Komáromi Lapok, 1931. június (52. évfolyam, 69-77. szám)
1931-06-20 / 74. szám
10. O'd»). »KOMÁROMI LAPOK« egy vígjátéka a Stúdióból. 10.25: Időjárás, hírek. 10.45: Hä el-zenekar. Brünn. 5: Gramofon. 10.25: Mór. Ostrava. Kassa. 5.15: Modern tánczene. 10.25 Mór. Ostrava. Prága. 4: Mór. Ostrava. 6: Hangverseny. 7: Kétzongorás jazz. 7.50: Fúvós zene. 9: Rádió zenekar. 10.20: Jazz. A fakir csoda titka. Valahányszor a fakirok csodálatos mutatványairól van szó, mindannyiszor sorra kerül a legtitokzatosabb mutatvány: a fakir jó hosszú kötelet földob a magasba, a kötélen, amely szilárdan kifeszítve megáll és a vége belevész a felhőkbe, fölmászik egy fiú, utána fölmászik a fakir is és amikor mindkettő eltűnt a magasban a nézők szeme elől, fölülről szivettépő jajgatás után lezuhan a kisfiú véres karja, véres lába, törzse és feje, azután lemászik a fakir, aki a földre érve a fiú testrészeit nagy kosárban összetapossa, ahonnan pár perc múlva teljes épségben és nevetve kibújik az imént darabokra vagdalt fiúcska. Ezt a mesébe illő mutatványt minden ember föleleveníti, aki Indiában járt, soha senki a megfejtését nem tudta, mindenki ámulva hallgatja és hisz benne. A furcsa az, hogy alapos vizsgálat és megfigyelés eredménye szerint eleddig még nem akadt ember, aki ezt a boszorkányságot a tulajdon szemével látta volna és bár egész irodalma ,van ennek a mutatványnak, mindenki mástól hallotta, másra hivatkozik, mint szemtanúra. Most végre megszólal egy szemtanú, akit még szakembernek is mondhatunk: Hanussen, a telepatikus mutatványairól ismert bűvész, aki nemrégen orvosokkal keveredett vitába és a bírói tárgyaláson, amely ezt a vitát követte, valóban csodálatos és titokzatos megérzéseiről tett bizonyságot. Sokat vitatkoztak szakértők és laikusok, vájjon Hanussen mutatványai artista vagy okkult eredetűek-e; bennünket, amiker elolvassuk, hogyan magyarázza meg a csodálatos fakir-mutatványt, csak az érdekel, hogy Hanussen mint akár egészen Akár félig a bűvészek céhébe tartozó ember, föltétlenül jobb szemmel, (élesebb figyelemmel nézte a fakir kóklerkedést, mint akárki más, tehát ezen a téren súlya van annak, amit mint szemtanú mond. Az afrikai Hillab arab faluban zajlott le a nagy esemény, ahol az egybegyült idegenek körében hire terjedt, hogy egy hires fakir, aki Samból való, néhány kiválasztottnak meglehetősen nagy pénzért hajlandó a kötélcsodát bemutatni. Tizen-tizenketten voltak, akiket nem rettentett vissza a szemtelenül nagy összeg és másnap korán reggel megjelentek a meghatározott helyen. Négy cölöppel kitűzött és zsinórral határolt kis téren szorultak össze és ünnepélyesen meg kellett igérniök, hogy onnan nem távoznak, különben megtörik a varázs. A mutatvány megkezdése előtt Abu Nasser (ez volt a varázsló neve), egy óriási termetű arab, hosszú fehér Szakálla], fölvilágosította az izgatottan (érdeklődő társaságot, hogy a fizetség csak a mutatványért jár, de a mutatvánnyal járó költséget még külön kell megfizetni. Ez a költség volt: egy. kis legény, aki alig ért föl a fakir lábikrájáig, egy nagy kosár és két Segéd, akik mint a mester, bő, ráncos ruhába voltak öltözve. — Ami rögtön föltűnt nekem, — mondta a tamáskodó Hanussen, — az a körülmény volt, hogy a vakító napkoronggal szemben helyeztek el bennünket. Ez nem véletlenül történt. A Kelet napja egészen másként kápráztat, mint az a nap, amelyet az európai ember szeme megszokott. Mint .vérvörös galamb bukkan föl hirtelen a szemhatáron és rövid idő múlva az ember feje fölött áll lángoló tányérja. 'Abu Nasser és egész társasága mindenekelőtt leborult a sivatagi homokba és imádkozott. Ez egy óránál is tovább tartott. Ennek a hosszú imának az volt a célja, hogy az izzó napon kis helyen összeszorult társaságunkat kellőképpen »megpuhítsa« és előkészítsen bennünket az elkövetkezendő szuggerálásra. Néhányan valóban rosszul is lettek. — No, de most aztán megkezdődött a csoda! Az arabok nagy kötelet cipeltek elő. E kötél gondos összegöngyölésének módja megerősítette azt a régi gyanúmat, hogy nem a szó szoros értelmében vett kötél van előttünk, hanem egy nagyon elmésen megszerkesztett készülék, amely ürücsigolya csontjából van kifaragva és vitorlavászonnal van bevonva. Ha ennek a gerincnek sok-sok részét ügyes megforgatással egymásba tudjuk kapcsolni, akkor a kezdetben hajlékony anyagból szilárd bot alakul, amely, akár a bambuszrúd, elbírja egy testes férfi terhét is. Abu Nasser és segédei két végén és a közepén megfogván a kötelet, titokzatos ráolvasással csavargatni kezdték, hogy azután igazán zseniálisan ügyesen nekilódulással a magasba dobják, ahol tényleg megállt. De azonnal észrevettem, hogy a kötél alsó vége legalább másfél méternyire benyúlt a sivatag homokjába és két ember fogta. Ez a két ember háttal fordult felénk és mert kezeiket széttárták, úgy látszott, mintha a kötél szabadon állna a levegőben. A valóságban azonban a kötél át volt dugva a férfiak övén, akik ilyen módon a testükkel szilárdan tartották. A szemeinket a merev bámulás a nap kápráztató fényében fölfelé, kifárasztotta, gyulladásba hozta és bár a kötél tulajdonképpen nem is volt túlságosan hosszú, mégis á felhőkbe fölnyulónak látszott. — A nagyon is kicsi és vézna arab fiú, mint a majom, gyorsan fölmászott a kötélen. Föltűnt, hogy fekete trikó volt rajta, ellentétben AbuNasserrel, aki hosszú, bő, vakítóan fehér ruhában volt burkolva és fehér szandált viselt. Abu Nasser kést vett a fogai közé, rettenetes átkot mondott, egy-kettőre fölmászott a fiú után és — nem hittem a szememnek — mindketten eltűntek. De ebben a pillanatban átható szag támadt, amely köhögésre kényszerített mindnyájunkat és a fakir köpenye alól valami előttünk ismeretlen, füstöt fejlesztő készítményből sűrű ködfelhő úszott ki, amely a még mindig vakító éggel és a szemünkbe sütő nappal kapcsolatban valóban a teljes eltűnés illúzióját keltette. Pár másodperc múlva fölülről rettenetes ordítás hallatszott és a nézők ijedelmére a nagy kosárba lezuhant a gyerek véres karja, feketetrikós lábszára, majd a törzse és legutolsónak valami fejszerű csupavér tärgy. Amikor Abu Nasser lemászott, észrevettem, hogy az arab fiúcska ott kuksolt a fakir bő köpenye alatt, ahol előbb a ledobásrai szánt, ürüvérrel bemocskolt, kitömött fekete posztódarabok voltak megerősítve. A fakir a kötélről egyenesen a kosárba ugrott bele, ott taposni kezdte a véres rongyokat, azután kijött a kosárból, mindenféle ráolvasó hókuszpókuszt csinált és egy intésére fürgén és nevetve kimászott a kosárból a sivatag fiatal gyereke. — Most már mindent tudtam. Amikor Abu Nasser beugrott a kosárba, ott kibújt a ruhája alól a kisfiú, aki a magasfalú kosárban heverő »testrészeket« megint odakötötte mesrterének a hasára. Ennek megtörténte után lépett ki a kosárból a fakir, leguggolt, imádkozott és elővarázsolta egészséges kis cinkostársát. A vastag kötelet összegöngyölítették, a fakir és a fiú újra némi baksis irányában érdeklődött, azután vége volt a csodának, amelynek hatása alatt egészen megzavarodva távoztak az idegen, főleg angol nézők. így Hanussen. Azok az európaiak, akik Hanussennel együtt végignézték ezt a »csodát«, talán tudomást szereztek az ő megfigyeléséről és magyarázatáról, amely meglehetősen szövevényesnek és nagy ügyességet kívánónak mutatja a fakir kóklerkedését, de nem lehetetlennek és hihetőnek. —jó. A szerkesztésért a főszerkesztő a felelős. Lapkiadó: Spitzer Béla« Nyomatott Spitzer Sándor könyvnyomdád jában, Komárom. 1931. június 20 ELADOK 1 fajtiszta, szarumentes, fejős igiM-nemes-kAt és pedig 2 évesek darabonként 300 Ki 27a „ „ 320 „ 3 „ 350 „ külön kiválasztott elsőrendű nagy fajállatok darabonként 400 Kő. 5—6 hónapos bakok és gidák 120-140 Kő árban nagyság szerint. Szállítás ab sangerbergi vasút, láda, marhalevél, állatorvosi bizonyítvány, eleség az útra és kiszállítás a vasútra darabonként 35 Kő, kicsinyekért 15 Kő. Élő és egészséges állapotbani megérkezésért jótállók. Szétküldés utánvéttel, vagy előrefizetés ellenében. Utóbbi esetben a vasúti fuvar kevesebb, mint utánvétnél. Világhírű nemes kecskéim jó ápolás mellett naponta 4—5 liter jő édes tejet adnak. Leonard Pöpperl sen. Edelziegen—Zucht und Export Sangerberg 204. bei Marienbad* Rendőrkomiszariátus Komárno. 4925/1931. szám. Hirdőtmény. A rendőrkomiszariátus ezennel figyelmezteti a közönséget, hogy a Dunában és a Vágtolyó ban való szabad fürdés - az úgynevezett »strandfürdőt«, Vagon levő diákfürdőt és a vági vasúti és gyaloghíd között lévő városi szabadfürdőt kivéve - a 463/7918 1911 kgy. sz. városi szabályrendelet 13. §-a értelmében Komárno város egész területén tilos. Az ezen szabályrendelet ellen vétők az idézett szabályrendelet 26. § a alapján 100 Ke ig terjedhető pénzbüntetéssel, behajthatatlanság esetén 5 napig terjedhető elzárással íogaak hüntettetni. Komárno, 1931, június 10. Dr. Machácisk a rendőrbiztosság vezetője. HAMBURG-AMERIKA LINIE % ***& Hamburgból Észak-Amerikába ós Kanadába fioI-Amorikahq Argentínába, uru- Uül HIHUllMUa guayba,Braziliába, Kőzép-Amerikába szes kikötőibe. Évente társas és üdülő tengeri utak rendezése. Utak a Földközi tengeren és az Orientbe, utak az Észak honába, Nyugat-Indiába és a világ körül, valamint tanulmányutak Amerikába. Információt és prospektust V bérmentve küld a csehszlovák vezérképviselet PRAHA II, Hybernská ul. 6. 10. Meghívó. Az országos keresztényszociálista párt komáromi helyiszervezete, folyó évi juaius hó 21-én (vasárnap) d e. 10 órakor a D ó x s a-vigadó nagytermében tartja rendes közgyűlését, melyre a helyi pártszervezet minden egyes tagját ezúton hívja meg az Elnökség. Komárom, 1931. június 15. Tárgysorozat: 1. Elnöki jelentés. 2. Pénztári jelentés. 3. Tisztikar és a választmánymegválasztása. 4. Indítványok. Indítványok a közgyűlés előtt 24 órával a párttitkárságnál nyújtandók be. 37* 3150/931. Od meata Komárna. Árverési hirdetmény. Komárno város tanácsa a város tolajdonát képező hirdetési oszlo^ poton és táblákon gyakorlandó hirdetési jogot 1931. szeptember hó 1-től, 1937. augusztus hó 31-ig terjedő 6 évre bérbadja. A zárt Írásbeli ajánlatok 1931. július hó 6«. napjának déli 12 órájáig adhatók be a városbirói hivatalban. A benyújtandó ajánlatnál zárt borítékra ráírandó »Ajánlat a váro3 tulajdonát képező hirdetési jog bérletére.« Óvadék fejében az ajánlati, összeg 10«/„ a készpénzben vagy óvadékképes értékpapírban a városi pénztárnál leteendő és a beíizetési nyugta száma az ajánlatban meg-, jelölendő. A hirdetési jog bérletére vonatkozó feltételek a városi számvevőségnél a hivatalos órák alatt átvehetők. A város fenntartja magának a jogot ahhoz, hogy az ajánlatok közül szabadon választhasson.. Komárno város tanácsának 1931. február hó 9. napján tartott üléséből. Dr. Kadlecovic Csizmazia ved. notár, 871 «tarost*. — Tüzesetek. Nemeshodoson eddig ismeretlen okból kigyulladt Zánopek Mihály nemeshodosi lakos háza és az teljesen leégett. A kár 20 ezer korona. — Vezekény községben Lénárt Károly gazdaságában tűz ütött ki, amely a nagy szélben az egész falut veszélyeztette. A gyorsan elősietett tűzoltók munkája sem tudta megakadályozni a tűz tovaterjedését és a lakóház, gazdasági épületek, sok szalma, gazdasági gépek két ló lettek a tűz martalékai. A tűz. keletkezésének okát nem tudják. —Nádszeg községben kigyulladt Popper János tulajdonát képező hatalmas szálmakazal1 amely hamarosan elhamvadt egészen. A csendőrség véleménye szerint a tüzet gyújtogatás okozta és hogy azon a vidéken rendszeres gyujtogatók garázdálkodnak.
