Komáromi Lapok, 1931. július-december (52. évfolyam, 78-153. szám)
1931-09-24 / 115. szám
2. oldal »KOMÁROMI LAPOK« 1931. szeptember 24, Csehszlovákia gazdasági helyzete kielégítő 66 milliós deficit — Kamatlábemelés Több mint tiz millió pengő betétet helyezett el Budapesten a bankokban kedden délután a közönség. Rosszindulatból kitalált hir az aranypengő értéktöbbletének megállapitásáról. A híresztelést hivatalosan is megcáfolták. Komárom, — szeptember 23. A világgazdasági krizis legmegdöbbentőbb jelensége az Angol Nemzeti Bank azon intézkedése, hogy az angol font aranyértékének biztosítására zárolta aranykészletét és ennek alapján az angol kormány teljes valutazárlatot rendelt el. Az egész világ megrökönyödéssel fogadta a hirt, mert a világ ez egyik leghatalmasabb és leggazdagabb államának biztos alapokon nyugvó gazdasági élete semmi jelét sem mutatta annak, hogy máról holnapra ilyen megrendítő esemény következzék be. Most, hogy megtörtént a váratlan eset, már beszélik, hogy Angliának sem lehetett kitérni valutájának biztosítása elől, mert az angol aranykészlet is fogyni kezdett, nagy mennyiségben kezdett kivándorolni az országból, ami aztán a legnagyobb elővigyázatosság mellett a legkomolyabb védelmi intézkedéseket vonta maga után. Ma már arról tanácskoznak, hogy egy nemzetközi aranykonferenciát fognak összehívni, amelynek segítségével fogják a pénz világpiacát rendezni, azonban az angol kormány reméli, hogy Angliában rövidesen rendben lesz ismét az aranyvaluta, mert az országnak olyan hatalmas belső gazdasági erőforrásai vannak, amelyek a legnagyobb biztositékát nyújtják a konszo lidációnak. Tény azonban az, hogy az angol bank és kormány intézkedései nagy izgalmat okoztak az egész világon, aminek legpregnánsabb kifejezője volt a tőzsdéken az angol font értékének 10—15 százalékos áresése ... A súlyos gazdasági krizis Csehszlovákia gazdasági életét sem kerülte el, senki sem tagadhatja, hogy a köztársaság lakossága is a legnehezebb időket éli át és bizony nagy csoda, hogy eddig nagyobb megrázkódás nélkül usztuk meg a válságot, amely még — úgy látszik — eddig nem érte el a mélypontot. A kormánynak tisztában kell lennie a helyzettel és feltételezzük, hogy minden erejét felhasználja arra, hogy a világkrizis a természeti csapásoktól is sújtott lakosság helyzetét végzetes katasztrófákkal ne fenyegesse. A jövő évi költségvetés összeállításánál állítólag a takarékosság elvét akarja a kormány teljes mértékében érvényesíteni. Mint Bécsi jelentés szerint az Amstelbank egyik kis hitelezője beadványt intézett a bécsi kereskedelmi törvényszékhez, amelyben azt kérte, hogy a bank igazgatóságának valamennyi tagja, elsősorban: Rotschild Lajos báró tegye le a vagyontalansági esküt arra, hogy az általuk igazgatott banknak tényleg nincs vagyona, tényleg nincs vagyona. Rotschild Lajos báró, amikor e beadványról értesült, kijelentette: az utolsó ingét is hajlandó feláldozni arra, hogy hitelezőit kielégíthesse. Az utolsó ingre aligha kerül sor, mert már hire érkezik, hogy a londoni Rotschild-ház segítségére siet a bécsi testvérintézetnek. A Rotschild hírnév és a legendás vagyon azonban megtépázva kerül ki az 1931-es gazdasági válságból. Ha a közmondásoknak nincs ereje, ha egy Rotschildnak is vagyontalansági esküt kell tenni, mi marad meg azokból az anyagi érdekekből, amelyeket a világ állandóan hisz? A bécsi Rotschild bankház készül arra, hogy kivándoroljon Ausztriából. Uj hazát keres, mint a többi letört fog ez sikerülni, előre megmondani nem lehet, de úgy látszik, hogy nagy a bizakodás a terv keresztülvitelében, mert Trapl dr. pénzügyminiszter a gazdasági miniszterek konferenciáján olyan jelentést tett a pénzügyi és gazdasági helyzetről, amely szerint Csehszlovákia állami gazdálkodásának fejlődése a jelenlegi válság közepette is kielégítő! Amennyiben megnyugtató ez a félhivatalos jelentés, annál jobban gondolkozóba ejtheti a szakembert az a másik, szintén hivatalos jelentés, amely az 1930. évi zárszámadásokról szól és amely szerint az állami gazdálkodás 1930-ban „csak“ 666,108.603 korona deficittel zárult és nem mint néhány napilap jelentette, 830 millióval. Ez a jelentés tehát tulajdonképen hivatalos cáfolat a lapok által közölt téves jelentéssel szemben, azonban még sem lehet azt mondani, hogy valami megnyugtató lenne annak tudomásul vétele, hogy az elmúlt év hatszázhatvanhat millió deficitet eredményezett és összevetve ezzel a pénzügyminiszter optimista jelentését, legalább is kételkedve kell fogadnunk Trapl dr. bizakodásának indokolt voltát. A Csehszlovák Nemzeti Banknak intézkedése sem mutat valami nagy bizakodásra. Prágából érkezett hir szerint a Nemzeti Bank szeptember 23-tól kezdődőleg a váltó és értékpapirleszámitolási kamatlábat 6 ’/a százalékra, az állampapirosok lombard kamatlábát 7 százalékra és a többi értékét 7 12 százalékra emelte fel. A kamatláb emelés nem igen áll őszhangban a pénzügyminiszter ur jelentésével, sőt ha figyelembe vesszük, hogy a Nemzeti Bank csak néhány héttel ezelőtt emelte a kamatlábat, akkor tisztában kell lennünk az intézkedés horderejével. A csehszlovák köztársaság közgazdasági élete sem vall gondatlan napokra s bizony minden erejét össze kell szedni úgy az állami, mint a magángazdálkodásnak, hogy a mai terhes időkben megrázkódtatás nélkül meg tudja állani a helyét. és tönkrement nagyság. Az osztrák kormány természetesen nem szívesen látja a Rotschildok kivándorlását már csak azért sem, mert a bécsi Rotschild eddig Ausztria legnagyobb adófizetője volt. Lajos báró azonban a Credit Anstaltnál és az Amstel banknál nyolcvanmillió shillinget vesztett és nem szívesen marad szegény embernek. Hogy vagyona roncsaival hova vándorol ki, azt még nem tudni, még kevésbé pedig azt, hogy a bécsi Rotschild bank lesz-e valaha megint olyan komoly gazdasági tényező, mint volt. • - ■ Kétszobás lakás a város központjához közel fürdőszobával és minden mellékhelyiséggel 1931. október 1-re kiadó. Bővebbet a kiadóhivatalban. — szeptember 23 A tömeghisztériának újabb példája nyilatkozott meg Budapesten kedden délután, amikor az a minden alapot nélkülöző hir terjedt el a városban, hogy a magyar kormány szerdára virradó éjjel rendeletet akar kiadni az aranypengő értéktöbbletének megállapitásáról. A mostani nyomasztó gazdasági viszonyok között hamarosan hitelre talált a rosszindulat termelte hir és a közönség tömegesen rohanta meg a bankok tiókintézeteit (a főintézetek délután zárva vannak) és a postatakarékpénztárt, hogy betéteit a pénzintézetekben elhelyezze A közönség felizgatott fantáziája ismét rémképeket keresett és azt gondolta, hogy a papirpengő értékében veszíteni fog, ha esetleg zsebében marad és a másnapra hiresztelt aranypengő értéktöbbletének megállapítása nagy veszteséget fog hozni számára. Az állítólagos rendeletről természetesen sem a bankok, sem a postatakarékpénztár nem tudtak és eleinte csak a legnagyobb csodálkozással vették tudomásul a közönség nagy tömegekben va ó megjelenését a pénztárak előtt és a pengő betétek beözönlését a pénztárba Minthogy a betevőket nem lehetett a hir valótlanságáról meggyőzni, nem is kísérelték meg tovább dementálni a tisztviselők a hirt, hanem még az esti órákban is elfogadták a betéteket. A póstatakarékpénztárnál csak Sex appeal és függeléke;, a kellékek nélkül. Valaki kitalál egy kifejezést, vagy egy szót. Nem is kell, hogy túlontúl klasszikus, hogy merőben értelmes, vagy százszázalékosan frappáns legyen. A szó felrepül, mint a sárkány a mezőn s virítva lebeg egy ideig, mig ellenséges szél agyon nem vágja. Itt van például egy kifejezés: Sex appeal. Elinor Glyn találta ki, tréfából, egy könnyelmű pillanatában s dehogy is gondolta volna, hogy e két egyszerű szónak micsoda vad aratása lesz! „Sex appeal“. Nemi vonzóerő. Először hollywoodi mozicsillagokra vonatkoztatták. Rájuk még illett. Később tüneményes női jelenségekre alkalmazták. Félvilági nőkre Biarritzban. Mondain táncosnőkre a Párisién Grillben. A fogalom egyre tágult. A fogalombővités fogalma oly módon ment végbe, hogy a szót magát is máskép forgatták meg. Már nem azt mondták: Alice művésznő sex appeal, hanem így jellemezték a művésznőt: Alicenek sex appeal-je van. Helyes szekszepilje van. Budapesten, a Körúton aztán már így mondták: „A Fedák, az még mindig egy appeal nő!u A fogalomkör bővült Jótársaságbeli hölgyeket lehetett boldoggá tenni, ha kijelentették róluk, hogy kiváló appeal-jük van. Rendes családanyák, helyes urilányok arcán a mosoly boldog rózsája piroslott, ha valaki ezzel bókolt nekik: — Maga egy nagyszerű appeal! Újszülött csecsemők mamáját így dicsérte a keresztkoma: A Bébi egy helyes kis epil! Epilke. A kifejezést becézni, forgatni kezdték A kifejezés magába foglalta a világegyetem minden jelenségét. Mikor Piccard professzorra rámondták, hogy nagyon epil kéjutat rendezett a sztratoszférába, akkor már nyugodtak lehettünk, hogy a szekszepil-kifejezés menthetetlenül bevonult korunk jassznyelvének szótárába, a haver-idióma, a jampec-argot kifejezései közé. éjfélkor lehetett zárni. Azok, akik nem tudták elhelyezni a bankoknál a pengőt, a postahivatalokba siettek és ott postautalványon, csekken, pénzeslevélben adták föl a pénzt különböző, még nem is esedékes tartozások törlesztésére, sokan pedig saját címükre adtak föl pengőt a postán. A nagy buzgalom eredménye az lett, hogy kedden délután a budapesti bankokban és a postatakarékpénztárban tiz—tizenöt millió pengő betétet helyeztek el. A Magyar Nemzeti Bank vezetősége úgyszólván egész délután azzal volt elfoglalva, hogy a kitalált hirt cáfolja. Minden rendelkezésére álló ezközt igénybe vett — telefont, rádiót stb. — hogy a hir alaptalanságát a leghatározottabban köztudomásra hozza és kijelentse, hogy a kormánynak eszeágában sincs a szóban forgó rendelet kiadása. Délután öt órakor a hir eljutott a minisztertanácshoz is, s a kormány azonnal intézkedett, hogy a Magyar Távirati Iroda utján közzétegyék, miszerint a pengő és aranypengö közötti különbözet tervbevett megállapitásárót szóló híresztelések minden alapot nél kálóznék. Meg kell jegyezni, hogy ezúttal a tömeghisztéria nem volt káros hatású, sőt használt, mert a betétek tömeges elhelyezése csak megszilárdította a közönség bizalmát a pénzintézetek és az aranypengö iránt. Az epil-szóból csörgő frigiai sapka lett, amit kivétel nélkül immáron mindenre ráhúztak, mint egy kedveskedő, becéző szót s amely eredeti jelentését, a nemi vonzást rögtön elvesztette, mihelyst a fogalomkör kibővítésével azt mondták az egyébként aranyos és kedves, de nyolcvankét esztendős Máli nénire, hogy — Máli tante igazán egy epil-nénike! Amivel sem Marlene Dietrich, a right sex appeal-woman, sem Máli tánt nem vesztett semmit, de nem is nyert, mert néhánynapos használat után a szekszepil-szó olyan pompásan idomult az alkalmakhoz, hogy lóra, elefántra, a vizipólóversenyre s az olcsó borra egyaránt ráhúzták a sex appeal jelzőt. A sok használatban nemhogy elkopott volna, hanem kifényesedett. Sex appeal lett Elisabeth Bergnertől kezdve Nobile tábornokig, vitéz Halassy Olivértől kezdve a grammofónlemezig minden és mindenki. A különösen kedvesnek, a szépnek, a csúnyának, a drágának s olcsónak, a nagynak s a jelentősnek, egyszóval az átlagosból kiválónak jelzője lett a sex appeal A „nemi vonzás“ elmaradt. Elveszett az úton, a nagy törtetésben. Klasszikus ragyogásuvá akkor magasodott, amikor a hetipiacon ezt hallottam: — Jaj de rothadt epil-körték ezek! Rothadt epilkörte, erre jutottál! (thyvi) Hetvenhárom évvel ezelőtt ugyanolyan gazdasági viiágkrizis uralkodott mint ma. — szept. 23. Angliában 1857-ben is éppen olyan krizis volt, mint manapság és a krizis az egész világra kiterjedt. Az okokról érdekes cikket irt 73 évvel ezelőtt Max Wirth akkori hires nemzetgazdász. Az első okok az 1848-ik év forradalmaiban rejlettek. Megzavarták Európa kereskedelmét és sok olyan gazdasági intézményt szüntettek meg, amely viszont gátlólag hatott a kereskedelem fejlődésére. Ennek a kettős hatásnak Roíschild Lajos báró az utolsó ingét is képes föláldozni hitelezői érdekében. Rotschild Lajos bárónak vagvontalansági esküt kell tenni. A Rotschildok elköltöznek Bécsből.
