Komáromi Lapok, 1931. július-december (52. évfolyam, 78-153. szám)
1931-07-04 / 80. szám
»KOMAROMI LAPOKc 7 olda>, Utazó kofferek centiméterenként 5# fillérért kapható ZWICKEL Reklám Áruházában. — Bankett egy tehén tiszteletére. Az emberek nemcsak ünnepeltetni szeretik magukat, hanem ünnepelni is szeretnek másokat. Lehet, hogy utóbbit csak abban a reményben, hogy egyszer majd viszonzásul őket is ünnepelni fogják. De akadnak önzetlen ünneplők is, akik az ünnepi díszebédet legalább is magáért a ceremóniáért, a külsőségekért szeretik. Csak ezzel sui generis gyönyörűséggel lehet megmagyarázni azt a különös diszebédet, amelyet Csikágó szomszédságában a minap rendeztek. A díszebéd rendezői valami mezőgazdasági konferencia résztvevői voltak s a bankettet — egy tehén tiszteletére adták, amelyet, azaz — bocsánatot kérünk — „akit“ természetesen meg is hívtak erre a díszebédre, sőt az asztalfőre ültették, mint legjelentősebb vendégeV Ennek a tehénnek valóban nagy érdemei voltak. Nem írt ugyan világraszóló tanulmányt a leszerelésről, sőt az immár több mint évtizedes világgazdasági válság megoldási módjáról sem dolgozott ki szenzációs tervet, de még csak olyan regényt sem irt, amely a legtöbb példányszámban került forgalomba az Atlanti-óceánon innen és túl. Mindezeknél sokkal pozitivabb és kézzelfoghatóbb érdemei voltak. Jelesen az, hogy az elmúlt esztendő során hússzor annyi tejjel örvendeztette meg a gazdáját, mint amennyi a testsúlya. Ezt a valóban rendkívüli érdemet el kellett ismerni és ezért rendezték tiszteletére a díszebédet. A fehér asztalnál köröskörül, ahol a mezőgazdasági kongreszszus tagjai ültek, mig az asztalfőn — nyilván a nagyobb tisztesség kedvéért — kerítéssel gondosan elkerített páholyban foglalt helyet, azaz, hogy állt egy virágokkal díszített jászol előtt az ünnepelt „négylábú“ vendég. A jászol természetesen sz nültig meg volt töltve válogatott nyalánkságokkal: burgundi répa leveleivel, cukorrépával, sarjuval és mindenféle jóval, amiről irigység nélkül nem is lehet beszélni.! Akik jelenvoltak az emlékezetes diszebéden, azt mondják, hogy a tehén kellő méltósággal, de igen barátságosan viselkedett. — Amikor a néo nem mond igazat. Egy nénjei kisgazdát Boldog Istvánnak hívtak. Valamelyik őse nagyon boldog volt és azért kapta vagy vette föl ezt a vezetéknevet. Sajnos azonban Boldog István csak a nevében bírta a boldogságot, mert a valóságban a sors nem mérte bőven neki ezt a földi javat. Ezt szomorúan bizonyítja végzetes tette, amelyet a napokban követett el. A lakása egyik csendes zugában egy élesre fent késsel átvágta torkát és mire észrevették tettét, a szerencsétlen ember elvérzett. Végzetes tettét állítólag családi viszálykodás miatt követte el. Szegény Boldog István majd a másvilágon kapja meg, amit itt az életben csak a nevében birt, a boldogságot. — Heáomlott a fal. Mi is megírtuk azt a halálosvégü szerencsétlenséget, amely Bény községben történt. A bényi tűzoltó szertárt bontották le és munka közben az egyik leomló fal maga alá temette Síréba István munkást. Mire a romok alul kiszabadították, a szerencsétlen ember már kiszenvedett. A csendőrség erélyes nyomozást indított és most arra a megállapításra jutott, hogy Kadáry Péter kőmivestestert terheli a felelősség, mert elmulasztotta a szükséges óvóintézkedéseket megtenni. Ellene gondatlanság miatt megindították az eljárást. — hfci életénél fizetett braauroikadarért A bényi kompon ment át a Garam folyón többedmagával Sloska Lajos 19 éves szolgalegény. Erősen hangoztatta, hogy ő minél előbb fürödni akar és hogy a többiek előtt virtuskodjék, gyorsan levetkőzött a kompon és a kompról fejest ugrott a folyóba, amelyből azonban már nem bukóit föl többet. Azonnal a mentésére siettek, de nem sikerült kimenteni. Holtteste csak másnap került elő a folyóból A fiatalember életével fizette meg virtuskodását. — Hatodszor sikerült neki az öngyilkos-dg. Adám Rudolfina a naqysurányi cukorgyér tisztviselőnője mindenáron meg akart válni az é!e‘étö! Kéiszer a Nyitrába ugrott, de idvjében kimentenék. Majd sű1031. julim 4 rűén szedelt nagy aspirin adagokat. Az orvosi segítség azonban megakadályozta a halált Revolverrel magára lőtt. A lövés nem voll halálos. Fölvágta az ereit, de nem vérzett el. Végre most sikerült megmérgezni magát. Senki sem sejii, hogy miéri akart olyan makacsul megválni az éleitől — flmig a tűzoltó parancsnok a szomszédban oan. Hogy ami az egyik embernek káros, a másiknak hasznot szerez, bizonyítja a kővetkező kis törtörténet is. Az egyik csallóközi községben tűz ütött ki és erről értesítették a szomszédos tűzoltókat. A parancsnok igen ügyes és tettre kész ember, amint a tűzjelzést meghallotta, sietett, hogy embereivel elsőnek érkezzen a tűzhöz. Sietett és nem gondolkodott, tehát arra sem gondolt, hogy a pénztárcáját az asztalon hagyta. Pedig erre kár volt nem gondolnia, amint történetünk végéből is kitűnik. Ugyanis amint másnap reggel a tűzoltásból fáradtan, de erkölcsi jóérzéssel hazaérkezett, az erszényének hült helyét találta; illetve csak a pénzének mert az erszény üresen ott volt az asztalon. így járt és szegényebb lett pár ezer koronával, de viszont gazdagabb egy tapasztalattal és ha igaz az a közmondás, hogy a tapasztalat kincset ér, akkor ő még olcsón is jutott hozzá. („G“) fSpOPt, Vasárnap d. u. 3/46 órakor ÉSEKFC barátságos mérkőzés a ráckerü pályán. A legutóbbi Ujvárott elszenvedett 6:3- as arányú érdemtelen vereségért akar most KFC revansot venni idehaza. Épen erre való tekintettel egész héten komoly tréninget tartott a csapat, hogy méltó ellenfele lehessen a jóképességü és küzdeni tudó érsekujvári csapatnak. Értesüléseink szerint mindkét csapat kompletten veszi fel a küzdelmet s az előjelekből Ítélve érdekes, szép mérkőzésre van kilátás. A közönség köréből felhangzott óhajnak tesz eleget a KFC. vezetősége akkor, amikor bevezeti az olcsóbb jegyeket, ami jelentékeny anyagi áldozatot jelent a klubnak. Közönségünk igen nagy része épen emiatt volt távol az eddigi mérkőzésektől, kiváncsiak vagyunk, hogy ezentúl, olcsóbb belépődíjak mellett milyen mértékben fogja a KFC-t támogatni. A mérkőzés előtt előmérkőzés. A KFC megalakította az atlétikai szakosztályát, jelentkezni lehet Kellner László titkárnál, Bognár pályagondnoknál. A szakosztály vezetője Weisz Sándor elismert szaktekintély. hC&SBfgWB&Sl X Kényszeregyezségek és csődök Szlooenszkóban Polakovics Timot és neje Mária Galgócz, Brancsok József vegyesárukeresk., Szent-András (Beszterce mellett), Parnes Simon órás és ékszerész, Tapolcsány, Weisz Barnát keresk. ügynök, Kassa, Bruck Antal bőrkereskedő, Gaiánta, Sommer Vilmos és neje Regina hetesüzlet, Rozhanovce (Kassa mellett), „Slávia“ könyvnyomda tulajdonos Steinmaun Sámuel Vágujhely, iíj. Jakubovics József cipőkeresk., Nagymihály, Spitzerné, Ring Jozefin kereskedő neje, Poprád, Hrotek Ferenc, János, Sándor és Margit földbirtokosok, Taksony, Politzer Kálmán fehérneműgyár, Pozsony, Stern Iilés textilkeresk., Dunaszerdaheiy, Hanácsek Károly vegyeskereskedő, Nagyszombat, Rottenberg Miksa rőfös- és rövidárukeresk., Zólyom, özv. Jakubovics Mózesné szül. Lebovits Johanna vegyeskeresk., Írsava, Herskovics Dávid rövidárukeresk, Huszí, V'alenta Antal volt malomigazgató, Pozsony, Kohn R. és Farkas L'pót divatárukereskedő Huszt, Haas Sámuel rövid- és divatárukereskedő, Kassa, Pisa József cipész, Szakolca, Demeter Lajos géplakatos Laj. Szentkirály (Rimaszombat mellett), Salzer Zsigmond tulajd. Salzer Sára diszműárukerest, Pozsony, Schleiffer Oscar mosodatulajd., Pozsony, Menczel Miksa vas- és vegyesárukeresk.. Komját, Weisz M. József, rövid- és vegyesárukeresk., Komját, Érti Gusztáv autőtulajd., Pozsony, Érti Magdolna magánzó, Pozsony. Csődök: Bulla Péter keresk., Zsolna, Svejc Emilia Nagyszombat, Ungar S. tulajd. Ungar Salamon banküzlet Pozsony, Hoffmann Árpád és Elvira bőrkeresk. Érsekújvár, Krausz Izrael tulajd. Krausz Johanna) rövidárukeresk. Ungvár, Salz Testvérek tulajd. Salz Hermann és Márkus divatáruüzlet, Munkács. Nyilttér. E rovatban közöltekért nem vállal felelősséget sem a szerkesztőség sem a kiadóhivatal. Nyilatkozat. Feleségem Bajcsi Imréné (Temetősor 32.) adósságaiért felelősséget nem vállalok. 395 Bajcsi Imre C. S. D. hajós. I"G3 X » <1. Ö háztelkek teszés szerinti nagyságban a város ha-Köszönetnyilvánitás. Mindazoknak, akik felejthetetlen drága halottunk Szabó József folyó hő 2-án végbement temetésén megjelenni vagy részvétüknek koszorúk, virágok küldésével és más módon kifejezést adni szívesek voltak, ezúton mondunk hálás köszönetét. Komárom, 1931. július 4. 393 A gyászoló család. Kézimunkázó hölgyek! Uj ——— keliirus filet füzetek érkeztek Spitzer könyvesDolt ; Komárom, Nádor-utca 29, tárán jutányos árban. ír Bővebbet: Ing. Anda Lajosnál 3S3 Kertész-u. Water mann „Idea!** nagy választékban kaphat k SPITZER SÁND Jtí k ony vkereskedéwéb e n 246. A bratislavai országos hivatal 1931. évi májas 21.-én kelt 300,001/325/19. számú hirdetménye a kö:eles bejelentésnek alávetett ragályos betegségek állal és a védőoltások után a haszonállatokban szenvedett veszteségek megtérítésének segélyezéséről I. Az országos választminy 1931. február 5 én kelt 337. számú határozata szerint 1931-ben segélyeket fog adományozni az álla'i ragályos betegségek által okozott veszteségekre, amennyiben az állam nem köteles a törvényes kártalanítást fed ezni s amennyiben az állatuk nem voltak biztosítva, még pedig a következő feltételek mellett. 1. A segély csak a su'yto't egyén írásbeli kérelmére log megadatni, am ily az állat elhullása utáni 14 nap alatt az illetékes i tr tsi hivatalhoz nyújtandó be. 2. A segély Szlovákország pénzügyi lehetőségeinek határain b iü! elvből a fo'yamodó existenciájának komoly veszélyeztetésének ?iőfe - tétele mdlett ama telje ütőképes mezőgazdáknak nyújtható, akik n m gazdálkodnak 10 Icát. holdnál nagyobb saját, vagy bérelt földön a répa, vagy gabonaterületeken és 20 kát. holdnál nagyobb területen a többi művelési ágazatokat illetően. Az olyan veszteségek segélyezésénél, melyek az oltás után közvetlenül, vagy rövid idő alatt keletkeztek az élőző teltételtől el lehet tekinteni. 3. A segély adományozása ahhoz a feltételhez van kötve, hogy a folyamodó nem vételt az állati ragályos betegségek elfojtásáról s oló törvény és az ehhez kiadott rendeletek ellen. II. Meghagyatik a járási hivataloknak, hogy a kérvényeket a foiya modó vagyoni, kereseti és családi illetve más figyelemreméltó vi-zonyainak nyomozata után terjesszék be a vonatkozó nyomozati iratot becsatolása mellett és az elhullott marha becsértékének közlése m l» tt az iratokat vz országos hivatal 19-ií ügyosztályához, konkrét és mdo költ javaslattal. A beterjesztő jelentésben feltüntendő, hogy vájjon az illető ragály ellen beo!tatott-e és mikor. Hogyha olyan marha veszteségéről van szó, mely az állat beoltása után közvetlenül, vagy pedig az o'tás után rövid idő múlva állott be, úgy a kérvényt a megtörtént oltásról szóló részletes jelentéssel ki kell egészíteni. Az országos hivatal 1930. március 4-én ke t 300.001/1611. szá » u hirdetménye, — mely az országos közlöny 1910. évi 8-ik számában 92. sz. alatt jelent meg, ezennel érvényét veszti. Komárno, 1931. junius 8-án. Dr. Kadlecovic 394 v. nolár. — főjegyző.
