Komáromi Lapok, 1931. július-december (52. évfolyam, 78-153. szám)

1931-09-03 / 106. szám

Otvenkettedík évfolyam. 106. Csfltörtdk. 1931, szeptember 3. Előfizetési ár csehszlovák értékben: Helyben és vidékre postai szétküldéssel. Egész évre 100 Kő, félévre 50 Kő, negyed­évre 25 Kő. - Külföldön 150 Kő Egyesszám ára 1 korona. Alapította; TUBA JÁNOS. Felelős főszerkesztő: uAAL GYULA dr. Szerkesztő; BARANYAY JÓZSEF dr. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Nádor-u.29. Megjelenik hetenként háromszor; Főműnk; .ársak: ALAPY GYULA dr. éa FÜLÖP ZSIGMOND. kedden, csütörtökön és szombaton. A szudéta németek Komárom, szeptember 2 A kisebbségek genfi konferen­ciáján megjelentek a szudéta né­meteknek a képviselői is. És egyi­kük beszédet mondott, amelyben kijelentette, hogy a csehszlovákiai német kisebbség távolról sincsen megelégedve helyzetével, sem pe­­cfig azokkal az úgynevezett kisebb­ségi jogokkal, amelyeket a béke­­szerződésekben statuáltak, s ame­lyeket a kisebbségi államok kor­mányai következetesen megnyir­bálnak, vagy egyszerűen tudomásul sem vesznek. Ä németek kijelen­tik, hogy ezek a jogok nem felel­hetnek meg egy olyan népnek, amely számra nézve az állam lakos­ságának egynegyedét és Csehor­­szágnak egyharmadát alkotja. íme egy újabb hang arról, hogy itt a kisebbségek kérdései távol­ról sem nyertek még megoldást. Pedig a kormányférfiak erről újab­ban úgy hallgatnak, mint a sir. A németek benn ülnek a kor­mányban, ahonnan most a cseh nacionalizmus kezdi őket kinézni. De azok a miniszterek, akik benn ülnek a kormány padjaiban, nem képviselik nemzetük egészét, sőt nemzetük többsége egyáltalán nem ért velük egyet és nem látja erre az időt elérkezettnek. A cseh na­cionalizmus azonban nemcsak a kormányban és a parlamentben nyilatkozik meg, hanem a társa­dalmi és gazdasági életben is. A németek kezében volt a nehézipar, az üveg- és porcellánipar és a textilipar jelentékeny része. Ezeket a hadállásokat már régen ostro­molják, a cseh expanzió a szudéta németek közt is épen úgy meg­veti a lábát, mint például Pozsony­ban, amely ma már cseh többségű város, ahol a szlovákság csak igen kis százalékot jelent. A Csehszlovákiában élő külöm­­böző népeknek már a léte is azt bizonyítja, hogy a nemzetiségi kérdés talán egy államban sem olyan fontos, mint ebben. A szu­­détanémet delegátus ebből azt a konzekvenciát vonja le, hogy han­goztattok kell a többi kisebb­séggel való szolidaritásukat. Ez természetes következménye is an­nak a nyomásnak, amelynek ki vannak téve a cseh nacionalizmus részéről. Teljesen közömbös ebben az esetben, hogy van-e német miniszter, vagy nincsen. Ez nem személyek, hanem a nemzet kér­dése. A szudéta németség a cseh­szlovák köztársaság legműveltebb rétegét alkotja. Évszázados kultú­rájából a cseh nemzet is sokat merített. A tanítványok azonban túl akarják szárnyalni mestereiket. Ezt az ősi kultúrát helyettesiteni nem lehet, sem fejlődésében hátra­szorítani. Ma már minden nemzet — még a kisebbségek sorában Komárom, — szeptember 2. Pénteken Írják ki a községi választásokat. A külügyminiszter németnyelvű fél­­hivatalosa úgy értesül, hogy a belügy­minisztérium az országos hivatalok ut­ján azt az utasítást adta ki a járási hivataloknak, hogy ott, ahol a községi képviseleteknek választási ciklusa je­­járt, ennek a hétnek folyamán és pe­dig pénteken, írják ki a községi vá­lasztásokat. A választás napjául a fél­­hivatalos szeptember 27-ikét állapítja meg, amit a lapok már eddig is kö­zöltek. A magyar ellenzéki pártok zsolnai konferenciáján a legtöbb politikai párt megjelenik. Mint legutóbbi számunkban megír­tuk, a magyar nemzeti párt és az or­szágos keresztényszocialista párt Szlo­­venszkó valamennyi pártjához felhívást intézett, hogy szeptember 5-én üljenek össze a pártok képviselői Zsolnán és vitassák meg azokat a tennivalókat, amelyek szükségesek a terméskatasz­trófa következtében bekövetkezett ín­séges helyzet orvoslására. Erről a Ceske Slovo c. cseh nemzeti szocialista lap azt irja, hogy szombatra a legtöbb politikai párt kiküldötte bejelentette, hogy megérkezik Zsolnára és résztvesz az értekezleten. A lap úgy értesül, hogy hasonló konferenciát terveznek Ru­­szinszkón is. Agrárpárti kormánylap is megrója a kormányt, hogy mellőzik Szlovenszkót. A Pozsonyban megjelenő Slovensky Dennik c. agrárlap vasárnapi számá­ban élesen kikel a kormány agrárpárti tagjai ellen Szlovenszkóval szemben való viselkedésük miatt. A lap ezeket irja: „Szlovenszkót ismét megrövidí­tették! Egyetlen tagot sem kaptunk a gabona- és lisztbehozatalt engedélyező bizottságban.“ Elkeseredéssel vagyunk kénytelenek megállapítani, hogy a gabonabehozatali engedélyező bizott­ság tiz helye közül egyet sem töltöt­tek be szlovenszkói gyakorlati szak­emberrel. Morvaországnak legalább nagylelkűen egy póttagságot adtak, Szlovenszkónak azonban semmit. Ez az elkeseredés annál jogosultabb, mert a behozatali engedélyek kiadása érinti a szlovenszkói mezőgazdaság, a szlo­venszkói gabonakereskedelem, a szlo­venszkói malomipar érdekeit, mert a jugoszláv és román búzát épen Po­zsonyon és Komáromon keresztül hoz­zák be. Az érdekelt minisztériumok élők is — követelik nemzeti éle­tük és kultúrájuk százszázalékos kiélését. A szudétanémet kultúra és kulturmunka legyen a mi vezér­fonalunk is, amelyet követnünk érdemes, ha nemzetünk előreha­ladását őszintén kívánjuk. nyilván elfelejtették, hogy Szlovenszkón gazdák, molnárok, gabonakereskedők és végül valamelyes szövetkezetek is vannak s eljárásuk ismét arra mutat, hogy a döntésnél előnybe részesítik a pártérdekeket és a lokális prágai érde­keket Szlovenszkó jogosult érdekeivel szemben. Ez határozottan nem olyan eljárás, amely a központi hivatalaink pártatlanságába vetett hitet megerősít­hetné és a csehszlovák kölcsönösséget gyakorlatilag támogatná.“ Ezúttal meg kell erősítenünk a soviniszta agrárpárti újság állításait, mert az tény, hogy épen az agrárpárt az, amely a mezőgazda­­sági katasztrófális csapások által súj­tott Szlovenszkóval szemben nem áll a helyzet magaslatán. Megkezdődik a politikai élet. Még ugyan nem ért véget a parla­ment nyári szünete, de a politikai vi­lág Udrzal miniszterelnöknek szabad­ságáról Prágába való visszaérkezését Komárom, — szeptember 2. Amig eleddig egyes járások, közü­­letek feliratait és kívánságait hallottuk és olvastuk a gazdasági katasztrófában fuldokló nép megsegítése körül, most maga a szerencsétlenségtől sújtott nép szólal meg és felsorolja bajait, egy­szersmind azok orvoslását is megjelöli. Az izsai memorandum érdekes szövegét közüljük azzal a jó kívánsággal, vajha megértenék és meghallanák a mélység­ből kiáltónak szavát azok, akik a ha­talom csúcsain ülnek és a népet kor­mányozzák. Az izsai memorandum, melyet nem hivatalos fórum küld az államfőhöz, a község önálló esaládfentartóinak alá­írásait tartalmazza. Köztársasági Elnök Ur! Alulírottak, mint családfentartók, tár­sadalmi-, párt- és felekezeti különbség nélkül a demokratikus köztársaságunk alkotmánylevelében lefektetett azon elv alapján, hogy „minden államhatalom egyedüli forrása a nép“ (1. § 1.), a családunkat fenyegető nyomortól és Ínségtől kényszerítve fordulunk mind­azokhoz, akiket megbíztunk azzal, hogy a tölünk eredő hatalmat gyakorolják és haladéktalanul intézkedést kérünk a máris úgy tekinti, mint amely a cseh­szlovák politikai élet kezdetét jelenti. A legközelebbi események, amelyek még a parlamenti ülés előtt fognak végbemenni, a községi választások, ame­lyekre ugyan még nincs hivatalosan kiirt terminus, de már biztosra vehető, hogy a választások nem úgy, mint azt a nyári szünet előtt gondolták, késő ősz­szel tartatnak meg, hanem az ősz kez­detén lezajlanak. A választások korai kitűzésére vonatkozó ez az elhatározás abból a föltevésből indult ki, hogy a lezajlott községi választások a törvény­hozói munka menetének kedvező hely­zetet és választási mozgalomtól mentes légkört teremtenek. Hogy ez a feltétel százszázalékig be fog-e következni, arra a választások végső eredménye fogja megadni a kellő választ. De már most a választások küszöbén is meglehet állapítani, hogy a községi választások politikai jelentőséggel fognak bírni, noha a községeknek legelsősorban egé­szen más, mint politikai feladataik vannak. Nem csekély szerepet játszanak itt a régi tradíció és az első cseh­szlovákiai községi választások emlékei, amelyek az első kormány visszalépését idézték elő. A most lezajló választá­sok következtében, — mint a kormány németnyelvű félhivatalosa reméli, — nem fog ez az eset megismétlődni, mert a politikai időjárásra nézve a községi választások már elveszítették befolyásukat. minket fenyegető Ínség és nyomor meg­szüntetésére, amelybe rajtunk kivül eső okokból jutottunk. A nyomor nagy és napról-napra fo­kozódik s a tél beálltával elviselhetet­lenné válhat. Ígéretek, programmbeszé­­dek, részvétmegnyilatkozások, társa­dalmi akciók segélymorzsái itt nem elegendők. Itt a kormányzat részéröl oly konkrét, komoly és gyors intéz­kedések kellenek, amelyekből látjuk, hogy sorsunk hivatott tényezői a kri­tikus helyzetben mellénk állanak és rajtunk tényleg segítenek is. Ezen komoly időben nem lehet utalni arra, hogy „segíts magadon“, ez csak a nyomor fokozására jó, de nem an­nak enyhítésére, mivel önmagunkon segíteni nem áll módunkban. A ko­moly segítség addig jöjjön, mig nem késő s mig a tömeg a józan eszét el nem veszíti. Ha a nép sorsa intézését szenvedélyeitől indíttatva maga veszi kezébe, a nyomortól fűtött indulataival nem kívánatos tettekre ragadtathatja magát, melyekre példák már adódtak. Ezeket megelőzendő pontokba foglal­juk követeléseinket, melyek a követ­kezők: 1. A nemzetgyűlés azonnal jöjjön POLSTIRÜI SZEMLE Izsa község a köztársaság elnökéhez fordul memorandumával, melyben segítséget kér a nép részére.

Next

/
Oldalképek
Tartalom