értékesek azok az adatok, amelyek az Ifjúsági Képzőtársaság jegy­zőkönyveiben és az Érdemkönyvben olvashatók. Megtudjuk, hogy Jókai, akit Petőfivel, akkor még Petrovits Sándor­ral egyszerre választattak meg a Kép­zőtársaság bírálójává, mint poéta, be­­szélyíró, bíráló és szavaló vett részt az önképző munkában. (Folyt, köv.) Komárom, — aug. 3. ben Schwartz Erzsit láttuk viszont, aki az arisztokratikus modorú szobalány figuráját sok kedvességgel, finom ábrá­zoló eszközökkel mutatta be. A szerelő szerepéből Weisz József pár szavával is erős alakot formált. Szünet után Windeisen Manci, az ismert táncművésznő tanítványai mutat­koztak be: Goldberger Ili és Weil Kató keleti tánca, Kohn Ibi spanyol tangója, Goldschmied Manci japán tánca és Rotter Rózsi magyar tánca, mind per­cekig tartó tapsolásra inspirálta a kö­zönséget. Mindnyájan tehetségesek, sik­kesek voltak és a maguk tehetségén keresztül hirdették Windeisen Manci értékes művészi kvalitásait. Barabás Lóránd Kettecskén c. jele­netében Goldring Béla finom, kidol­gozott, értékes alakítást nyújtott. Nem maradt mögötte partnernője, Deutsch­länder Lilly sem. Spielberger Béla szerepét hibátlanul látta el. A rövid jelenet nagyon tetszett a közönségnek. Nyiltszini tapsot kaptak. Deutschländer Lilly temperamentumával érdemelte ki a közönség fokozottabb tetszését. A slágerdarab Nóti Károly Motor c. bohózata volt. Ebben a darabban Waldhauser István és Weiner Aladár voltak svungban. Mindakettő pompás hangulatot teremtett és sok tapsot ka­pott. Goldring Manci humora most sem tévesztette el hatását. Minden szavát mosoly és nevetés kisérte. Friss hangulatot hozott a színpadra vidám­ságával Grosz Erzsi. Schwartz Erzsi a táncosnő szerepében sokoldalúságát igazolta. Az előadásról még csak azt jegyez­zük meg, hogy olyan rendezést, olyan kidolgozott alakításokat, mint ezen az előadáson láttunk, már régen nem lát­tunk. Ez egy embernek köszönhető : Scheiner Bandinak. Kevés műkedvelői rendezőt találhatunk errefelé, aki olyan rendezői kvalitásokkal rendelkezne, mint ő. Segítő társa volt Korai Ferenc. A buffetben Bergl Gyuláné, Schwarcz Samuné és Baumöhl Lipótné úrasszo­nyok, a pénztárnál Schwarcz Sárika biztosították a teljes rendet és erkölcsi sikert A szünetben Szabó cukrászda egy ízléses tortája került amerikai árverésre. Súgó Ehrenthdl Móric volt. A szombat esti vidám est sokáig emlékezetében marad annak, aki azon részt vett. A Hakoah egyesület rövid idő alatt is közéleti megnyilatkozásaival bebizonyította életképességét és ezért a komáromi zsidóság fokozottabb támo­gatására tarthat igényt. (e) tervezgg v á II a 111 é p i t EH HMSZ&MADYM A vörös nap kudarca. — augusztus 3. A kommunisták által augusztus 1-re bejelentett vörös nap az idén sem járt sikerrel, sőt meg lehet állapítani, hogy Európaszerte teljes kudarccal végző­dött. Számos helyen, a rendőrségi tilalomra való tekintettel, a bejelentett nap előestéjén, pénteken próbálkoztak a kommunisták zavargásokat kezdeni de a rendőrség mindenütt résen volt és a tüntetéseket megakadályozták. A köztársaság különböző városaiban a bejelentett kommunista demonstrációt sehol sem tartották meg és a „vörös nap“ nyugodtan folyt le. Komáromban vasárnap délelőtt nép­­gyülést tartottak a kommunisták a Kossuth-téren, de igen csekély érdek­lődés nyilvánult meg a gyűlés iránt. Rendzavarás nem történt. A prágai földmivelés­­ügyi minisztérium kiküldöttei a Csallóközben — augusztus 3 A csallóközi s a kisalföldi szomorú terméseredmények miatt az utóbbi he­tekben minden szlovenszkói magyar újság cikkezett, a falvak küldöttségileg kérnek Prágából és Pozsonyból segít­séget és az érdekelt járások képviselő­testülete gyűléseket tart a gyors segít­ség ügyében. A komoly veszedelemre az illetékes minisztériumok is felfigyeltek s kikül­dötteikkel vizsgáltatják felül a katasz­trófád terméseredményeket A prágai földmivelésügyi minisztériumból dr. Pazdera Václav első államtitkár, dr. Kratochwill Ottokár osztályfőnök, né­hány szakértő, titkár, az Országos Ta­nács két képviselője és egy ország­gyűlési képviselő társaságában szom­baton érkeztek Pozsonyból a Csalló­közön keresztül. Személyesen szerzett Beszámoló a Hakoah szombat esti vidám estjéről Saját tudósítónktól. Zsúfolt ház, nagy siker

Next

/
Oldalképek
Tartalom