Komáromi Lapok, 1931. július-december (52. évfolyam, 78-153. szám)
1931-10-01 / 117-118. szám
2. oldal. »KOMAROMI LAPOK« 1931. iktóber 1. POLITIKAI SZEMLE Komárom, — szeptember 29. Félmilliárd elegendő az 1932. évi költségvetés csökkentésére s a pénzügyi egyensúly helyreállt fására. Megírtuk, hogy az 1932. évre szóló költségvetéssel már foglalkozott a minisztertanács, amely az erre vonatkozó pénzügyminiszteri javaslatot magáévá tette. Parlamenti körökben állandó megbeszélés tárgyát képezi a költségvetés összeállításának, helyesebben a költségvetés leszállításának kérdése, amelyre nézve azok, akik ismerik az állam pénzügyi gazdálkodását, a költségvetésnek félmilliárd koronával való leszállítását kielégítőnek tartják arra, hogy a pénzügyi egyensúlyt helyreállítsák. Az egyes tárcák eredeti költségvetésében végbevitt törlések megfelelnek az adóbevétel csökkenésének, amelyre a jövő évben számítanak. Amint a pénzügyminisztérium megállapította, az adók befizetése lényegesen javult. Az idei év első negyedében nagyon rosszak voltak az adóbevételek, a harmadik negyedévben azonban meglepően növekedtek. Azt a leghatározottabban kijelentik az illetékes körök, hogy fizetés leszállításra nem fog rákerülni a sor. Németország és Ausztria sokkal könnyebben nyúlhat ehhez a népszerűtlen rendszabályhoz, mert ez államok az állami alkalmazottak fizetését valorizálták. Ha időközben még további törlések szükségeseknek mutatkoznának a költségvetésen, erre is ki vannak már egyes tételek és tartalékok^) szemelve. Holota János dr. nemzetgyűlési képviselő interpellálja a kormányt a régi nyugdíjasok ügyében. A kormány, dacára a trianoni békeszerződés vonatkozó rendelkezésének és az ezek alapján 1930 április 28-án fölvett és Csehszlovákia által is aláirt úgynevezett párizsi jegyzőkönyvnek, még mindig nem rendezte a volt magyar nyugdíjalapok tagjainak nyugdij illetmény ét. Mivel a párizsi egyezmény óta másfél év telt el, Holota János dr. magyar nemzeti párti nemzetgyűlési képviselő kérdést intézett ez ügyben az összkormányhoz, amelyet felszólított, hogy miként szándékozik a kormány ezt a kérdést rendezni és hajlandó-e a volt magyar nyugdíjalapok tagjainak, akik csehszlovák állampolgárok, a véglegesen megállapítandó nyugdijaikra azonnal sürgős előleget adni s hajlandó-e a kormány a tizenhárom év óta várakozó érdekelt közalkalmazottak ügyének jogszerű rendezésére és soronkivüli elintézésére. Az állami ellenőrző és takarékossági bizottságról szóló törvényjavaslat. A pénzügyminisztériumban elkészült az állami ellenőrző és takarékossági bizottság feladatairól szóló törvényjavaslat, amelyet Trapl dr. pénzügyminiszter beterjesztett a miniszterközi bizottság elé. A javaslat szerint a bizottságnak a mindenkori miniszterelnök lesz az elnöke és a pénzügyminiszter a helyettese. Magát a bizottságot, amely 12 rendes és 12 póttagból fog állani, a kormány nevezi ki a szakkörökből, kivéve 4—4 rendes és póttagot, akik a képgiselők, és 2—2 rendes és póttagot, akik a szenátorok sorából kerülnek a bizottság tagjai sorába. A bizottságnak legfőbb feladatát képezi, hogy ellenőrizze az álhmi. az országok, kerületek és községek közületeinek pénzügyi gazdálkodását és közigazgatását. A parlamentnek minden második évben jelentést tesz a bizottság működéséről. A takarékossági bizottság teendőit szabályzó törvény a kihirdetés napján lép életbe. Vegyes francia—német bizottságot állít fel Franciaország és Német' ország az összes gazdasági kérdések megvizsgálására. Briand és Laval berlini találkozója a német államférfiakkal. Frenetikus béketüntetéssel fogadta a német nép Brianát és Láváit, akik vasárnap délelőtt érkeztek Berlinbe, ötven év óta most’történt először, hogy aktiv francia miniszterelnök és külügyminiszter látogatást tesz a német birodalom fővárosában, Berlinben, hogy a világgazdasági krízis megoldásának nehéz kérdésében tanácskozásokat folytassanak a német birodalom vezető férfiaival és megegyezést létesítsenek egymással messzemenő gazdasági problémákra nézve. Ennek a találkozásnak világtörténelmi jelentőséget ad az a körülmény, hogy két régi ellenfél, melyek a civilizációért és kultúráért küzdenek és versengenek évszázadok óta egymással, félretéve minden kölcsönösen keserű emléket és individuális érdeket, Európa gazdasági megmentéséért együttes erővel törekednek olyan eredményeket elérni, amelyek nélkül a mai gazdasági káoszból elképzelhetetlen a kibontakozás. Páratlan lelkesedéssel tüntettek Berlinben a francia államférfiak mellett, akik szemmelláthatóan mélyen megvoltak hatva attól a rendkívül meleg fogadtatástól, amelyben őket részesítették. Briand külügyminiszter, megérkezése után nemsokára Stresemann sírját kereste föl, amelyet megkoszorúzott, ezalatt Laval miniszterelnök a sajtó kép— szept. 29, viselőit fogadta, akik előtt többek között azt mondotta: — A német kormánynak egy németfrancia bizottság létesítését javasoltam és ennek az volna a rendeltetése, hogy megvizsgálja a két országot érdeklő összes gazdasági kérdéseket. A világ nyugtalan, mert soha nem sejtett gazdasági válság szakadt reá és most minden szem felénk tekint. Végre létre kell jönni a megértésnek a két ország között, mert ez hozhatja meg nemcsak a német és francia nép, hanem a világ boldogulását is. Hétfőn délelőtt a francia miniszterek látogatást tettek Hindenburg birodalmi elnöknél, majd a Wannsee közelében fekvő brüningslindeni kastélyba rándultak ki, ahol azután megkezdték a tanácskozást. A francia és német államférfiak villásreggeli után nyomban megbeszélést tartottak. Délután a birodalmi kancellári hivatalban folytatták a tanácskozásokat, amelyek a gazdasági kérdések körül mozogtak. E tanácskozáson fontos megállapodás jött létre Laval, Briand és Curtius, Brüning között. A szakadatlan tárgyalások belenyúltak a késő éjszakába, melynek végén hivatalos jelentést adtak ki a tárgyalásokról. E jelentés többek között a következőket tartalmazza: — A francia és német miniszterek szükségesnek tartották külön szervezet létesítését, éppen ezért vegyes francia—német bizottságot állítanak fel, amely a két állam hivatalos megbizottaiból és különböző gazdasági ágainak delegátusaiból áll. Ebben a bizottságban a munkások is képviseletet kapnak. Ezenkívül állandó közös főtitkárságot állitatanak fel, amely a szükségnek megfelelően vagy az egyik vagy a másik államban tartja üléseit és a legrövidebb időn belül megkezdi munkáját. Mindenekelőtt azt fogják tanulmányozni, hogyan lehetne kiépíteni a már fennálló gazdasági megállapodásokat és hogyan lehetne uj megállapodásokat kötni uj szervezeti formulák alapján. Uj fogyasztási és elhelyezési lehetőségeket akarnak keresni, de ezenfelül még más feladataik is lesznek, melyeknek felsorolása ezidőszerint fölösleges. Eljárásuk nem irányul más államok gazdasági élete ellen és ünnepélyes Ígéretet tesznek, hogy nem akarnak vámokat emelni. Keresni fogják más nemzetek közreműködését is, igy például a hajózási és léghajózási egyezmények kérdésében. A francia és német kormány meg van győződve arról, hogy ezzel a megállapodással uj mü felépítésének alapjait rakják le. Ez a hivatalos jelentés csak a gazdasági kérdésekre vonatkozik, a politikai tanácskozásokról nem adtak ki kommünikét, ami azután különböző találgatásokra ad alkalmat Berlinben A francia lapok a berlini tanácskozásokat történelmi jelentőségűnek mond-A legszebb, legdivatosabb tail Uit valamint ÉIIÉIIÉt Tokarik Antal 519 női divatszalonjában KOMÁROM, Nádor-u. készülnek. Szőrmeáruk a legnagyobb választékban kaphatók. Egy tani Misei lelielit. ják és a legkedvezőbben imák a francia államférfiak berlini látogatásairól. A félhivatalos Temps azt Írja többek között: Nincs messze már az az idő, amikor kiderül, hogy meg lehet oldani azokat a problémákat is, amelyeknek megoldását idáig lehetetlennek tartották. . A berlini tanácskozások legfőbb jelentőségét abban látják, hogy mindkét részről felismerték a német-francia együttműködés szükségét, mert Európát csak az mentheti meg, ezenkívül Németország és Franciaország közös gazdaságpolitikája az egész világot uj orientálódásra késztetheti. Laval miniszterelnök és Briand külügyminiszter kedden reggel hét órakor utaztak vissza Párizsba. rr* rr A járási választmány ülésében megállapítást nyert, hogy az Ínségvetőmag átvevői azt természetben fizethetik VÍ$SZa* Komárom, — szept. 29. Szombaton tartotta a járási választmány rendes havi ülését, melyen Novotny Rikárd dr. járási főnök elnökölt. Az elnöki bejelentések után tért át a választmány az 1932. évi költségvetés tárgyalására, amely a községekben közszemlére volt téve és ellene senki felebbezést nem adott be és igy az a járási képviselőtestület legközelebb tartandó ülésének napirendjére kerül. Majd a járási választmány jelentése került tárgyalás alá, amely felölelte a katasztrófális termés következtében szükségessé vált intézkedéseket A jelentés rámutatott arra a körülményre is, hogy a járás területén 35 vagon búzavetőmag került kiosztásra és annak helyébe két év múlva természetben való visszatérítésnek lesz helye. Király József csicsói plébános (keresztényszocialista) szólt a jelentéshez és köszönetét mondott a járás tisztviselőinek a segélyakció lebonyolításáért a megsegített kisemberek nevében. Azonban kifogásolja, hogy a vetőmag kevés volt és sokan nem tudják még ma sem azt beszerezni. A 2—5 holdas törpebirtokosok százai maradtak vetőmag nélkül, ami a jövő év gazdasági viszonyaira kedvezőtlen hatással lesz. A gazdák húzódoztak a jegyzéstől, mert az árát magasnak tartották és nem volt megmondva, hogy azt természetben is vissza lehet fizetni. A járási főnök közölte, hogy még 5 és fél vagon vetőmag érkezik, amelyet a kisgazdák igénybe vehetnek. Tudomásul vették, hogy a gutái községi iskolának két uj osztálya nyílt meg A választmny az elhullott állatok után segélyeket utalt ki és a kamocsaérsekujvári ut kérdésével is foglalkozott „A kapitalista világrend válsága" — szeptember 29. Károlyi Imre gróf „A kapitalista világrend válsága“ cimen könyvet adott ki, amely súlyos megállapításaival, nyílt véleménynyilvánításaival nagy feltűnést keltett. Könyve bevezetésében a kapitalista világrend válságának mai fokával foglalkozik és megállapítja, hogy a modern kapitalizmus történetében a maihoz hasonló nagy válság még sohasem jelentkezett. Könyve bevezetésében utal még arra Károlyi gróf Imre, hogy okosabb a várható eseményekkel nyíltan szembenézni, mint szemethunyva várni Könyve ép ebből az elgondolásból Íródott meg. A kapitalista világrend válságának általános diagnózisa során, mint a válság okozóját, elsősorban a világháborút emliti, amelyet ezekkel a szavakkal bélyegez meg: „Néhány éven keresztül folytatott az úgynevezett művelt emberiség egy olyan kölcsönös
