Komáromi Lapok, 1931. július-december (52. évfolyam, 78-153. szám)

1931-12-12 / 149. szám

lapunk mai száma a jövő heti teljes Radió-mnsort tartalmazza.

Ötvenkettedik évfolyam. 149. »zám, Szombat, 1931, december 18.

Előfizetési ár csehszlovák értékben: Helyben és vidékre postai szétküldéssel. Igész évre 1M Kő, félévre 5* Kő, negyedévre 25 Kő. - Külföldön 158 Kő Egyesszám ára 1 borona.

Alapította: TUBA JÁNOS.

Felelős főszerkesztő: GAAL GYULA dr. Szerkesztő: E ARANY A Y JÓZSEF dr.

Szerkesztőség és kiadóhivatal :Nádor-n. EL Megjelenik hetenként háromszor

Főmunkatársak: ALAPY GYULA dr. «■

FOLÖP ZS1GMOND.

Kedden, csütörtökön és szombaton.

A nehéz idők kezdete.

Komárom, — decemberit.

A szívünk szorul össze, amidőn olvassuk a német kormány szükségrendeletét, mely beleavatkozik az ipar, a kereskedelem, a közgazdaság ,a bank, a gyár, a munkás, a háztulajdonos, a tőkepénzes legmagánabb magánügyeibe, limitálja a kamatlábai, iparcikkeket, élelmiszerekei, lakásárakat, külföldre menekült t őkéket parancsol vissza és megtilt minden politikai gyülekezést. A háború ehhez képest ártatlan gyerekjáték volt és a közszabadság valósággal tombolt alatta. Csak a német nép olyan erős és olyan nagy, hogy ezt a hallatlan erőfeszítést elbírja, amely mind francia parancsra történik, hogy az »uzsorás« lássa, mi történik odaát, mert a biztonságát félti, a bőréét és az aranyáét.

És másutt is így van, vagy így lesz a legyőzőit országokban. Magyarországon hallatlan közterheket kénytelenek kivetni a teherviselőkre, hogy kölcsön nélkül élhessenek a maguk agyaglábain. Ausztriáról ne is beszéljünk, a pénze olvad, mint a tavalyi hó és alig bírja a vállain tartani azt az óriási vízfejet, Bécset, ahol a szociális boldogság tengerében fuldoklónak az emberek. Sem Ausztria, sem Magyarország, sem Németország nem kéképesek fizetni — nem hogy jóvátételt — de időközi adósságaik kamatait sem. Nem is ludjuk, hogy mi lenne a jobb és a helyesebb: egy infláció-e, amikor mindenki pénzhez jutna, vagy az, hogy pénz nélkül kuncsorogjanak és pusztuljanak éhen a tömegek.

Meri ez a sors vár ma azokra, akiket kitaszítanak a munkahelyükről, az íróasztal, a gyári esztergapad vagy a esődbe jutott kereskedés pultja mellől. Hiszen a gazdag és Irigyelt hilbizományok pénztáraiban nincsen annyi pénz, amennyi a tisztviselők fizetésére kellene. Nem tudnak napszámosokat fizetni, tehát a föld, a termény megy veszendőbe.

A mi falvainkon is nagy a nyomorúság', nem a munkás a szerencsétlen csak, akinek aratórészével adós maradt a mostoha időjárás, de a gazda is kétségbeesve néz a jövőbe, pénze nincs, a bankok bezárták pénzszekrényeiket, a termésnek már híre-hamva sincs és az adót meg kellene fizetni, ha lenne miből. Eladni nein lehet, a vásárokon csak eladók vannak, de vevők nincsenek és nem is rossz tréfa annak a gazdának a cselekménye, aki lovát nem tu Iván tartani, mert elfogyott a tak rmánya, a vásáron sem tudta ela tni, hát

otthagyta és egy cédulát kötött a lova farkára, amelyben azt ráhagyja Kassa városára.

Egész Európa a pánik hangulat iiatása alatt áll. Mindenki fél valami katasztrófától, amelyet nem tud megnevezni. Az államok úgy el vannak egymástól zárkózva, mint a háborúban voltak. A kivitel csökken, egyre kisebb lesz és mindennap több a munkanélküli, az éhes száj, amely várja a kenyeret. Ez a tél, amely elé szörnyülködve nézünk, a legnehezebbek közé fog tartozni. Nem tudjuk, mit hoz reánk.

A mi szociális helyzetünkben egy túlméretezett költségvetés hallatlanul magas kiadásainak súlya alatt roskadunk össze. A miniszterelnök kijelenti, hogy a katonai kiadások szükségesek, vagyis a katonai szolgálat marad tizennyolc hónap, bár ezt a munkál el lehet végezni tizenkettő, hal, sőt három hónap alatt is, amely idő alatt stratégákat lehel nevelni a regrutákból. Egy agrárius elkiátlja magát: hogy ha a katonai szolgálati időt leszállítanák, több lenne a munkanélküli. És így még' kiderül, hogy szerencsések vagyunk, a fiatal emberek évjáratai a kaszárnyákban ellátást kapnak és így van jól megoldva a munkanélküliség. Az ilyen politikusokat azután nem küldik vissza az iskolába az analfabéta tanfolyamra beszéd és értelemgyakorlatra!

Azután jönnek a szociáldemokraták a negyvenórás munkahéttel, de természetesen a negyvennyolcórás munkabérekhez nem szabad hozzányúlni, azt a gyárosok adják emlékül nemzeti ajándék gyanánt, mert olyan jól megy a dolguk, hogy raktárra dolgozhatnak, miveJ kivitel nincs és itthon senki sem tud vásárolni. Javasolják a katonai szolgálati idő leszállítását is, de a katonai költségvetést szemrebbenés nélkül szavazzák meg Középeurópa militarista háborús — szocialistái. így akarnák megmenteni az ingadozó közgazdasági életet és egyúttal alibit is igazolni.

A tisztviselők a tizenharmadik hónap lecsökkentéséért Prágában kivonultak az uecára. Nem veszi tudomásul, hogy Németország, Ausz- Iria, Magyarország milyen mértékben nyirbálja meg a tisztviselő jövedelmeket. sőt a nyugdíjasokét. Nem pillantanak át Romániába, ahol elsején nem is álmodik a tisztviselő arról, hogy rátáját vagy annak részét is felvehesse. Holott a takarékosságot a hadsereg létszámcsökkentése és a bürokrata-hatalom részekre bontásával kellene megkezdeni. De megmondta a költségvetésnek egyik kormánypárti elő adója: hogy tízezer korona megtakarítás mellett egymilliós túlkiadás jelentkezik és diktátornak kellene belenyúlni a bürokrácia szövevényeibe.

Fásultan és szárnyaszegeltcn, sorsunknak megadva magunkat vár juk a jövendőt. Nem is küzdünk ellene. Ez a letargia jellemzi mindennél jobban a gazdasági helyzetet .Valamit várunk, amiről tudjuk, hogy nem lesz jó, hogy jobb lenne, ha talán ez a mai vigasztalanul rossz helyzet is maradna, ahol talán mégis csak jobbra is fordulhatnak a viszonyok. Hiszen javíthatlan optimizmus él telkeink mélyén,

mil a boldogabb jövőről a jelen elviselhetlenül nehéz perceiben is várunk. Várunk és nem tudni, hogy nem sodornak-e el a hullámok és nem merülünk-e el azokban. És a nehéz bajok közepette nem hangzik el sehonnan vigasztaló szó a beteg Európában. Ezt a helyzetet a mai békeállapot szülte, a rossz szerződések, melyek megölték a bizalmat, szuronyokat, repülőket, gázokai és tankokat termeltek tizenhárom esztendő alatt és nem adták vissza a lelkek nyugalmát. Nem is adhatja vissza olyan béke, mely nem az igazság és a szeretet pilléreire épült, hanem a hatalomvágyból és gyűlöletből fakadt.

POIilTIXlI SUHLE

Komárom, — december 11. * gier elnök

Szlovenszkó munkanélküliségéről

A szenátus költségvetési bizottsága legutóbbi ülésén felszólalt Udrzal miniszterelnök, aki hosszabb beszédben emlékezett meg a belpolitika napi kérdéseiről. A miniszterelnök beszédében megemlékezett a tisztviselőkről, a nemzetgyűlés tekintélyének emeléséről, a freiwaldaui véres eseményekről, az állami szállításoknál előforduló visszaélésekről és más kérdésekről. Majd áttért Szlovenszkó mai gazdasági helyzetének fejtegetéseire és megállapította, hogy a szlovenszkói és ruszinszkói munkanélküliség teremtette nehézségek nagyon bonyolultak. A rossz termés következtében ugyanis a szezonmunkások annyit sem kerestek, hogy később megtudjanak belőle élni. Viszont ezt a kérdést nagyon óvatosan kell megítélni azokon a vidékeken, amelyeknek lakossága igen egyszerű életet él. A Ruszinszkó felvirágoztatását célzó nagyszabású terv kidolgozására a kormány minden lehetőt el fog követni. A Szlovenszkó érdekében való munkát kötelességének tartja a miniszterelnök, mert Szlovenszkónak külön nagy figyelmet kell szentelni. A miniszterelnök beszélt még a tényleges katonai szolgálati idő megrövidítésének kérdéséről, amiről azt mondotta Udrzal, hogy a hadvezetőségnek érdeke a szolgálati idő megrövidítése, ha a véderő nem szenved miatta.

Újabb akció a munkanélküliek segélyezésére.

Amint egyik prágai félhivatalos lap jelenti, a közélelmezési minisztérium újabb akciót tervez, amely abban állana, hogy hasonlóan a burgonyaakcióhoz, a kerületek és községek segítségével lisztet és cukrot is kiosztanak a munkanélküliek között. Az erre vonatkozó végleges döntést a minisztertanács elhatározásától teszik függővé.

Kis államok gazdasági együttműködése Középeurópában.

Benes dr. külügyminiszter a szenátus költségvetési bizottságának ülésén nyilatkozott a külkereskedelmi politika irányelveiről. Beszédében többek között kijelentette, hogy a külügyminisztérium mindig arra törekedett, hogy aktiv legyen a külkereskedelmi mérleg, de ez ma nem könnyű dolog. Már 1920-ban azt mondottam a parlamentben, — jelentette ki Benes, — hogy a kis államok gazdasági együttműködését Középeurópában forszírozni kell. Én ebben hiszek ma is, mert ez a mi érdekünk. Mi nem nézünk sem jobbra, sem balra, nem vagyunk tekintettel arra, hogy ki milyen politikai szemszögből Ítéli meg a helyzetet, a valóság az, amit már mondottam, hogy az adott földrajzi helyzet és az állam érdeke megkívánja a középeurópai kis államok gazdasági együttműködését. Az idők folyamán ki kell építeni Középeurópa tervszerű gazdálkodásának nagy tervét. Valószínű, hogy visszatérünk ismét ahhoz a tervhez, amiről már régebben is vitáztunk és ez a behozatali monopólium rendszere, talán más formában, mint eredetileg gondoltuk. Ez azonban még a jövő kérdése.

A szenátus plenáris ülése.

A szenátus plenáris ülését hétfőn, december 14-én, délután öt órára hívták egybe. A napirenden három mentelmi ügy szerepel. Csak formális jellegű ülés lesz, amelyen beterjesztik a költségvetési bizottság jelentését az 1932, évi költségvetésről. A költségvetési vita kedden kezdődik a szenátus plénumában.

A katonai szolgálati idő leszállításának nincs pénzügyi hatása.

A szenátus költségvetési bizottságának ülésén a nemzetvédelmi minisztérium költségvetésének tárgyalásánál felszólalt Viskovsky nemzetvédelmi

l