Komáromi Lapok, 1931. július-december (52. évfolyam, 78-153. szám)
1931-07-18 / 86. szám
1931. julius 18. »KOMÁROMI LAPOK« 5. oldal. Csúz, Perbete, Naszvad községek kétségbeejtő helyzete. A magyar nemzeti párt folytatja a falunapjai cimü akcióját — Saját tudósítónktól. — Komárom, — július 17‘ Előző számunkban megírtuk, hogy a Magyar Nemzeti Párt érsekujvári köráete Jaross Andor országos képviselő kezdeményezésére falunapok megtarztsát határozta el a terméseredmény megállapítása és szükséges segélynyújtási lehetőségek megbeszélése céljából. Az eddig megtartott falunapok eredménye határozottan megcáfolja egyes cseh lapoknak ama jelentését, hogy bár a termés gyengébb a tavalyinál, katasztrófálisnak azonban mégsem mondható. Mert igen is a termés a magyar lakta alföldi vidékeken annyira katasztrófális, hogy 70 éves öreg emberek az ideihez hasonló rossz termésre nem emlékeznek! Újabban három helyen tartottak falunapot és pedig Csúzon, Perbetén és Naszvadon. Mind a három falut szoros kötelékek kötik a volt megye székhelyéhez, Komáromhoz. Csuz községben a falunapon faross, Andor tartománygyülési képviselőn kívül jelen volt a pártszervezet valamennyi tagja, képviselve a község minden rétegét, jelen volt a község inteligenciája Bathó Aladár földbirtokos, járási képviselővel az élén. E község kisgazdái szintén csak 15—250 kg-os átlagos termésre számíthatnak. Ezért itt is sürgős segítségre van szükség. A segítés módja: moratórium, adóelengedés, illetve csökkentés, a munkásság részére munkaalkalom, kenyérkereseti lehetőség vagy kenyérmag kiosztás, olcsó hitel. A csúzi kisgazdák szükségesnek tartják, hogy ez év őszén az állam adjon mindenkinek a földterületéhez mérten olcsó műtrágyát, amennyiben megállapítható, hogy a nagyobb birtokokon, ahol a műtrágyázás bevezethető volt, a termés is jobb, mint a műtrágyát anyagi okok miatt beszerezni nem tudó törpebirtokosok földjén. Szükségesnek tartják még egy szlovenszkói magyar banknak a felállítását. Jaross Andor beszélt a munkáskérdésről is. Hangsúlyozta a magyar gazda és magyar munkás egymásrautaltságát. Leszögezte, hogy M. N. Párt programmja nem polgári és nem is munkás Programm, hanem az egész magyar nemzeti társadalmat osztálykülömbség nélkül felölelő, átfogó keret. Perbete községben Ágh László mezőgazdasági titkár állapította meg azt, hogy a termés ott az elképzelhető legrosszabb. A terméseredmény búzából 100, rozsból 200 kg-os maximum, árpa és zab semmi sem lett, a répa is teljesen tönkrement. Ugyanez a sorsa a takarmánynak is és ha eső nem jön, akkor a kukoricából sem lesz semmi. A község lakossága a segítési lehetőségeket a kővetkezőkben látja: Moratórium, adóelengedések, vetőmag és kenyérmag kiosztás, hosszúlejáratú olcsó kölcsön, vizes területek alagcsövezése, a Bajcs-kisujfalusi járhatatlan ut építésének azonnali elkezdése és ezáltal munkaalkalom teremtése. Állami vegyészekkel vizsgálják meg a határ talaját, állapítsák meg milyen tápanyagok vannak benne és igy lehetővé tegyék a helyes trágyázást. Adjanak jobb árat a selyemgubóért, hogy az azzal foglalkozó sok szegény ember kenyérhez jusson. Szállítsák le az iparcikkek árát, mert lehetetlen helyzet az, hogy pár éve még 50 Kő-t fizettek egy kiló gyapjúért és ma még 5 Ké-t sem akarnak érte fizetni, holott a gyapjúszövet ára alig esett. Ftaszvad községben Schneider Ede titkár jelenlétében állapították meg a gazdasági helyzetet. E községben az elképzelhető legrosszabb termés várható. A gabonából holdanként csak 100 kg-os átlagra lehet számítani az eddigi csépléseredmények alapján. Eme termés minőségileg annyira rossz, hogy vetőmagnak egyáltalán nem fog megfelelni. A nagyarányú vizáradás a falu fél határát úgyis tönkretette. Itt történt meg, hogy a szomszédos primási birtok kezelősége a szabályozatlan Zsitva folyó egy szakaszán gátat emeltetett a saját oldalán és ennek következtében Naszvad fél határát elöntötte az árviz. A község lakossága kétségbeejtő helyzetének megjavítását a következőkben látja: Moratórium, adóelengedések, olcsó hitel, munkaalkalom teremtése a Zsitva szabályozási és a járhatatlan Érsekújvár—Naszvad közti ut építésének azonnali elkezdésével, valamint a szükséges csatornázási munka megkezdésével. A naszvadi pártszervezet kívánatosnak tartja a takarékosság megkezdését a magas fizetések és egyéb járulékok redukálásával. Sérelmesnek minősitik ama eljárást, hogy fegyvergyakorlatra a földműves népet a legnagyobb nyári munka idején hívják be és ennek következtében anyagi károsodás éri, A pártszervezet ülésén jelen volt Kárász Károly érsekujvári kisgazda, aki szakszerüleg ismertette a mezőgazdasági helyzetet és rámutatott arra, hogy a helyzet Érsekujvárott a naszvadihoz egészen hasonló. Füssy Kálmán magyar nemzeti párti szenátor közbenjárása a dohánygyár Komáromban való maradása érdekében. A prágai állami dohányjövedék vezérigazgatója megnyugtató választ adott Füssy szenátornak. — A dohánybeváltót nem viszik el Komáromból. — Füssy szenátor eredményes közbenjárása nagy örömet keltett a Saját tudósítónktól. Lapunk, a Komáromi Lapok közölte elsőnek azt a hirt, hogy Komáromban a legutóbbi hetekben olyan hirek terjedtek el, hogy a központi dohányjövedéki igazgatóság a dohánybeváltó hivatalt a raktárakkal együtt Komáromból más városba akarja elköltöztetni. A raktárak elhelyezését azt teszi szükségessé, hogy a közmunkaügyi minisztérium a mai dohányraktárak tőszomszédságában kikötői benzin és kőolajraktárt akar építeni és igy a tűzveszély miatt a dohányraktár elhelyezendő. komáromi munkások között. Komárom, — julius 17. A dohánybeváltó elhelyezése súlyosan érintené Komárom város munkanélkülijeinek szociális helyzetét. A dohánybeváltó ugyanis a téli hónapokban sok száz embernek ad munkát-a dohány simításánál és osztályozásánál s igy legalább részben hozzájárul a Komáromban ijesztő méreteket öltő munkanélküliség leküzdéséhez. A dohánybeváltó elhelyezése ellen egyes politikai csoportok Komáromban tiltakozó népgyüléseket is rendeztek. Füssy Kálmán, a magyar nemzeti párt szenátora e hírre Prágába utazott, hogy közbelépjen az állami dohányjövedék vezérigazgatójánál, hogy a dohánygyár elvételét megakadályozza. PospíSil dr. dohányjövedéki vezérigazgató e közbelépésre ezt az információt adta Füssy Kálmán szenátornak, hogy a dohánybeváltó raktárait mai helyükről valóban át kell telepíteni, mert a kikötőhöz tartozó telken, a mai dohánybeváltó tőszomszédságában a közmunkaügyi minisztérium benzinraktárt épit. A dohányjövedéki igazgatóság Komáromban vagy Komárom közvetlen szomszédságában megfelelő telket keres uj, modern dohányraktár és munkáslakások építése céljaira. Ha megfelelő telek a városban nem akad, úgy a dohányjövedék kénytelen lesz egy negyed vagy félóra járásnyira a városon kívül megvenni a telkeket, amelyeken a raktártkés az alkalmazotti lakásokat felépítheti, a dohánybeváltó azonban ebben az esetben is Komáromban marad név szerint és tényleg, márcsak azérl is, mert Komárom és vidéke a legrégibb és legelsőbbrendü dohánytermelési centrum. Oly vészéi, hogy a dohánybeváltót végleg Galántára telepítenék át, egyáltalán nincs annál kevésbbé, mert a dohányjövedék — régebben FLY-TOX a modern rovariitószerek királya mefiiH ■egyet, moSyf, szúnyogéi, $ poloskát, svábbogarst, fi hangyát, bolhát, totőS sth. és azok potéit, illetve lárváit. Nem Hagy foltot I Nem méreg l J:i Ügyeljen a SfoJato,'nv&qtyiá'! | oédjegyre t Mindenütt kaphatói Prospektust kívánatra küld a csehszlovákiai vezérképviselet: Praha XII., Fochova 129. Telefon: 549-37 kifejezésre juttatott tervei szerint is — más vidékeken uj beváltó hivatalokat létesít a dohánytermelés fokozatos emelkedésével. Füssy szenátor ezt a választ megnyugvással vette tudomásul. Egy nap cserkészeink szép táboréban, Ötvenhárom cserkész háromhetes tanyája. Látogatás a sklenói fenyvesek között. Végre feljutottunk a meleg, fülledt rónaságról a fenyvesek hüs birodalmába! Autónk vigan kanyargóit a fehér utón, patakpartján, sziklás hegységek közt. A komáromi cserkészek táborát kerestük, de, ha az ember Geletnek felől jön, először a losonciak táborát találja, amely a völgy kapujánál, a Szabó szikla átellenében lengeti zászlaját, majd az érsekujváriak elegáns, festett kapus táborát érintjük, közvetlen mellette a pozsonyiak sátorvárosát kereshetjük meg, amely a parti fák védelmébe ajánlotta magát s csak pár kilométerrel odébb, Szklenó fürdőn túl, a kilencedik kilométerkő kilencedik százméterénél, apró erdei ut sarkán akadunk rá a komáromi csapat táborára. Az eldugott város. Az utat csak cserkész-szem tudja megtalálni, autósgazdám, Bandi, el sem akarta hinni, hogy azok az ormótlan fadarabok nyilat jelképeznek az ut szélén s némi bizalmatlansággal fújtatott a hegynek. Ám, meghallván a tábori zajt, a kürtszót, a füttyögetést, a délelőtti favágás hangját, a patakcsobogást és a gyerekkilátásokat, amely zajoknál nincs cserkészfülnek kellemesebb, már ő is belenyugodott s örömünk akkor volt teljes, amikor Bíró Lucián teljes cserkészdresszben tartott felénk. Neki, — igaz — mégegy procedúrán kellett keresztülmenni, mint autótulajdonosnak: az emlékkönyvbe való névaláírásnál halkan megköszönték az esetleges jótékony adományokat, ami azonban ez esetben kifizetődött, mert Kocsis Károly és Bardócz doktor olyan sörpincét tartanak a vendégek számára, hogy a vendégnek ottmaradni szottyan kedve.. így kerültünk föl a táborba. Elkiáltva a kölcsönös csatakiáltásokat, jó cserkész-szokás szerint azonnal fürdőtrikóba vágjuk magunkat s addig nem is kezdünk körülnézni, amig meg nem fürödtünk Borkafüreden, amig nem sétáltunk a Sohár-parkban. Mert ne higyje valaki is, hogy a cserkésztáborok csak olyan cigánymódra összetákolt nomádputrik___Itt minden szervezetten van megalkotva, mindenki nevéhez fűződik valami érdemi s a tábori szólásmondások senkit sem hagynak aposztrofálatlanul... Szklenó, julius. Béke az érkezővel... Ha felkapaszkodsz az erdei úton, ezen a gyönyörű kis fenyő-allén, amelynek párját Komáromban hiába is keresnéd, feltűnik először is egy fenyőfarudakból összeállított nagy kapu, amelyen csak egy szó fogad: PAX! Azaz: béke! Ezzel a szóval fogadja a cserkész az érkezőt, a szeretet szavával. Balra a bejárattól a tábori mise oltárhelye van, a tábor tulsófelén egy nyirfa-kereszt. Két sorban a sátrak. Keskeny völgyecske ez, ahol a sátorváros él, szélén patak csörgedez, jobbról-balról hegyek és fenyő, fenyő, fenyő, virág, illat, erdei hangulat, öröm, az égen a ragyogó nap. A sátrak nagyok és szellősek. Éjjel pompásan csukhatok. Itt nagy a fényűzés: külön irodasátor is van, külön rádió, grammofon, külön orvosi sátor, amelyben a jó Bardócz doktor rendezkedett éppen lendületes erővel s azon törte a fejét, hogy tengeri kofferjéből mimódon szerkeszthessen sifont... Estére sikerült a hatalmas munka és sorrajártuk a sátrát, hogy a napi szenzációt kellőképpen méltányoljuk. Többen le is akarják fényképezni a nevezetes szekrényt, amelyben a • doktor kedves felesége annyi ruhaneműt helyezett el, hogy egy skandináviai útra is elég volna. Ehhez képest a doktor kiméli is a fehérneműit és napi szükséglete ruhában egy úszónadrág, gyomor tekintetében a serital, amelyben Kocsis Károly parancsnok bajszapödörve segít neki... A tábor csupa kényelem, tágasság és szépség. Nem kimélik a fiúk a fáradságot, hogy a tábort minél szebbé tegyék. Látogató százával akad, nemcsak a szülők köréből, hanem naponkint oda zarándokolnak a szklenói fürdővendégek is és gyönyörködnek az ingyen látnivalóban. Vasárnap tábori misét celebrál Bíró Lucián, messzi földről jönnek a hívek s az egyszerű szklenói benszülött, aki áhitatosan s meghatva térdel ott, meg nem tudja fogni, hogy ezeknek a cserkészeknek még külön papjuk is van... Fényűző élet... Tizennyolc sátruk van a komáro-
