Komáromi Lapok, 1931. július-december (52. évfolyam, 78-153. szám)

1931-07-04 / 80. szám

Lapunk mai száma a jövő heti teljes Rádió-műsort tartalmazza. Otvei>kt-lU‘dlk évíolyam. 80. szám, mse* Szombat, 1031, jnlins 4. KOMAROMI LATOK ___________POLITIKAI LÁB___________ Előfizetési ár csehszlovák értékben: Helyben és vidékre postai szétküldéssel. Egész évre 160 Kö, félévre 50 Kő, negyed­évre 25 Kő. — Külföldön 150 Kő Egyesszám ára 1 korona. Alapította; TUBA JÁNOS. Felelős főszerkesztő: GAAL GYULA dr. Szerkesztő:BARANYAY JÓZSEFdr. Főmunkatársak: ALAPY GYULA dr. éa FOLÖP ZS1GHOND. Szerkesztőség és kiadóbivatal: Nádor-u. 29. Megjelenik hetenként háromszor : kedden, csütörtökön és szombaton. csinálják a vámhaborut. Komárom, július 3. December tizenötödikén lejárta csehszlovák—magyar vámszerző­dés, amelyet a csehszlovák kor­mány mondott fel. Ez a tény a csehszlovák kormány részére tel­te kötelezővé azt, hogy az újból való tárgyalások fonalát felvegye. Ez valahogyan Igen immel-ámraat meg is történt, annak ellenére, hogy a magyar kormány már ré­gebben és ismételve kifejezésre jut­tatta tárgyalási készségét. Mindez a huzavona és ez a minősíteni igen nehéz eljárás a csehszlovák agrár­párt magatartásán múlik, amelyhez tudvalevőleg a kormány elnöke és a földmivelésügyi miniszter is tar­tozik. E miatt a kormány egyes pártjai, így a szociáldemokraták és az agráriusok közölt olyan né­zeteltérések vannak, hogy a kor­mányválság alig lesz elkerülhető. Itt van az aratás kezdete és sem­mi sem történt még abban az irány­ban, hogy a tárgyalásokat a ma­gyar kormány megbizollaival fel­vegyék. Nagyon természetes, hogy az első feltétel, amely nélkül vám­­egyezmény nem jöhet létre a két állam között, a keverési kormány­­rendelet hatályon kívül helyezé­se. Még ez sem történt meg, ha­nem a kormány most a gabona­monopóliumon gondolkozik, amely Ismét az agrárpárt piócáit hizlalná duzzadira. A gabonamonopóiium ellen nyilatkozott eddig minden gazdasági tényező: .kereskedők, gyárosok, fogyasztók és gazdák ér­dekképviseletei. Ez azonban miná­­lunk nem jelent semmit, mert ha egy kormánypárt valamit ki akar vinni, úgy tiltakozhaiik az ellen akárki és az mégis csak megvaló­sul, amit az agrárok erőszakolnak. Most az agrárok ellen vannak a szociáldemokraták, a cseh szocia­listák, a cseh nemzeti demokraták és a cseh iparospárt. Mindez azon­ban nem jelent sokat, meri ha ezek közül a pártok közül egyet sikerül lekenyerezni, akkor mégis meg­lesz a gabonamonopóiium és az állam beáll gabonakereskedőnek, amire pedig nincsen semmi szük­ség, mert akkor mit fognak csi­nálni a gabonakereskedők, akik adót fizetnek, még pedig nem is kis adókat. Az agráriusok a felelősek azért a helyzetért, amelyben ma a köztár­saság van. A legelterjedtebb cseh­­nyelvű lap, a Národni Politika, azt írja, hogy a köztársaság gazdasági­lag izolálva van. A szomszédok mind megkötik egymással a ke­reskedelmi szerződéseket, csak a csehszlovák köztársaság Fried­­mannja nem mozdul, mert nem küldik tárgyalásokra. A csehszlo­vák köztársaság izolálása még job­ban is előre fog haladni, mert a németekkel és osztrákokkal a vám­unió miatt gazdaságilag teljesen fe­szült a viszony és jó ideig az is lesz. Magyarországgal gazdaságilag kellene az összeköttetést megint felvenni, mert világosan beszél a külkereskedelmi statisztika, hogy mennyivel apadt a kivitel ebben az esztendőben az első félév alatt. Közben az állam kifizeti a renge­teg munkanélküli segélyt azoknak, akik a gyárakból kimaradlak, mert a kivitel csökkenésével a gyári üzemek is heti két-három napon keresztül dolgoznak. Az agráriusok azonban fütyülnek a statisztikára, mert a legfőbb szervük, a zseb, így találná meg jobban a számítását. Ezért fog me­gint megdrágulni a kenyér az ősz­­szel, amit már most meg lehet jö­vendölni és ez lesz az oka, hogy az életszínvonal index-számai is emelkedni fognak. Mert az agráriu­sok a mindenhatók a kormányban és a többi pártnak nincsen elegen­dő erélye ahhoz, hogy ez a tehetet­len kormány menjen el a helyéről és jöjjön egy jobb és belálóbb tár­saság a kormány élére, amely nem a párt, hanem a nép szavára hall­gat. Ebben a többségben nincsen annyi erő, hogy ráütne az agrárius asztalra és azt mondaná, hogy ed­dig és ne tovább. Jöjjön a kor­mányválság, vagy következzenek a választások, mert a közönségnek nincsen kedve drága kenyeret fo­gyasztani. Ez a párt az, amely nem tud és nem akar megegyezést Magyaror­­szággal és politikai tekintetben is minden közeledési törekvésnek az eigáncsolója. Ez az agrárpárt az, amely fűt-fát ígér most is a magyar földmivesnek, akit egyszer már be­­maszlagoit a földigérelekkel, most ezeket a magas gabonaárakkal akarja beugratni. Éppen jókor, amikor a termése semmivé lelt a mostoha időjárás következtében. Agrárékban azonban nem igen mo­zog a lelkiismeret és a fő, hogy a paraszlfogás nagyban sikerüljön. Sláviklól Slundáig mind ezen dol­gozik és ígéreteket fundál ki, hogy megnyerje pártja részére a kisem­mizett és megkárosított, becsapott és rulul megcsalt magyar földmi­­vest. Meg is érdemlik sorsukat, akik ilyenekre bízzák magukat, ilyen pártemberekre, mint agrárék, akiknek emésztőszerveik betegesen túltengenék. De természetesen arról hallgat a krónika, hogy Magyarországgal egyezséget kellene kötniök. Lapja­ik nem is írnak másról, mint en­nek az országnak és kormányának a gyalázásáról, amely dicstelen sze­repre az emigráns népbiztosok és garnitúrájuk vállalkozik. Vájjon vállalja-e az agrárpárt azt, hogy a szomszédokkal ne legyen sem gaz­dasági, sem politikai béke? Ezt a kérdést nem válaszolja meg az Komárom, — július 3. Elkeseredett harc a szocialisták és az agráriusok között A belpolitikai helyzet rendkívül fe­szült már hónapok óta, de most még feszültebb lett az által, hogy ismere­tessé vált a Bradac dr. és Bechyne'­­között a termésértékesités biztosítása kérdésében folytatott tárgyalások teljes eredménytelensége. A cseh nemzeti demokraták egy újabb javaslattal ál­lottak elő, amely a lisztbehozatalnak állami lisztbizottság által való rende­zését indítványozza. Ez a bizottság egy nőnapig érvényes behozatali engedé­lyeket állítana ki és közvetlenül a mi­niszterelnöknek volna alárendelve. Ez a javaslat azonban nem talált vissz­hangra már azért sem, mert július 1-én megszűnt a rozs pótvámjának felfüg­gesztéséről szóló rendelet, úgyhogy most ismét érvénybe lépett a gabona­vám törvényben megállapított 25 ko­rona pótvám métermázsánként. Az ag­ráriusok és a szociáldemokraták között kiéleződött ellentétek a képvíselőház elnökségének tárgyalásain is kifejezésre jutottak. A szocialisták az exporthitel törvényt sürgették, melyet az agráriusok visszatartanak és mikor az agráriusok­tól nem kaptak feleletet, támadásba mentek át és kijelentették, hogy az exporthitel kérdésének elintézése előtt nem engedik a bizottságokban tár­gyalni az elemi károk által sújtottak segélyezéséről szóló törvényt. A hely­zet komolyságát mutatja, hogy rend­kívüli minisztertanácsot hívtak egybe az időszerű kérdések megvitatására. Az elemi csapások által sújtottak állami segélyezése. A képviselőház mezőgazdasági bi­zottsága csütörtökön foglalkozott az 1931. évi elemi csapásoknál való állami segélynyújtásról szóló kormányjavaslat­tal. Bradác földmivelésügyi miniszter ez alkalommal beszédében érintette mindama kérdéseket, amelyeknek meg­oldása a mai kényes viszonyok között javára válnék a mezőgazdaságnak és ezek közül különösen kiemelte a nyil­vános elemi biztosítás szabályozásának szükségességét. Hosszú vita indult meg a javaslat fölött, amelyben az összes pártok képviselői résztvettek. A kom­munisták kivételével valamennyi párt képviselői megállapodtak abban, hogy a törvényjavaslaton kívül, amelyet vál­tozatlan szövegben fogadtak el, több agráriuspárl, hanem köntörfalaz helyette. A választópolgároknak igen jó lesz ezt meg jegy ezniök: Me­lyik párt az, amely a két állam közeledése közé áll és azt meghiú­sítani igyekszik! Az agrár fák sem nőnek az égig. A tömegek tesznek róla. határozati javaslatot is terjesztenek a képviselőház elé, amelyekben bizonyös intézkedéseket indítványoznak, amelyek megkönnyitenék, siettetnék és kiegészí­tenék a tervezett segélyt. Elhatározta továbbá a bizottság, hogy a javasolt 50 millió Ke segélynek 80 millióra való felemelését ajánlja a kormány­nak és az illetékes tényezőknek. Az elemi csapások által sújtottak segé­lyezési kérdésével foglalkozott a kép­viselőház költségvetési bizottsága is. A javaslathoz több módosító indítványt terjesztettek be és hangos vita után megszakították a tárgyalást, mert a koalíciónak előbb meg kell egyeznie az indítványozott módosításokról. Állami garancia a szlovenszkói villamossági művek köles önti részére, A kormány a képviselőház elé ter­jesztette azt a törvényjavaslatot, amely felhatalmazza a kormányt, hogy 60 millió korona erejeig vállalja a szlo­venszkói közhasznú villamossági mű­vek kölcsöneinek állami garanciáját. A törvény az e célra kibocsátandó kötvényeknek pupillaritást biztosit és lehetővé teszi, hogy a gyámpénzeket is ilyen kötvényekbe fektessék. A magyar piac végleges elvesz­tése fog bekövetkezni a kereske­delmi szerződés nélküli állapot miatt. Említettük már, hogy a csehszlovák nagyiparosok egyre jobban sürgetik a Magyarországgal való kereskedelmi szerződés megkötését. Érdekes cikkben mutat rá a Lidove Noviny arra, hogy a ruszinszkói fűrésztelepek tétlenül ál­lanak és a munkanélküliek elkesere­detten kénytelenek szemlélni, hogy Ruszinszkón keresztül milyen nagy mennyiségben szállítják Magyarország­ra a lengyel fát. Az agrárpárt ezzel mitsem törődik és tovább folytatja rom­boló munkáját, nem akarván belátni, hogy a magyar piac elvesztése tönkre­teszi az országot. A Magyarországgal való szerződést, amennyiben ez Cseh­szlovákiának módjában áll, meg kell kísérelni még akkor is, ha az Udrzal­­kormány belebukik is. A csehszlovák delegáció a tárgyalásokra pontos uta­sítást kapott. Csehszlovák részről semmi akadálya nincs, de ha valaki annak megakadályozására vállalkozik, akkor is a kormány fog megbukni, de nem POLITIKAI SZEMLE . é

Next

/
Oldalképek
Tartalom