Komáromi Lapok, 1931. július-december (52. évfolyam, 78-153. szám)

1931-07-18 / 86. szám

1931. július 18. »KOMÁROMI LAPOK« 3. o dal. javaslatát Schleisz Géza városi kama­rás ismertette az egyes ajánlatok fel­sorolásával és a javaslatot a pénzügyi bizottság magáévá tette. Ezszerint a város ez uj nagyszabású építési mun­kája 1.083.505 K 65 f-be kerülne és a munka építési kivitelével Weisz János építészmérnök, valamint egyes szak­munkákkal Komáromi Viktor, Tóth Lajos, Dosztál Jakab, Dosztál József, Scheiner S. és fia, Dosztál Gyula, a pozsonyi Mentzel cég és mások lenné­nek megbízva, mint legkedvezőbb aján­lattevők. A munka kiviteléért az egye­temes felelősséget a fővállalkozó Weisz János építészmérnök vállalná és mivel a múlt év óta az építési anyagárak tekintetében csökkenés állott be, a vál­lalkozókkal megkötendő szerződésben az árkülönbözetnek a város javára leendő beszámítása kikötendő lesz. Indokolatlan pánik volt a komáromi pénzintézetek betevői körében Minden komoly ok nélkül vettek ki a bankokból néhány milliót. — A nyomozás megindult a rémhírek terjesztői ellen. — Komárom, — július 17. Németország válságos gazdasági hely­zete egész Európában nagy nyugtalan­ságot keltett és mivel az ilyen nyug­talanság leginkább a tőzsdén, keres­kedelmi körökben jelentkezik, Magyar­­ország úgy védekezett, hogy a börzét bezáratta és a bankok tevékenységét is leállította három napra. Ennek eltelte után újabb ideiglenes rendszabályokat léptetett életbe, hogy a pengőt meg­védje az ok nélkül való támadás és egyes üzérek felelőtlen játékaival szem­ben. Ez okozta azt, hogy a határszé­len, két-három magyar városban a be­tevő közönség megrohamozta a bankokat és na­gyobb összegű betétet szedett ki minden komoly ok nélkül. így történt Komáromban is. Itt való­színűleg egyes felelőtlen egyének rémhír­terjesztésének ült fel a közönség, mely a teljesen biztos pénzintézetek­ből kivette betéteit, amit természetesen meg is kaptak, hogy ebből is okuljon a közönség és lássa be azt, hogy semmi ok sincs az izgalomra. Nagyon szomorú, hogy ezt az alkal­mat felhasználják a szlovák lapok, köztük első sorban a kedves Slovensky Dennik, hogy ebben is — mint min­denben — irredentát szimatoljon. Meg­nyugtathatjuk a sovinizmus szócsövét, hogy ha megkérdezi a bankokat, kik azok, akik betéteiket kivették, maga lesz az első, aki visszavonja ezt a szé­dületesen téves véleményét. Amint érdeklődtünk, a komáromi bankoknál ez a roham jő néhány mil­liónak a pénzforgalomból való kivo­nását jelenti. Akik a pénzt kivették, azok azt a szalmazsákban vagy a mat­­rácban gyümölcsöztetik. Van-e ennek valami célja? Igazán nincsen. Csehszlovákia ebben a krízisben érdekelve nincsen. Sőt politikailag Németországgal szem­ben ez egyszer barátságosan viselke­dett, mert fentartások nélkül járult hozzá a Hoover-tervhez. A kávéházi vészmadarak, akik a pénz leromlásáról költenek hazughire­­ket, vájjon tudják-e, hogy ezzel mek­kora kárt okoznak magának a komá­romi helyi gazdasági életnek és a környékének is?! Hiszen ha a helyi bankokból kiszedik a betéteket, akkor azok nem tudnak kölcsönöket folyó­sítani. Egyesek pedig a pengő ellen indí­tottak rohamot, amelyet állítólag a zugforgalomban értékén jóval alul cse­rélnek be. Eltekintve attól, hogy ezek, akik erre vetemednek, iparengedély nélkül működnek, súlyos pénzügyi ki­hágást követnek el. Egyes ilyen üzle­tek elkövetői máris ismeretesek és ezek tervez vállai épít HAASZ&MÁDY latokkal és emberekkel... Hetvenhá­­rom évig nyűglödés... játszadozás... Egyszer aztán megreped a fejben va­lami kicsinyke ér... Pár percig rázza az ember a lábát... aztán vége... ... A vonagló test minden porcikája remeg... reszketnek a vállak és a tér­dek ... látszik, hogy iszonyú erőfe­szítéssel fel szeretne állani, vagy leg­alább hátracsavarni a fejet... a hör­gő lélegzetvétel mind mélyebbre és mélyebbre válik... — Gyere hát, nagyapám... ilt a pa­pír ... már össze is hajtottam ... Künn majdnem éjszaka van már... remegnek a fák ég felé tárt, könyörgő, száraz ágai... sűrű varjúrajokat höm­­pölyget a szél... — Láttad-e a madarat nagyapám?... Ku-vi... ku-vi... Örül a gyermek, nevetgélve hányja kis testét ide-oda az asztallap szélén... Csöppnyi karjaival repes és hadoná­szik, szőke, bomlotthajas fejecskéje az ablak fényudvarának közepén van... kis pirosképű angyal, szinte egy azok közül, akik készülődnek, hogy hir­dessék az örömhírt a jóakaratú embe­reknek ... — Ku-ví... ku-ví... ku-vi.... A halállal tusakodó ott a sarokban érzi, mintha enyhült volna a szorítás a torka körül. Borzasztó erőfeszítés­sel megfordul a széken.,, Most szem­valószinüleg b ekütköznek a rendőrség figyelmébe. A betétek kiszedői egész bizonyosan egy-két nap múlva, amikor az izgalom, mely feleslegesen terjedt el, lecsillapo­dik, maguk fogják visszavinni bank- l, jaikba a kivett betéteket, mert a j' pénz tezaurálására semmi ok nincsen és az illetők rossz szolgálatot tesznek, ha a bankok forgalmát és munkáját minden elfogadható ok nélkül, felelőt­len egyének rosszakaratú és tenden­ciózus sugalmazására megakasztják ezenfelül a csehszlovák korona hitelét is rontják. LEGÚJABB „AUTO“ MODEL, SKekrér-y és sport gyermekko­csit, gyersneksxék és nyugágyat olcsó gyári árban szállít El beit WT OKOS TŐKEBEFEKTETÉS ma házát, birtokát biztonságba helyezni. Egy viharálló, elpusztíthatatlan, viharnak és jég­nek ellenálló tető mentesíti önt évtizedeken keresztül [avitási-és karbantartási költségek­től. Ilyképen megtakarított kiadásai töidiet lövedsimeznek minta kamatozás. Olvassa el: »Milyen legyen á tetőm« cimü prospektusunkat. Eternit-Betriebs- und Handelsgesellschaft Prag 81., Vodickova 20/ Mähr.-Schön bora. w&iitmmaim SÜZ& Kagy&rorszigon megindult a normális gazdasági élet A kormány átmeneti reudelkeasse! a takarékbetétekről, valuta* és devizavásárlásokról. A rendelkezéseket a lakosság a legnagyobb nyugalommal fogadta vétetni és hogy ennek megfelelően a külföldre íörténő kifizetések átmenetileg ugyancsak korlátoztatnak, nemcsak — július 17 A magyar kormány, tekintettel arra, hogy egyrészt a németországi helyzet még nem tisztázódott, másrészt a kincs­tárjegyek kibocsátására vonatkozó tár­gyalások még nem nyerhettek befeje­zést, a háromnapos bankszünet meg­szüntetésével kapcsolatban a Bethlen István gróf miniszterelnök elnöklésével megtartott csütörtöki minisztertanácson elhatározta, hogy hét napra, bezárólag július 23-ig szóló olyan átmeneti időt léptet életbe, amely lehetővé teszi, hogy a gazdasági élet minden megrázkódta­tástól mentesen ismét normális mederbe legyen visszavezethető. Evégből a kormány szükségesnek tartotta: 1. hogy a nemzeti gazdaság céljaira szükséges erők fentartása ér­dekében a pénzintézetek igénybevéte­lének bizonyos határokat szabjon ; 2. hogy a pengőnek idegen pénzekre való átalakítását és idegen pénznemekben teljesítendő fizetések teljesítését ebben az átmeneti időben a Nemzeti Bank megítélésétől tegye függővé; 3. hogy ezeket az intézkedéseket szigorú bün­tetés védelmi szankciója alá helyezze. Bethlen miniszterelnök a miniszter­­tanács e határozataival kapcsolatban a MTI. munkatársa előtt az alábbi nyi­latkozatot tette: — A most kiadott rendelkezés tisz­tán átmeneti jellegű. Hogy a kormány a betéteknek ez alatt az átmeneti idő alatt csak egy részletét engedi igénybe ben van az ablakkal... kezében még mindig ott remeg a kaszakés... a fe­szület kiterjesztett két karja rémülten kapaszkodik a falba a gyermek feje felett... — Kuvikot játszunk, nagyapám... Én vagyoií a kuvik... Gyere! Most az öreg lassan felemelkedik a zsámolyról. A gyermek látja a halál­­ravált, iszonyatba torzult arcot, a ha­donászó karokat. Kis szívét elárasztja az öröm... visszafintorítja arcát a halálfőre, ugrál és kacag, mintha csik­landoznák: — Hi... hi... hi... Ku-vik .,, ku­vik... ku-vik... A kilobbanni készülő élet szörnyű pillanatai következnek mostan. A legborzalmasabb játék, túl és innen az emberélet parányi barázdapartjain... a vénember a menekülés ösztönének utolsó görcsös mozdulataival tántorog, topog az asztal felé... A fül hallja az éles kuvikolást, a szem szárnyaknak látja a repeső karokat... — Ha most... a madarat... ezzel a késsel... — Hihi... hi... hihi... Ili.,, A kar felemelkedik a levegőbe a késsel... Kívül szekérzörgés hallat­szik ... a pengén kékes szikrázást vet a hó beszűrődő visszfénye... a gyer­mek fuldokolva hentereg az asztalon és mint a fiatal állat, ide-oda háuyko­a gazdaság általános érdekéből, de a betevők és más hitelezők érde­kében is történik. A kormány ezekre az intézkedésekre, melyek a gazdasági életet lényegesen megszorítják, azért határozta el magát, hogy az átmeneti idő alatt minden inflatórius jelenség megakadályoztassék és ily módon úgy a betéteknek, mint a külföldi követeléseknek aranyértéke feltétlenül biztosittassék. Rosszakaratú, sőt egyenesen lázitó híresztelés az, mintha a kormány a betétek tervezett fokozatos felszaba­dításával azoknak az állam részére való bármilyen igénybevételére gon­dolna. Ennek folytán felszólítja a mi­niszterelnök a magyar közönséget, hogy a kormány intézkedéseit, mint eddig, úgy ezúttal is teljes nyugalommal és bizalommal fogadja, mert csak a nyu­galom és biztonságérzet egyedüli esz­köze annak, hogy a nemzetközi hely­zet folytán előállott nehézségek leküzd­hetők legyenek és a normális viszo­nyok minél előbb helyreállittassanak. A kiadott kormányrendelet 8 sza­kaszból áll és intézkedik arról, hogy takarékkönyvi, folyószámlás vagy csekkőnyves követelésből csak 5%, legfeljebb azonban 1000 pengőt szabad kivenni. lódik a hátán... úgy kapkod a föléje magasodó kar felé... —- Hi... hi... jáccunk nagyapám... jáccunk... Óh, vérfagyasztó, örök színjáték... iszonyú emberi tragédia ... Lecsap-c az a kés ott a levegőben?... Talán... talán igen... hiszen úgyis történhetett volna, de a pillanat most jókor érkezett. A második roham, az elsőnél is va­dabb szorítás a levegőben állítja meg a mozdulatot. Az öreg szív megáll, a kimeredt test féloldalra billen, rá az asztalra és a gyermekre... Az esés megtaszítja a fenyőfalapot és oldalt lecsúszik róla a gyermek is. odahull­va az öregapa behorpadt mellére, az ölelésre zárult, megdermedt karok kö­zé, a kés éle alá puhán, csiklandós, lurhékoló kacagással... Nyílik az ajtó... subás alak lép be, az apa... Az ajtó tárva marad a háta mögött, úgy elszörnyíti a látvány ott a szoba padlóján. Felordtí... — Mi az... Úristen... Apám. A gyermek őrjöngve sikoltozik. — Semmi, édösapám... Játszunk... Oly jót játszunk, öregapámmal... És a lélek csendesen kisuhant az aj­tón ... Ki a dermesztő, véghetetlen éjszakába... I hányt... — Játszik — gondol ja a gyermek és tovább örül a madárnak. Feléje is kapkod, mire az riadtan lebben fel és puha repüléssel álsuhan az almafa kopasz ágai fölött... — Huss... elröpült... Nagyapám... Mély, hörgő hang hallatszik, mint­ha sűrű folyadék bugyborékolna... Az öreg ember felső teste féloldalt oda van borulva a kemence padkára, jobbkarja lehanyatlott és a kés vége gyorsan és érces pendülésckkel a pad­lóhoz verődik... — Furcsát játszik a nagyapa — gon­dolja a gyermek és nyugodtan vissza­hajol ő is a csillagja fölé. Ezalatt a hirtelen és szörnyű szorí­tás mind feljebb és feljebb hatol. A kitiltott száj ordításra nyílik, a vére­­ses öreg szemek kidagadnak és felri­adt öntudat egyetlen bőszült és min­dent betöltő eszméletté válik: — Halál! Most meg kell halnom! Segtíség! De az összeharapott állkapcsok foghíjjas résein át csak szűkölő nyö­szörgés jut el a külvilágba. A sejtel­mes homályban, a kuckó szögletében, halkan hörögve vívja a haláltusát az öreg paraszt... Hiába, ilyen az em­beri élet... küzködés, hosszú eszten­dők kétségbeesett gebeszkedése, bir­kózás a földdel, füvekkel, fákkal, ál-

Next

/
Oldalképek
Tartalom