Komáromi Lapok, 1931. július-december (52. évfolyam, 78-153. szám)
1931-09-12 / 110. szám
Lapunk mai száma a jövő • • A- j* tv«-* nkettedik évfolyam. heti teljes Rádió-műsort tartalmazza. HO. szám. Szombat, 1031. szeptember lg Előfizetési ár csehszlovák értékben: Helyben és vidékre postai szétküldéssel. Egész évre 100 Kő, félévre 58 Kő, negyedévre 25 Kő. — Külföldön 158 Kő Egyessz&m ára 1 korona. Alapította; TUBA JÁNOS. Felelős főszerkesztő: GAAL GYULA dr. Szerkesztő; BÁRÁNYAY JÓZSEFdr. Főmunkatársak: ALAPY GYULA dr. és FÜLÖP ZS1GMOND. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Nádor-u.29. Megjelenik hetenként háromszor: kedden, csütörtökön és szombaton. A mezőgazdasági katasztrófa, mely ínséggel árasztotta el a magyar síkságot, szennyes áradatával ott hömpölyög a magyar falvak fölött és eltemetett minden reménységet, bizodalmát a földmivelőkben, a munkásnépben pedig a sötét jövőnek borzalmas képét vetitette eléjük. Idáig nem hallott a magyar földműves arról, hogy mi is a kormány célja, csak arról szerzett keserű tudomást, hogy az országos mezőgazdasági tanács nemhogy támogatást nyújtana, de egyenesen gátat emel a kibontakozás utjai elé, amikor az olcsó vetőmag beszerzésének lehetőségeit elgáncsolja. Szeptember derekán járunk és még nem tudja igen sok magyar gazda, hogy mit vet a földjébe, holott magyar törvényhozóink már a nyár elején, junius első napjaiban figyelmeztették a katasztrofális terméskilátásokra, az aratás kezdetétől fogva pedig szinte napról-napra ébresztgették a kormány és felelős tényezőinek lelkiismeretét, azonban mindhiába,mert a kormány talán még ma sem ébredt annak tudatára, hogy itt milyen méretekben van szükség a segítségre és talán fogalma sincsen arról, hogy Szlovenszkó földje terméskatasztrófa nélkül is a legszerencsétlenebb helyzetben élte napjait reménytelen, vegetativ életben, nem tudva, hogy mit is hoz reá a holnap. Mindenki arra a tényezőre várt, amelynek kezébe ennek az országnak sorsa van letéve, Szlovenszkó országos képviseletére, amelynek összehívását egy hónappal előbb kérték pártjaink és amely az utolsó órában csakugyan össze is ült. Azok a határozati javaslatok, amelyeket az országos választmány kidolgozott, kielégíthetik Szlovenszkó közvéleményét és mivel ennek az autonóm testületnek vajmi csekély a hatásköre abban, hogy amit határoz, azt végre is hajthassa; tehát a kormányon fordul meg a segítésnek eredményes, avagy eredménytelen volta. Hogy pedig a prágai kormány messzelátóján mennyire eltörpülnek az itteni események, amelyek a lét és nemlét kérdését bogozzák az elszerencsétlenedett lakosság körében, azt mutatja első megnyilatkozása a vetőmagsegély kérdésében, amelyre tízmillió öszszeget kívánt fordítani. Mire ez a segítség, mely egy csepp a tengerben, amikor milliárdos károkról van szó! Köszönettel kell Komárom, — szeptember 11. fogadni minden segitséget, ha az csakugyan segítség, ámde ez a tízmillió még a legszegényebb törpebirtokos szükségletét sem fedezi és mi lesz a középbirtokosssl, aki másnak is termel, az ország sz ükségletének fedezéséhez járul hozzá munkájával, amig a törpegazda legfeljebb a családja szükségletét tudja kielégíteni. Erre a kérdésre nem kapott feleletet senki se és a vetőmag beszerzésének kérdése általánosságban megoldatlan még ma is. Belátták a felelős tényezők a nagy idegenkedésből azt is, hogy a földmives nép nem vállalhat anyagi felelősséget egy ma hallatlanul magas búzavetőmag árnak a visszafizetésére és ellenzéki pártjaink kezdeményezésére a vetőmagért vetőmagot kell maid a gazdának visszaszolgáltatni, ami az üzérkedésnek még a látszatát is kizárttá teszi. Az ország a saját erőforrásaiból újabb tízmillió koronát fordít tavaszi búzavetőmag beszerzésére, mert az országos képviselet meg van győződve arról, hogy az állami tízmillió korona erre a célra nem elég. Erre a célra az ország kölcsönt vesz fel. Az ország azonban tudatában él annak is, hogy az a háromszázalékos garanciális kölcsön, melynek magasságát 65 millióban állapította meg a törvényhozás, e rendkívüli viszonyok közt nem elegendő és ezért ennek határát százmillióra kívánja emelni, az elemi károkra előirányzott ötmilliós segitséget pedig ötszörösére kivánja emeltetni. Emellett aszociális intézkedések egész sorozatát hivja életre a munka nélkül maradt rétegek számára. A népjóléti minisztertől erre az évre 50, a jövő évre pedig 100 millió segély kiutalását kéri, a szükségmunkákra harmincmillió államsegélyt fordít. Kiterjed a segítés mértéke Szlovenszkó minden fájó sebére gazdasági téren: a kisipar támogatására, a vasúti tarifáknak összhangba hozására, az adók leszállítására és a munkanélküliség nagy kérdéseinek megoldására. Mindez a mi törvényhozóink és tartományi képviselőink sokszor hangoztatott kérelme és kivánsága. Általában a magyar vezető ténye zők az egész katasztrófa enyhítése körül olyan munkát végeztek, hogy tőlük sem a kezdeményezés, sem a kitartás el nem vitatható. A kormánytényezők és a kormány pártjainak csak a mi pártjaink követeléseit kellett feldolgozni és formába öntenie, mert a magyarság vezetői voltak azok, akik átlátták a katasztrófa nagyságát és mélységeit. Hiszen mi hangoztattuk utón és útfélen azt, hogy a milliárdos elemi kárnál nem a tízmillió oldja meg a segités kérdését és az nem merítheti ki a kormány feladatait. Az ország képviselete elvégezte munkáját és jó munkát végzett. Magyar képviselőink határozati javaslatokkal egészítették ki a hivatalos javaslatokat és minden kérdést kidolgoztak a gyakorlati élettel való összefüggéseik tekintetében. Most már Prága felé esik tekintetünk és várjuk, hogy vájjon Prága megérti-e most már azokat a számokban is alig kifejezhető károkat, amelyek Délszlovenszkót sújtották és vájjon le fogja-e ennek következményeit vonni! Mert itt tettekről van szó és nem ígéretekről, sőt sürgős tettekről. Ez a magyar nép olyan anyagi áldozatot hozott az államért tizenkét év alatt, hogy azok a súlyos száz milliárdok adók, vagyon-Komárom, szeptember 11 Rövidesen megkezdik az államsegélyes inségmunkákat. A belügyminisztérium az országos hivatalok utján még nyár derekán felhívta a községeket, hogy sürgősen tegyenek jelentést a községi közmunkák, nevezetesen az építések állapotáról, illetve az útépítési tervekről, mert a belügyminisztérium a munkanélküliek segélyezéséről szóló törvénynek az úgynevezett pozitív segélyezésre vonatkozó rendelkezései alapján ezeket a községi útépítési munkálatokat segélyezni, támogatni akarja. A pozitív segélyezés elve szerint a kormány a munkanélküliek segélyezésére előirányzott összegekből nem ad készpénzsegélyt, hanem a községek által a munkanélküliség csökkentésére foganatosított útépítési és esetleg másnemű közmunkáknál — az u. n. szükségmunkáknál — alkalmazott munkások bérének egy részét megtéríti. A községek beterjesztették az országos hivatalhoz erre vonatkozó terveiket és bejelentették a pozitív segélyekre vonatkozó igényüket is. Holota János dr. magyar nemzeti párti képviselő a napokban eljárt ez ügyben az országos hivatal illetékes osztályán és megsürgette a községek kérelmének elintézését. A nyert Ígéret szerint az inségmunkálatoknak a pozitív segélyalapból való állami támogatása pár napon belül megtörténik és igy kilátás van arra, hogy a községek a legközelebbi napokban megkapják a segélyeket és a munkálatokat megkezddézsma és más cimeken az állam bevételének nem megvetendő forrását képezték. Várjuk türelemmel, hogy a nyitott sebek, amelyek gazdasági életünket végveszéllyel fenyegetik, megértésre találnak-e, avagy sorsunkra bíznak. Akármi történjék azonban, az itt élő magyar nép tudni fogja kötelességét. Eddig a magyar népnek kívánságai süket füleknek szóltak, most várjuk a meghallgattatást, várjuk, hogy a porba sújtott magyar gazdasági életnek megtalálják a gyógyszereit. Várunk és remélünk. Ez a mostani szomorú helyzet nem képezheti pártkérdésektől való függését, ez a magyar nemzeti kisebbség egészének a sorsfordulata gazdasági téren. A kormánytól függ, hogy jobbra vagy balra forduljon. Mi azt hiszszük, hogy tizenkét keserves esztendő után nem szükséges a még rosszabbtól tartanunk, hanem számolhatunk egy ország kívánságainak a honorálásával, ellenkező esetben súlyos felelősséget venne magára a kormány. hetik, miáltal jelentékeny számú munkanélküli jut keresethez. Végre beterjeszti a kormány az uj polgári törvénykönyv tervezetét. Tíz év óta dolgoznak az igazságügyminisztériumban az uj polgári törvénykönyv tervezetén, amely már minden részletében elkészült és most már a prágai cseh egyetem filozófiai karán végzik rajta a szövegezés helyessége céljából az utolsó simításokat. Az igazságügyminiszter a törvénykönyvet az uj év elején szándékozik beterjeszteni a parlamentben. A javaslat alkotmányszerü letárgyalását még nem döntötték el. Az igazságügyminisztérium azt indítványozta, hogy ezt a rendkívül terjedelmes törvényjavaslatot a nemzet gyűlés mindkét háza által kiküldött közös bizottság tárgyalja le, hogy ezzel siettessék a javaslat elintézését és hogy módjukban legyen a bizottságoknak egymással megegyezni a részletekről s ily módon elejét vegyék a szenátusban való utólagos módosításoknak és a javaslat esetleges visszautalásának a képviselőházba. A képviselőház és szenátus elnökségei azonban arra az álláspontra helyezkedtek, hogy az alkotmány és a házszabályok nem ismerik a közös bizottságok intézményét, kivéve az állandó bizottságot. A vitás kérdésbe utóbbi időben beleavatkozott a belügyi minisztérium jogi osztálya is, amely rámutatott arra, hogy felfogása szerint adminisztratív ügyről van sző, az igazságügyminisztérium azonban eddig még POLITIKAI SZEMLE nmi1—
