Komáromi Lapok, 1930. július-december (51. évfolyam, 77-154. szám)

1930-07-08 / 80. szám

Otvenegyedik évfolyam. 80. Hzílm Kedd, 1930, jftlUi* 8 KOMAROMI lapok POLITIKAI LAP. Előfizetési ár csehszloyák értékben: Helyben éz vidékre postai szétküldéssel. Egész évre 100 K, félévre 50 K, negyedévre 25 K. - Külföldön ISO KC. Egyessiám ára 1 korona. Alapította; TUBA JÁNOS. Felelős főszerkesztő: GAÁL GYULA dr. Szerkesztő: B ARANYAY JÓZSEF dr. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Nidor-u. 29. Megjelenik hetenként háromszor: Főmunkatársak: ALAPY GYULA dr. és FÖLÖP ZSIGMOND. kedden, csütörtökön és szombaton. * A magyar trón kérdése Komárom, — julius 7. A magyar miniszterelnök tegnapi debreceni beszéde végre tiszta képet rajzolt a magyar trónkérdésről. Kijelentése, hogy a trónkérdés a külföldtől teljesen függetlenül, tisz­tán az országgyűlésen keresztül oldható meg, elég világos úgy a külföld felé, ahova szánva is volt és befelé is, mert ez a kijelentés hadat üzen minden puccskísérlet­nek, viszont a nemzet szuveréni­­tását minden illetéktelen külföldi beavatkozástól megóvni igyekszik. A magyar királyságra nézve való­ban nem az a fontos, hogy az tiz év, vagy tizenötév uláa nyerjen megoldást, ellenben ennek a kér­désnek a lényege az, hogy a nemzet többsége alkotmányos u on oldja azt meg. A külföldnek ebben a kérdésben elfoglalt, sokszor programmatikus álláspontjára vonatkozólag ezek a szavak azt fejezik ki, hogy min­denki a saját portája előtt seperjen és ne ártsa magát szomszédja belső dolgaiba. De igen jó válasz egyes balkáni külügyminisztereknek túl­méretezett kijelentéseire is, akik háborúról beszéltek. A háború emlegetésének felelős államférfin szájából sem szabad tuljelentőséget tulajdonítani, mert a háború gépe­zete ma egyoldalúan már moz­gásba nem hozható. Ezért az ilyen kijelentések inkább a komolyság rovására mennek, mert az a nagy felelőtlenség, amely még a való­­szinüsi és határaihoz sem hozza közel ennek a kérdésnek retorziós lényegét, egyszerűen a nyár szen­zációihoz tartozik. Ilyen nyáréji álomnak vigjátéka a szociáldemokrácia hivatalos lap­jában megjelent puccsleirás is, amely szeriot harmincötezer ara­tónak öltözött olasz katona várja inkognitóban a parancsot a belga diákokkal érkező trónvároraányos fogadtatására. Szegény Právo Lidu megeresztett fantáziáját nem éri utói senkisem és azt mint Puck tündér csufolkodó varázsát fogja fel mindenki. A Právo Lidu kacsája csakugyan olyan kövér, bogy már nem érhette meg a nagy nevetést, mely nyomában fakadt és szégye­nében elmerült a feledés vizében. Azon azonban mégis csak cso­dálkoznunk kell, hogy ilyen rém­hírek terjesztése, amely törvénybe is ütközik, mégis csak megjelen­hetett Prágában, ahol szintén csak van valami ellenőrzésféle. Nyár van, ne csodálkozzunk, ha a for­róság Valpurgis éjjé változik és csodákat varázsol a csapongó fan­tázia elé. Mireánk azonban nem hatnak ezek a báromnapig sem tartó csodák, melyekről Írva vagyon, hogy minden csoda háromnapig tart. A magyar nemzetnek ma erőre van szüksége, hogy felküzdje magát arra a helyre, amely ezer­éves múltja é3 kultúrája nyomán a népek közt megilleti. A nemzeti kisebbségekké változott magyar­ságnak nem is eléggé kihangsú­lyozott szerepéhez tartozik az is, hogy az utódállamokban egyen-Komárom, — július 7, Az agrárpárt Svehlát szemelte ki Masaryk köztársasági elnök utódának. Svehla volt miniszterelnök egész­ségi állapota már annyira javult, hogy — amint a Deutsche Presse agrárkörökből értesül, — az aktiv politikába való visszatérése két éven belül várható: Azagrárpárt mértékadó körei a bizonytalan pártpolitikai vi­szonyokra való tekintettel nem akar - ják Svehlát ismét belevonni a bel­politikába, hanem azon a nézeten vannak, hogy Svehla egyéni nagy te­kintélyét az államfői funkciók számára kell megőrizni, Masaryk köztársasági elnök utódjául jelöli Svehlát az ag­rárpárt vezetősége, amely gondos­kodni fog arról, ho|y Svehla egész­ségének teljes helyreállása után a belpolitikai harcokban fel ne mor­zsolja erejét, hanem kímélje arra az időre, amikor az elnöki székben újabb erős tekintélyre lesz szükség. Csak az ősszel folytatják a magyar-csehszlovák kereskedelmi tárgyalásokat. A Csehszlovákia részéről Magyar­­országnak fölmondott kereskedelmi szerződés tárgyalásait a nyári hóna­pokra félbeszakították. A két kor­mány megegyezett, hogy a tárgyalá­sokat csak a nyáli szünet után folytat­ják megint, minthogy az illetékes ma­gyar delegáció tagjai a magyar román kereskedelmi szerződés elkészíté­sével vannak elfoglalva és a többi magyar bizottságot pedig a népszö­vetség gazdasági bizottságainak tár­gyalásai veszik igénybe. Augusz­tusban csak néhány nap maradna a tárgyalásokra és mivel az uj cseh­szlovák—magyar kereskedelmi]szer­­ződésnél hosszabb ideig tartó tár­gyalásokra kell számítani és azok­nak megszakítását el akarják ke­rülni, a tárgyalásokat valószínűleg csak szeptember elején kezdik meg újra. Tiltakozott az olasz követ a szociáldemokraták lapjának Mussolini ellenes cikke miatt. A Právo Lidu, a csehszlovák szociáldemokrata párt hivatalos lapja néhány nappal ezelőtt egyik cikké­ben azt állította, hogy a vidéken a háborús hírek miatt óriási nyugta­lanság uralkodik, élelmiszereket gyűjtenek, rendeléseket töröltetnek stb. és ezen nyugtalanság az ola­gesse a megértés ufját. A Magyar­­országot környező államok kor­mányain múlik az, hogy kielégített kisebbségein keresztül megtalálják azt az utat, amely Középeurőpa békés fejlődéséhez vezet. Nem kell külön is figyelmeztetnünk senkit, hogy itt a hangsúly a kielégített szón van. szók és franciák között fenn^U^Je­­szült viszonyra vezethető vissza. A lakosságnak azt ajánlotta a szociál­demokrata lap, hogy ne hagyja ma­gát félrevezettetni, mert a mai vi­szonyok között egyetlem ál­lam sem akar háborút. A lap azon­ban ezzel egyidejűleg heves táma­dást intézett Mussolini személye ellen, akiről azt állította, hogy nem beszámít­ható. A cikk miatt a prágai olasz követ megjelent a külügyminisztéri­umban és ott a Benes külügy­minisztert helyettesitő Krofta meg­hatalmazott miniszternél erélyesen tiltakozott az ellen, hogy egy kor­mánypárti lap ilyen hangnemben ír­jon az olasz miniszterelnökről. Sze­rinte ez az írásmód az olasz sajtó­ban is megfelelő viszhangot fog ki­váltani. Krofta miniszter sajnálkozását fejezte ki a követ előtt. 1851-1930. Talán egy héttel ezelőtt az esz­tergomi főgimnáziumban végzett nö­vendékek közül tizenhatan jöttek össze, akik 1870. évben lettek olt érettségi vizsgát. Az öregurak — köztük nem egy országosan ismert névnek viselője — sűrűén emleget­ték kollégájuknak, Galba Károlynak nevét, aki akkor már teljes apáthiá ban az éleltel szemben, a vég kez­dete előtt állott. A tizenhat öregem­ber meghatódva emlékezett régi ta­nárairól, akik már évtizedek óta csendes emberekké lettek, köny­­nyes szemekkel szorították meg egymás kezét és elbúcsúztak — ta­lán utoljára — egymástól, elhatá­rozva, hogy több találkozóra már nem tesznek fogadalmat... Galba Károly pedig, a szeretettel várt társ, karosszékébe roskadfan készült a nagy napra és a nagy találkozóra. Galba Károly nyugalmazott árva­széki ügyész, Komárom vármegye egykori tisztviselőkarának doyenje, 79 éves korában fejezfe be pénte­ken este munkás éleiét. Hosszú szenvedés előzte meg távozását, melyet békelürö lélekkel viselt. Az a férfiú, aki egész életében oly hű­séges sáfára volt a reábizottaknak, a maga egyszerű számadását is el­készítette. Egész élete úgy tellett el, hogy védte a mások igaz és logos érdekét az anyagi igazságért vívott harcban. Ez szerzett neki hírnevet, mert egész életében úgy emleget­ték, mint a megközelíthetetlenség és az emberi tisztesség példaképét. Ez a tipus régen kihalt már köz­életünkből és ö volt az egyik utolsó mohikánja. A megboldogult Szöny községben született 1851. évben, ahol édes­apja a Zichy grófok uradalmának gazdatisztje volt. Gondos nevelést kapott, iskoláit Esztergomban vé­gezte és többek közt Csernoch Já­nos, volt hercegprímás is iskolatár­sai sorába tartozott. Mikor a jogot Pesten elvégezte, már megszűnt az abszo'utizmus és beköszöntött Ma­gyarországra az alkotmányos éra. A pesti Ítélőtábla előtt letevén szép sikerrel az ügyvédi cenzúrát, a 12. gyalogezredben szolgálta le önkén­­tesi évét és 1875-ben tartalékos hadnaggyá nevezték ki. A következő 1876. év elején nyi­totta meg Komáromban ügyvédi Iro­dáját és az csakhamar virágzásnak is indult. A fiatal ügyvédet Zuber József főispán már két év múlva tiszteletbeli árvaszéki ügyésszé ne­vezte ki Ezt a hivatalt, melyet akkor Szabó Gábor töltött be, annak halála után el is nyerte 1888 ban. 1890 óta minden liszíujitáson egyhangúlag választják meg erre a liszlségre. A régi vármegyeházán nagy jelen­tősége volt Galba Károly egyénisé­gének. Ha valamely dolog mellé odaálloít, annak sikerre kellelt ve­zetnie. Soha kétes, vagy bármily tekintetben kifogásolható ügyet nem támogatott és iqy bizonyos nimbusz támadt az ő véleménye körül. A megyei árvaszékben hosszú évlize­­deken át volt döntő az ügyész vé­leménye, amelyet szinte vita nélkül vetlek tudomásul. A néppel szem­ben emberségesen viselkedett, rövi­den tárgyalt és nem szerette a sok beszédei. Aki ezt nem tudta, az ha­mar észretérült a megyeházának a katonai kórház felé eső sarokszo­bájában, amely hivatali helyisége volt. Az árvák érdeke volt az egye­düli, amelyért tűzzel-vassal harcolt bárkivel szemben is De nem is panaszkodott egyetlen árva sem, hogy a vármegyében az ő hivatali működése alatt egyetlen fillérrel is megrövidült volna. A hozzáférhetetlenség, az igazsá­gosság jegyében eltöltött hosszú három évtized ulán, a trianoni béke előtt vonult nyugalomba, az akkori kinevezett törvényhatósági bizottság elismerésétől környezve és megbe­csülve. • A társadalmi éleiben is nagy sze­repet vitt fiatalabb éveiben. Mint ügyvédnek, jó hirneve messze vi­déken ismertté vált és így lelt a győri ügyvédi kamarának korán vá­lasztmányi tagja. 1904 óta pedig e terület elcsatolásáig elnökhelyettese. Életének másik nagy munkaköre a Komáromi Első Takarékpénztár kötelékében folyt le,amelynek hosszú éveken át igazgatósági tagja, majd elnöke volt. A nevéhez fűződik az a változás, amikor a takarékpénztár élén héttagú igazgatóság vitte az ügyeket. Énnek az igazgatóságnak évek hosszú során át elnöki tisztét viselte. Bár konzervatív felfogása a takarékpénztári ügyletek területén beállott gazdasági és pénzügyi vál­tozások nagy részétől idegen ma­radt, a takarékpénztár vezetése jobb kezekbe nem is kerülhetett volna. Ezt a tisztét megtartotta az állam­­változás után gyorsan jelentkezett pénzügyi összeomlásig, amelvnek POLITIKAI SZEMLE

Next

/
Oldalképek
Tartalom