Komáromi Lapok, 1930. július-december (51. évfolyam, 77-154. szám)

1930-07-26 / 88. szám

i Lapunk mai száma a jövő heti teljes Rádió-műsort tartalmazza. ^ W m TM1B Orvenegyedik évtolyam._______________________88. Nzfttn.______________ Szombat, 1030, július 28. Alapította; TUBA JÁNOS. Felelős főszerkesztő: GAÁL GYULA dr Szerkesztő: BARANYAY JÓZSEF dr. Főmunkatársak: ALAPY GTULA dr. én FÖLÖP ZSIGMOND. Lenni, vagy nem lenni Komárom, — július 25. Előfiaetéii ár eaehazlovák értékben: Helyben éa vidékre portai szétküldéssel Bfés* évre 100 K, félévre 50 K, negyedévre 25 K. - Külföldön 150 Kő. Egyssszim ára 1 korona. Magyarnak lenni mindenek felett ma mártirsorsot jelent az egész világon. Kis nemzet az élniakarás és az életrevalóság minden feltéte­lével, irodalomban, tudományban, művészetben, szóval kultúrában a világ első nemzetei között, po iti­­kailag, gazdaságilag letörve, a világ négy táján elszóródva tragikus sor­sot kénytelen élni a világháború után, amelyben büntelen volt, har­­•o t, mert belekényszeritették és senki, a világ egyetlen nemzete sem győzte le fiait. Ma is első a vívásban, sakkban, tornában, sport­ban ez az alig pármilliónyi nemzet, melynek negyedfélmilliónyi tagja kisebbségi sorsban él. Decemberben megszámolnak bennünket is, magyarokat; ekkor éől el a sorsunk ebben a köztár­saságban, ahol a demokrácia ural­kodik ; hogyan számC!"a^ m®8 bennünket, szintén ezen a demon­­rácián fordul meg. A kiadott ren­delkezések betű szerint va ó betar­tása látszatra kizár nrnden vissza­élést és azt büntetendő cselekmény­nek minősíti. Ez uj dolog. Da minden attól függ, hogyan hajiják végre a rendelkezéseket. Keserű tanulságaink vannak a legutóbbi népszámlálásokról, amikor idegen, itt teljesen ismeretlen emberek jöttek •rre a környékre is és a megszám­lálandó lakosság körében nemzeti­ségi propagandát foytailak. A név hangzása után megállapították, hogy valaki magyar, vagy szláv és a magyarokat is szlávoknak írták be. Annak idején az atrocitásoknak egész özöne merőt fel, de elégtételt senki sem adott érte. Tudomásunk van arról, hogy egész magyar fal­vak képe megváltozott ennek a munkának következtében, amelyet ezek a számláló, helyesebben nem­zetiségi ügynökök vég-ztek. Mindezt kizárja az uj választási rend. Ha a régi módszer mellett is 754000 magyart Írtak össze, e kü­lönítve tőlük a nyelvben, kultúrá­ban azonos zsidóságot, mennyinek kellett lennie a magyarságnak a valóságban, ha akkor valamennyi egyenesen, igazán, korlátozás és befolyásolás nélkül vallhatja meg nemzetiségét! Egy cs»pp túlzás sincsen benne, ha következetesen milliós magyarságról beszélünk itt. £s most fel kell tennünk a kérdést azokhoz a magyarokhoz, akik akkor sokszor tiltakozásuk ellenére, sok­szor rábeszélésre szláv nemzetisé­gűnek íratták be magukat, hogy ez milyen előnyöket jelentett számukra tiz esztendőn keresztül ? Jutottak-e kedvezményekhez és hol? Eltud­­tak-e helyezkedni az államigazga­tásnak valamely ágában, melyek ma a töhhsőoi nemíolol. *“I vannak szinte kizárólagosan be­töltve ! Nem hisszük, hogy a népszám­lálás egyébként titkosan kezeit vallomásai egyénileg bármelyik in­gadozó sorstestvérünket leiemelték volna az érvényesülésnek szekerére és azon már megfutották volna a gyors karriér egy részét. Ellenben ennek következtében a magyar nemzeti kisebbség különösen a ma­gyar nyelvterületen igen sokat ve­szített. Elvesztette többek közt nyelvi jogát a hatóságok előtt való szabad anyanyelv használatra, ami azzal járt, hogy drága pénzen kellett beadványait lefordittatnia és magát az államnyelvet bíró ügy­vedekkel képviseltetnie. Elveszítette jogát ahhoz is, hogy a magyar kultúrának részese lehessen, hiszen ezekre a nyelvterületekre, ahol a magyar nyelv kisebbségben maradt, nem tudott bejutni a magyar szí­nészet, magyarnyelvű előadásokat nem engedélyeztek & hatóságok, Komárom, — július 25. A dunai agrárállamok egymás könött szabályozzák a gabona­kivitel kereteit. A Bukarestben tartott konferencián a szakértők foglalkoztak azzal a kérdéssel, hogy milyen intézkedé­seket lehelne Magyarország Jugo­szlávia és Románia a mezőgazda­sági termények árának főjavítására. Bizonyos, hogy a csatlakozásra föl­hívott ipari államok csak akkor ad nak vámkedvezményeket a dunai agrárállamoknak, ha azok viszont preferenciális vámokat kapnak s az ilyen kérdésekre vonatkozó tárgya­lások nagyon elhúzódnának, mert az egész vámpolifikai rendszer meg­változtatásáról volna szó, ezért iga­zán gyakorlati kérdés az, hogy az agrdrdllamok egymás között szabályoz­zák a gabonakivitel kereteit s megszán­­tessék a mai áldatlan helyzetet, ami­kor ugyanis az éles konkurrencia az egész volt monarchia területén a világpiaci paritás alá szorítja az exportgabona árát. Az exporlkerelek fölállításával legalább is 15 koro­nával magasabb gabonaárakat le­hetne elérni. A konferencia végle­gesen megegyezett azokban a mód­­sze 3kben, amelyeknek alkalmazá­sától a három ország termékeinek kedvezőbb értékesítését remélik. A plenáris konferencia határozatait egy háromtagú bizottság foglalta jegyző­könyvbe. A konferenciát, mint Is­meretes, az ősszel Slnajában foly­mind a nyebtörvényre való hivat­kozással. Tr-gye meg az uj népszámlálásnál kötelességét Iájával szemben min­denki. Ne higyjen senki a megfé­­lemlitési kísérletekben. Sajnos, a mai közludat szerint valami hihe­tetlenül rossz vélemény van elter­jedve abban az irányban, különö­sen a magyar nyelvi szórványokon, hogy ha egy magyar em uu ma­­gvaruak vallja magát és például belép egy magyar egyesületbe, akkor elveszti nyugdiját, ha pedig politikában vesz részt — magyar poitikai mozgalmakban — akkor proskribitják. Nevetvetséges felte­vések az alkotmánylevéllel szem­ben, mely mindenkinek egyenlő jogokat Ígér és helyez kilátásba. Ilyenre még gondolni sem szabad és ne görbü jön tr.eg a magyar derék sohi, ha egyszer egyenes anya szü te azt. Az alkotmánylevél megvéd bennünket, magyarokat is, legalább is ezt kell hinnünk. Az alkc*.,..á''y'evél tiltja az elnemzet­­lenitést, amely a múlt népszámlá­láskor sokszor fordult elő. Moít azonb'n előfordulnia nem i P«*E> szabad. Törvényjavaslat az ifjúság mi litarizálásáról. Ismeretes, hogy a véderőbizoll­­ságnak a nyári szünet előtt tarlóit ütésén nagy viták folytak a tényle­ges katonai szolgálat Idejének le­szállításáról. Akkor a nemzetvé­delmi minisztérium referensei kije­lentenék, hogy a szolgálati idő le­szállításának két föltétele van és pedig az egyik az ifjúság katonai előképzése, a másik pedig a had­seregben kellő számú továbbszolgáló altiszt biztosítása. Ezekre nézve a nemzetvédelmi minisztériumban tör­vénytervezetet készítettek és egyes prágai lapok értesülése szerint a testnevelés kőtelező lesz a férfiaknál 24 év és a nőknél 21 éves korig. Azok az egyesületek, amelyek testnevelésre jogosullak lesznek, nem fognak semmiféle adót sem fizetni. Aki a testnevelés kötelezettségének eleget nem tesz, az kihágást követ el és az illetőt 10—3000 koronáig terjed­hető pénzbírsággal sújtják. Ez a törvénytervezet világosan mutatja, hogy a csehszlovák kormány a ml­­litarizmust ki akarja építeni és az ifjúság katonai előképzésére csak egyes protekciós sportegyesületek kapnak engedélyi A munkanélküliek állami élelmezése. A népjóléli minisztérium a rend­kívüli munkanélküliségre való te­kintettel, a munkanélküliek és ki nem elégitöen foglalkoztatottak ré-POLITIKAI SZEMLE Szerkesztőség é* kiadóhivatal: Nádor-u. 29. Megjelenik hetenként háromszor: kedden, csütörtökön és szombaton. be a köztársaság 57 olyan járásá­ban, amelyeket leginkább sújt a munkanélküliség. Ezekből a kerü­letekből 36 esik Csehországra, 15 Morvaországra és Sziléziára és 6 Szlovenszkóra. A népjóléti minisz­térium az akcióba bevont egyes ke­rületeknek, illetve járásoknak meg­­felelő pénzösszeget fog rendelkezésére bocsátani, amelyet két részletben az elsőfokú közigazgafási hatóságnak küldenek meg az élelmiszerre vo­natkozó utalványokkal együtt. Ezek az utalványok 5—5 koronára szóló és az állami élelmezési akció ré­szére szolgáló szelvényekből és a járási, illetve községi segltöakció céljára szolgáló szelvényekből álla­nak. Ezt a formát azért választották, mert azzal számolnak, hogy a já­rások és községek csallakoznak majd az akcióhoz és anyagilag hoz­zájárulnak ahhoz, hogy további ki­építését lehetővé tegyék. Az akció július 29-én kezdődik. Belgrádi lap Briand memoran­dumáról és a reviziós törekvé­sekről Kormányok állal Briand memorandumára adóit válaszokban kifejezésre juttatóit álláspontokról a belgrádi Pravda cikket írt és meg­állapítja, hogy Németország, Magyar­­ország és Olaszország válaszainak kü­lönös figyelmet kell szentelni. Némel­­meiország és Magyarország vála­szukban kifejezésre juttatják a bé­keszerződések revíziójára vonat­kozó törekvésüket és főképen Ma­gyarország követeli egész nyillan a békeszerződések revízióját. Német­ország válasza alakilag és tartalmi­lag kielégiiőbb, mini Olaszország válasza, amely volt ellenségének, Magyarországnak életfölléleleit Kö­zép- és Délkelet-Európában Jugo­szlávia, Csehszlovákia és Románia rovására végrehajtandó változások­kal akarja megkönnyileni. Nem bíznak a Gandhival folytatott tárgyalások eredményében. — július 26. Londoni jelentések szerint a mér­sékelt angol politikusok a napok­ban folytattak első megbeszélésü­ket Gandhi hindu nacionalista ve­zérrel a fogházban. A megbeszélést, amely több mini négy óra hosszat tarlóit, ma tovább folytatják, annak tartalmáról azonban semmi hir nin­csen, minthogy Gandhi Ígéretet tett, hogy a tárgyalások befeiezése elölt azok lefolyásáról semmiféle közlési nem lesz. Angol politikai körökben azt hiszik, hogy közveliiő tárgyalá­sok eredménytelenek maradnak, meri a mérsékelt angol politikusok nin­csenek abban a helyzetben, hogy a passzív ellenállás beszüntetése fe­jében az indiai alkirály javaslatát ajánlják fel Gandhinak Raktáramon lévő nyak­kendőket 30°/, al gyári áron alul elárusítom. Zwickel

Next

/
Oldalképek
Tartalom