Komáromi Lapok, 1930. július-december (51. évfolyam, 77-154. szám)

1930-09-18 / 111. szám

4. oldal. «KOMÁROMI LAPOK» 1930. szeptember 18. Hat évi fegyházra ítélte el a komáromi esküd bíróság az udvardi gyujtogatót, aki a falu ríéme volt Saját tudósítónktól. —Komárom, szept.l 8. Az esküdtszék! ciklus harmadik napján Salgó János negyvenkétéves udvardi lakos gyujtogatási bűnügyét tárgyalta a komáromi kerületi bíró­ság esküdtszéke Matkovics dr. vezető járásbiró elnöklete mellett. A vádat Moess Géza vezető államügyész, a védelmet Schreiber dr. ügyvéd látta el. Udvard községben néhány évvel ezelőtt gyakoriak voltak a tüzesetek, A faluban általánosan rebesgették, hogy a megismétlődő tűzvészeket gyújtogató keze okozza, még pedig Salgó Jánosé, aki többek előtt maga is dicsekedett azzal, hogy ő követi el a „mókákat", a gyújto­gatásokat. Salgó Jánost a csendőrség már többször letartóztatta emiatt, azonban mindig sikerült még eddig kiszabadulnia az igazságszolgáltatás elől, mert a gyújtogatást nem tudták rábizonyítani. 1927 januárjában kigyulladt Jordán udvardi cipészmester háza és ez a tűz vesztét okozta Salgónak. Végre megint csendőrkézre került, de most már igen alapos gyanuokkal, A komáromi államügyészség ké­­rendbeli gyújtogatással vádolta Salgó Jánost, noha ennél sokkal több gyújt togatás miatt volt ellene gyanú. Az államügyészség vádirata szerint 1926 májusában Paksipusztán kigyulladt Paksi Lajos majorja, amely a Német testvéreknek volt bérbe kiadva és enné) a tűznél teljesen elégett az istálló, amely­ben éppen akkor három gyerek, Kálázi István, Kálázi Ferenc és Salgó Ignác aludtak, akik a tűz martalékai lettek* A vádirat szerint ezt a gyújtogatást — mint ezzel később maga is eldi­csekedett a faluban — Salgó János követte el. A vádirat másik vád­pontját pedig a Jordán féle ház meg­gyújtása képezte. Salgó János a tegnapi esküdtszéki tárgyaláson kijelentette, hogy nem érzi magát bűnösnek, mert egyálta­lában nem gyújtogatott és a felje lentést bosszúnak tudja be. Mezei dr. és Bardócz dr. orvosok szerint a vádlott teljesen épelméjű és be­számítható állapotban követte el a cselekedeteit Paksi Lajos udvardi gabonakeres­kedő közömbös vallomást tesz. Van tudomása arról, hogy négy évvel ezelőtt májusban kigyulladt a bérbe­adott majorja és az istállóban elégett három gyerek. Kovács József ötven éves udvardi paraszt azonban súlyosan terhelő vallomást tesz a vádlott ellen Azon a napon, amikor kigyulladt Jordán háza, délután eljött Salgó, kezébe véve egy taplóval megrakott gyufa­skatulyát, azt modta, hogy „még ma éjjel a Jordán házra felszáll a vöröskakas" Éjnek idejen csakugyan látta Salgót, amikor a kutyaugatásra felkelt, hogy rongyokba bebugyolált lábbal szaladt a szomszédos Jordán háztól, amely nemsokára ezután kigyulladt. Másnap, amikor a csendőrök gyúj­togatásért latartóztatták Králikot, szólni akart, hogy nem ő követte el, hanem Salgó, de miután szabadon engedték Králikot, nem törődött vele többé, mert félt Salgó boss újától. Előtte is eldicsekedett azzal, hogy Paksipusztán az istállót ő gyúj­totta fel. Soha olyan nagy dolgot nem műveltem, mint akkor, mon­dotta erről a gyújtogatásról Salgó. Elnök: Mit gondol, miért beszélte el magának Salgó előre, hogy fel­gyújtsa a Jordán házat ? Tanú: Azt mondta, ha előre elmondja, akkor már nem az ő bűne. Szembesitéskor a vádlott kijelenti, hogy azért vallott most Kovács el­lene, mert egyszer ő jelentette fel Kovácsot a csendőröknek lopás miatt. A bíróság a vádlott megesketését későbbre halassza. Dékány András 29 éves gazda a következő tanú, szintén súlyosan terhelő vallomást tesz a vádlott ellen, aki többször kijelentette előttük, hogy mit dolgoznak annyit marha­­n ódra, amikor könnyebben is meg lehet élni, úgy mint ő, gyui tolatással, amiért mindig meg­kapja a száz kétszáz koronát. A tanú szerint a Jordán házat azért gyújtotta fel, mert Jordán rosszul csinálta meg Sal­gónak a csizmáját — mintahogy erről Salgó eldicsekedett. A Paksi major meggyújtásával is eldicsekedett előttük. Azt is mondta, hogy a morva kereskedőket ő dobta be a Zsitva folyóba. (Ezt a bűnügyet évekkel ezelőtt tárgyalta a komá­romi törvényszék esküdtbirósága és cigányok voltak vádolva, akiket ak­kor felmentettek.) A vádlott előtte többször eldicsekedett, hogy rajta nem fog ki a törvény mert már tizennyolcszor volt lecsukva, de még egyszer sem tudtak rá­bizonyítani semmit. A gyújtogatásokat cigánymódra kö­veti el, szoknyába bújva. A vádlott Dékány vallomására is azt mondja, hogy egy szó sem igaz ebből és bosszúból vall ellene. Dékány Emerancia, Dékány And­­rásné szintén terhelőén vallott Pergő nyelven nyagyjában ugyanazokat mondja el, mint a férje. Minden bű­nével eldicsekedett a vádlott, aki azt mondta, hogy nem a papnak gyón, hanem az embereknek. Elmondta néki is, hogy a morvákat ő dobta be a Zsitvába. Egyszer el­dicsekedett azzal, hogy Istenes Igná­cot anyaszüzmeztelenre levetkőz­tette a mezőn, a ruháját pedig öt koronáért eladta egy kömivesnek. Előtte is többször mutatta meg a taplóval bélelt gyufaskatulyát, amely­­lyel gyújtogatott. A tanú előadja, hogy a vádlott fia a tárgyalás előtt Kráíik Józsefnek azt mondta, hogy négyszáz koronát kap, ha apjára kedvezően vall A vádlott szembesitéskor azt mondja, hogy napidijat kapnak ezek, hogy hamisan valljanak ellene. Recska Lajos azt vallja a vád­lott e'dicsekedett azzal, hogy lisz­tet kapott a Paksi major felgyujtá­­sáért. Többször mondta neki is, hogy rajta nem fog ki a törvény. Recska Lajosné szintén terhelőén vaK úgyszintén a következő tanú, Králik József is. A délutáni tárgyaláson Schreiber dr. kérte a tárgyalás félbeszakítását és elhalasztását, mert uj bb tanuk kihallgatását kéri azért, hogy bebi­zonyítsa, hogy Kovács József koro­natanú hamisan vallott a vádlott ellen, A bíróság a védelem kérését elutasítja és Kovács Józsefet meg­esketi vallomásra. Ezután az es küdtekhez intézett kérdéseket ol­vassák fel, amelyek kétrendbeli gyujtogás tényére vonatkoznak. Moesz vezetőállamügyész vádbeszé­dében a gyújtogatásokat a tanuk vallomásából bebizonyitottnak látja, Schreiber dr. védőbeszédében pedig azt hangsúlyozza, hogy Salgó ré­széről a gyújtogatások egyáltalában nem történtek meg és a tanuk állí­tásaira nem lehet az ítéletet ala pozni. A verdikt a vádlottat a Jordán ház felgyujtásában bűnösnek mondotta ki, mig a Paksi major felgyujtását nem neki tulajdonította. A verdikt alapján a szakbiróság a vádlottat hat évi fegyházra ítélte el az enyhitősz akasz alkal­mazásával. Az államügyész súlyosbításért, a védő a bűnösség kimondása miatt jelentett be semmistő semmiségi pa­naszt az ítélet ellen BIBE K — Käszönefnyilodnitds Szeptem­ber hó 14-én, éppen a búcsú nap­ján szentelte fel Dr. Majer Imre apátplebános ünnepélyesen az őrs­­ujfalui róm kath templomban fel­állított Kis Szent Teréz szobrot, melyet Takdis Margitka guiai ta­nítónő megható áldozatkészséggel ajándékozott a templomnak. Ezen szép és örökemlékű adományért ez utón is hálás köszönetét mondanak a nemes szivü adományozónak az őrsujfaiui hivek. — éjjel ki fogják uilágitani az ál­lomások feliratait. Az utazóközönség körében számos panaszra adott okot az a körülmény, hogy éjszaka lehe teilen e olvasni az állomások neveit a sötétben, a kalauz kiáltását pedig már a szomszéd vagonban sem lehet megérteni. Ilymódon sokan elvétik az állomást, ahol le kell szállniok. Mint értesülünk, a vasutigazgatóság most intézkedik, hogy az állomási felírások éjszaka ki legyenek vilá­gítva. Ezzel egyidejűleg tökéletesí­teni fogják az állomások megjelö­lését, amennyiben minden állomáson egyaránt nemcsak az épület homlok­zatán, hanem két oldalán is rajta lesz az állomás neve. — Szépül a Itddor-utca. A mi a járókelők, a sétálóknak bosszúságot okoz, az később megtermi a ma*a gyümölcsét. A Nádor utca egyik legforgalmasabb helyén állványok állják útját a sétálóknak, de az a kis kerülgetés nagyon is megéri, mert a Nádor-utca két szép épülete, kap uj külsőt, uj meszelést, uj fes­tést A volt Komárom Vidéki Ta­karékpénztár épületének külső ta­tarozása már befejeződött és a ha­talmas épület szépségei jobban ér­vényesülnek. Most a mellette levő épület külsejét tatarozzák, ahol la­punk nyomdája, kiadóhivatala és a Spitzer-féle könyvesbolt van. Az épületre a komáromi róm. kát. hitköz­ség rendelte el a tatarozást. Ezzel is szépülni fog a Nádor-utca, mert nemcsak az emeletes épület, hanem a mellette lévő kápolna külsejét is ki fogják tatarozni. — Sihlóhajd Komáromban. Az új­ságolvasók bizonyára emlékeznek arra hogy pár évtizeddel előbb be­járta a magyar és világsajtót, hogy egy zseniális magyar mérnök (a neve most nem jut hirtelen az eszünkbe) föltalált egy uj rendszerű motorha­jót, amelyet siklóhajónak nevezett el Ennél az uj hajónál a hajócsavar, a propeller tengelye nem vízszinte­sen fekszik, hanem ferdén u<y, hogy a hajót nemcsak előre viszi, hanem igyekszik rézsutt a levegőbe is emelni. Ezzel aztán azt érte el a magyar mérnök, hogy haladás köz­ben a hajó, csónak eleje fölemelke dik a levegőbe, de nemcsak az orra, hanem van eset, hogyha a hajó gyorsan megy, a fele a vizfö lőtt lebeg Mivel a levegőben a sur lódás sokkal kisebb mint a vizben, a félig a levegőben lebe.ő csónak, hajó sokkal gyorsabban haladhat, mintha egészen a vizen úsznék és minél gyorsabban halad a siklóhajó, csónak, annál több része emelkedik ki a vízből és minél több része nincs a vizben, annál gyorsabban rohanhat úgy, hogy a két körülmény egymást segíti a gyorsaságban. Így aztán eddig el se képzelhető gyor­saságot ért el a magyar föltaláló a sikló csónakjával. Egy hét óta Komá­romban is van ilyen csodacsónak és a Komáromi Sport Egylet Erzsébet­­szigeti csónakházánáí van kikötve E csudacsónakot Mohács János dr. komáromi ügyvéd rendelésére Otocska Rudolf pozsonyi mérnök szállította, aki múlt vasárnap sze­mélyesen lejött az uj csónakkal Po­zsonyból Komáromba, hogy a mo­torkezelésre betanítsa az uj tulaj­donost. A sikló hajónak sok nézője, csodálója van, akiknek a száma kü­lönösen akkor nő, ha a sikló csónak megindu1. E csónakkal ugyanis 50— 60, sőt 70 kilométeres óránkinti se­bességgel lehet haladni a vizen, olyan gyorsan mint az atóval a szá­razföldön. Ez már nem is haladás, úszás, hanem valósággal repülés és a sikló csónak több mint fele a víz­ióié emelkedvén, hasítja a levegőt és ahol a csónakteste a vízbe ér, hófehér tajtékot ver a viz. A motor 35 lóerős és Elto nevű amerikai gyártmány, a csónak mahagóni fá­ból Angolorszávban készült- A mo tort Otocska Rudolf pozsonyi mér­nök, az Elto csónakmolorok gyárá­nak képviselője szerelte rá a csó­nakra, amely nagyméretű és 9 sze­mély fér bele, A csónakot vezető előtt éppen úgy vannak elhelyezve az indító, a gyorsító stb. műszerek és a kormány; mint az autónál. A csónakon nagy benzintartály is van úgy, hogy a Gabi nevű sikló csónak hosszabb útra is elindulhat és út­közben nem kell benzint fölvennie. E sikló hajóval a komáromi motor csónakok száma eggyel szaporodott és remélhető, hogy még szaporodni fog, mert sokan nagy kedvet kap­tak a kellemes vizisportra és ezzel a komáromi weekendezők száma a jövő nyáron nagyon megsokasodik. Kisebb csónak motorokat is lehet kapni, amelyek bármely csónakra azonnal rá helyezhető és a vizispor­­tok egyik legkedvesebbike, a motor­csónakázás azonnal elkezdhető — BETEG FOGAK fájdalom­mentes meggyógyítását vagy ki­húzását és a legújabb porcellán (Jacket) hid és korona munká­latokat, valamint mindennemű műfogakat a legmodernebb ame­rikai rendszerek alkalmazásával előnyös fizetési feltételek mellett több évi jótállással készít Balogh G. Komárno, Klapka tér 7. X KÉNYSZEREGYEZSÉGEK SZLO­­VENSZKÖBAN ÉS RUSZINSZKÖ­­BAN. Hoffmann Róbert szállító Lé­va, Sálén Alajos és Mária Bellova Vés (Pozsony m.), Kolman Vince ve­­gyesárukereskedő Pozsony, Riclion Ernő földbirtokos Pusztaíödémes, Fri­edmann Andor szabó Nagyszöllős, Kajtmann Golllieb és Róza mezőgaz­dák Felsővásárd, Krajco János cipő­­kereskedő Galgóc, özv. Megy Rezsőné vegyesárukereskedő Nagyszombat,» Iíurcz Lipót (túl. Salamon Jakab és Kurcz Henrik) ruhakereskedők Kas­sa, Fischer Izráel kereskedő Bereg­szász, Benes Margit vendéglős Fülek, Öslereicher Samu szabó Beregszász, Steinlauf és Tsa (tut. Steinlauf M.) uridivatkereskedő Eperjes, Berkes divatáruház Kassa, Kohut János ke­reskedő Zsolna, Fekete József gazdál­kodó Csukárpaka, Peckó Péter, Mária és József gazdálkodók Rosenthal (Po­zsony m.), Fuchs Rezső ügynök Zsol­na, Novotny K. és J. (túl. Novotny Károly és Novotny József) bornagy­­kereskedés Besztercebánya, Böhm Károly elektrotechnikai vállalat, Po­zsony-Ligetfalu, Büchler Pál és Fia (túl. Büchler Pál és Büchler Béla) rövidárukereskedők Fülek, Havas Gyula cipőkereskedő Rimaszombat, Schwartz Izsó birtokos Skáros. — NEMZETKÖZI KONGRESSZUS ÖCEÁNJARÖ HAJON. A világ építé­szeinek XII kongresszusa, amelyet az idén Budapesten tartottak meg, véget ért. A legközelebbi kongresszust 1933- ban az Egyesült Államok meghívá­sára a következő érdekes módon tart­ják meg. Az Unió építészei kibérelnek egy óceán járó gőzöst és átjönnek Eu­rópába az európai és ázsiai építészek­ért. Amikor visszafelé halad a hajó, a kongresszus üléseit már az óceán­járón megtartják és magában Ameri­kában pcsak a modern építészet alko­tásait tekintik meg. Az amerikai Pro­gramm befejezése után természetesen ugyanazon a hajón visszaszállítják az építészeti kongresszus résztvevőit. A külföldi építészek javarésze meghosz­­szabbította magyarországi tartózkodá­sát és vasárnap csoportokra oszolva részben Mezőkövesdre, részben Eger­be, a Balaton mellé és Szegedre utaz­lak. — Vámhirendeltséget szemezzenek érsekujoárott. Az érsekujvári keres­kedelmi forgalom növekedésével egyre nagyobbodik a külfölddel fenn­álló áruforgalom is. Mint értesülünk, Érsekújvárra naponta 40—50 cso­mag érkezik a külföldről, amelyek­nek kikézbesítését 6—8 nappal meg­nehezíti az, hogy először a pozsonyi vámkirenóeltséghez kell küldeni a számlát, ott kezelik az árut s ez a módszer sok időveszteségbe kerül.

Next

/
Oldalképek
Tartalom