Komáromi Lapok, 1931. július-december (52. évfolyam, 78-153. szám)
1931-08-22 / 101. szám
Otvenkettedik é-violyam. ÍOI. szám. Lapunk mai száma a jövő heti teljes Szombat, 1931, aegesztes 2S. Rádié-mnsort tartalmazza. KOMAROMI LATOK POLITIKAI LAP Előfizetési ár csehszlovák értékben: Helyben és vidékre postai szétküldéssel. Egész évre 100 Kő, félévre 50 Kő, negyedévre 25 Kő. - Külföldön 150 Kő Egyesszám ára 1 korona. Alapitotta: TUBA JÄNOS. Felelős főszerkesztő: GAAL GYULA dr. Szerkesztő: B ARANY A Y JÓZSEF dr. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Nádor-u. 29. Megjelenik hetenként háromszor: Főmunkatársak: ALAPY GYULA dr. é* FClÖP ZSIGWOND. kedden, csütörtökön és szombaton. BETHLEN. számít Magyarország népe és tudja, hogy számíthat is rá. De számíthat reá a demokrácia is. Nem az utca demokráciája, amelyből hiányzik a hit és amely vezetőinek jelleme szerint igazodik, hanem a középrétegek demokratikus nagy társadalma. És még egy nagy tulajdonsága volt, amelyet aktív politikusban ritkán találunk meg. A legtöbb kénytelen ígéreteket tenni, ha hozzá fordulnak, olyan Ígéreteket, amelyeknek sokszor csak igen csekély része szokott teljesülni. Sok kormányzati rezon ígéretekben éli ki magát és az ígéretek aprópénzét hullatja a küldöttségek kezébe sokszor jobb meggyőződése ellenére, amiről számtalan tapasztalatot szerezhettünk az idők folyamán. Hogy az Ígéretek elvegyülnek az utcai demagógia sarában, az nem feszélyezi azokat, akik az Ígéretek olcsó fegyverével vannak felvértezve és könnyű lelkiismerettcl kibélelve. Bethlen nem tett soha olyan ígéretet, amely ne teljesült volna, szava nem hangzott el anélkül, hogy annak nyomatéka ne lett volna. Ez volt az oka annak is, hogy nem szeretett nyilatkozni és a Matin politikai szerkesztője, a hirhedt Sauerwein is kihallgatás nélkül távozott előszobájából. Azt mondanunk sem kell, hogy Franciaországban nem volt személye grata persona, sem pedig a kisantant előtt. Értékével azonban tisztában voltak itt is, amott is. Az egyenes emberek és diplomaták azonban megbecsülték és kevés miniszternek adatott annyi diplomáciai siker, mint épen Bethlennek. Franciaország kölcsönének ez a mellékhajtása, — ha ugyan ez annak egyik politikai feltétele volt — épen az ellenkező hatást váltja ki a magyar nemzetben. Nagy ellenfél lehet az, akit ilyen olcsó és kalmár eszközökkel kell eltávolítani a politika sülyesztőjén. Csakugyan nagy ember, nemzetének egyik legnagyobb fia. Hiába kavarognak körülötte a viharok, egyénisége nyugodtan néz azokkal szembe. Működését a nemzet történetében új fejezet tárgyalja, amely az elsülyedt nemzetnek felemelkedését írja majd le Bethlen nagy nevének devizája. POLITIKAI SZEMLE Komárom, — augusztus 21. Ennek a nyárnak végetnemérő politikai meglepetései sorába tartozik a Bethlen kormány lemondása. Bethlen legrégibb miniszterelnöke volt egész Európának és nevét most már az egész világ ismerte, amint megismerte az ő révén a magyar kérdést is, amely a megoldatlan európai problémák közé tartozik, épen úgy, mint az Anschluss, a danzigi korridor és a kisebbségek problémája. Bethlen lemondása nemcsak magyar belpolitikai kérdés, mert igen sokan összefüggésbe hozzák a legújabb magyar nemzetközi kölcsönnel, amelynek állítólagos politikai feltételei között benne volt Bethlen feje is. (Ha ez igaz, úgy a francia orientáció máris meghalt, mielőtt megszületett volna, mert egy nemzet, ha önérzetére ad valamit, nem áldozhatja fel legjobbjait idegen érdekek befolyásainak. Általában az egész úgynevezett francia orientáció nem egyéb, mint kiméra, hiszen a francia befolyás és hatalom tette nyomorékká ezt az országot és ezért nem lehet orientálódni feléje. Tudjuk, hogy a francia kölcsönök mindenkor politikai célokat szolgálnak, mert nemcsak busás kamatokat kell utánuk fizetni, hanem ráadásokat is ígérni, amelyeket azután nehéz szívvel kell megfizetni. Ha ez a ráadás a Bethlen kormány lemondása volt, úgy ezért a kölcsönért nagy árat fizetett Magyarország. Bethlen István egyénisége nem volt rokonszenves az ország lakosságának egy része előtt. Meg kell jegyeznünk, hogy épen ez a réteg orientálódott mindig Farnciaország felé, látszólag talán úgy fest a dolog, mintha ez a réteg aratott volna most olcsó győzelmet a nagy premiér fölött. Ez nem így van. Bethlen nem akart útban állani tovább, amiután a kölcsönt megszerezte, a nagy pénzügyi romlásnak útját állta, amely Németország felől fenyegetett, mindent elkövetve a magyar érdekekért egyenesbe állította a nemzet vonalát és az a tíz év alatt kiépített pályán haladhat tovább. Legutóbb tett nyilatkozata szerint sem belpolitikai, sem külpolitikai változás nem várható. Egyszóval: Bethlen műve csonkítatlanul marad meg, a tervek készek és azok végrehajtására új emberek kellenek. Meg lehet állapítani azt, hogy Bethlen távozását a magyar nemzet óriási többsége sajnálattal veszi tudomásul, mert Bethlen ez alatt a tíz év alatt fogalommá vált. Bethlen nem egy személyt jelentett, hanem mindig az egész kormányt reprezentálta a maga személyében. Amint mondják, a resszort ügyek is igen érdekelték. A külügyminiszternek például igen jó dolga volt, mert a külügyek irányítását Bethlen intézte, hogy milyen eredménnyel, azt mindenki tudja. Ez alatt a tíz év alatt Magyarország, a bekerített és sakkban tartott Magyarország politikai tényezővé vált. Az ellenséges kisantant vasgyűrűjét széttörte, amikor megnyerte egy nagyhatalom barátságát és ezzel új hatalmi csoportosulást is inaugurált. A jóvátételek, az optánsok ügye mind elválaszthatatlanul kapcsolatosak az ő nevével. Talán egy hibája volt, hogy hozzáférhetellenül barrikádozta el magát fellegvárában, a miniszterelnökségen és igen kevesek jutottak hozzá, ámbár jót tájékozott volt az ország dolgai felől is. De voltak nagyszerű tulajdonságai is. Tíz esztendő alatt kisebb és nagyobb ellenfelek voltak a sarkában és mint a köpök üldözték, de megállítani sohasem tudták. A demokratáknak nagyon gőgös mágnás volt, mert nem állott velük szóba. A szociáldemokraták — akik most új választást követelnek — az általános választójoggal szorongatták, amelyet a konszolidáció idejére tartogatott. Az országot erkölcsileg demoralizáló román megszállás megalázása és a szomorú emlékű őszirózsa korszak után bekövetkezett kommün, Károlyi Mihály hattyúdala után, fel kellett emelni arra a magaslatra, amelyen a történelemben és a világháborúban is állott. Ez Bethlen nagy érdeme, mert munkáját maradéktalanul elvégezte. A nagy egyéniségek minden rendkívüli kvalitásával rendelkezett, amihez járult nemmindennapi emberismerete és demokratikus felfogásáért sem kellett a szomszédba mennie kölcsön. Csakhogy ez a demokrácia nem üres frázist jelent és még kevésbbé vásári jelszavat, melyet politikai pártok meghurcolnak a korrupciók mocsarában. A nagy tradíciók keltek benne új életre, mit egykori ősétől örökölt, aki a harminc éves háborúban a lelkiismeret szabadsagáért küzdött. Bethlen politikai pályafutása korántsincsen befejezve. Eljő, talán nem is sok idő múlva az idő, amikor Bethlent megint hívni fogja a nemzete, mely benne legnagyobb államférfiai egyikét ismerte meg. Providenciális hivatást teljesített nemzete érdekében, amelynek első része be van fejezve. Bethlenre Komárom, — aug. 21. Demokratikus kormányzat, demokrácia nélkül. Mlcoch vasutügyi miniszter minapi beszédében odanyilatkozott, hogy az őszre minden valószínűség szerint újra megalakul a politikai nyolcas bizottság, az úgynevezett oszmicska. Erre reflektál Rázus Márton lapja, a Národni Novony, amely éles kritikában részesíti a mai kormányzatot és azokat a pártokat, amelyek a kormány háta mögött állanak. A szocialistáknak — irja többek között a lap — tetszik ez a rendszer, ahogy ma kormányoznak. Demokratikusnak nevezik ezt a kormányzatot, de aki ismeri őket, tisztában van azzal is, hogy nekik csak olyan demokrácia imponál, ahol nekik van többségük. A demokrácia eszméjének szirénhangu szónoka Benes külügyminiszter s az ő felfogására legjobban ráillik Havlicsek mondása: A demokrácia annyit tesz: tedd te azt, amit én akarok. UdrZal és vele együtt az az egész kormány ma azt teszi, amit Benes akar és ezt a demokráciát kell a szocialistáknak védeniök. Úgy beszélnek lapjaikban, mint az istenek az Olimpuson: ezt szabad, ezt nem szabad, ezt megengedjük, amazt pedig ha a világ a fejetetejére áll, sem engedjük. Azt irja Benes lapja egy helyen: A kormányra váró súlyos feladatok egész sorának megoldását úgy kell fedél alá hozni, amint annak egy demokratikus államban illik. Merészen ruganyos szó a demokrácia. Nálunk, a köztársaságban úgy dobálóznak vele, mint a rothadt almával. A korrupciós hősök állandóan kéznél taitják és rendszerint azok fejéhez vágják, akik az igazi és megalkuvás nélküli demokrácia hívei és harcosai. Világos — fejezi be a lap, — hogy az őszi politikai kampány elérkeztével sem változik meg a helyzet s a polgárságnak a legkisebb jó reménysége sincs meg a jövőre nézve. Egy fej nélküli kapkodó kormánytól nem lehet semmit sem várni. Végül azt követeli az agrárpárttól, hogy cserélje ki Udríalt, mert a miniszterelnöki pozíción aktívabb, önállóbb és munkásabb emberre volna szükség. A prágai sajtó szerint október 25-én lesznek a községi választások. Az ősszel esedékes községi választások határnapjáról még nem történt döntés, de a „jólértesült“ lapok már több Ízben megjelölték a terminust, amikor a választások megtörténnek. A prágai sajtóban most az a hir kelt szárnyra, hogy a községi választásokat túlnyomó részben vasárnap és pedig október 25-én tartják meg, mivel ez volna a legmegfelelőbb terminus. Későbbi időpont azért lehetetlen, mert hat héttel a választási névjegyzékek kifüggesztése előtt és a reklamációs idő, — vagyis november elseje — után nem lehet már a választásokat kiirni. A választásoknak tavaszra való elhalasztása eseten, ami ellen a pártok
