Komáromi Lapok, 1931. július-december (52. évfolyam, 78-153. szám)

1931-07-18 / 86. szám

1931. julius 18. »KOMÁROMI LAPOK« 5. oldal. Csúz, Perbete, Naszvad köz­ségek kétségbeejtő helyzete. A magyar nemzeti párt folytatja a falunapjai cimü akcióját — Saját tudósítónktól. — Komárom, — július 17‘ Előző számunkban megírtuk, hogy a Magyar Nemzeti Párt érsekujvári kör­­áete Jaross Andor országos képviselő kezdeményezésére falunapok megtar­­ztsát határozta el a terméseredmény megállapítása és szükséges segélynyúj­tási lehetőségek megbeszélése céljából. Az eddig megtartott falunapok ered­ménye határozottan megcáfolja egyes cseh lapoknak ama jelentését, hogy bár a termés gyengébb a tavalyinál, katasztrófálisnak azonban mégsem mondható. Mert igen is a termés a magyar lakta alföldi vidékeken annyira katasztrófális, hogy 70 éves öreg em­berek az ideihez hasonló rossz ter­mésre nem emlékeznek! Újabban három helyen tartottak falu­napot és pedig Csúzon, Perbetén és Naszvadon. Mind a három falut szoros kötelékek kötik a volt megye székhe­lyéhez, Komáromhoz. Csuz községben a falunapon faross, Andor tartománygyülési képviselőn kí­vül jelen volt a pártszervezet vala­mennyi tagja, képviselve a község min­den rétegét, jelen volt a község inteli­­genciája Bathó Aladár földbirtokos, járási képviselővel az élén. E község kisgazdái szintén csak 15—250 kg-os átlagos termésre számíthatnak. Ezért itt is sürgős segítségre van szükség. A segítés módja: moratórium, adóelen­gedés, illetve csökkentés, a munkásság részére munkaalkalom, kenyérkereseti lehetőség vagy kenyérmag kiosztás, olcsó hitel. A csúzi kisgazdák szükségesnek tartják, hogy ez év őszén az állam adjon mindenkinek a földterületéhez mérten olcsó műtrágyát, amennyiben megállapítható, hogy a nagyobb birto­kokon, ahol a műtrágyázás bevezethető volt, a termés is jobb, mint a műtrá­gyát anyagi okok miatt beszerezni nem tudó törpebirtokosok földjén. Szüksé­gesnek tartják még egy szlovenszkói magyar banknak a felállítását. Jaross Andor beszélt a munkáskér­désről is. Hangsúlyozta a magyar gazda és magyar munkás egymásrautaltságát. Leszögezte, hogy M. N. Párt programmja nem polgári és nem is munkás Pro­gramm, hanem az egész magyar nem­zeti társadalmat osztálykülömbség nél­kül felölelő, átfogó keret. Perbete községben Ágh László me­zőgazdasági titkár állapította meg azt, hogy a termés ott az elképzelhető leg­rosszabb. A terméseredmény búzából 100, rozsból 200 kg-os maximum, árpa és zab semmi sem lett, a répa is tel­jesen tönkrement. Ugyanez a sorsa a takarmánynak is és ha eső nem jön, akkor a kukoricából sem lesz semmi. A község lakossága a segítési lehető­ségeket a kővetkezőkben látja: Mora­tórium, adóelengedések, vetőmag és kenyérmag kiosztás, hosszúlejáratú ol­csó kölcsön, vizes területek alagcsöve­­zése, a Bajcs-kisujfalusi járhatatlan ut építésének azonnali elkezdése és ezál­tal munkaalkalom teremtése. Állami vegyészekkel vizsgálják meg a határ talaját, állapítsák meg milyen tápanya­gok vannak benne és igy lehetővé te­gyék a helyes trágyázást. Adjanak jobb árat a selyemgubóért, hogy az azzal foglalkozó sok szegény ember kenyérhez jusson. Szállítsák le az iparcikkek árát, mert lehetetlen hely­zet az, hogy pár éve még 50 Kő-t fi­zettek egy kiló gyapjúért és ma még 5 Ké-t sem akarnak érte fizetni, holott a gyapjúszövet ára alig esett. Ftaszvad községben Schneider Ede titkár jelenlétében állapították meg a gazdasági helyzetet. E községben az elképzelhető legrosszabb termés vár­ható. A gabonából holdanként csak 100 kg-os átlagra lehet számítani az eddigi csépléseredmények alapján. Eme termés minőségileg annyira rossz, hogy vetőmagnak egyáltalán nem fog meg­felelni. A nagyarányú vizáradás a falu fél határát úgyis tönkretette. Itt történt meg, hogy a szomszédos primási birtok kezelősége a szabályozatlan Zsitva folyó egy szakaszán gátat emeltetett a saját oldalán és ennek következtében Nasz­­vad fél határát elöntötte az árviz. A község lakossága kétségbeejtő helyze­tének megjavítását a következőkben látja: Moratórium, adóelengedések, ol­csó hitel, munkaalkalom teremtése a Zsitva szabályozási és a járhatatlan Érsekújvár—Naszvad közti ut építésé­nek azonnali elkezdésével, valamint a szükséges csatornázási munka meg­kezdésével. A naszvadi pártszervezet kívánatos­nak tartja a takarékosság megkezdését a magas fizetések és egyéb járulékok redukálásával. Sérelmesnek minősitik ama eljárást, hogy fegyvergyakorlatra a földműves népet a legnagyobb nyári munka idején hívják be és ennek kö­vetkeztében anyagi károsodás éri, A pártszervezet ülésén jelen volt Kárász Károly érsekujvári kisgazda, aki szakszerüleg ismertette a mezőgazda­­sági helyzetet és rámutatott arra, hogy a helyzet Érsekujvárott a naszvadihoz egészen hasonló. Füssy Kálmán magyar nemzeti párti szenátor közbenjárása a dohánygyár Komáromban való maradása érdekében. A prágai állami dohányjövedék vezérigazgatója megnyugtató választ adott Füssy szenátornak. — A dohánybeváltót nem viszik el Komáromból. — Füssy szenátor eredményes közben­járása nagy örömet keltett a Saját tudósítónktól. Lapunk, a Komáromi Lapok közölte elsőnek azt a hirt, hogy Komáromban a legutóbbi hetekben olyan hirek ter­jedtek el, hogy a központi dohány­jövedéki igazgatóság a dohánybeváltó hivatalt a raktárakkal együtt Komá­romból más városba akarja elköltöz­tetni. A raktárak elhelyezését azt teszi szükségessé, hogy a közmunkaügyi minisztérium a mai dohányraktárak tő­­szomszédságában kikötői benzin és kőolajraktárt akar építeni és igy a tűzveszély miatt a dohányraktár el­helyezendő. komáromi munkások között. Komárom, — julius 17. A dohánybeváltó elhelyezése súlyosan érintené Komárom város munkanélkülijeinek szociális hely­zetét. A dohánybeváltó ugyanis a téli hónapokban sok száz ember­nek ad munkát-a dohány simításá­nál és osztályozásánál s igy legalább részben hozzájárul a Komáromban ijesztő méreteket öltő munkanélküliség leküzdéséhez. A dohánybeváltó elhelyezése ellen egyes politikai csoportok Komáromban tiltakozó népgyüléseket is rendeztek. Füssy Kálmán, a magyar nemzeti párt szenátora e hírre Prágába utazott, hogy közbelépjen az állami dohány­jövedék vezérigazgatójánál, hogy a dohánygyár elvételét megakadályozza. PospíSil dr. dohányjövedéki vezérigaz­gató e közbelépésre ezt az informá­ciót adta Füssy Kálmán szenátornak, hogy a dohánybeváltó raktárait mai helyükről valóban át kell telepíteni, mert a kikötőhöz tartozó telken, a mai dohánybeváltó tőszomszédságában a közmunkaügyi minisztérium benzinrak­tárt épit. A dohányjövedéki igazgatóság Komáromban vagy Komárom közvetlen szomszédságában megfelelő telket ke­res uj, modern dohányraktár és mun­káslakások építése céljaira. Ha meg­felelő telek a városban nem akad, úgy a dohányjövedék kénytelen lesz egy negyed vagy félóra járásnyira a váro­son kívül megvenni a telkeket, ame­lyeken a raktártkés az alkalmazotti la­kásokat felépítheti, a dohánybeváltó azonban ebben az esetben is Komáromban marad név szerint és tényleg, márcsak azérl is, mert Komárom és vidéke a legrégibb és legelsőbbrendü dohánytermelési centrum. Oly vé­széi, hogy a dohánybeváltót vég­leg Galántára telepítenék át, egy­általán nincs annál kevésbbé, mert a dohányjövedék — régebben FLY-TOX a modern rovariitószerek királya mefiiH ■egyet, moSyf, szúnyogéi, $ poloskát, svábbogarst, fi hangyát, bolhát, totőS sth. és azok potéit, illetve lárváit. Nem Hagy foltot I Nem méreg l J:i Ügyeljen a SfoJato,'nv&qtyiá'! | oédjegyre t Mindenütt kaphatói Prospektust kívánatra küld a csehszlovákiai vezérképviselet: Praha XII., Fochova 129. Telefon: 549-37 kifejezésre juttatott tervei szerint is — más vidékeken uj beváltó hi­vatalokat létesít a dohánytermelés fokozatos emelkedésével. Füssy szenátor ezt a választ meg­nyugvással vette tudomásul. Egy nap cserkészeink szép táboréban, Ötvenhárom cserkész háromhetes tanyája. Látogatás a sklenói fenyvesek között. Végre feljutottunk a meleg, fülledt rónaságról a fenyvesek hüs birodal­mába! Autónk vigan kanyargóit a fe­hér utón, patakpartján, sziklás hegy­ségek közt. A komáromi cserkészek tá­borát kerestük, de, ha az ember Gelet­­nek felől jön, először a losonciak tábo­rát találja, amely a völgy kapujánál, a Szabó szikla átellenében lengeti zászlaját, majd az érsekujváriak ele­gáns, festett kapus táborát érintjük, közvetlen mellette a pozsonyiak sátor­városát kereshetjük meg, amely a parti fák védelmébe ajánlotta ma­gát s csak pár kilométerrel odébb, Szklenó fürdőn túl, a kilencedik ki­lométerkő kilencedik százméterénél, apró erdei ut sarkán akadunk rá a komáromi csapat táborára. Az eldugott város. Az utat csak cserkész-szem tudja megtalálni, autósgazdám, Bandi, el sem akarta hinni, hogy azok az or­mótlan fadarabok nyilat jelképeznek az ut szélén s némi bizalmatlanság­gal fújtatott a hegynek. Ám, meghall­ván a tábori zajt, a kürtszót, a füttyö­­getést, a délelőtti favágás hangját, a patakcsobogást és a gyerekkilátásokat, amely zajoknál nincs cserkészfülnek kellemesebb, már ő is belenyugodott s örömünk akkor volt teljes, amikor Bíró Lucián teljes cserkészdresszben tartott felénk. Neki, — igaz — még­­egy procedúrán kellett keresztülmen­ni, mint autótulajdonosnak: az emlék­könyvbe való névaláírásnál halkan megköszönték az esetleges jótékony adományokat, ami azonban ez eset­ben kifizetődött, mert Kocsis Károly és Bardócz doktor olyan sörpincét tartanak a vendégek számára, hogy a vendégnek ottmaradni szottyan kedve.. így kerültünk föl a táborba. Elki­áltva a kölcsönös csatakiáltásokat, jó cserkész-szokás szerint azonnal für­dőtrikóba vágjuk magunkat s addig nem is kezdünk körülnézni, amig meg nem fürödtünk Borkafüreden, amig nem sétáltunk a Sohár-park­­ban. Mert ne higyje valaki is, hogy a cserkésztáborok csak olyan cigány­módra összetákolt nomádputrik___Itt minden szervezetten van megalkot­va, mindenki nevéhez fűződik valami érdemi s a tábori szólásmondások sen­kit sem hagynak aposztrofálatlanul... Szklenó, julius. Béke az érkezővel... Ha felkapaszkodsz az erdei úton, ezen a gyönyörű kis fenyő-allén, amelynek párját Komáromban hiába is keresnéd, feltűnik először is egy fenyőfarudakból összeállított nagy kapu, amelyen csak egy szó fogad: PAX! Azaz: béke! Ezzel a szóval fo­gadja a cserkész az érkezőt, a sze­retet szavával. Balra a bejárattól a tábori mise oltárhelye van, a tábor tulsófelén egy nyirfa-kereszt. Két sorban a sátrak. Keskeny völ­­gyecske ez, ahol a sátorváros él, szé­lén patak csörgedez, jobbról-balról he­gyek és fenyő, fenyő, fenyő, virág, illat, erdei hangulat, öröm, az égen a ragyogó nap. A sátrak nagyok és szellősek. Éjjel pompásan csukhatok. Itt nagy a fény­űzés: külön irodasátor is van, külön rádió, grammofon, külön orvosi sá­tor, amelyben a jó Bardócz doktor rendezkedett éppen lendületes erővel s azon törte a fejét, hogy tengeri kof­ferjéből mimódon szerkeszthessen si­­font... Estére sikerült a hatalmas munka és sorrajártuk a sátrát, hogy a napi szenzációt kellőképpen méltá­nyoljuk. Többen le is akarják fény­képezni a nevezetes szekrényt, amely­ben a • doktor kedves felesége annyi ruhaneműt helyezett el, hogy egy skandináviai útra is elég volna. Eh­hez képest a doktor kiméli is a fe­hérneműit és napi szükséglete ruhá­ban egy úszónadrág, gyomor tekin­tetében a serital, amelyben Kocsis Károly parancsnok bajszapödörve segít neki... A tábor csupa kényelem, tágasság és szépség. Nem kimélik a fiúk a fáradságot, hogy a tábort minél szebbé tegyék. Látogató százával akad, nem­csak a szülők köréből, hanem napon­kint oda zarándokolnak a szklenói fürdővendégek is és gyönyörködnek az ingyen látnivalóban. Vasárnap tá­bori misét celebrál Bíró Lucián, messzi földről jönnek a hívek s az egyszerű szklenói benszülött, aki áhitatosan s meghatva térdel ott, meg nem tudja fogni, hogy ezeknek a cserkészeknek még külön papjuk is van... Fényűző élet... Tizennyolc sátruk van a komáro-

Next

/
Oldalképek
Tartalom