Komáromi Lapok, 1931. július-december (52. évfolyam, 78-153. szám)

1931-07-30 / 91. szám

4. oldal. Színházi Élet pályázata a feltámadt filmgyártásba és a pályázat értékét és komolyságát legjobban az hangsúlyozza, hogy ahhoz a Magyar Filmipari Alap is hozzájárult, nemcsak erkölcsi támo­gatásával, hanem később megállapí­tandó külön dijaival is. Akinek hasz­nálható filmötlete van, vagy pedig aki filmen szeretne szerepelni, olvassa el a Színházi Életben a pályázat feltételeit. Incze Sándor hetilapjának e heti száma a szokott gazdag tartalommal jelent meg és regényen, háromfelvonásos databmellékleten, gyermekujságon, ké­­zimunkaiven kivül rengeteg érdekes cikket és ^gyönyörű képeket közöl. A Színházi Élet egyes számának ára 7 Kő, előfizetési dij egy negyedévre 80 Ke. Kapható Komáromban a Spitzer­­féle könyvesboltban. — Elmaradt odsár, Messze földön híresek a szőnyi országos vásárok. A legutóbbi szőnyi vásárt a környéken föllépett állatbetegségek miatt nem tar­tották meg. — Hazajöjjek a cserkészeink. Teg­nap, szerdán este kilenc órakor haza­tértek háromhetes szklenói táborukból a cserkészek. Ötvenhárom jókedvű fiú bontotta le Szklenón pompás nyaralás után a tábort s tért vissza egészsége­sen, egy pompás táborozás emlékeivel. A mintatábor parancsnokai:Biró Lucián és Kocsis Károly a legnagyobb elisme­rést érdemelnek a tábor egész rend­jéért. Az egészségre a tábori orvos Bardócz József dr. ügyelt föl. A komá­romiak mostani cserkésztábora egyike volt a legsikerültebbeknek s bizonyítja a cserkészet nagy nevelő hatását. — R Hfihoah szombati uidám e tjén a tánczenét a 12. gyalogezred tíztagú kitűnő zenekara szolgáltatja — Fagylalt. — Mókák. Kitűnő darabok. Nyári ruhák Nagy siker. Jegyelőjegyzés a Hermann-féle ujságirodában. — Uéres családi dráma játszódott le Udvardon, az ógyallai járás e népes községében. Kopcsek János 51 éves napszámos szóváltásba keveredett fe­leségével a 38 éves Kopcsekné szül. Czuczor Rozáliával s hirtelen felhábo­rodásában a kezében levő fejszével olyan csapást mért a szerencsétlen asszonyra, hogy rövid kínlódás után kíszenvedett. Kopcsek a véres tett előtt hajnali 5 óra tájban fát vágott s kö­zölte feleségével, hogy csépelni megy valahová s erre az útra 5 koronát kért az asszonytól, hogy ebédet vehessen. Az asszony nem teljesítette kérését s azt mondotta, hogy csak 2 koronája van. Szóváltás közben Kopcsekné szem­rehányást tett a férjének, hogy nem­régiben elveszítette a pénzét, mintegy ötezer koronát. Egyre durvább hangon vitatkoztak s ezután következett be a halálos tragédia, amelynek nem volt tanúja. Amikor Kopcsek látta, hogy felesége elvesztette eszméletét, bezárta őt a szobába s egyenesen a csendőr­ségre ment, ahol bejelentette véres tettét. A kisiető orvos még életben ta­lálta Kopcseknét, aki rövidesen kiszen­vedett. A tragikus eset persze nagy feltűnést és izgalmat okozott Udvardon, ahol Kopcseket rendes, dolgos ember­nek ismerték. A házaséletük már régen boldogtalan. Kopcseket az ógyallai já­rásbíróság fogházába szállították. — leugrott a robogd oonafrál.Egyik nap reggelén Almásfüzitőn egy gyanús viselkedésű asszony szállt föl a Komá­rom felé haladó vonatra. Az asszony­nál kendővel letakart kosár volt. A ka­lauznak is föltűnt az asszony és a szőnyi állomásról betelefonált a komá­romi rendőrséghez, hogy a komáromi állomáson igazoltassák az asszonyt. A komáromi állomásnál várta is a rend­őrség a gyanús utast, de az nem volt sehol. Az utasok annyit láttak, hogy a kosarat kidobta az ablakon és aztán kiment a kocsiból. Nyilvánvaló volt, hogy az asszony kiugrott a robogó vonatból. Egy rendőr kerékpáron elin­dult keresésére és a szőnyi állomás­tól nem messze egészen közel a sí­nekhez meg is találta az asszonyt ösz­­szetört tagokkal eszméletlen állapotban. A súlyosan sérült asszonyt a győri kór­házba vitték. A szőnyi csendőrség köz­ben rájött, hogy Szőnyön nagyobb tyúklopások történtek. A sínek közelé­ben megtalált és a vonatból kidobott kosár tartalma a lopott tyúkokból ál­lott. Később a gyanús utas eszméletre tért a győri kórházban, ahol nem akarta »KOMÁROMI líAEÖKt elárulni kilétét, de egyik kórházi alkal­mazott fölismerte, hogy az nem más, mint Berta Imréné, aki jobb családból származott, de később a bűn útjára tévedt és lopásért már tízszer volt bün­tetve. A büntetéstől való félelemből ugrott le a vonatról. A tyúklopást a rája várakozó büntetésen kivül nagyon drágán fizette meg, mert sérülései na­gyon súlyosak. — R üdrosi könyufdr nyári szü­nete. Mint minden évben, az idén is tart a kultúrpalota földszintjén elhelye­zett városi magyar közkönyvtár nyári szünetet és pedig augusztus hóban. Egész augusztusban zárva lesz a könyv­tár a szokásos rendezési, selejtezési mun­kálatok miatt. A könyvtár vezetője ez­úton is kéri az olvasókat, hogy a két hétnél tovább náluk tevő könyveket még e héten feltétlenül hozzák be. Aki a könyvtári szünet alatt hozza be a könyveket, a kultúrpalota házmestere veszi át azokat, mert a könyvtár he­lyiség zárva lesz. A házmester a be­hozott könyveket átadja a könyvtáros­nak. A szünet előtt most pénteken lesz az utolsó kölcsönkönytári könyvváltás. Bár a nyári szünet alatti rendezési munka csak úgy tökéletes, ha az összes könyvek benn vannak a könyv­tárban és a könyvtár vezetősége leg­jobban szeretné, ha a szünet előtt csak behoznák a könyveket, de he­lyettük nem vinnének másikat ki, a könyvtár vezetősége mégis megteszi azt, hogy aki igényt tart rája, a szü­netre is ad egy-egy kötet könyvet. Az olvasók tehát ne álljanak elő olyan igényekkel, hogy az egyhónapi szü­netre a rendesnél több könyvet vi­gyenek ki, mert ezt a kérést nincs módjában a könyvtárnak teljesíteni, mert a rendezés főkelléke, hogy minél több könyv legyen benn a könyvtár­ban a szünet alatt, amikor is minden egyes könyvet átlapoznak, hogy nem kell-e a könyvkötőnek adni javításra, lapok beragasztásra vagy uj kötésre, vagy nem kell-e a könyvet végleg kiselejtezni és ujjal pótolni. — Kiadd lakd?. Szoba, konyha, élés­kamrából álló lakás kiadó. Tolnai-u. 25. — Jövedelemadó hiuetésí fizetési meghagyások. A komáromi pénzügyi kirendeltség most küldi szét a jövede­lemadó fizetési meghagyásokat. Mint többektől értesültünk, ezt az adót olyan magasan, a múlt évi szomorú gazdasági évnek teljes figyelmen kivül hagyásá­val állapította meg a pénzügyi kiren­deltség, hogy ez ellen mindenki a sa­ját jól felfogott érdekében is jogorvos­lattal kell, hogy éljen. Az országos ke­resztényszocialista párt felhívja tagjait, hogy amennyiben az adókivetést sérel­mesnek találják, a legrövidebb időn belül forduljanak a körzeti titkárokhoz, (Komárom, Széchenyi-utca 18.), akika felebbezéseket elkészítik. A tönk szé­lére jutott gazdaközönség, mely ma már nem bírja el a régi adóterheket, csak olyan adókat vállalhat, amelyek valódi jövedelmének megfelelnek. Aki azonban gazdálkodására ráfizetett, ami nagyon sok esetben megtörtént, az adó­val meg nem róható. Ezt a körülményt kell minden egyes adózónak igazolnia és felebbezésében bizonyitania. Ez ügy­ben ugyancsak készséges felvilágosítást ad a magyar nemzeti párt kerületi elnöksége (Komárom, Deák Ferenc-u. 3.), amely a szükséges kérvényeket is elkészíti. — Tengeii hulldmüerés a homárom! strandon. Kedden délután pompás ké­pet nyújtott a komáromi strandfürdő azoknak a keveseknek, akik kisétáltak, kihajóztak a strandra. Délután 3 óra tájban hatalmas szélvihar keletkezett, amely tenger módjára valósággal föl­korbácsolta a strand vizét. Méteresnél is magasabbra csaptak föl a tarajos, fehér habos hullámok. Nézője még csak akadt ennek a pompás hullámverésnek, amely vetekedett a lidói, cirkvenicaí hullámveréssel, de élvezője alig egy kettő, mert csak ennyien merészkedtek bele a tajtékos hullámokat vert vízbe, amely minden volt, csak hideg nem. Sőt a szél dacára valósággal langyos volt és a fejeken átcsapó hullámok és azok porrátört vizcseppjei isteni élve­zetet nyújtottak. De hát ebben csak egy-kettőnek volt része, mert a komá­romi fázós, a legkisebb szellőtől is félő közönség nem mert belemenni a vizbe, az elemekkel dacoló, fölkorbácsolt, taj­tékos, isteni vizbe. Igaz, hogy az öröm­be üröm is vegyült, mert úgy látszik, a strandhajó is olyan félős, fázós és didergős, mint a komáromi közönség, félt a vihartól és a menetrendet se tar­totta be mert előbb elindult nem kis boszuságára azoknak, akik bíztak ab­ban, hogy menetrend szerint közleke­dik a hajó. — Cdfcgafds Romain Rolandnái. Krammer Jenő dr. érsekujvári reálisko­lai tanár, a jónevü esztétikus a múlt héten hosszabb tanulmányútra indult Franciaországba. Útközben Svájcban is töltött néhány napot és többek között eleget tett Romain Roland, a világhírű francia iró meghívásának, akit egy svájci üdülőtelepen látogatott meg és egy egész napot töltött a mai kor egyik legnagyobb írójánál. — Jtleghalí forel Ágoston. A tudo­mányos világ egyik nagy alakja költö­zött el az élők közül. Forel Ágoston, a világhírű természettudós és pszihiater hétfőn 83 éves korában Yvornéban, ahol az utóbbi időben a legnagyobb visszavonultságban élt, meghalt. Mor­­gesben született 1848-ban és kora if­júsága óta foglalkozott természettudo­mányokkal: már ifjúkorában több alapvető tételét fedezte fel a modern rovartannak. A rovarok után kezdett intenziven foglalkozni az emberrel és ő fedezte föl a halló ideg eredetét az agyvelöben. Majd a hipnotizmus prob­lémáival foglalkozott és később, mint a müncheni egyetem magántanára, irta meg kitűnő nagy művét a hagyák életé­ről. A hangyák társadalmának tanul­mányozása során az emberiség szoci­­á is és lélektani problémáival kezdett foglalkozni s itt kezdődik Forel mun­kájának nagy jelentősége. Vizsgálatai kiterjedtek a nevelés és a szexuálpat­­hologia problémáira és a nemi kérdés és a nemi élet erkölcstanáról ir művei az egész művelt világon nagy feltűnést keltettek. Kíméletlen harcot indított az alkoholizmus és a prostitúció ellen és az alkoholellenes mozgalom megszer­vezésénél kötelességévé tette az orvos­nak, hogy az alkoholistákkal való vizs­gálat során kikutassák azokat a beteges lelkiokokat, amelyek előidézik a káros al­koholfogyasztást. Pszichoanalitikai mun­kássága főleg a hipnotizálás kérdésére terjed ki, megalapítója volt a pszicho­terápiának, vagyis a lelkigyógymódnak. Sokoldalú tanulmányos munkásságát jellemzi, hogy műveinek száma meg­haladja az ötszázat. Forel neve jelentős fejezet a lélektan tudományában és a tudományos világ osztatlan gyásza ki­séri őt utolsó útjára. — Búzából rögtön kenyeret süt egy zseniális automata. Mint a római la­pokból értesülünk, egy ferrarai mérnök, Mentőre Teodori, feltalált egy csodá­latos gépet, egy kenyérkészitő automa­tát. A gép egyik nyílásán beöntik a buzaszemeket és a másik nyíláson ki­jön a frissen sült kész kenyér. A gép, amelyet petroleum motor hajt, auto­matikusan megőrli a búzát, megtisz­títja a lisztet, összekeveri a kovásszal, megdagasztja és megsüti a tésztát és végül egy tálcára kiejti a kész ke­nyeret. Közgazdaság. X fizetésképtelenségek Szlcuensz­­kóban és Ruszinokéban. Grün Teofil Ólubló, Stadler Ármin Szene, Engel Árpád Liptószentmiklós, Schwartz Jenő Beregszász, Katz Hermann Nagyszöllős, Kurz Lipót Kassa, Kohn Samu Nagy­­megyer, Dancig Gyula Nyitra, Ky§ka András Komárom, Első Huszti Autó­buszvállalat Huszt, Nemzetközi Keres­kedelmi Társaság Pozsony, Weisz József Írsava, Kádek Boldizsár és fia Ógyalla, Kantner Hermann Munkács, Juhász Jó­zsef Losonc, Rosner Jakab özvegye Nagyszöllős, Bleier Aladár Beregszász, ifj. Mikulek Mihály Jasznia, Cserny Ferenc Pozsony, Sichermann Majer llmica és neje Szerén, Friedmann József Királyhelmec, Atlasz Sámuel Eperjes, Klarmann Samu Botrádi, Ungvár mellett, Weisz Jenő Vyiok, Eckstein Aladár Lo­sonc, Grünberg Náthán Majdan, Kia­­nicska Béla utóda Sirokay Béla Munkács. Csődök: Braun Rózsa és Béla Nagy­szombat, Baumgarter Béla Verebély. 1931. julius 30. Hangos Mozi. „A szerelem őfelsége“ Nagy Kató, Franz L«derer, Szőke Szakáit, Halmay Tibor Csülörtökön, utolsó napon minden­kinek meg kell ragadnia az alkalmat, hogy a nagyszerű filmoperettet meg­csodálhassa. Magyar művészek ragyogó teljesítménye a film, melyről az egész város elragadtatással beszél. Nagy Kató kis bárnőből az iparmágnás menyasz­­szonya lesz, a család ellenkezésére szét­válnak, de a vőlegény báró nagybátyja az anyakönyvvezető elé vezeti. A vő­legény Velencében vigasztalódik, a mu­latóhelyen olasz dalokat énekelnek.Mikor hirül veszi, hogy nagybátyja elveszi volt menyasszonyát, repülőgépen siet vissza Bécsbe. Az esküvő után érkezik, mégis jókor, hogy mint autósoffőr meg­kaparintsa a fiatal asszonyt. A vig jele­netek ebben a filmben egymást ker­getik. Főleg a Szőke Szakáll brillíroz Török borbélymester szerepében, ami­kor mérgelődik, magyarul beszél és lánya vigasztalására elénekel e népdalt: „Féltelek a széltől...“ Csütörtökön, utolsó napon ne mulassza el senki se megnézni a fényes filmoperettet. „Ha sir a hegedű .. Jaroslav Kocián hegedűművész, Sonja Magda magyar művésznő, Pihik Matyi cigányprímás és zenekara Pénteken következik a zenés, beszélő, hangos film, mely a mi szlovenszkói életünket adja. A mulató jelenetekben Pihik Matyi cigányprímás húzza zene­kara élén a szép magyar nótákat.Pihik Matyi, a népszerű pozsonyi cigányprí­más régi ismerősünk, mert amikor még a komáromi Centrál kávéházban mu­zsikált, mindig akadt mulató vendég. A főszerepben Jaroslav Kocián hegedű­művész szintén hangversenyezett már városunkban feledhetetlen sikerrel, így örömmel látjuk őt újra hangos filmen. A női főszerepben Sonja Magda ma­gyar művésznő jelképezi a szlovenszkói élet rétegeződését s ha már a régi emlékeket idézzük, utalnunk kell „A velencei kurtizán“ címszerepében mu­tatott nagyszerű alakítására. Ha sir a hegedű ... a mi szlovenszkói életünket adja és ezt meg kell becsülnünk. Nem tudjuk eléggé kárhoztatni a közönyt, mely nálunk a hangos filmeket fogadja. Ilyen hangos filmek ayonban mint A szerelem őfelsége és Ha sír a hegedű... még a holtakat is feltámasztják és hívják a moziba. Olvassa és terjessze a legjobb reígyár lapot a Komáromi Lapokat Eredeti írógép állandó raktára SPITZER-féle könyvkereskedés Komárom, Nádor-utca 29.

Next

/
Oldalképek
Tartalom