Komáromi Lapok, 1931. július-december (52. évfolyam, 78-153. szám)
1931-07-04 / 80. szám
1931. julius 4. »KOMÁROMI LAPOK« 3. o'dal. sok-sok ezer darabot számlálnak. A könyvtár Szlovenszkónak egyik legszámottevőbb gyűjteménye, mely 36000 kötetet számlál és egyéb gyűjteményei is tízezreket tesznek ki. Képtárunkban számos régi és hetven darab uj festményt és rajzot őrzünk és őrizetünkben van Feszty Árpád hírneves történeti festőnk nagy vászna, A bánhidai csata. Szobáinkat, folyosóinkat mintegy 400 egyéb kép disziti. A gyűjtemények több milliós értéket képviselnek. A tudományos munkásság terén ki kell emelnünk 1913—1916. években megjelent „Komárom“ cimü folyóiratunkat, amely a háború végén szűnt meg. Új folyama még ebben az évben elindul. Ez húsz esztendőnek dióhéjba szorított története: eredmények és emlékek. A dunamenti kis város álmos közéletét felráztuk és társadalmát előkészítettük és ráneveltük a kulturális életre, szomjúságát kielégíteni igyekeztünk. Ez ma a határvárossá lett Komárom legnagyobb életérdeke. Mindezt a Jókai Egyesület nagyszerű vezérkara mivelte, mely nem a jelennek, hanem a jövőnek dolgozott. MARKSTEIN paplankészítő Érsekújvár-Komáromi-utca 46. szám. Vállalja: pehely, gyapjú és vattával töltött paplanok készítését a legegyszerűbbtől a legfinomabb kivitelig a lehető legolcsóbb árban. Gyermek-paplanok. Régi paplanok átdolgozását vállalom. — Ágytoll tisztítás gőzzel. —Árajánlattal díjmentesen szolgálok. 265 Az Egyetértés Munkásdalárda nagy jubileumi ünnepélye. A nagyszabású zászlóavatási ünnepélyen hét komáromi dalárda vesz részt, — Az új zászló a női kézimunka művészi remeke. — Az ünnepély iránt óriási érdeklődés nyilvánul meg. Komárom, — julius 3 Többször említettük már, hogy a nagy népszerűségnek örvendő Komáromi Egyetértés Munkásdalárda sikerekben gazdag pályafutásának tizedik évfordulójához ért, melyet holnap, vasárnap nagy ünnepségek keretében fog megünnepelni a derék dalárda. Az ünnepély melegségét, művészi nivóját nagyban emeli az a körülmény, hogy a zászlóavatási ünnepély hangversenyén hét dalárda fog résztvenni és pedig a jubiláló Egyetértés Munkásdalárdán kívül a Komáromi Dalegyesület, a Komáromi Róm. Kath. Egyházi Énekkar, a Komáromi Zsidó Egyházi Énekkar, a Komáromi Ref. Egyházi Vegyeskar, a Komáromi Ref. Gazdaénekkar és a Komáromi Ref. Iparos Énekkar. A jubileumi ünnepség központja természetesen a zászlóavatás lesz, amely alkalommal fölavatják a dalárda pompás uj zászlaját. A díszes uj zászló Bokrossy Lajosné művészi alkotása. Amit a női tündérujjak csak alkotni tudnak, az mind kifejezésre jutott e remek szép zászló hímzésében. Hozzáértő nők elragadtatással, csodálkozással szemlélték a csodaszép zászlót, amelyet leírni nagyon nehéz, gyönyörű kidolgozását látni kell. A dal varázsa holnap összegyűjti azokat, akik szeretik a dalt és hódolnak a dal szépségének. A lélekemelőnek Ígérkező ünnepség gazdag sorrendjét itt adjuk: Julius 4-én: 1. Az esti vonattal érkező vendégek fogadása a pályaudvaron. 2. Este 9 órakor az egyesület működőkara szerenádot ad a zászlóanyának. Julius 5-én: 1. Délelőtt 10 órakor az Egyetértés Munkásdalárda működőkara fogadja az érkező testvérdalárdákat és azok küldötteit a Komáromi Dalegyesület Nádor utcai helyiségében. 2. Fél 11 órakor diszközgyülés a Dalegyesület helyiségében. 3. Délután 2 órakor társasebéd a Tromler-féle étteremben. 4. Este 8 órakor nagy hangverseny a Dalegyesület kerthelyiségben, melynek műsora a következő: 1. Delly—Szabó: Férfiének. (Komáromi Egyetértés Munkásdalárda); 2. Goldmark: Tavasz varázsa. (Komáromi Dalegyesület); 3. Illésy: Népdalegyveleg. (Ref. Gazdaénekkar); 4. Mozart: Vihar. (Kath. Egyházi Énekkar); 5. Egressi: Három magyar népdal. (Ref. Egyházi Vegyeskar); 6. Dománffy: Gyermek álma. (Zsidó Egyházi Énekkar); 7. Népdalfüzér. (Ref. Iparos Énekkar); 8. Lányi: Fehér az én rózsám háza. (Zsidó Egyházi Énekkar); 9. Schubert: Szállj Szivünkbe. (Ref. Gazdaénekkar); 10. Papp: Eredeti magyar népdalegyveleg. (Róm. Kath. Egyházi Énekkar); 11. Révfy: Magyar nóta. (Ref Egyházi Vegyeskar); 12. Révffy: Megfakult a nóta. (Komáromi Dalegyesület); 13. Goudimel: Ima. (Ref. Iparos Énekkar); 14. Delly—Szabó: Imhol kerekedik. (Komáromi Egyetértés Munkásdalárda). Iparos tanulók jutalmazása a tanoncmunka kiállításon. Több mint 5000 korona jutalmat oszt ki a tanonciskola felügyelő bizottsága. Komárom, julius 5. Beszámoltunk csütörtöki számunkban arról a fényesen sikerült kiállításról, amely a komáromi iparos továbbképző iskola felügyelőbizottságának rendezésében Telkes Mihály igazgató irányítása mellett már egy hete gyönyörködteti a látogatók százait. A fiatal iparos ifjúság munkás képességének e bemutatója annyi érdeklődőt vonzott, hogy a kiállítás rendezősége azt — különös tekintettel a vasárnap és hétfői ünnepnapokra, julius 7-ig nyitva tartja. A munkakiállitásokon rendszerint a kiállító tanulók oklevelet nyertek s némi pénzjutalmat. Az idei kiállítás sikere nagyarányú s ez indokolja meg, hogy a kiállítást rendező felügyelőbizottság a városnak elsősorban, továbbá a járási választmánynak és az ipartársulatnak, de a jószivü s az ifjúság nevelés ügye iránt érdeklődő ajándékozóknak jóvoltából több mint 5000 korona összegű A gyerekek gyorsan meg értik: Oetkerpudding a legjobban izük. Amit gyermekek megbecsülnek, azt ők előbb pontosan megvizsgálják. Ezért ügyeljetek figyelmesen, úgy. mint ezen gyermekek, arra, hogy mindig a »Világos fej“ csomagolást kapjátok. Akkor nem lehet elrontani. Akkor az egy Oetker-pudding lesz. Dr. Oetker-féle puddingpor minden szakmabeli üzletben kapható. Ha véletlenül nem volna raktáron, úgy a legközelebbi elárusítóhely elmét kívánatra szívesen közli: Dr. A. Oetker, Brno. jutalmat oszt ki a legjobb munkákkal szerepelt iparos ifjaknak. A biráló bizottságok •— amelyek tagjait a Komáromi Járási Ipartársulat delegálta — e héten elvégezték munkájukat és megtették javaslataikat a kiállított munkák kitüntetésére. A biráló bizottság I. osztályú oklevélre 35, 11. osztályú oklevélre 34 s III. osztályú oklevélre 26 munkát érdemesített. Egyes szakmák szerint a kitüntetett iparos tanulók (tanítómesterük neve zárójelben) a következők: /. vas- és fémiparban 1. dijat nyertek: Póló József (Csirkovics Jenő), Hollósy Gyula (Skoda müvek), Patassy János (Dosztál Jakab), Szabó Sándor (Dosztál és Beck) komáromi, Fekete János (Fekete Simon, Gúta) gűtai tanulók; II. dij: Szénássy József, Mézes Sándor, Korber Sándor, Mórocz Lajos, Papp János, Páti Nagy Gáspár, Nagy Lajos, Markovics József, Joachim István, Végh Dezső, Jandás Péter, Mészáros József, Kósa Gyula, Rehorovsky László, Hlavati József, Paál László, Rubenstein Vilmos komáromi, Nagy István gutái tanulók. III. dij: Birkus Ferenc, Molnár Gyula, Németh Dezső tanulók. II. Faiparban: I. dij at nyertek: Czimer Gáspár (Galgóczy Mátyás ászt.) Urbán János (Söröss Lajos kádár), Kiss Béla (Roth Vilmos asztalos), Faragó István (Simonek Ferenc faszobrász), Cservenák Imre és Mészáros Sándor (Kőhalmy Károly bognár), Szabó Zsigfesszor úrnak. — Igen, csak az elnök urat várom, — sóhajtotta és megint a nap felé fordult. — ‘Jó ez a meleg... — Na, annak a pasinak hiába süt a nap, — kockáztatta meg a bizalmasabb hangot a torzonborz. — Ha kályhába tennék, akkor is fázna, úgy drukkol. A professzor hallgatott. — Abból most harapófogóval se Tehetne kihúzni, hogy mennyi kétszer kettő. — Hát akkor mit kérdezzek tőle? — mosolygott a professzor. — Talán a digitáliszt, — előzékenykedett a torzonborz. — Áá, ha valaki drukkban van, nem is olyan könnyű ez a kérdés. — Lehet azt úgy is kérdezni, professzor úr, — szólt közbe a magasabbik orvos. A professzor csak mosolygott, aztán hirtelen az ajtóra nézett, amelyen az elnök lépett be. — Áá, csakhogy jössz... Mindjárt kezdhetjük is, ugy-e? Az elnök is az ablakhoz ment. — Gyönyörű idő van! — dörzsölgette a kezét. — Csakhogy már vége van annak az örökös locspocsnak . . . Aztán átmentek a tanterembe. Berci, amikor megismerte a professzort, olyan lett, mint valami múmia. Már nem is hallott. A professzor föladta a kérdést: Beszéljen valamit a kámforról. Berci azt felelte: A digitálisz... A digitálisz purpurea... Az elnök a professzorra, a profeszszor az elnökre nézett. Aztán mindketten a nyitott ablakra néztek, mert a fecske az ablak párkányára ült és ott folytatta ficserékelését. Kis, fehér" bögye szaporán remegett, amint a hangokat szívéből a nap felé lódította. Apró füttyök, cserdülő örömzokogások és hosszan kihúzott szívhangok követték egymást. A tavaszi megérkezett. Süt a nap, Isten édes napja, emberek szeressétek egymást. Fecskék, szeressétek egymást... — dalolta. —- Szőrös levelei alul bokrosak, — karatyolta Berci. — No, melyeket szokták leszedni? Berci hallgatott. — No, melyeket? A tőleveleket, vagy pedig... No, mi van a tő felett? Miből áll a növény? Ugyebár gyökérből, a gyökérnyakból, vagy. tőből mi nő ki? Ugyebár a szár? Tehát milyen leveleket szednek le? — A szárleveleket, — csuklóit Berci. — Helyes. És mikor van bennük a legtöbb hatóanyag? — Virágzáskor. — Dehogy, — felelte a professzor. — Gondolkodjék csak. — Kérem, a könyvben is úgy van, — szólt közbe a torzonborz. — A könyvben? Ugyan ki ír effélét a könyvbe? — méltatlankodott a professzor. — Én, kérlek alássan, — jegyezte meg mellette az elnök. — Áldás a napnak, áldás a fénynek, áldás a melegnek, — énekelte a fecske az ablakpárkányon. A professzor úr kissé összeráncolt homloka kisimult. — Azért írtam úgy, — folytatta az elnök, mert ha virágzáskor kevesebb is már a hatóanyag a levelekben, de ekkor legalább megismerik a növényt a virágjairól és nem cserélik össze mással. Míg ha virágzás előtt szedik, könnyebben megesik a tévedés ... Csönd volt. Senki se szólt. Berci se. Csak a fecske az ablakpárkányon. Egyre szebben fújta. Szinte azt lehetett volna hinni, hogy megszakad a torka, úgy erőlködött. És a hangok pergőn zengtek, csattogtak, majd elolvadtak a bensőséges láztól és szinte megremegtették a napsugarakat. A napfény pedig, mint valami végtelenül hajlítható, lágy selyemszövet, beburkolta a katedrát, a szigorlót, a fiatal orvosokat és valami olyan tisztaságot és könnyűséget lehelt a szívükbe, amilyet csak igen ritka pillanatokban érezhetni. Aztán — rippem-röppöm — a fecske elszállt. Egy pillanatig úgy érezték, hogy megsiketültek. Aztán az elnök a professzorhoz fordult és azt mondta: — Szép volt. — Szép volt, — ismételte a profeszszor. Berci pedig magára értette a dicséretet, fölkelt és meghajtotta magát. Aztán úgy totyogott ki a teremből, mint a részeg. A professzor még utána akart szólni, de azután csak legyintett. Ez könnyebb volt, mint a szó. A két fiatal orvos visszament a laboratóriumba. A magasabbik azt kérdezte a torzonborztól: Hogy hívták ezt az ipsét? — A torzonborz vállat vont. — Én bizony nem tudom. — Hát akkor? — Bolond szerencséje volt. Aztán egyik a jegyzeteihez, a másik a farkaskutyához ment vissza. Berci meg kint az utcán torkaszakadtából bömbölte: Digitálisz! Digitálisz! — és örömében megcsókolta a plakátokat az oszlopon.
