Komáromi Lapok, 1930. július-december (51. évfolyam, 77-154. szám)

1930-07-31 / 90. szám

90. Mzám. Csfttörtök, 1930, íúIíuh 31. Otvenejfyedik évfolyam. KOMAROMI LAPDK POLITIKAI LAP. Előfizetési ár csehazlorák értékben: Helyben ég ridékro postai ezétküldéssel Egén érre ICO K, félévre 50 K, negyedévre 25 K. - Külföldön 150 K£. EgyeKszím éra 1 korona. Alapította: 1 DBA JÁNOS. Felelős főszerkesztő: GAÁL GYULA dr Szerkesztő: B ARANYAY JÓZSEF d Főmunkatársak: ALAPY GKUIA dr. és FÖLÖP ZSIGMOND. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Nádor-u. 29. r. Megjelenik hetenként háromszor: kedden, oü'örtökön és szombaton. Ma hirdetik ki a Tuka per utolsó Ítéletét. — július 31-én. A briinni legfelső bíróság előtt amely hélfölől kezdve tárgyalta a Tuka peri, ma, csütörtökön délelőtt hirdetik ki az ufolsó Ítéletet Amen­nyiben délelőtt liz óráig érkezik telefonjeleniés szerkeszíőségünkbe, úgy még lapunk mai számában közöljük az Ítéletet. POLITIKAI SZEMLE Térvesztés Komárom, — július 80. A szombati munkástoborzó Fran­ciaországnak szállítja az izomerőt, amely ott megfogyatkozott. A fran­cia anyák — még a munkásanyák sem — szülnek dolgozókat a nyo­mor számára, tehát ott munkás­hiány van. A munkásanyag ott él a kaszárnyákban, mint katona. Improduktív tömeg a nemzetgaz­daság szempontjából. Ezért é'nek milliószámra olasz munkások és ezért toborozzák most első sorban a magyar munkásokat Szloven­­szkóban. Meg másért is. A sz o venszkói munkamegosztás a lehető legigazságtalanabb. Mert amig a magyar vidékeken is minden mun­kaalkalmat megrohamoz ennek az államnak minden nemzetisége, ad­dig a magyar munkás nem kapott kenyeret sem a Morván túl, sem olyan helyeken, ahol a szláv idióma járja. Az első kérdés mindenütt: tudsz-e csehül vagy szlovákul? Ezért van ma is közel százezer magyar munkás kenyér néiküL Nézzünk csak körül: épitőmun­­kásaink a legnagyobb nyár idején sétálnak. A szenesek heti két na­pot dolgoznak A napszámosok egy része az állami munkáknál félna­pokat dolgozik. Szóval sok a ma­gyar munkás, mert a munkát, illetve a munkaalkalmat meg kell feleznie, ha nem, megharmadolnia a többi nemzetiségüekkel. Érthető, hogy ilyen körülmények között kapóra jöu a kormánynak, hogy Franciaország munkások után kiált, mert ott ebben a pillanatban száz­ezernél több munkás tette le a szerszámját valamilyen ügyes szo­ciális reform életbe'épletésére, amely a kereseti és megélhetési viszo­nyokat nebeziti meg. Komáromban kilencvenkilenc munkás, legtöbb­­nyire fiatalember jelentkezett a kül­földi munkára és kimegy Francia­­országba, amelynek nyelvét nem érti, kimegy ellátásért és tizenhá­rom korona napszámért, amelybői megtakarítani akar, hogy haza­­küldhessen szüleinek, vagy gyüjt­­hesseu egy kis tartalékot. Minekünk elsősorban is az esik nehezünkre, hogy messze idegenbe eresszünk el száz komáromi ma­gyar embert, meg a lobbi százat és ezret, aki bizonyára jelentkezik az indítandó különvonatokra, mert enni akarnak és keresni, ami itt nem áll módjukban. Mégis egy kissé igen könnyűnek találjuk a szlovenszkói munkáskérdésnek a kivándorlással való mego'dását. Különösen a magyar kisebbségre nézve. Mert ne méltóztassék szem elől téveszteni, hogy elsősorban Komáromban folyt a toborzás, majd GútáD, azután a többi magyar vá­rosokban és talán csak a legvégén Komárom, — július 30. Szeptember második felében lesz a parlament első ülése. Mikor a parlament tagjai a múlt hóban szabadságra menlek, akkor az volt a terv, hogy a félbenmaradí törvényhozási munká} szeplernber elején fogják újra megkezdeni. A parlament épületében folyó mun­kálatok azonban olyan arányúak, hogy azok befejezése csak szep­tember közepére várható és így a nemzetgyűlés aak szeptember második felében kezdheti meg munkáját A kép viselőház ez ülésein legelőször is a jövő évi állami költségvetést fogja tárgyalni, azután a lakás törvényeket és az állami lisztviselők fizetés­­rendezéséről szóló törvényjavaslatot fogja tető alá hozni. De persze a koalíció pártjainak előbb meg kell egyezniök az összes függő kérdé­sekben. Masaryk köztársasági elnök utódáról sokféle verzió került már napvilágra. A különböző páriállásu lapok e kérdést rendszerint párfszempontból tárgyalják és valamennyinek volt már jelöltje a csehszlovák köztár­saság legmagasabb közjogi méltó ságára Most érdekes indítványt tesz a szlovákok lakta vidékeken. Meg az is bizonyos, hogy az eltávozó száz, francia földre induló helyébe legalább száz ez áv munkás fog ideözönleni. így azután a népszámlálásnál könnyű dolga lerz a statisztikának, mely csak a jelenlevőket számolja össze, de hogy francia, meg argen­tínai és kanadai munkásnak mennyi magyar ember kénytelen elmenni innét, az már a statisztikán kívül eső valami. Valahogyan nincsen rendben ez a dolog sem a ma­gyarság szempontjából, amelynek egyik erét elvágták és azon át csorog a vére, át, messze francia földre, sem pedig az itteni áldat­lan gazdasági viszonyok tekinteté­ben. Az agrárdernokrácia jelszava alatt földreformot csinálnak, száz­ezernyi embert megfosztanak régi foglalkozásától és az nyomorog, városokba özönlik, hogy munka­­alkalmat keressen magának és mi­kor sehol semmi nem kínálkozik a számára, akkor menjen el a francia bányákba követ törni. Minden államnak kötelessége el­tartani lakosait olyan formában, hogy azok részére kereseti lehető-Stribrny képviselő lapja, a Prágában megjelenő Podelni List, amely Svehla Antal volt miniszterelnöknek erre vonalkozó állítólagos nyilatkozatát közli és azt álliija, hogy Svehla szlovák embert szeretne látni Masark örökében A lap hosszabb cikkben fejtegeti a kérdést, amelynek ilyetén megoldása melleit tör lándzsát és rámutat arra, hogy ezzel a meg­oldással a csehek jóváíennék a szlovák testvéreikkel szemben elkö­­velett hibáikat, amelyek a szlová­koknak mellőzéséből származtak, de a lap szerint a szlovák nemze­tiségű elnök megválasztásával le lehetne törni az államra veszedelmes aulonómisía mozgalmat is. Itt az ideje — fejezi be a cikket a lap, hogy ennek a gondolatnak már ma előkészítsük a talaját. Ne beszéljünk a személyekről, állapodjunk meg egyelőre csak elvben. Az érdekes cikk bizonyára élénk vlszhangot fog kelteni a csehszlovák sajtóban, amely nagy előszeretettel szokott foglal­kozni az elnökkérdéssel. A kisebbségek parlamenti bizottságának megalakítása. Mint ismeretes, a csehszlovák nemzetgyűlésben helyelfoglaló nem­zeti kisebbségek képviselői és sze­ségeket biztosit. A csehszlovák ál­lam olyan adópolitikát követ, hogy napról napra kevesebb lesz a mun­kaalkalom, meit csak az dolgozik munkással, akinek erre szüksége V8D. A kisebb iparos és kereskedő vagy vállalkozó csak annyi mun­kást. tarthat, amennyire foglalkoz­tatva van. Az adója nem eDgedi, hogy ebben tú lépje a határt. így maradnak munka nélkül a töme­gek, a mezőgazdaság munkásairól pedig tudjuk az okot, hogy miért nem juthatnak már keresethez. Egy kis földreform a magyar föld­munkásnak nem jutott, az kívüle maradt, nemcsak maradékbirtoka nem jutott, de maradék munka­­alkalma is elveszett. És most me­het a dicsőséges francia földre sztrájktörőnek. Nagyszerű megol­dása a munkáskérdésnek. így az­után a kimutatott harmincezer munkanélküli, amely számhoz min­dig egy nullát kell utána tenni, szépen leolvad és a zemsky urad prácék diadalmasan jelentik bulle­tinjeikben, hogy meg van oldva a munkanélküliség kérdése, hála a nagy és dicsőséges szövetségesnek. nálorai javaslatot terjeszteitek a nemzetgyűlés elé a kisebbségek parlamenti bizottságának megala­kítására. Az interparlamentáris unió londoni kongresszusán a kőzlársa­­ságbeli nemzeti kisebbségek kép­viselői megemlékeztek e javaslatról, amely idehaza, cseh politikai körök­ben nagy nyugtalanságot idézett elő. A Cesko Slovenska Republika külön cikkben emlékezik meg az ügyről és azt irja, hogy a kisebbségi kérdés nagyon kényes ügy Másként képzelik el a rendezését a kisebbségek és másként a többségek. Nem marad más hátra, minlhogy előbb olyan problémákat oldjanak meg együtt, amelyeknek tárgyalása közelebb hozza őket egymáshoz és jobb légkört teremt. Az interparlamentáris unió nem dönt a parlamentek fölött, hanem csak általános jellegű jó tanácsokat adhat, de ezzel az ellen­zéket nem támogathatja. Vannak olyan nemzeti kisebbségek, amelye­ket nemzetközi szerződések nem védenek, amelyeknek nemzetközi fórumon képviseletük nincs. Első­sorban e kisebbségek számára kell iürhető rezsimet teremteni és biz­tosítani számukra a polgári és gaz­dasági jogokat. ...rr..ri|rr|...f1 r-n |-|--ninirlnrrrwirrna iiww— Válságban a demokrácia. Komárom, — julius 30. A parlamentáris demokrácia vál­ságáról mind sűrűbben beszélnek s a világsajtó egyes ismert organum­­jai sokat foglalkoznak e kérdéssel. Különös aktualitást adtak e kérdés­nek azok a parlamenti események, amelyek a közelmúltban Francia­­országban és Németországban leját­szódtak és amelyek mind amellett szólnak, hogy baj van a demokrácia körül. Az említett parlamenti ese­mények szerint a népképviselők arra használják föl hatalmukat, hogy a kormányokat megakadályozzák köte­lességének teljesítésében, amint jaz Franciaországban kiviláglott azáltal, hogy az ország védelmének bizto­sítására sürgősen szükségesnek tar­tott javaslatokat a kormány egyéb előterjesztéseivel együtt kegyetlenül megobstruálták, Németországban pe­dig a birodalom pénzügyi exisz­­tenciájának fentartására elkerülhe­tetlenül szükséges és halaszthatatlan javaslatokat visszavetették, ami a birodalmi gyűlés feloszlatását vonta maga után. A baj onnan ered, hogy a kép­viseleti demokrácia intézményeinek fejlődése sehol sem tartott lépést az élet általános problémáinak fejlődé­sével. Ezt a tényállást némileg el­takarja az egészen egyedülálló an­gol parlament helyzete, ahol a törté­neti fejlődés különlegességei folytán ez a jelenség nem olyan akut, mint az európai kontinensnek csaknem

Next

/
Oldalképek
Tartalom