Komáromi Lapok, 1931. július-december (52. évfolyam, 78-153. szám)

1931-07-23 / 88. szám

2. o'dal.

»KOMAROMI LAPOK«

1931. július 23.

gyár Nemzeti Párt párkányi járási mezőgazdasági szakosztályának adminisztratív vezetője és Mészáros László, a Kér. Szoc. Párt titkára vezette.

A járási hivatalnál a járási főnök távollétében Sklenka szolgabiró, helyettes járási főnök fogadta.

Hegedűs Balázs visszapillantást vetett a folyó gazdasági évre s ismertette, hogy bizonyos mérvű rovarkárok már az őszi vetésnél mutatkoztak.

Az aratás igy nagyon szomorú eredményeket mutatott, ennek alapján a küldöttség a következő kérést terjesztette elő :

1. A járási hivatal azonnal nevezzen ki kárbecslő bizottságot, amely községenként állapítsa meg az elemi kár mérvét és annak alapján terjesszen a földművelésügyi minisztérium elé egy javaslatot, hogy a párkányi járás gazdálkodói pártra való tekintet nélkül az őszi vetéshez és a tavaszihoz részben dijtalan és részben pedig kölcsön vetőmagot kapjanak.

2. A földmunkások között kenyérmag osztassák ki, amelynek ellenében kötelesek lesznek a járás, illetve a|községek által folyamatba tett szükségmunkákat elvégezni.

3. Adókönnyítés terén tegyen javaslatot a Járási Hivatal aziránt, hogy az 1931. évi forgalmi és jövedelmi adó kivetése mellőztessék s az adó hátralékokra 2—5 éves moratórium adassák.

4. A gazdálkodás folytonosságát biztosítandó kamatmentes kölcsön utaltassák ki a járás gazdálkodói között.

A fentiek alátámasztására Hegedűs Balázs előadó egyes cséplési eredményeket tár fel, mely szerint Párkány községben búza: 280—300 kg. árpa: 150—300 kg., Ebed búza: 250—300 kg, árpa: 120—300 kg., Muzsla búza: 150 kg., árpa 80 kg., Szölgyén búza: 200 kg., árpa 80 kg., Ipolyszalka búza: 80 kg., árpa 60 kg. termés eredményt adott.

Sklenka szolgabiró az előadottak iránt nagy megértést tanúsított s a Járási Hivatal részéről Ígéretet tett arra, hogy a kárbecslő bizottság azonnali működését elrendeli, továbbá javaslatot tesz aziránt a Zemedelska Radánál, hogy szeptember végére a fenti értelemben vetőmag bocsátassék a járás részére.

Munkanélküliség, illetőleg földmunkások kenyérmag szükségletének fedezése, illetőleg beszerezhetése céljából már is történtek intézkedések aziránt, hogy a szükségmunkák a járás területén a cséplési munkák befejezésével azonnal megkezdessenek.

Tekintettel arra, hogy a Járási Hivatal a saját hatáskörében, illetőleg a kárbecslések alapján csak adóvisszatéritésben intézkedik, illetékes helyen javasolni fogja azt, hogy a forgalmi és jövedelmi adó eltörlés iránti kérelem a méltányosság jegyében intéztessék el. Javaslatot tesz továbbá még aziránt is, hogy a gazdálkodók kamatmentesen avagy pedig nagyon olcsó kamatozás mellett kölcsönt kapjanak a gazdálkodás folytonosságának zökkenés nélkül való biztosítására.

Különös figyelemmel kisérte Sklenka szolgabiró az előadónak az állatárakat ismertető előadását, mely szerint az állatok cca. 60 °/0-os áresést mutatnak. A párkányi járásban a borjú ára 2.50 3 Kő, szarvasmarha 2.50—350 Kő, sertés 4.50-5.50 Kő élősúlyban cserél gazdát.

A küldöttségnek Sklenka szolgabiró méltányosságot tanúsító magatartása és ígéretei megnyugtatásra szolgáltak s dr. Haiczl Kálmán köszönő szavaiban felhívta a Járási Hivatal figyelmét arra, hogy a munkanélküliek helyzetére kettős figyelemmel legyen, nehogy a nélkülözések zökkenéseket és kilengéket eredményezzenek.

A küldöttség ezután felkereste a pénzügyi kirendeltség vezetőjét, dr. Líska pénzügyi tanácsost, aki a párkányi járás gazdálkodóinak helyzetét feltáró ismertetést a legnagyobb figyelemmel kisérte s nagyfokú előzékenységet és jóindulatot mutatott.

Előadta azt, hogy a pénzügyi kirendeltség az elemi károk becslése alapján névszerinti kivetést fog eszközölni s mindazoknál, akiknél a helyzet azt indokolttá teszi, adó térítést, illetőleg leírást eszközöl.

A járás területén működő jövedéki ellenőri hivataloknak utasítást adott az iránt, hogy a eséplések tartama alatt a

községenként alakítandó bizottsággal karöltve állapítsák meg a termés eredmények mérvét, amelynek eredménye alapján állapíttatnék meg azl931-esjövedelmi adó. Forgalmi adóra megjegyezte, hogy annak bármilyen oldalú megváltoztatása hatáskörébe nem tartozik.

Az 1930. évi jövedelmi adók kivetésénél a folyó évi termésre figyelemmel lesznek.

Hátralékos adókra moratórium szerű halasztást nem adhat, ellenben minden részlet fizetésre irányuló kérvényt egy éves határidőn belül kedvezményesen intéz el. Azoknál pedig, akiknél csak a folyó évi adó esedékes, ha és amenynyiben bármilyen kis mértékben is nem feledkeznek meg fizetési kötelezettségeikről, úgy azok végrehajtási zakla— julius 22.

Fényes ünnepi külsőségek között nyitotta meg kedden délben Horthy Miklós, Magyarország kormányzója, az uj országgyűlést. A parlament kupolacsarnokában megjelentek a kormány, az országgyűlés és a felsőház tagjai, a Budapesten székelő diplomáciai kar és a páholyokban előkelő közönség foglalt helyet.

A kormányzót a kupolacsarnok bejáratánál Bethlen István gróf miniszterelnök, valamint Apponyi Albert gróf képviselőházi és Bercely Jenő felsőházi korelnökök fogadták, majd a megjelentek lelkes éljenzése közben Horthy kormányzó a számára elkészített díszes emelvényre vonult, ahol megtartotta megnyitó beszédét.

A kormányzó az országgyűlés legközelebbi nagy feladatairól beszélt és hangsúlyozottan emelte ki a nemzeti egység fentartásának fontosságát, meleg szavakkal üdvözölte Hoovert a gazdasági válság enyhítésére tett nagyszerű kezdeményezéséért. Majd a mezőgazdasági termelés feladatait jelölte meg, az ipar fejlődését fontos nemzeti érdekként emelte ki, a választójogi reformnak alkalmas időben való beterjesztését jelentette be, a magánjogi törvénykönyv megalkotásának és a népegészség érdekében teendő lépések fontosságának hangsúlyozása után Magyarország külügyi érdekeinek megóvásáról és a béke fentartásáról szólott.

A kormányzó beszédének e része a következő:

— A jelenlegi világgazdasági krízisből csak a nemzetek békés együttműködése vezetheti ki az emberiséget. Minden tőlünk telhetőt megteszünk, hogy ezt előmozdítsuk. A velünk baráti viszonyban levő államokkal továbbra is szorosan együttműködve az összes többi államokkal fennálló jóviszonyt ápolni óhajtjuk gazdasági téren is.

A tárgyalás alatt levő számos kérdés közt a német vonatkozásuakat — a német-magyar kereskedelmi szerződés aláírásával — sikeres

befejezéshez juttattuk.

— Szomszédainkkal a békeszerződésből eredő számos kérdést sikerrel rendeztük, jelenleg pedig a velük eddig fennállott gazdasági viszonyainkat fektetjük uj alapra. Az osztrák-magyar szerződés máris életbelépett. A gazdasági viszonyok rendezése remélhetőleg előmozdítja a szomszédi viszony további javulását is, amennyiben

Itejzástöl sírja fmak.

megfelelő szelt

találtam. Már háromszori használat után ragyogó fehér fogaim voltak, dacára annak, hogy a sok dohányzástól egész meg voltak barnulva. Sohasem fogok mást, mint Chlorodont használni“. B., Horst Berg. Csak valódi Chlorodont-fogpasztát kérjen; Tubusa 4 és ‘ Ki.® Ne fogadjon el utánzatokatl

tásnak nem lesznek kitéve.

Dr Liska pénzügyi tanácsos méltányos és megértéssel megnyilatkozó szavait a küldöttség megnyugvással vette tudomásul s ama reménnyel távozott, hogy a járás adófizetőinek egyetemleges érdekében tett lépései nem lesznek meddők.

irányunkban azzal a megértéssel viseltetnek, amelyet a magunk részéről készek vagyunk tanúsítani.

— A nemzetek általunk is annyira óhajtott békés együttműködésének azonban lélektani előfeltételei vannak.

A népek nyugalma, illetőleg ezek békés együttműködése megkívánja, hogy a fegyverkezések terén ma mutatkozó különbségek megszűnjenek. Magyarország reménnyel tekint a jövő évi leszerelési konferencia elé, amelyen a népek igazságérzete kell, hogy győzelemre juttassa az egyenjogúságnak a nemzetek összességét egyedül megnyugtató magasztos elvét.

A békés fejlődésnek másik előfeltétele

a kisebbségi kérdésnek helyes és igazságos megoldása.

Az e tekintetben történt kezdeményezéseket a kormány ezután is éber figyelemmel fogja kisérni és a maga részéről

messzemenően támogatni kivár, minden olyan törekvést, amely alkalmas arra, hogy a kisebbségek nemzeti, kulturális és gazdasági erőállományának fennmaradását és szabad fejlődését biztosítsa.

A kormányzó beszédét percekig tartó taps és éljenzés kisérte.

Kis irka-firka

Kutyaszinház, papagályopera és Szinyei-Merse.

Nem azért mondom, de föltétlenül érdekes és jellemző korkép. Mivelhogy eltávozott mind a két fentebb említett látványosság, bátran szólhatok róla s azt hiszem, egyiknek sem lesz kellemetlen, ha a másik rovására aposztrofálom.

Az egészet azért bátorkodom szóbahozni, hogy megvédjem Komárom kulturvárosi jellegét.

Itt szerepelt ez a Szinyei-Merse kiállítás. Rendes képek és jó nevek. Ahoz föltétlenül jók, hogy megtekinteni lehessen őket, hogy esetleg vásárolni lehessen belőlük, hogy néhány jó magyar festő újabb munkájában gyönyörködjünk s — last but not least, — támogassuk a komáromi művészeket is. Már akár erkölcsileg, akár anyagilag. Erkölcsökben bővelkednek ugyan, most inkább az anyagiak kellenének. No, mindegy.

Szóval megnyílik a kiállítás, híradás jelenik meg a lapokban, a Nádor-utcai élő rádió röpcédulákat közvetít, nyomtat szegény Lázár Béla plakátokat, vizitel, kocsiba ülteti titkárját, bejárnak néhány ismerősebb nevet, ágál, fáradozik, előad és fagylaltdélutánt rendez.

i& magyar parlament

ünnepélyes megnyitása.

Horthy Miklós kormányzó békét és megértést hirdetett megnyitó beszédében.

Ha egy kicsit későn jöttek is, de a képek mindenesetre szívesen várták a közönséget hat teljes napig. Azért mondok teljes huszonnégy órát, mert Lázár, ha felköltik, talán éjnek idején is szívesen mutogatott volna képeket.

De bizony a megnyitóra nem jött el tizenöt ember se. Az előadásra alig harminc. A fagylaltdélutánra pedig, tekintve, hogy strandoltunk, alig hat ember.

Hát igaz is. Meleg van, meg ki vesz képet ilyenkor. A kultúra télire való. Nyáron meleg az ész, hűvösen mégis jobban fog.

Hiszen nem azért mondom ezt. Csak úgy megemlítődik.

Eszembe sem jutott volna, elkönyveltük volna az uborkaszezon egyéb áldásai közé, ha ugyanakkor meg nem jelenik a városban a kutyaszinház és papagály-opera.

Mondhatom, kitűnő volt. Az egész Kossuth-tértele volt,szíttuk magunkba« kultúrát a ringispil mellett, mint a krónikus dohányos a cigarettafüstöt. Már a felirata is klasszikus volt a kutyaszinháznak. Lemásoltam,

„Hölldini kutya színház

18 kutya mindenféle fajta mindenféle öltönökbe jdtzanak asistenzia nélkül egy szín darabot cimezet a Megzavart Rande.

Notty és Foxy mint artisták akrobaták Czak Schnuki a mi kis müvézünk. Schnuki tud sdmolni meséket kitalálni ismeri minden sinet mindenzaslod Schnuki sines Schnuki artista Es meg töb!a

Valószínű, hogy Kazinczytól kezdve Szarvas Gáborig, a magyar nyelv öszszes őrei úgy forogtak a sírjukban, mint a szélvitorla. Magunk is nem kis derűvel néztük a magyar nyelv kisebbségi voltának újabb szenzációit, de a kutyaszinházat természetesen megtapasztaltuk, hiszen már a plakát is fenomenális mulatságokat ígért.

Aki a kutyát jobban szereti, mint e sorok írója, az csal. S voltunk ott még néhányan, kutyák barátai. Mondhatom, Schnuki nem cáfolt rá hirnevére, ügyes volt, számolt, minden zászlót megjegyzett magának, tornászott és színházat játszott A Megzavart Rande cimü színjáték már annál unalmasabb volt, szegény kutyákra slafrokot húztak, meg kacabajkát s ki-be lökdösték őket az ajtón. Hanem egyideig, mig ásitozni nem kezdtünk, a műélvezet pompás volt s megérte azt a három koronát, amennyiért az ügyes Schnukit látnunk lehetett.

Nagyon örültünk, hogy láttuk.

S utána ringispil volt, meg céllövölde, karikadobójáték s egyéb kulturafejlesztő üzemek. Papagályszinház is épült. Kivételes papagályok s zseniális mamagályok produkálták magukat.

Azt kell még megjegyeznem, hogy a Hölldini Kutya Színház alig győzte az előadásokat. Az utolsó előadás féltizenegykor végződött, éjjel. Mintha ingyen mutogatták volna a kutyákat.

Csak azért mondom, mert valaki a hátam mögött, mialatt Schnuki, a kutya- Einstein, tudományát mutogatta, valaki a hátam mögött tehát megszólal:

— Voltál a festőket megnézni?

Mire az értelmesen felelt:

— Affene ad ki azért pénzt!

Mondom, még ez a közbeszólás sem

ingerelt volna Írásra. Csak aztán akkor jöttem zavarba, amikor a hölldini kutyaopera előadásáról hazatérve, Lázár doktorral találkoztam, aki menekült a zajos kávéházakból csendes lakására s azt kérdezte szerényen:

— Hol voltak az urak?

Tessék érte most megróni, de szavamra nem mertem megmondani, hogy a hölldini kutyacirkuszt boldogítottuk.

Még majd azt mondta volna, hogy becsukja a Szinyei-Merse boltot s elmegy muzeumigazgató helyett kutyadirektornak.

S amilyen kutyavilág van, nem lehetetlen, hogy nem jövedelmezne-e az inkább.

Távol legyen tőlem, hogy összehasonlítsak, vagy hogy párhuzamot vonjak. Vagyunk néhányan, akik tiszta lelkiismerettel állíthatjuk, hogy kulturkötelességünket úgy a kutyaszinházzal, mint a képkiállitással szemben megtettük.

Hanem most attól félek, hogy so-