Komáromi Lapok, 1931. július-december (52. évfolyam, 78-153. szám)

1931-08-27 / 103. szám

Öl veiikettedik évíolyasn. 103 »zára. Csfltörtftk^l93l, angnsztne 87, KOMAROMI LAPOK ____POLITIKAI LAP ál* P.RPhR7.1ftVj5k írf^kbfiTl ! «« •. .Al mwn m. * £moici C'ffirlrflcwIÄoÄrt i5c HoflAhivoiol • W6Hni*.ii Előfizetési ár csehszlovák értékben: Helyben és vidékre postai szétküldéssel. Egész évre 100 Kö, félévre 50 Kő, negyed­évre 25 Kő. - Külföldön 150 Kő Egyesszám ára 1 korona. Alapította; TUBA JÁNOS. Felelős főszerkesztő: GAAL GYULA <5r. Szerkesztő:BARANYAY JÓZSEFdr. Főmunkatársak: ALAPY GYULA dr. éi FŰLŐ? ZSIGMOND. Tehát harminc vaggon. de nem a jó gazdasági esztendők Szerkesztőség és kiadóhivatal: Nádor-u. 29. Megjelenik hetenként háromszor: kedden, csütörtökön és szombaton. Komárom, — augusztus 26. A íöldmivelési kormány és az országos mezőgazdasági tanács úgy találják, hogy Alsócsallóköz ötven­­milliós gazdasági kárán harminc vaggon gabonavetőmag kiosztásá­val lehet segíteni. Ez a harminc vaggon is magas kamatfelszámitá­­sokkal kerül — nem is a kisgaz­dához — hanem az egy két holdas földműves proletárhoz az országos mezőgazdasági tanács jóvoltából, melynek nincsen egyetlen magyar tagja sem Csallóközt nem is is­merik ezek a „tanácsos“ urak és legkevésbbé ismeri nagytiszteletü Bella Metód Mátyás úr ökegyelme, ennek a tanácsnak az elnöke, aki magyarszeretetéről közismert egyé­niség a magyarok társadalma előtt, így esett meg, hogy Alsócsailó­­köz harminc vaggonnal szanáltatik részéről és részükről. Ezt a csal­lóközi gazdák nem fogják soha elfelejteni. De nem felejtik el azt sem, hogy éppen ez a mezőgazdasági tanács volt az, amely elutasította a ma­gyar gazdáknak azt a kérelmét, hogy engedjék meg nekik a kül­földi vetőmag vámmentes behoza­talát. Szeretnők tudni, mit gondol ez a tanács, amelynek fogalma sincs a tények szerint, hogy mi is van Csallóközben, hogy honnan veszik a katasztrófa következtében vetőmag nélkül álló magyar gaz­dák a jövő esztendő vetőmagját, amelyet megszerezhetnének hatvan koronás áron és most arra kény­szerítik őket, hogy idehaza vásá­roljanak vetőmagot, ami nincsen és ha volna, az a vetőmag Szlo­­venszkó legdélibb vidékére nem alkalmas. Valóban igaz a régi közmondás, hogy kevés bölcses­séggel kormányozzák a világot. Mindezekből világos, hogy a magyar gazdának baját nem veszik komolyan és azzal nem is foglal­koznak komolyan. Holott a mező­­gazdasági tanács mélyen tisztelt szakembereinek igen jól kellene tudni azt, hogy a Csallóköz és a déli sávon lakó magyarság az, amely Szlovenszkó közterheit a nagyobb részben viseli, amelynek most nem adnak módot arra, hogy búzát és kenyérmagvakat vessenek, ellenben az 1931. év gyönyörű gazdasági eredményei után katasz­teri holdanként ezer korona tiszta jövedelem után kisgazdáink majd megkapják jövő ilyenkor a jöve­delemadó fizetési meghagyásokat. Most a legnagyobb türelemmel megvárjuk, mit szól a pénzügyi vezérigazgatóság a bejelentett adó­hátralékokhoz, amelyeket itt ár­veréssel szanálnak, az érsekujvári szomszéd kerületben pedig halasz­tásokkal. Őszintén megvallva nem vagyunk vérmes reményektől el­telve, hogy az egyénenként elbí­rálandó adóleirási esetekből a kisgazdának vrlami nagy előnyét várjuk, ismerve a pénzügyi ható­ságok rideg álláspontját és adó­­felebbezési szabotazsait, amelyek­kel esztendőkig hevertetik a be­nyújtott jogorvoslati kérelmeket. Azonkívül a harmadik segítési mód: a gazdának nyújtandó köl­csönök engedélyezése is leköti figyelmünket, vájjon hoz-e segítsé­get ennek a lecsúszott gazdasági rétegnek, amelynek földbirtoka értékén felül el van adósodva, Komárom, — augusztus 26. A Magyarországgal való kereskedelmi kapcsolatok rendes szabályozása legfőbb érdeke — Szlovenszkónak. Matousek dr. kereskedelmi minisz­ter vasárnap Pozsonyban tartózkodott és megnyitotta a Dunavásárt. Ez alka­lommal hosszabb beszédet mondott, amelyben a köztársaság kereskedelem­politikájáról is nyilatkozott és többek között a következőket mondotta: Szlo­venszkónak legfőbb érdeke a Magyar­­országgal való kereskedelmi viszony megfelelő szabályozása, amely ország a természetadta föltételek (földrajzi helyzet, vizi utak) és a régi kereske­delmi tradíciók következtében a leg­fontosabb piaca a szlovenszkői termé­keknek. Példaképen megemlítem erre a fát és a papirost. A Magyarországgal folyó kereskedelmi szerződési tárgya­lásoknál arról van szó, hogy a világ­válság által az egyik vagy másik ál­lamban előidézett szükségvédelmi in­tézkedéseket összhangba hozzuk a másik állam kiviteli érdekeivel. A két állam kereskedelmi delegációi, mint is­meretes, most folytatják a Genfben megkezdett tárgyalásokat és remélem, hogy már rövidesen sikerülni fog a kölcsönös kereskedelmi viszony szabá­lyozása, aminek jelentőségéről Szloven­­szkóra nézve nem kell bővebben nyilat­koznom. Ezzel kapcsolatban még egy­szer rá kell mutatnom arra, hogy min­dig arra törekedtünk, hogy Szlo­venszkó kiviteli érdekeit érvényre jut­tassuk a kereskedelmi szerződésekben. A német keresztény szocialisták is követelik a parlament összehívását. Mint ismeretes, a szlovenszkői és ruszinszkói szövetkezett magyar ellen­zéki pártok azzal a kérelemmel fordul­tak a nemzetgyűlés elnökségéhez, hogy tekintettel a katasztrófális mezőgazda­­sági Ínséges helyzetre, a legsürgőseb­ben hívják össze a parlamentet. A szövetkezett ellenzéki pártokat követ­ték Hlinkáék és mint értesülünk, most már a német keresztényszocialista párt következtében, hanem megállapít­hatóan az adózásnak és általában a közterheknek hallatlan és állandó emelkedése következtében. Ezeket a közterheket nem bírja el egyet­len gazdasági réteg sem és a kor­mánynak lesz alkalma meggyőző­dést szerezni arról, hogy hova fog ez vezetni. Hogy a gazda ilyenkor és ilyen körülmények között tönkre megy, ezt be kell látnia mindenkinek A kormánynak is. És ha ilyenkor nem tud, vagy nem is akar segiteni a gazdákon, mint azt a harminc vaggonok élén­ken illusztrálják, úgy nem nehéz megjósolni a jövendőt. is követeli a nemzetgyűlés azonnal leendő összehívását. A párt lapjában, a Deutsche Presse-ben Krumpe német keresztényszociaiista képviselő vezető helyen foglalkozik a gazdasági helyzet komolyságával, a küszöbön álló tél veszedelmeivel és sajnálattal állapítja meg, hogy ilyen válságos időben a kormány nincs a helyén. MacDonald harca a pénzzel Komárom, — augusztus 26. Ki hitte volna, hogy a pénz válságá­nak hullámai a hatalmas Angliába is eljutnak s ki hitte volna, hogy a büsz­kén hirdetett angol „splendid isolation“ elve egyre inkább semmivé törpül s Anglia is a krízisek áldozatává válik ? MacDonaldot is a pénz buktatta meg, s nem különös-e, hogy Európa egyik legkisebb s egyik legnagyobb államá­ban egyszerre cserélnek kormánykere­ket, mert az idők vihara átcsapott min­den hajón, s egyik kéz sietve a másikat váltja a kormánynál ? ! Százhúsz millió fontsterling volt az angol költségvetés deficitje és hogy a hiányokat a kormány pótolni tudja, nagyarányú takarékossági akciót kez­dett. Ez buktatta meg a kormányt, mert a trade unionok, a szakszervezetek hal-A fanács keddi döntése Bella Komárom, augusztus 27 Az országos mezőgazdasági tanács tegnap szerdán Bella Metód Mátyás elnöklete alatt ülést tartott, melynek egyetlen tárgya a magyar gazdáknak az a kérelme volt, hogy a vetőmagot külföldről vámmentesen hozhassák be. Hetek óta nagy ostromnak volt emiatt kitéve a mezőgazdasági tanács és nap nap után kilincseltek a magyar gazdák a tanács hivatalaiban, ahol nem valami jóindulattal fogadták ezt a kérést és azt a valószinütlenül hangzó biztatást lani sem akartak a szociális kiadások csökkentéséről. A pártközi ellentétek egyre inkább megmutatkoztak, de, ami a legérdekesebb: MacDonaldot éppen a saját pártja hagyta legjobban cser­ben és bekövetkezett a világtörténe­lemben oly sokszor előfordult eset: a vezér mérsékelt maradt, s a mögéje sorakozott tömeg türelmetlen lett, acél elérését egyre izgatottabban követelte. Pedig MacDonald mérsékelt politi­kája nagyon jó hatással volt Európa életére, s Anglia az utóbbi években bármennyire is igyekezett kikapcsolódni a kontinens politikájából, s bármeny­nyire is a maga belső és gyarmati ügyei felé fordult, annyira mégsem vihette keresztül a legendás splendid isolationt, hogy teljesen el tudott volna szakadni a kontinens egyre aggasztóbb problé­máitól. A középkori időknek vége. Az akkori élet lehetővé tette, hogy egyes országok, vagy földrajzi egységek ön­álló életet élhessenek, s Lombardiától valóban független életet élhetett az lie de France környéke, a spanyol parasz­tot nem érintette a svéd termelés kér­dése, most azonban a szervezettség korában láthatatlan és látható kapcsok­kal függ össze minden ország és min­den társadalmi csoport gazdasági és kulturális egysége. Ha Anglia megmarad az elszigetelt­ség büszke várában, kríziseit önmaga oldja meg. A Cromwell forradalma társadalmi forradalom volt, ha nem is par excellence, de legalább is jelentős percentben, a mai idők minden krizise csendes forradalom, de gazdasági jellegű. MacDonaldot a pénz buktatta meg és annyira kiélesedtek az ellentétek pártjával szemben, hogy valószínűleg nem is lehet saját pártja, a Labour party vezére többé. A baloldal kímé­letlen harcot indit a költségvetés meg­takarításai ellen s most a koalíciós kormány nehéz feladata lesz az angol problémákat sikerrel megoldani. Való­­szinüieg ismét csak kompromisszu­mokról lesz szó és a gyökeres megol­dás késni fog. Angliát eddig, az utóbbi időben tisz­tán a munkáspárt kormányozta. Nem igen lesz meg a lehetőség arra, hogy a koalíció után ismét a munkáspárt jusson uralomra, hisz MacDonaldot éppen saját miniszterei hagyták legin­kább cserben. Viszont a három legna­gyobb párt kormánykoalíciójából kö­vetkezik, hogy a válság megoldásában mindegyik párt viseli a felelősséget. A kormányválság annyit mindenesetre hozott, hogy a tőzsdén emelkedtek a papírok Londonban. Metód Mátyás elnöklete alatt adták, hogy a belföldön elég nemesí­tett búzavetőmag áll rendelkezésre (pél­dának okáért a diószegi gazdaságnak tízezer vaggon!) A tanács úgy határozott, hogy nem javasolja a kormánynak a külföldi ® vetőmag vámmentes behozatalának engedélyezését. Aki nem szereti a sok beszédet, ebből is érthet. 91ymíe és terjesbe a legjobb magyar lapít« Komáromi Lapokat POLITIKAI SZEMLE UHUUMHIHU s ssBMNHMHHHaBMHMHHNMHMMMNNMMHMiMNMMMNMHMMMMMMMBnHHBMMMHaB Az országos mezőgazdasági fanács nem javasolja a külföldi vetőmag vámmentes behozatalát

Next

/
Oldalképek
Tartalom