Komáromi Lapok, 1931. június (52. évfolyam, 69-77. szám)
1931-06-09 / 69. szám
69. szám / Otvenkettedik évfolyam. K>dd, 1931. juntas 9. KOMAROMI LAPOK POLITIKAI 1 LA. P Előfizetési ár csehszlovák értékben: Helyben és vidékre postai szétküldéssel. Egész évre 100 Kő, félévre 50 Kő, negyedévre 25 Kő. - Külföldön 150 Kő Egyesszám ára 1 korona. Alapította: TUBA JÁNOS. Felelős főszerkesztő: GAAL GYULA dr. Szerkesztő; BÁRÁNYAY JÓZSEF dr. Főmunkatársak: ALAPY GYULA dr. 6a FÜLÖP ZSIGMOND. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Nádor-u. 29. Megjelenik hetenként háromszor: Kedden, csütörtökön és szombaton. Leégett a tanyi Fiedler-féle lengyár. Egy raktár kivételével az összes épületek leégtek. Kétszázbnsz munkás lesz kenyér nélkül. A kár 2 millió korona. Tíz község tűzoltóságát verték fel az éjjeli órákban. A lángok egész Komáromig világítottak az éjszakában. (Részletes tudósítás a 3-ik oldalon.) Meddig tart a jóbarátság? Komárom, — június 8. Emlékezhetünk a nagyszabású francia tervekre, amelyek Európa agrárországainak árucseréivel foglalkozott és Párizsban nagy konferenciát is tartott. A kiváló franciák elhatározták, jmgy az európai gabonatermelő államok termését átveszik és ezzel könnyítenek a jugoszláv, a román és esetleg a magyar gabona elhelyezésén. Franciaország és hűséges szövetségese Csehszlovákia. A helyzet azonban eléggé gyorsan megváltozott. Az imént megtartott francia minisztertanácson Tardieu földmívelésügyi miniszter kijelentette azt, hogy a helyzet nem olyan egyszerű, mint az ankétek gondolják. A jugoszláviai búza és pláne a román sokkal drágább, mint a kanadai búza, mely a tengeren jön és azt a harminc százalékot, amely végeredményben 100 millió frank megtakarítását jelenti, egyszerűen feláldozni a jó barátság oltárán nem lehet. így tehát Jugoszlávia és Románia szomorodott szívvel kénytelen nézni, hogy a legnagyobb és legszentebb szövetséges, amely a világ kultúráját diktálja, kanadai búzát vásárol, mert az harminc percenttel olcsóbb. Miután azonban valószínűtlen az, hogy ez a két balkánállam csupán a nagy és a legnagyobb szövetséges iránt érzett hódolatból elengedjen harminc percentet gabonájának árából, a dolog úgy fest, hogy az üzlet nem jön létre. Ilyen és hasonló blöffök az európai szövetség, melyet Páneurópa címen hozott forgalomba a nagy és ékesszavú külügyminiszter és ilyen lesz a leszerelés, amely után egészen bizonyosra vehetjük a győztes államok mérsékelt fegyverkezését. Európa gabonatermő államainak egyelőre még nem valószínű, hogy piacai lennének Európában, már. pedig ezek Európán kívül aligha találnak piacot. Közben azután az orosz dömping is gondol egyet és ellátja fél Európát olyan olcsó liszttel, amilyen nincsen is a világon. Azután tessék termelni gabonát Európa közepén, amikor nem eszi meg senki és amikor a mezőgazdát eszi meg tőle a krach, amely három esztendeje kerülgeti. Az európai termelés egyensúlya már többé helyre nem hozható. Az európai államok helyzete anynyira össze van kuszáivá, hogy az nem rendezhető ez idő szerint. Mezőgazdasági kongresszusokban természetesen nincsen hiány és Prágában is most zajlik le egy ilyen kongresszus tömeges résztvevővel, de erkölcsi sikeren kívül aligha más eredménnyel. Kicserélik az eszméket és ezzel be is fejezték dolgukat. Vagy elmondják, hogy mit kellene tenni a mezőgazdaság szanálása érdekében. Azt azonban, hogy egyes államok mennyi gabonát akarnak elfogyasztani és azt A gabonamonopólium mellett tör lándzsát Englis dr. volt pénzügyminiszter. Több vezető csehszlovák lapban Englis dr. volt pénzügyminiszternek cikke jelent meg, amely a gabonamonopóliumról szól. A volt pénzügyminiszter a sokat támadott gabonamonopóliumnak egészen külön fajtáját ajánlja, amelynek keretén belül a hazai piacon az árakat nem a bevitel, hanen megfordítva, a bevitelt az árak szabályozzák, ami a legfontosabb. Englis terve szerint magánember nem hozhatna be külföldről gabonát, hanem az kizárólag a monopólium igazgatósága által történnék. A kormány megállapítaná az árat, amelyen a külföldröl behozott gabonát forgalomba hozhatná a monopólium igazgatósága s ezért az árért bárkinek bármilyen mennyiségben köteles lenne azt elaáni. A mi búzánk ára elég állandó áresést mutat a jobbminőségü külföldi búzával szemben s mig a külföldi búza nem érné el a kormány által megállapított ármagasságot, nem lenne szükség behozatalra. Ha az ár a kormán^ hol és kitől akarják megvásárolni, azt senki elő nem hozza, mert ez igen kényes kérdés. Mindezeken egy dolog segítene, ha Európa államainak bonyolult vámrendszere leegyszerűsödnék, de amíg Prága gabonamonopóliumot csinál a külföldi gabona ellen és ezzel egyidejűleg kongresszust tart Prágában a gabona elhelyezésének bajairól, addig hiába várjuk azt, hogy ezt a kérdést alaposan rendezzék. Európa államai ma teljesen ö3s.;ekuszált állapotban vannak. Annak a nagyszerű kiegyensúlyozottságnak, melyet Európa gazdasági képe nyújtott a háború előtt, már vége, mert időközben a békeszerződésekkel felforgatták Európát. Ezt az Európát egy mentheti meg a gazdasági végpusztulástól, a békeszerződések revíziója, amely gazdaságilag is rendbehozná Európát. Ez a mai viszonyok közt erre teljesen képtelen. által megállapított ár fölé emelkedne, megkezdődnék a behozatal, ha az ár csökkenne, megszűnne a behozatal. És így szabályoznák az árak a behozatalt. Majd a gabonamonopólium előnyeit fejtegeti Englis dr., aki aztán így folytatja: Nekünk kiviteli iparunk érdekében föltétlenül szükségünk van a vámterület kibővítésére, és semmit sem használ nekünk az olyan államokkal való szövetkezés, amelyeknek szintén erős ipari kivitelük van, hanem nyilvánvaló, hogy agrárállamokkal kell szövetkeznünk, ami egyebekben egy vonalban áll politikai érdekeinkkal is. A gabonamonopólium ezen rendszere a mai súlyos helyzetből kivezető utat mutat, mert az agrárállamokkal való szövetkezésnél eltávolítja a vámokat közöttünk és helyettük vásárló és eladó szervezeteket hagy hátra a mezőgazdasági termékek részére. Ez a terv esetleg más áruk, mondjuk zsír, állat stb. behozatalára nézve is alkalmas szervezkedési keretet jelenthet. Végül megjegyzi Englis dr., hogy cikkét sokan támadásra fogják személye ellen fölhasználni, de úgy érezte, hogy ennek ellenére a nyilvánosság elé kellett _-.iíe, amely segítséggel lehet a mai súlyos válság megoldásánál. A szlovák néppárt továbbra is megtartja a Hlinka-politika irányvonalait. Az utóbbi időben a csehszlovák sajtóban olyan hirek terjedtek el a szlovák néppártról, hogy a pártban belső bomlás tünetei jelentkeztek. A szlovák néppárt végrehajtó bizottságának Rózsahegyen tartott legutóbbi ülésén behatóan foglalkoztak a párt helyzetével és amint a Slovák jelenti, a néppárt továbbra is megtartja a Hlínka-féle politika eádig kifejtett irányvonalaik ' A végrehajtóbizottság határozatot hozott, amelyben tevábbra is követelik, hogy a pittsburgi szerződést, amely Szlovenszkónak autonómiát biztosit, iktassák be a csehszlovák alkotmányba. Ezen a kimondottan autonomista vonalon mozognak a határozat további követelései is, mint aminő az, hogy a tartományi elnököt a tartományi gyűlés válassza meg és ne kerüljön kinevezés utján a tartomány élére, továbbá, hogy Szlovenszkó az egész állam berendezésére az eddiginél jóval nagyobb mértékben érvényesüljön. Végül azt követeli a határozat, hogy szűnjék meg végre az az állapot, hogy a Szlovenszkóban megüresedett hivatalnoki állásokra mindig csak cseh hivatalnokokat neveznek ki. A koalíció kompromisszumos javaslatot készít elő a gabonamonopólium ügyében. A koalíciós kormánynak legsúlyosabb kérdése ezidő szerint a gabonamonopólium, amelyet az agrárpárt javasolt a kormánynak. A múlt hét végén a kereskedelmi, pénzügyi és közélelmezési minisztériumok hivatalnokképviselői felülvizsgálták a földmivelésügyi minisztériumnak a gabonamonopólium bevezetéséről szóló törvényjavaslatát és a kereskedelmi minisztériumnak a behozatal engedélyezési rendszerének bevezetésére vonatkozó javaslatát. Ennek a bizottságnak a feladata, hogy olyan kompromisszumos javaslatot dolgozzon ki, amely mindkét jél számára eljogadható volna A bizottság egy elaborátumot dolgozott ki, amelyet a gazdasági miniszterek hétfői tanácskozásán vizsgáltak fölül. POLITIKAI SZEMLE
