Komáromi Lapok, 1931. június (52. évfolyam, 69-77. szám)

1931-06-13 / 71. szám

1931. junius 13. »KOMÁROMI LAPOK« 11. oldal. .Wlu%CWiWaaaag>«Hi!B8»^imajg I Ismeri 5n már a PHILIPS rádió kényelmes részletfizetési feltételeit ? Forduljon bizalommal bármelyik helybeli kereskedőhöz felvilágositásért! Megkezdjük a párkányi hikötőápités munkálatait — junius 12. Saját tudósítónktól. A párkányi kikötőépités ügyében a napokban újabb fordulat következett be. A közmunkaügyi minisztérium ér­tesítette Párkány elöljáróságát, hogy a párkányi kikötőt sokkal nagyobbszabá­­sunak akarják felépíteni, mint amilyen­ről az első időben szó volt. A közmun­kaügyi minisztérium már el is küldte a párkányi kikötő terveit, amelyből Időszakonként hihetetlen magassá­gokba szökken a test ápolásának és gondozásának kultusza, majd annyira nem törődnek vele, hogy a legelemibb higénikus követelmények is elhanya­goltainak. A görög-római idők tenyésztették ki a legszebb emberfajtát. A test kultusza és a testnek mintaszerű ápolása talán még ma sem áll olyan magaslaton, mint állt valaha a görögöknél és római­aknál. Az ő ruhátlanságuk a legszebb emberi formákat mutatta, éppen ezért nem volt rajta semmi szégyelni vagy rejtegetni való. Tudjuk, hogy Görög­országban mit jelentett a sport? A mi újonnan feltámadt sportéletünk tisztára görög alapokon épül s a mi olimpiá­­szaink meg sem közelítik a görögökét, ahol egy-egy olimpiai verseny győztese éppen olyan ünneplésben részesült, mint egy filozófiai rendszer feltalálója vagy egy halhatatlan tragédia írója. Tornázni, igazán jól, ésszerűen, hogy úgy mondjuk hivatásosa tornázni, csakis higiénikusan ápolt, képzett edzett testtel és szervezettel lehet, Rómában kötelező volt a mindennapi langyos fürdő. A patrícius házakban a rabszolgáknak is mindennap fürödniők kellett. Azonfelül a rómaiaknál éppen megállapítható, hogy az állam nagy­szabású invesztációt akar a párkányi kikötőbe belefektetni. Egyelőre a közeli hetekben kezdik meg a városba vezető keramit útnak további készítését egé­szen a Dunapartig, ami által Párkány­ban a munkanélküliek létszáma erősen csökkenni fog. A kikötőépitést a késő őszig megszakítás nélkül folytatják. úgy, mint a görögöknél, a sporttorna és mindenféle testi ügyesség begyakor­lása tette az emberi fizikumot széppé, erőssé, ruganyossá és sokáig ifjúvá. Közmondásuk igazságát, hogy csak ép testben lakhatik ép és egészséges lélek, mintha csak a mi időnkben kezdenék megint teljesen értékelni. Az antik világ bukása után a higi­énia is nagyon esik. A középkor az emberi testet a vétkek és bűnök edé­nyének tartotta és ekként is bánt vele. Mindent megtett, hogy ezt a fizikumot elnyomja, sanyargassa és minden in­dulatában, még az egészségesekben is, keményen megzabolázza. A középkor­ban a test ápolása, szépítése, vagy akárcsak gondozása is, mind az ördög által kivetett háló, gonosz praktika, mely a kárhozat felé viszi az emberi lelket. Igaz, hogy a népvándorlás szörnyű vérzivatarai, meg az azután lezajló szörnyű keresztes és egyéb háborúk keménnyé, bátorrá és erőssé tették a férfit, de az erő nem járt együtt a test gondozásával, ápolásával. Az asszony pedig ? Erről jobb nem beszélni. Az asszony, az egyházatyák szerint, a fér­fit megejtő veszedelem, kinek bája, varázsa mind a pokol tornáca felé ta­szítja a világ urát és parancsolóját. Az asszony csak arra való, hogy gúzsba kösse és bűnbe taszítsa a férfit. Ezt pedig legjobban gondozott, ápolt tessttel lehet megcselekedni. A testápo­lás tehát kárhozatos bűn. A szép, gon­dozott testet, a klassikus ókor szobrai val és Írásaival temették el. A fizikum ápoltsága és gondozása elsősorban asszonyoktól ered és az asszonyokon fordul meg. A középkor­ban, mikor is az asszony rabláncok között vergődik, a higiénieus testgon­dozás is hallotti dermedtségben fek­szik és várja a feltámadást. És egyszerre kisüt a reneszánsz napja és itt van a feltámadás. Az em­berek újra felfedezik az életet és örülni kezdenek neki. Az antik szellem újra virágzásba borul és a feltámadt görög­római szellemmel együtt feltámad az emberi test kultusza is. Ezt a testet újra ápolják, gondozzák, kényeztetik. A kitörő, tomboló életkedv lángja magasan lobog. Jönnek nem­csak a diszes, de az igazán szép ru­hák, művészi ékszerek, az iparművé­szet remekei. Sőt jönnek a higiénia diadalát hirdetve, az evőeszközök. A mi Mátyás királyunkról még feljegyzik, hogy gyönyörűen tudott enni a kezei­vel, anélkül, hogy ujjait bezsirozta volna. A magyar királyi udvart meg­járt humanisták leirják, hogy ritkán láttak olyan ízlésesen és szépen enni, mint ahogy Mátyás király evett. Már jól benne vagyunk a nagy szá­zadban — a reneszánsz diadalmas századában — mikor egyszerre meg­jelenik a zsebkendő. Hogy tudott az emberiség addig e hasznos kis jószág nélkül boldogulni, azt ma már nem is tudjuk elképzelni. Az újabb korban az angolok kezde­nek rendesen, szisztematikusan test­ápolással foglalkozni. Az angoloknál születik meg elsősorban a kötelező, mindennapos fürdő. A XVI. században Londonban már fürdőszobával építik a házakat, még a polgári házakat is. Ezzel ellentétben Dorset lord, követ­­ségi tanácsos Írja, hogy a Louvréban, az egész királyi lakosztályban egyet­lenegy íürdőszoba volt, az is kizárólag csakis a királyné, Ausztriai Anna, XIII. Lajos feleségének használatára. Az angol követségi tanácsos levelei feljegyzik, hogy Párizsban a csatorná­zásnak hire-nyoma sem volt ebben az időben és a Louvre környékén el­viselhetetlenül bűzös volt a levegő. Az udvard hölgyei, — irja a nemes lord, — bájosak, műveltek, elmések, de ritkán mosakodnak és sohasem fürdenek. És ezen az sem segit, — panaszkodik tovább a fiatal angol fő­­ur, — hogy erős parfümökkel tetőtől­­talpig leöntik testüket. A fürdő hiányát semmi illatszer nem pótolja. Pedig a francia udvarnál to­vább is megmarad a „fürdőiszony“. Mint tudjuk, XIV. Lajos, a gáláns Nap­király, életében csak egyszer fürdött, mikor a tudós asszony születése után a teknőbe tette. Különben nem ismerte a fürdőkád intézményét. Reggelenként lemosták benzinnel és végig beparfü­mözték. Hogy a higiénia, sőt a ren­des, primitiv tisztálkodás mennyire hiányzott a francia királyi udvarnál, annak egyik bizonyítéka, hogy XV. Lajos hires favoritja, Pompadour asz­­szony minden két-három hónapban uj hálószobába költözött, mert a régit pár hónap alatt ellepték a poloskák. A Bal’d cég Jugoszláviában ötszáz Isold területen gyártelepet létesít — junius 15. A zágrábi „Obzor" jelentése szerint a Bafa rt. vezetősége a szerb patriar­chátustól ötszáz hold földet vásárolt Vukovár közelében, hogy ott nagy gyár­telepet létesítsen. Miután erre a telekre a földreform rendelkezései vannak ér­vényben, a vételt még a fölmivelési minisztériumnak jóvá kell hagynia. Bafa ezen a területen a cipőgyáron kívül nagy cserzőüzemet és ott egy gyárat a kaucsukalkatrészek számára is akar létesíteni. Az illatos olajtól a modern kozmetikáig

Next

/
Oldalképek
Tartalom