Komáromi Lapok, 1931. június (52. évfolyam, 69-77. szám)
1931-06-13 / 71. szám
1931. junins 13 »KOMÁROMI LAPOK« Hathónapi börtönre ítélte el a komáromi esküdtbiróság a garamkövesdi gyujtogatót. Saját tudósítónktól. A komáromi kerületi bíróság esküdtszéke csütörtökön vonta felelősségre •Stugel József és Csudái Mátyás garamkövesdi lakosokat gyújtogatás büntette miatt, ezenkívül Stugel Józsefet gyújtogatásra való felbujtás miatt A vádirat szerint 1929 novemberében Stugel Csudái Mátyást rábírta, hogy Varga István lakóházát gyújtsa fel, amelyben Fekete Jánosné lakott. Csudái 1930 január elsején ezt meg is tette olymódon, hogy égő cigarettáját a zsupptetőre dobta. A tüzet idejekorán észrevették és eloltották. Stugel József 1930 április havában gyújtotta fel ugyanazt a házat, amely ekkor le is égett. Stugel József a csütörtöki tárgyaláson kijelentette, hogy nem érzi magát bűnösnek, mert sem a felbujtást, sem a gyújtogatást nem követte el. Szerinte az sem való, hogy Csudainak ezt mondotta volna: „Ha neked nem sikerült, majd fog nekem sikerülni.“ Csudái Mátyás a bíróság előtt szintén kijelentette, hogy nem érzi magát bűnösnek, mert a terhére rótt bűncselekményt nem követte el. Azt bevallja, hogy Stugel valami dologról beszélt neki, de ő nem vállalkozott erre, s az Is igaz, hogy Fekete Jánosné lakása felé járt a jelzett időben, de tagadja, hogy az égő cigarettát a tetőre dobta volna. Csudái kijelentette, hogy Stugel valóban mondta neki: „Ha neked nem sikerült, nekem sikerülni fog a házat felgyújtani“, — majd azt is hozzátette: „Ha elárulsz engem, agyonütlek téged.“ Komárom, —június 12. Czifra Borbála, Csudái anyósa vallani akar, s előadja, hogy veje neki megmondotta, hogy égő cigarettát dobott fel a tetőre s hogy Stugel is fel akarta gyújtani a házat. Akkoriban megtiltotta a vejének, hogy Stugellel barátkozzék. Csudái Mátyásáé, a vádlott neje férje ellen nem vall, de arról tud, hogy Stugel férjének azt mondotta, hogy ha neki nem sikerülne, neki sikerülni fog Fekete Jánosné, akinek a háza leégett, előadja, hogy a házban hatodmagával élt. Január elsején éppen hazament, amikor látta, hogy háza ég, s miután idejében vették észre a tüzet, sikerült eloltani, de áprilisban, mikor Stugel gyújtotta fel, teljesen leégett. A bizonyítási eljárás befejezése után dr. Selák ügyész a felgyujtásra és gyújtogatásra kérte az esküdtekhez intézendő kérdések feltevését; dr. Kendi Zoltán, Stugel védője a kérdések feltevését nem indítványozza, dr. Mihola, Csudái védője pedig a gondatlanságból okozott tűzvészre vonatkozó kérdéseket kívánta felvétetni. A vád- és védőbeszédek elhangzása után az esküdtek csupán a gyújtogatás kísérletében mondották ki bűnösnek Csudáit, Stugelt pedig felmentették a felbujtás és a gyújtogatás következményei alól. A szakbiróság az esküdtek verdiktje alapján Csudáit hathónapi börtönre ítélte. Az ügyész Stugel felmentése és Csudái enyhe büntetése miatt jelentett be semmiségi panaszt az Ítélet ellen, a vádlottak és védőik megnyugodtak az ítéletben. — Felvétel a gimn. I. osztályába. Mivel az érdekelt szülők közül mindig többen és többen fordulnak ebben a tárgyban az igazgatósághoz, azért a gimn. igazgatója (a Vestnik 1930. évfolyamának 4. számában levő 29. számú MSO rendelet alapján) a következő általános utasítást adja: Az a szülő, aki gyermekét a gimn.-ba akarja adni, májusban jelenjék meg azon intézet igazgatójánál, amelybe a gyermeke jár és kérje a frckvenlációs bizonyítványnak és személyi lapnak a kiállítását, továbbá jelentse be, hogy gyermekét melyik középiskolába akarja felvétetni. A gyermek igazgatója az említett iratokat hivatalból megküldi június 15. előtt a gimn. igazgatójának. A szülőnek ezentúl nincs más gondja, csak az, hogy a gyermek megjelenjék a június 30-án 8 órakor kezdődő felvételi vizsgán és hozza magával a gyermek évvégi bizonyítványát, kereszlelő levelét és állampolgársági bizonylatát. A felvételi vizsgára hozzon a tanuló tollat; papírt és tintát adunk. — A tanuló a gimnázium hirdető tábláján kifüggesztett hirdetményből megtudja, hogy neki csak tájékoztató vagy u. n. szak-vizsgát kell-e tennie. A tájékoztató vizsga csak szóbeli és a tanuló általános intelligenciájának megvizsgálására terjed ki. A szakvizsga 2 részből áll: a) írásbeli a magyarnyelvből és számtanból; b) szóbeli ugyanazon tárgyakból. Hogy a tanulók közül kik tesznek tájékoztató vagy írásbeli, esetleg szóbeli vizsgálatot, azt az igazgató elnöklete alatt működő bizottság állapítja meg. Az írásbeli és szóbeli szakvizsga anyagát nem közlöm, mert azt a tanító urak egészen részletesen megtalálják a fentebb említett rendeletben. A vizsga eredményét mindenki írásban kapja meg. A felvételi vizsgálatok alapján a bizottság megállapítja, hogy kiket veszünk fel az I. osztályba. Mivel az intézet fiúiskola, elsősorban csak fiúkat veszünk fel, csak másodsorban leányokat. A leányok menjenek a polg. leányiskolába, ott végezzék a 3 osztályt és amenynyiben a leányiskola befejezése után is van kedvük és tehetségük tanulni, letehetik a legújabb rendeletekkel bevezetett különbözeti vizsgát (ezelőtt felvételi vagyis minden tárgyból való vizsgát kell tenni!). Végül miheztartás szempontjából közlön a napirendet a felvétel alkalmából: Június 39. 8—9-ig jelentkezés az igazgatói irodában. 10—11-ig írásbeli vizsga a magyar nyelvből. 11—12-ig írásbeli vizsga a számtanból. 3—6-ig szóbeli vizsga mindkét tárgyból. Július 1. 9 órától 12 óráig beíralás az I. osztályba az igazgatói irodában. «m#i^mii!wmiiHs6e#íéssMe5eits«8esaemB@e A tuberkulózis megelőzése és gyógvitása diétás kezeléssel. Irta Miillet Vilmos dr., főorvos. Novak Rudolf és Társa Budapest kiadása, 1930. A tuberkulózis megbetegedések ismert szakorvosa, Müller Vilmos dr. most adta ki a tuberkulózis megbetegedések diétás kezelésével foglalkozó munkáját, melyben az utóbi évek több ezer betegén szerzett tapasztalatai segítségével biztos gyógyulás útját mutatja minden tüdőbetegnek. E munkájában nélkülözhetetlen tanácsokkal látja el a beteget, hogyan kell élnie, táplálkoznia, hogy betegségétől megszabaduljon. A diéta legnagyobb értéke, hogy orvosi felügyelet nélkül, otthon is végrehajtható és egyformán gyógyulást hoz úgy a több éves és súlyos, mint a könnyebb eseteknél anélkül, hogy a beteget élet- vagy munkarendjében legkevésbbé is zavarná. A mindenki számára könnyen érthető és élvezetes stílusban megirt munka kiadásával a szerző elévülhetetlen érdemeket szerzett és segítségével remélhetjük végre, hogy minden tuberkulózisban szenvedő rövidesen az egészségesek táborát gyarapítja. A munka különösen hazánkban nagyjelentőségű, hol a tuberkulózis az összes európai államok közül a legjobban el van terjedve. Minden tuberkulózisban szenvedőnek nélkülözhetetlen útmutatója e kis munka, de nélkülözhetetlen az egészségesnek is, kinek egészsége a legnagyobb kincse. (A mű megrendelhető a HÍRADÓ könyvosztályában.) 9 oldal, Köszönetnyilvánítás. Mindazoknak akik felejthetetlen drága halottunk Friem Regina folyó hó 7-én végbement temetésén megjelenni, vagy részvétüknek kifejezést adni szívesek voltak, ezúton mondunk hálás köszönetét. Keszegfalva, 1931. június 9. A gyászoló család. RITKA ALKALOM Hemberg selyem harisnya & 80. Női divat kesztyű 5‘30 Ac „ELBEitT**«-nél Nádor u. 19. — Képuiselőjelölt a spanyol trdnfeöoetelő. Alfonz spanyol exkirálynak, úgylátszik, komoly konkurrense akadt Don Jaime királyi herceg személyében, Don Jaime a fél évszázaddal ezelőtt detronizált „karlista“ ág mai feje. Annakidején hosszú, véres testvérharcot folytattak a „karlista“ Bourbonok a család erősebb és hatalmasabb ága ellen. A karlisták végleges legyőzetése után mozgalmuk úgyszólván megszűnt, most azonban, hogy Alfonz megbukott, a karlista ág feje, Don Jaime megkezde politikai propagandáját. A herceg Franciaországból Spanyolországba utazott és a baszk tartományokban most állandóan népgyüléseket rendez és nagy politikai beszédeket mond. Szónoklataiban elmondja, hogy pártja fel fog lépni a választásokon és reméli, hogy döntő sikert fog aratni. Ebben az esetben számítani lehet arra, hogy a karlista többségű parlament királlyá fogja őt választani. Don Jaime, a baszk választók támogatását kéri és azt Ígéri nekik, hogy jobb király lesz, mint amilyen a „bitorló“ Alfonz volt, tiszteletben fogja tartani az alkotmányt, a szabadságjogokat és teljes autonómiát biztosit a baszkoknak. — Világrekord. A legújabb világrekordot a queensiandi Romában Les Madison nevű úriember érte ei. Les Madison úr nem marathoni futó, nem is boxbajnok, nem úszó és nem magasugró. Les Madison úr zongorázik! Zongorázik kitartóan és faradhatatlanul. Mármost joggal hiheti bárki: oly szépen zongorázik, mmt kívüle senki. így állította föl a zongora-világrekordot! Pedig ez tévedés. E világrekordnál nem a művészi előadás, nem a virtuóz előadás, nem is a szív a fontos. Hanem az időtartam. Les Madison úr ugyanis megszakítás nélkül nyolcvanhat óra tizenöt percig zongorázott Ilyen sokáig még soha senki sem játszott egyfolytában zongorán. Játék közben többször vett folyékony táplálékot magához s amidőn kimerültséget érzett, jeges borogatásokat raktak a fejére, hátára és meuere* A verseny alatt testsúlyából 43 fontot veszített. Amidőn az ujjai lesiklottak a billentyűkről, eszméletlenül szedték össze és tizenöt órát aludt egyfolytában Aggódó felesége, aki álmai fölött virrasztóit, azt állítja, hogy ura, mialatt aludt, ujjaival idegesen zongorázott a takarón...! Eddig a hir a legújabb világrekordról. Mi pedig értelmetlenül állunk ez előtt a teljesítmény előtt. Szinte tiltakozni volna kedvünk a mű veszetnek, a muzsikának e sportszerű kisajátítása ellen. Úgy van, ennek a világrekordnak nem igen veszi hasznát senki sem, legkevésbé a zongoraművészet Sőt inkább groteszk módon hat ilyen erőmutatvány a fehér-fekete billentyűkön. Régi olasz legenda, hogy minden hangszerben egy szív rejtőzik, nos ez a szegény fájdalomszekrény alighanem szívbajos lett a rekord után. A karddal verekedni keli, a boxkesztyüvei ötleteket mérni, a iabdaverövel labdákat ütni át a hálón... a zongorán pedig zongorázni kell. De nem sportszerűen, hanem szívből, áhítattal, a művészet jegyében. Egy szépén, érzéssel, nemes művészetiét eióadott Grieg- vagy Chopin melódia különb teljesítmény Les Midisoa úr nyolcvanhatórás rekordjánál. Irinyi Béla tragikuma Is egyike a legszörnyűbb magyar tragikumoknak, amelyekből csaknem mindennapra jut egy. A gyufa feltalálójának, Irinyi Józsefnek dédunokája, Irinyi Béla 47 éves kereskedelmi ügynök, aki nagy nyomora miatt fölakasztotta magát, napok óta eltemetetlenül feküdt a budapesti törvényszék bonctermében, mert feleségének annyi pénze sincsen, bogy férjét eltemethesse. Tudjuk, hogy Irinyi József, a gyufa feltalálója, éppen olyan szegényen halt meg, mintha nem találta volna fel a gyufát, jelentéktelennek látszó taiálmányát, amely évtizedeken keresztül is változatlanul teljesíti fontos és valóban nélkülözhetetlen hivatását az emberek milliói meg milliói között, egészen potom áron volt kénytelen eladni, hogy nyomora miatt megmeneküljön attól a végtől, amely most a dédunokáját érte el. Irinyi József szegény maradt, de szegénysége nyomában gyorsan meggazdagodtak azok, akik ezt az igazán jelentéktelennek látszó tajálmányt üzletileg is felhasználták. És tudjuk azt is, hogy Magyarország egész gyufagyártási ipara ma nincsen magyar kézben, hanem a svéd gyufatröszt rendelkezik évek óta ennek a magyar találmánynak gyártása felett. Ezért van az, hogy ki gondol már arra, nemcsak magyar emberek, de más nemzethez tartozó emberek is, ha valaki rágyújt a cigarettára, előveszi a gyufaskatulyát, az érdes papiroson megsercent egy szálat s rögtön tűz van: ki gondol arra, hogy a gyufa magyar embernek, Irinyi Józsefnek találmánya. Lehet, hogy a gőzgép vagy a rádió, vagy a beszélőfilm feltalálása sokkal nagyobb teljesitmény, sokkal bonyolultabb ötleten alapuló találmány, lehet, de jelentőségében nem szabad lebecsülnünk az igénytelen kis gyufaszál feltalálását, ha eszünkbe jut, hogy valamikor az ősemberek napokig, hegekig, hónapokig élesztették a lecsapott villám tüzét, hogy legyen füzük, vagy később órákig csiholták a taplót, hogy tüzet gyújtsanak. És mégis: ha valaki olvassa a napi krónika egyszerű rendőrségi hírét, hogy Irinyi József budapesti lakos nyomora miatt felakasztotta magát, mert hónapokig nem tudta kifizetni lakbérhátralékái, ki gondol arra, hogy az öngyilkos a feltaláló dédunokája volt. Ez is csak egy tragikum azokból a szörnyű magyar tragikumokból, amelyekből úgyszólván mindennapra jut egy. (kárnyéi.) — Mit legyek? Mit ne tegyek? Ha szép akarok lenni! Dr. Mezei Károly kozmetikus orvos most megjelent könyve régen érzett hiányt pótol. Ilyen jól összefoglalva, világos stílusban, mindenki számára érthetően még nem jelent meg kozmetikai könyv magyar nyelven. Amint már a címe is mondja, arról világosítja fel az olvasót, hogy mit kell tennie és mit nem szabad tennie, ha szépségét fenntartani és fejleszteni óhajtja. Ez pedig minden időkben érdekelte a nőket. A férfinek is joga van ahhoz, hogy testét ápolja, mert az ápolt külső a kulturáltság egyik jelentékeny tényezője. A kozmetika egész története is azt bizonyítja, hogy a test ápolásával akkor törődtek legtöbbet az emberek, amikor a kultúra egyébként is magas fokon állott, Dr. Mezei Károly hasznos munkát végzett, amikor könyvét megírta, jó tanácsokat adva mindazoknak, akik szépségüket ápolni óhajtják. Természettől fogva szép bőrrel csak kevés egyén dicsekedhetik, ez a könyv pedig megmutatja az utat, amelyen ha mesterségesen is, de kifogástalan bőrre tehetünk szert. A könyv külön fejezetben foglalkozik a karcsúság kérdésével. A karcsúság vonala a modern szépség-ideál, amelyre minden nő törekszik. A szép kiállítás Novák Rudolf és 'Társa könyvkiadóválla- Iat érdeme.
