Komáromi Lapok, 1931. július-december (52. évfolyam, 78-153. szám)
1931-08-01 / 92. szám
6. oldal. »KOMAROMI LAPOK« I9Ü1. augusztus 1. Vágdunasort, amely a Pintyőke liget mellett elvonuló országutba torkollik bele és akkor igen sok kocsi ezt az utat használná és ezzel a kocsi és autó forgalom jó része a Rákóczi utcáról a Vágdunasor belekapcsolásával az országúira terelődnék. Ez a gondolat nagyon is helyénálló volna, mert a Rákóczi utca, amelyen keresztül az egész Vágdunántuli forgalom bonyolódik le, maholnap már nem fogja elbírni ezt a túl megnövekedett forgalmat. Fölhívjuk tehát a város vezetőségének a figyelmét a Vágdunasor sürgős kijavítására. Most ennek az utcának egyrésze olyan rossz, hogy csak az megy arra kocsival, akinek nagyon muszáj. — Nem kellene mást csinálni, mint ezt az utcát kijavítani és az utca végét az országutig eső rövid szakaszt rendes úttá kiépíteni. Nem sok költségbe, kevés időbe kerülne és a Rákóczi utca nagyban tehermentesülne. Előre sejtjük, hogy ez ellen a terv ellen a Rákóczi utcai és a Kossuth téri, sőt a Jókai utcai kereskedők és iparossk állást fognak foglalni. És kérdés, hogy meg lehet-e az érdekeiket féltőket azzal vigasztalni, hogyha a kocsi és autóforgalom egy része a Pintyőke liget melletti országúira terelődik is, azért még marad a Rákóczi utcán, a Kossuth téren, Jókai utcán is annyi forgalom, hogy a kereskedők, iparosok észre se veszik, hogy a forgalom csökkent volna. Mi fölvetettük a kérdést, most már az intéző körökön van a sor, hogy úgy oldják meg a kérdést, hogy az senkinek az érdekét ne sértse. Az emlékezés szárnyain. „A természet vadvirága“. (Július 31.) (PetßfivS.) A korláttalan természet Vadrirága vagyok én. A patak partján gyűlést tart a vizi virágok tábora... ... Halovány rózsaszínű fátyolát meglengeti a valériána-bokor... A vizi mentának tejfeles eperszinű virágbugái fűszeres illatot árasztanak... ... Sárga sisakos sásliliomok állanak merev glédában... A lilaszinbe hajló bíbor-lizinka toronyhegyes füzérei selymesen bólogatnak... ... Szeleburdi nefelejcsek kacéran nézegetik magukat a patak csalóka víztükrében... Körülöttük acélkék, meg tengerzöld szárnyú szitakötők bohókás tánclejtésben röpködnek a nagyvirágu fehér folyondárok felé, melyek kecsesen diszitik a virágtábort és beharangozzák az értekezletet. .. ... Odább a külperifériákon barna buzogányos nádvitézek szigorú előőrsként vigyáznak, hogy kotnyeles békaurfiak vizbecuppanása meg ne zavarja a csöndet.. Ám nem sokáig tart a suttogó tanácskozás. Virágszivek egyértelműen dobannak össze, a patak zugó vize beleegyezően csobban és gyorsan kész a határozat: — Holnap jálius 31-e. Ezen a naaon lépett be az Örökkévalóságba Petőfi Sándor, aki büszkén vallotta magát testvérünknek. A fehéregyházi síkság mezején ünnepre sorakoznak ezen a napon a virágok, oh de néha oly hervadtak szegénykék... A júliusi nap összeperzseli finom ünnepi öltözetüket. Ezentúl szárazság idején lemondunk erre a napra mindennapi gazdag asztalunkról... a pataknak kincstárát ajánljuk fel nekik. Fürge szellő vigye fel az üdítő cseppeket, felhőboritotta hajnalon tűzze az ünneplők köntösére!!! És úgy lön. A fehéregyházi mezőség virágnége ragyogó harmatcseppek szikrázó gyémántjával teleszórtan pompázik ezen a napon. Sárgapettyes, piros szélű fehér fodros ruhácskában díszeleg az apró kis gyermeknépség, a százszorszépek serege. Kényesen illegetik magukat az ujjas veronikák, a piros és fehér pipitérek., szerényen mosolyog a szemviditó fű.., villogó rózsaszint nyit az ezerjó fű..., csodálkozva néznek a sötétkék szemű nyurga zsálya bakfisok... izgatottan tipeg egy-egy apróka égszínkék virágú galambbegy,.. Magasan emelkedik föléjük a katángkóró nagy kék csillagokkal idetüzdelt ágbogas zöldje, a sárga ranunkuluszok selyemszirma világit, a feketepetytyes adonisok lángolnak... a kigyószisz kissé szégyenli ősi nevét, de azért ott ágaskodik az ptfélen. Ott inog a bús árvalányhaj is és a rezgőfüvek díszes serege... ... A távoli szántóföldekről idemosolyog a kései pajkos pipacs, beletarkállik a mézkerep sárga foltja, a balta, cinek és bükkönyök rózsaszínű csikja. Aranyszárnyu méhek könyökölnek vadrózsapáholyuk szélére, apró kék pillangók szegődnek rokonaik, a lenvirágmenyecskék szomszédságába. Még a szerbtövis is megbillegeti rózsaszínű vitorláját, még az ördögszekér is odagubbaszkodik a dülőut szélére, ráeszmélve a vallomás-refrainnek erre a változatára : »A természet tövises Vadvirága vagyok én!« És a termetes papsajlok, a szürkegúnyás fehér mályvák, az ezerszirmú hófehér achileják, a mezőnek minden névtelen kis fűszála is teleszórvák ragyogó, szikrázó harmatcsepp-brilliánsokkal. Ünnepi zsongás, ünnepi illat, illatos mámor vonul át a virágos mezőn és ünnepet ül az Élet, mert hisz »Nem halt meg az, ki milliókra költé dús lelke kincsét, Ámbár napja múl, Csak lerá/.ván, ami benne földi Éltető eszmévé finomul«. Petőfi is, a „természet vadvirága“ éltető eszmévé lön: a szabadság- és hazaszeretetnek, a tiszta szerelemnek, a gyermeki szeretetnek, az emberi nemes méltóságnak eszméjévé... ... És ünnepel ma a természet .. . a szabad mezőnek virágai.. mélységes nagy csöndben ... de „reszket a bokor, mert madárka szállott rá“... megszólal „az erdő szive, akis csalogány. És ki szólna, ha az erdő szive fáj! Búsan merengve hallgat ott a táj!“ Kis Péter Pál. Veszedelmes tűz Örsujfalun. örsujfalu, aug. 1. Ma hajnali egy órakor veszedelmes tűz keletkezett örsujfalu községben, özvegy Takács Jánosné udvarán levő és cséplés alá kerülő kazlak gyulladtak meg. Szerencsére szélcsend volt és ennek tulajdonítható, hogy a tűz nem terjedt át a szomszédos épületekre. A községnek azon a részén, ahol a tűz pusztított, a házak mind náddal vannak fedve és igazán szerencsés véletlennek mondható az, hogy ezek a tűzveszélyes épületek nem gyulladtak meg. A tűz, amitől a szomszédos kazlak is lánga borultak, olyan hatalmas lángnyelvekkel égett, hogy annak fényét Komáromban is jól lehetett látni. A tüzet a község éjjeli őre vette legelőbb észre és riasztására az önkéntes tűzoltók Forró Antal parancsnok vezetésével csakhamar megjelentek a tűznél, hogy a veszedelmes tűz terjedését megakadályozzák. A tűzoltók két fecskendővel oltották a tüzet, a vízhiány miatt azonban már úgy látszott, hogy fáradságuk eredménytelen marad. Az égő kazlaktól közben tüzet fogott a szomszédos udvaron elhelyezett Szabó Ferenc és Kasza László tulajdonát képező búza- és rozsasztag is, továbbá a közbirtokosság cséplőgép garnitúrája. A tűz ekkor már olyan nagy hőséget terjesztett, hogy a tűzoltók hátrálni voltak kénytelenek. Egyik tűzoltó a másik után kapott füstmérgezést. A kazlak közelében álló gazdasági épületek kivétel nélkül tüzet fogtak. Az égő cséplőgép megmenthető már nem volt. A tűz a legjavában dühöngött, amikor a segítségül hivott komáromi tűzoltók is két autómotorfecskendőjükkel S c h 1 e i s z és Tolnai parancs nokok vezetésével a tűzhöz érkeztek. A komáromi tűzoltóknak közel háromszáz méter hosszú tömlőt kellett szerelni, hogy a tüzet a terjedésében megfékezzék. Szerencsére bővizű kút állott a tűzoltók rendelkezésére és a fáradságos munkával járó oltást reggel hat órára tudták befejezni. A kár jelentékeny. A tüzet valószínűleg gyújtogatás okozta. HÁZTARTÁS ízletes puddingok. Vajas pudding. Fél liter tejfelt elkeverünk fél liter liszttel és 8 tojássárgájával. Hozzáadjuk a 8 tojás kemény habját, az egészet vajjal kikent, kilisztezett puddingformába tesszük. A formát háromnegyed óráig forró vízben fedő alatt tartjuk. Ezután fedő nélkül még negyedórára a sütőbe tesszük. Tésztás tálra borítjuk, parmezán sajttal köritjük és bőven leöntjük forró olvasztott vajjal. Karjiolos pudding. Nyolc deka vajat, két darab tejbe áztatott és jól kicsavart zsemlyét, 3 deci tejfelt, 8 tojássárgáját és a felvert habját, Ízlés szerinti sót elkeverünk. Két nagyobb karfiolt puhára megfőzünk sós vízben, de úgy, hogy szét ne essen. Ha megfőtt, apróbb izekre bontjuk és a keverék közé keverjük. Kikent, kivert formában, gőzben főzzük. Tálaláskor forró vajjal elkevert tejföllel öntjük le. Gombapudding. Negyedkiló sampingnongombát megtisztítunk és apróra vágunk. Kevés petrezselyemmel, sóval, jó kanál zsírba puhára párolunk. Ezután egy vízbe áztatott zsemlyével megdaráljuk. Aztán négy tojássárgáját alaposan elkeverünk a megdaráit gombászsemlyével és hozzáadjuk a négy tojás kemény habját. Kikent, kilisztezett puddingformában háromnegyed óráig gőzben főzzük. Tálaláskor száraz, reszelt ementhali sajttal beszórjuk és forró vajjal leöntjük. TÖRVÉNYTUDÓK (Szin: a Ligetben este 9 óra. Nyár van. A fák halkan lihegnek, a csöndben mélységek dalolnak, a csók is halálos bágyadtságban fuldoklik.) Lány: Az apám bankember, te orvostanhallgató vagy, de az apád munkás. Fiú Az én apám erős, mint a tölgy. Karja, mint a dorong. A te apád évente kétszer megy a Tátrába. Lány: Tudom. A csókod olyan, mint a halálos ölelés. Fiú: Olyan vagy mint a virág. Gyönge, de pompázó. Göthös jószág, de bóditó illatod van. (Összecsókolja a lány haját). Lány: Úgy ölelsz magadhoz, mint vergődő csónakot a háborgó hullámok. Fiú: De vigyázok rád, hogy össze ne törjél és megőrizlek. Lány: Megőrzesz. Fiú: Másnak. Lány: Ne! Most (lassan) magadnak. (A ligeti kioszkból átszürődik a jazz: „Katica bogár, tovaszáll...“) Fiú: Ennek nincsen semmi értelme, (cigarettára gyújt.) Lány: Aki szeret, nem keresi az értelmet. Fiú: Aki szeret, magának szeret és nem másnak. Az a kalász, amit én gondozok, nekem érjen, azt én arassam. Lány: (Könnyezik.) A mi dolgunkat úgy hivják,hogy szerelem, — az a másik: az élet. Fiú: A szerelemben tehát nincs munkás és bankigazgató, csak az életben? Fuj ! Lány: Szeress! (Átöleli a fiút.) Fiú: Minél közelebb ér arcodhoz arcom, szájadhoz szám, szemedhez szemem, annál messzebb leszünk egymáshoz. Mert igy — amikor közeledünk, igy lesz a szerelemből élet, a csókból, ölelésből élet. Menj haza. Legyünk az élet törvénytudói. Lány: (Sir) Szervusz! (Feláll) Fiú: Menj! (A lány elmegy. A fiú szívja tovább a cigarettát. „Katica bogár, tovaszáll...“ Éjfél. A toronyóra tizenkettőt üt.) Fiú: (Feláll, hazafelé indul) Az én apám erős mint a tölgy. Én is. — (A tűz kialudta cigarettájában. Nem gyújtja meg mégegyszer, eldobja ...) Erdöházi Hugó Hangos Mozi. „Ha sír a hegedű...“ lOO^o-os hangosfilm; Sonja Magda magyar művésznő, Jaroslav Kocián hegedűművész, Pihik Matyi cigányprímás és zenekara. „Ha sír a hegedű...“ kivételes helyet foglal el a hangosfilmek között, nem éri be az olcsó hatásvadászattal, hanem Jaroslav Kocián hegedűművész felléptével az igazi művészetet szolgálja. A neves hegedűvirtuoz már városunkban is hangversenyezett és szívesen látjuk őt viszont a hangosfilmben. A partnere Sonja Magda magyar művésznő szintén régi ismerős, mert „A velencei kurtizán“ és a többi kiváló néma filmek főszerepeiben rendkivüli sikert aratott. Külön érdekessége a nagyszerű hangos filmnek, hogy közreműködik benne Pihik Matyi, a népszerű pozsonyi cigányprímás teljes zenekarával, aki városunkban is közkedvelt, mert a közelmúltban a Centrál kávéházban muzsikált. „Ha sír a hegedű ...“ szombaton és vasárnap pereg a Modern Moziban, ahova bizonyára táblás házat fog vonzani. „A bécsi víg asszonyok“ Az udvari tanácsos víg lányai. Willy Forst Rendező: Bolváry Géza Zeneszerző: Róbert Stolz Két szív sU ütemben és A nóta vége után hétfőn jönnek: „A bécsi víg aszszonyok“ Willy Forst a főszereplő, Bolváry Géza a rendező és Róbert Stolz zeneszerző hármas filmsikere. MIKEK Vidám estét rendez ma a Hakoah. A komáromi zsidóság ma örömmel siet este a Dalegyesületbe, ahol egy estére, talán egy egész, pezsgőhangulatu éjszakára gondtalan lesz. Kabarétréfák, hűsítő fagylalt, szines lufballónok a levegőben, — az ifjúság fog kacagtatni és az ifjúságot támogató komáromi zsidó társadalom kacagni. Szívből, gondtalanul. S ezért lesz ez az este a mai gondoktól sújtott világban: felejthetetlen és megfizethetetlen. De szeretettel várjuk másvallásu testvéreinket is!
