Komáromi Lapok, 1931. június (52. évfolyam, 69-77. szám)

1931-06-13 / 71. szám

L lapunk mai szála a jövő heti teljes Rádió-műsort tartalmazza. Otvenkettedik évtolyam. 71. Mzám, Szombat, 1031, janin» 13. Előfizetési ár csehszlovák értékben: Helyben és vidékre postai szétküldéssel. Egész évre 109 Kő, félévre 50 Kő, negyed­évre 25 Kő. — Külföldön 150 Kő Egyesszám ára 1 korona. Alapította; TUBA JÁNOS. Felelős főszerkesztő: GAAL GYULA dr. Szerkesztő:BARANYAY JÓZSEFdr. Főmunkatársak: ALAPY GYULA dr. én FÜLÖP ZS1GMOND. Komárom, — június 12. Nyilatkozhatnak bármilyen gő­gös elbizakodottsággal a németek háborús kötelezettségeiről a fran­cia kamarában és a sikereiben el­hízott külügyminiszter kimerítheti ékesszólásának egész arzenálját: egy dolog mégis bizonyos, a lehe­tetlenből lehetségest csinálni nem lehet. A német kormányférfiak er­ről meggyőzték az angolokat, aki­ket meg lehet győzni, de a fran­ciákra kár pazarolni a szép szót, mert az ő fejükben, ha németekről beszélnek, rögtön a biztonság jut az eszükbe, mert az eddig adott biztonsági garanciák mindig nem elegendők, a francia biztonság va­lami egészen különleges valami. Amerika, Franciaország hitelező­je, azonban ezzel nem törődik és ha átjönnek megbízottai az óceá­non, azt fogják tapasztalni, hogy Európának lázas fegyverkezése ép­pen Franciaországból indul ki és éppen Franciaország az, amely a biztonság fogalmával oly csúnyán visszaél. Nem a lefegyverzett Né­metország, sem az acélsisakos já­ték-egyesületek veszélyeztetik Eu­rópa békéjét, hanem a fegyverkező Franciaország. Nem is kell sokáig várni, minden kiderül a jövő évi leszerelési vi­lágkonferencián, ahol Franciaor­szág elő fogja adni az ő különle­ges helyzetét és annak védelmére nem lefegyverzést, hanem ellenke­zőleg, mostani fegyverkezésének a fokozását fogja javasolni. A fran­cia határon Verdun-től a belga ha­tárig olyan vasbeton építkezések vannak, amelyek a világ minden fegyvernemével dacolni kívánnak. Ez a béke nemzete, amely, a leg­több katonát tartja ma is fegyver­ben és amelyről külügyminisztere kijelentette, hogy a leszerelésért egy nemzet sem tett annyit a vi­lágon, mint a francia. Ez az a nemzet, amely esztendőkön ke­resztül a borzalmas békeszerződé­sek után a gyűlöletnek legember­telenebb politikáját hirdette a le­győzőitekkel szemben, a parla­mentben, a közéletben, a családok­ban és az iskolákban is. Amerika hideg elmével fontolja meg elhatározásait: most jelentette ki elnöke, hogy még egy háborús kalandba nem bocsátkozik bele. De kijelentette ezt Anglia mai kormá­nya régesrégen, hogy az antant, mely a háború előtt fennállott, a múlté és Angliát nem érdekli Euró­pa sorsa, ha az háborúkba akar. bocsátkozni. Most már, ha egy nemzet nem képes teljesíteni a na­gyon és teljesen képtelen hadisar­cok kifizetését, valószínűleg nem lesz képes a kisebb hadisarcot sem megfizetni és ekkor előáll a mora­tórium kérdése. Amit erre az eset­re Franciaország szeretne, a kézi­zálog és megszállás biztosítékát, ezt bizonyára egész Európa casus belli-nek fogja fel és tűrni nem fogja. De Amerikától függ a mostani Young terv kivitele is. Ha Amerika azt látja, amit meg kell látnia, hogy minden német aranymárka hadi­felkészülést jelent Franciaország­nak és szövetségeseinek, bizonyára nem fogja eltitkolni e felett való véleményét. Európa bizonytalan jövője ma ott lebeg köd gyanánt Franciaország szuronyerdeje és re-Komárom — június 12. Mezőgazdáink katasztrofális helyzete sürgős orvoslásra szorul. A magyar nemzeti párt érsekujvári körzetének igen látogatott ülésén Jaross Andor országos képviselőtestületi tag javaslatára a mezőgazdák katasztrófális helyzetének gyógyítására vonatkozóan határozati javaslatot fogadtak el, amely­ben többek között a következőket kö­vetelik: Szükségesnek tartják, hogy a törvényhozás, az összes hatóságok és végrehajtó közegek, miután meggyő­ződtek a katasztrófális helyzetről, meg­felelő elöintézkedéseket tegyenek, hogy az ősszel feltétlenül bekövetkező ke­­nyértelenség elhárittassék. Különleges munkaalkalmak nyújtása, mint amilyen az útépítés és folyószabályozás, elódáz­­hatatlan teendőknek látszik. Szüksé­gesnek tartják, hogy a rossz termés­­sujtotta 'vidékek lakossága, — úgy a munkaadók, mint a munkások, — a szociális ellentétek lehető félretételével igyekezzenek egymás kenyérgondját enyhíteni a munkaviszonyok becsületes és kölcsönösen méltányos szabályozá­sával. Biztosítsa a munkaadó magyar ember a munkás magyar embernek a gyenge aratási keresetet, a magyar mun­kás pedig a magyar gazdának a be­csületes munka tisztességét. Felhívja a körzeti ülés a párt törvényhozói klub­ját, hogy minél előbb testületileg je­lenjenek meg a földmivelésügyi és pénzügyminiszternél, ahol hívják föl az illetékes tényezők figyelmét Dél­­szlovenszkó fölámiv elésének súlyos hely­zetére. Szükségesnek tartják, hogy ez­zel kapcsolatosan mutassanak rá a törvényhozók arra, hogy a jövő évi költségvetés összeállítása előtt egy pénzügyi és gazdasági szakemberek­ből álló bizottság járja be Délszlo­­venszkót, mely meggyőződést szerezhet magának arról, mennyi termést várhat és mily közterhekkel sújtható az itteni földmives lakosság. A határozatot meg­pülői felett. Mellette egy nagyságra nézve kétszerakkora lefegyverzett nemzet él, akinek biztonságáról senki sem beszél s amelyről a genfi gyűléseken is elfeledkeznek. Fran­ciaország nehéz helyzetbe fog ke­rülni a német válsággal kapcsolato­san, mert ha követelésével bruta­­lizálni akarja Németországot, ez Európa békéjének megzavarását jelenti. Ellenben nem megzavarása a békének az, ha egy állam a rá­­kényszerített kötelezettségeket nem képes teljesíteni és akkor nyugod­tan állhat ki a világ elé, hogy ime nézzétek igy vagyok és mit tegyek! A francia úgynevezett »béke« po­litika elérkezett csődjéhez, mert to­vább leplezni alakoskodását nem képes és kénytelen tiszta vizet töl­teni a pohárba. küldik a magyar nemzeti párt elnök­ségének, a kerület elnökségének s a magyar pártok törvényhozói parlamenti közös klubjának támogatás céljából. A műnk abir óságokról és a perenkivüli eljárásról szóló törvényjavaslatok. A szenátus ülésén folytatták a munka­­biróságokról szóló törvényjavaslat fe­letti vitát, amelyet be is fejeztek. A vita folyamán elhangzott néhány ellenzéki felszólalás is, amely szerint a javaslat rosszabb, mint a régi osztrák törvény és egyik nagy hibája az, hogy az ül­nököket úgy nevezik ki a bíróságokba, nem pedig választják. A szenátus több­sége természetesen mind a két olva­sásban elfogadta a javaslatot. A kép­viselőház csütörtöki ülésén a peren­kivüli eljárásról szóló törvényjavaslatot tárgyalták, melyet végül is az első ol­vasásban elfogadott a képviselőház. A képviselőház második formális ülésén a munkabiróságokról szóló szenátusi határozatot az illetékes bizottságokhoz utalták át tárgyalás végett. A képvise­­láház legközelebbi ülése junius 18-án lesz. Hichter János szenátor mentelmi ügye a szenátus előtt, A szenátus szerdai ülésén a mentelmi ügyek során napirendre került Richter János szenátornak, a magyar nemzeti párt népszerű törvényhozójának men­telmi ügye is, akit a lőcsei államügyész­ség kért ki a szenátusból egy népgyü­­lésen elmondott beszéde miatt. Az előadó jelentése után a szenátus elfogadta Holischer német szociáldemokrata sze­nátor és társainak ama indítványát, hogy Richter szenátor ügyét utalja a plénum a mentelmi bizottsághoz azzal, hogy a bizottság újabb vizsgálatot folytasson le az ügyben. Osusky csehszlovák követ németgyalázó beszéde. Osusky dr. tudvalévőén Csehszl O' POLITIKAI SZEMLE Szerkesztőség és kiadóhivatal: Nádor-u. 29. Megjelenik hetenként háromszor.: kedden, csütörtökön és szombatén. vákia párizsi követe, aki egyik legna­gyobb bizalmasa Benes dr. külügymi­niszternek. A párizsi követ ur már ré­gebb idő óta ismert alakja a legsovi­nisztább cseh diplomatáknak, aki a nemzeti kisebbségek ellen ismételten kirontott beszédeiben. Legutóbb a front­harcosok kongresszusán mondott be­szédében az egész német nemzetet megsértette, amiért a német nemzeti képviselők interpellációt intéztek a külügyminiszterhez. A használt sértő kifejezések ellenkeznek a jószomszédi viszonnyal, melyet a csehszlovák kül­politika Németországgal és Ausztriával szemben hangoztatni szokott. Az inter­­pellálók követelik a sértés jóv át evé­sét és az állam képviselőjének ilyen, a nemzetközi ildomosság határait túllépő felelőtlen nyilatkozatának megakadá­lyozását. A nemzetvédelmi miniszter a kassai gránátrobbanásról. A szenátus véderőbizottsága ülést tar­tott, amelyen Viskovsky nemzetvédelmi miniszter nyilatkozott a négy emberéletet követelt kassaigránátrobbanásról.Te\]<z­­sen megérti azt az óriási izgalmat—mon­dotta, — amely a közvéleményt és a véd­erőbizottság tagjait a katasztrófa követ­keztében elfogta és mélyen fájlalja, hogy a gránátrobbanás következtében négy gyermekélet elpusztult és tiz súlyosan megsebesült. Azonnal elrendelte, hogy a legnagyobb szigorral és a leggyor­sabban ejtsék meg az adminisztratív és birői vizsgálatot, hogy meglehessen tárgyilagosan állapítani, mily mértékben viselik a felelősséget a szerencsétlen­ségért egyes katonai személyek, továbbá hogy a szükséges óvintézkedések meg­történjenek és az esetleges bűnösök el­nyerjék büntetésüket. A kassai katonai ügyészség azonnal megindította a vizs­gálatot, amelyet még nem fejeztek be. Eddig csak ideiglenes értesítést kapott a miniszter, miért is bevárja a bűnvádi eljárás befejezését és azután fog rész­letes jelentést tenni az ügy állásáról. A négy áldozat temetési költségeit a katonai parancsnokság viselte, a sze­rencsétlenül jártak hozzátartozóinak kártérítéséről is gondoskodni fog a nemzetvédelmi minisztérium. A véderő­bizottság a miniszter jelentését tudo­másul vette és határozatában fölkérte, hogy a vizsgálatot a leggyorsabban fejezze be, a bűnösöket a megfelelő büntetésben, a károsultakat, illetve a szülőket a megfelelő kártérítésben ré­szesítse. SZANATÓRIUM Dr. Selye Hugó sebészet és nőbetegek részére Komárno, Deák F. utca 3. Telefon 68. Quarc, Diathermía, Röntgen villanyos masszage. § % { p r ••• rr® Europa jovoje.

Next

/
Oldalképek
Tartalom