Komáromi Lapok, 1931. július-december (52. évfolyam, 78-153. szám)
1931-08-22 / 101. szám
4. oldal. »KOMAROMI LAPOK« 1 931. acgqsztqg 22. nak ragyogásába volt elmerülve. Másfél óráig egyre támadták a szónokok. Soha, egyetlen egyszer nem parírozta a támadást s minél csendesebb maradt ő, annál dühösebben lármázott az ellenzék. Bethlent isteni nyugalmából kimozdítani nem lehetett. Csak nézte, nézte cipője orrát, olykor dobolt az ujjaival s fel sem emelte a szemét. — Hát feleljen végre a miniszterelnök 1 — kiáltotta Rakovszky, — hiszen kiüldözték a királyt! Adjon számot Budaörsről! És a padot verte, hogy egy szilánk letörött a deszkáról. Minden felfordult. A jobboldal s a baloldal felállott a padban s rázta az öklét. Bethlen hű csatlósai átkokat szórtak az ellenzékre, a szocialisták egy ütemben verték a padot s csak itt-ott hallatszott ki a nagy zenebonából az elnök csengetyűje s néha egyegy mondat: — ... képviselő urat rendreutasitom! Bethlen meg csak a cipője orrát nézte. Nem mozdult, nem szólt, nem felelt. Egyetlen nyugodt ember volt a harcnak közepette. S mikor már a felfordulás legnagyobb volt, lassan felemelkedett. Egy pillanatra mindenki azt hitte, most fog szólni valamit. Ámde nem szólt. Felállt, kifelé indult közönyösen, unottan, közömbösen s menetközben elővette a cigarettatárcáját. Kihúzott egy cigarettát, megveregette a tárcán, felnézett az elnökre s mosolygott. S ment kifelé. — Jöjjön vissza, miniszterelnök ur, ne menjen ki, — harsogta az ellenzék, amelynek oldalán Bethlen kiment. De biz’ meg sem fordult, csak megállt egy pillanatra az ajtóban s legyintett. Erre a legyintésre az ellenzék uj lármában tört ki, fenyegették, lehurrogták, hívták vissza szép szóval, de Bethlen már bent sem volt. Legyintett unottan s lepergette magáról a vihar minden cseppjét, mint ahogy az esőcseppet simítja le ruhájáról a divatos fiatalember. Bent eszeveszett lárma tombolt, ő meg kint fújta a füstöt. Be sem jött aznap. Csak hadd lármázzanak a gyerekek, — gondolta. (thy) Alsócsallóközben teljesen meglazult a vagyonbiztonság A munkanélküliek a gazdák kukoricáján és burgonyatermésén élnek — A falvakban a legnagyobb kétségbeesés uralkodik Saját tudósítónktól. Komárom, — augusztus 21. A komáromi járás talán az első volt, amely megmozdult nemcsak a bajbajutott gazdaosztály, — hanem a földmunkásság érdekében is, akiknek érdekében eddig csak Ígéretek történtek. Hogy az Ígéretek meddő eredményei mit érnek, azt most láthatjuk. A komáromi járás egyes községeiben már a gazdák nem urai többé a földjeiken termett őszi növényeknek, mert éjjelenként 10—12 főből álló bandák verődnek össze, és vasvillával, fejszével, husángokkal felfegyverkezve szedik le az éretlen csöveskukoricát és az apró burgonyát kiszedik a földekből. Ha valaki meg akarja ebben őket akadályozni, akkor életveszélyes helyzetbe kerül, mert leütik. Ma Nemesócsa és Ekel, meg több község föld míves szegénysége főtt, vagy sült kukoricából és főtt burgonyából él, mert nincs kenyér. Kétholdas kukoricaföldön nem marad a gazdának egy zsákra való csöves kukoricája. Épen igy van a burgonyával is, amely apró és mégis felszedik. De veszélyben van a takarmány is, mert a nincses emberek kecskéi legelik és élik fel azokat. Ha valaki elkergetni merészeli az állataikat, akkor fenyegetőznek. Egy gazdát, aki három fiával kiment éjjel termését őrizni, elkergették a túlerőben lévő bandák és még azt is kilátásba helyezték nekik, hogy leütik őket, házukat pedig felgyújtják. A takarmányt egyébként felszedik a földekről és hazahordják állataik számára. Még csak augusztus derekán járunk és ilyesmik történnek meg; hát még később milyen eseményekre van kilátás. Megfelelnek rá a munkanélküliek, akik egész nyíltan hangoztatják: Most még künn a határban keresünk, ha már ott nem találunk, akkor itt benn a községben megyünk el az élelemért, ahol tudjuk, hogy van. A falu népe kétségbeesve néz a tél elé Sógorát verte agyon Gútán Néveri Ferenc. A tragikus sorsú Kürti család újból vérbe keveredett — Saját tudósítónktól. — Guta, — augusztus 21. Röviden jelentettük, hogy Gútán ismét vér folyt rokonok között. Néveri Miklós kalapáccsal verte agyon sógorát, Kürti Ferencet. Kürti Ferenc a sógoránál lakott, mint árva legény. Néveri Miklós adott neki szállást otthonában. A családban a két testvér, Kürti Ferenc és a Néveri felesége, sokat veszekedtek. Az utóbbi napokban is pénzt kért nőtestvérétől Kürti Ferenc, de az nem adott neki. Kürti feldühödött s késsel ment neki a nővérének. A nagy sikoltozásra s a dulakodásra odarohant a férj is, Néveri Miklós és védelmezni akarta a feleségét. Kürti egy késsel hadonászott. Néveri Miklós erre felragadott egy közelben heverő kőmüveskalapácsot s fejbeverte vele sógorát. Azonban nem elégedett meg azzal, hogy elkábitsa, a roppant düh annyira erőt vett rajta, hogy addig verte kalapáccsal a sógora fejét, amig annak kiloccsant az agyvelejes halálos-sebesülten esett össze. A gyilkos Néveri Miklós tettének elkövetése után önként jelentkezett a csendőrségen, ahol őrizetbe vették, majd beszállították a komáromi ügyészség fogházába. Kürti Ferenc reggelre kiszenvedett. A csendőrség s a vizsgálóbiróság kiszállt a helyszínre, megejtették a boncolást s megállapították, hogy Néveri Miklós tiz kalapácsütést mért sógora fejére. A Kürti család egyébként is tragikus sorsú család. A most elhunyt Kürti Ferenc heves indulatu legény volt s már állott a bíróság előtt, mert apját, aki őrmester volt, agyonlőtte. A bíróság akkor felmentette, mert az apa, idősebb Kürti annakidején ki akarta irtani családját s a fia a családi viszály alkalmával önvédelemből lőtte agyon apját. EGY KIS AKA SZTÓFAHUMOR Milyen pályára adjuk gyermekeinket? A nyári szünidő vége közeledik és ilyenkor kétszeresen lép fel a kérdés, mi legyen a gyerekekből. Egy humoros olvasónktól kaptuk ezt az aktuális viccet. Az alábbi sorozat utbaigazitásul szolgál azoknak a szülőknek akik e pillanatban még nem döntöttek afelől, hogy gyermeküket milyen pályára adják? Kereskedő. A pályaválasztásnál döntő befolyást gyakorol az a körülmény, hogy a gyermek mit mond ? Ha például gyakran mond csődöt, kereskedőnek való Orvos. Ha azt tapasztaljuk, hogy a gyermek már játszótársait sem hagyja élni, orvosi pályára kell adni. Megfigyelendő a gyermek kézírása is, mert ha egészen olvashatatlan, akkor határozottan alkalmas arra, hogy recepteket Írjon. Vezérigazgató. A nyugodt temperamentum megkivántatik. Az a fő, hogy a gyermek sokáig tudjon egyfolytában ülni. A zárkozott természetüeket e tekintetben a legszebb kilátás kecsegteti. F ő p i n c é r. Az a gyermek, aki már zsenge korában főúri allűröket árul el és az összeadásnál hibákat csinál, kizárólag fizetőpincérnek való. Szerző. Ha a gyermek szereti a jeleneteket, valamint azokat a kabarékat, melyek a családi körben játszódnak le, azonfelül érti a női lélek rejtélyeit is, akkor minden remény megvan hozzá, hogy idővel kiváló cselédszerző lesz. Koldus. Az a gyermek, aki reggeltől estig egyfolytában dolgozik és kötelességét lelkiismeretesen teljesiti, — csakis koldus lehet. SZANATÓRIUM Dr. Selye Hugó sebésíet és nőbetegek részére Komárno, Deák F, utca 3. Telefon 68. Quarc, Diathermla, Röntgen villanyos masszaya. | Ha szép arcbőrt akar, használja a több mint 40 év óta általánosan kedvelt Dr. UVeyg'aiig’-féle szeplő elleni crémet. Kapható: Stadt Apotheke, Bedenbach a. E. Postfach 26— Nagy tűzvész pusztított ismét Komáromszentpéteren. — Szentpéteri tudósitótól. — — aug. 21. Folyó hó 19-én, éjjel 12 órakor Kocsis János kisgazda pelyvása — egy szemtanú szerint — nagy robbanással lángba borult. Abban a percben a délkeleti szél széjjel hordta az égő zsarátnokot a szomszéd kazlakra. Egyszerre 7 nagy udvaron levő szalma-, szénakazlak gyultak ki, kísérteties fénynyel világították be a sötét éjszakát. Kivonult a hetényi, komáromi tűzoltóság csakhamar s a dühöngő elemet sikerült nagynehezen megfékezni. A községben sehol egy tó nincsen, a fecskendők csak a kutak vizére támaszkodhatnak, onnan pedig igen bajos és nehéz, a szűk udvarok miatt a vizet a fecskendőbe hordani. A hét gazdaság szalmája, takarmányai, gazdasági épületei teljesen leégtek. A kár óriási nagy, csak egy része térül meg a biztosítás révén. — Az iskolai év kezdete a helybeli gimnáziumban. Aug. 31-én d. u. 4—5-ig a tanulók jelentkezése az igazgatói irodában a javító, pótló, különbözeti és Jelvételi vizsgálatokra. Azok a tanulók, akik vizsgázni akarnak és nem jelentkeznek a kitűzött terminuskor, nem vehetnek részt szept. 1-én a vizsgákon, mert nem nyernek beosztást. Szept. 1-én reggel 8 órától este 7 óráig írásbeli és szóbeli vizsgálatok a fekete táblán kifüggesztett sorrend szerint. Szept. 2-án 9—12-ig azok a tanulók, akik junius 28-án, illetőleg július 1-én beiratkoztak az osztályfőnöknél, megjelennek szüleik kíséretében a megfelelő osztályban és ezen alkalommal — a jelentkezésen kívül — befizetik az iskolai dijakat, még pedig: a) felvételi és mellékdijak címén 65 K-t, ez minden tanulóra nézve kivétel nélkül kötelező; b) első félévi tandíj cimén 125 K-t (fizetendő szeptemberben); c) második félévi tandíj cimén szintén 125 K-t (fizetendő most vagy esetleg februárban). Ezenkívül azon tanulók, akik most lettek az intézet növendékei, baleset elleni biztosításra fizetnek 3, 6 vagy 9 K-t, aszerint, hogy melyik csoportba akarnak belépni. A biztosítás a tanév végéig érvényes. Szept. 3-án 8 órakor „Veni Sande“ Isteni tisztelet; 9 órakor — az összes tanulók előtt — díszteremben törvényolvasás, 10 órakor pedig rendes előadás. Komárno (Komárom), 1931. aug. 22. Gidró Bonifác, a gimn. igazgatója. — Hz ipari és kereskedői pályákra lépni szándékozók figyelmébe. A 259/925. sz. ipartörvény a tanonciskolákba való felvételt akként szabályozza, hogy a szerződést kötött tanulók közül minden tanévben csak azok vehetők fel a tanonciskolák egyes osztályaiba, kik legkésőbb október hó végéig kötötték meg tanoncszerződéseiket. A később szerződők azon tanévben már nem vehetők fel, csak a következő tanév elején. Ebből az a hátrány származhatik, hogy az október hó után szerződött, de be nem iskolázható tanoncok egy tanévet elveszítenek, tanoncidejükkel párhuzamosan nem fejezhetik be tanonciskolái tanulmányaikat s igy a felszabadulásuknál nem juthatnak tanonciskolái végbizonyítványaikhoz, ami a fenti ipartörvény értelmében az önálló iparjog szerzésének egyik kelléke. A tanonciskolák felügyelőbizottsága nevében ezúton is felhívjuk az érdekelt szülők figyelmét arra, hogy az iparos vagy kereskedői pályára lépni szándékozó gyermekeiket legkésőbb október hó végéig szerződtessék, hogy a jövő tanévre a tanonciskolába felvehetők legyenek. Csizmazia György eluők, Telkes Mihály igazgató.
