Komáromi Lapok, 1930. július-december (51. évfolyam, 77-154. szám)

1930-12-23 / 152-153. szám

Kf'dd. 1930. december S3. Karácsonyi szám. • • ( >i v^o^yedUi évfolyam. 152—153 wzAm. _______ KOMABOMI LAPOK P0LIT1 KAI LAP. ElSfi tétén ár ciehizlOY&k értékben: Helyben és vidékre postai szétküldéssel. Égés« évre 100 K, félévre 50 K, negyedévre Alapította; TUBA JÁNOS. Felelős »szerkesztő: GAAL GYULA dr. Szerkesztő: BAR AN YAY JÓZSEF dr. 25 K. — Külföldön 150 KC. EyycMzém Ara 1 korona. Főmunkatársak: ALAPY GYULA dr. éa FOlÖP ZSIGMOND. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Nádor-u. 29 Megjelenik hetenként háromszor: kedden, c»ü*ör'ökön és szombaton. Karácsonyi gondolatok Komárom, — dec. 23. Van-e még boldog karácsony, amilyen régen volt? Az emberiség haladása jobbá és elégedettebbekké tette-e az embereket ? Mikor ezelőtt kis híján két ez­redév előtt megszületett a világ megváltója, az egész művelt világ felett egy zsarnok uralkodott, aki akkor több világrészre terjedő birodalmában népszámlálást ren­delt el. Erre] érkezett a Jeruzsá­lem melletti kis városkába a ná­záreti ács, jegyesével, akiknek számára nem adtak szállást sehol és a városon kivül eső barlang­ban vonták meg magukat. Ez a barlang menedékül szolgált a pásztoroknak az időjárás viszon­tagságai ellen. Itt született meg a világ megváltója szalmára terített rongyok között és megnyílott fe­lette az égi fényesség és megszó­lalt az angyalok énekkara. Aki szülétett, a szegények közt élt, a szegényeknek hirdette ta­nításait, egyszerű halászoknak és kétkézi munkásoknak. A palotá­kat elkerülte, mit is keresett volna azokban ? Bibor, bársony, selyem közt kevesebb a szeretet, mint az egyszerű emberek között. Ember volt, mert az emberekkel érzett, a szenvedőknek könnyeit letörölte, az özvegyeket, árvákat segítette, a szűkölködőket istápolta, a be­tegeket gyógyította. Szeretett. Ki szeretett akkor a világon? Tud­ták-e, hogy mi is az a szeretet? A művelt római polgár kalmár leikével nem ismerte ezt az ér­zést, milliók voltak rabszolgasor­ban, kiknek életével a tulajdono­suk rendelkezett, eladhatta, ve­hette őket, mint a barmokat. A pogányság se tudta, hogy mi fán is teremnek a szeretet virágai. Éltek egyik napról a másikra és nem tudták, miért élnek. Hogy jóllakjanak, jól aludjanak, lerésze­­gedjenek és azt hitték, hogy ez az élet boldogsága. Azonban az, aki a betlehemi istálló jászolában született és a világnak uj gondolatot hozott, Isten is volt, mert azt a munkát, amelyet végzett, ember csekély és véges eszközökkel nem lett volna képes a világon oly töké­letesen keresztülvinni, amint az megtörtént. Ide kevés az emberi erő, az emberi tudás és az em­beri teljesítőképesség. Az Isten fia vértanúhalált halt a szeretet gondolatáért, mint ember és ha­lottaiból dicsőségesen feltámadott harmadnapon, amint azt megjö­vendölte. Karácsony a keresztény gondo­latnak örök megújhodását jelenti: a szeretet megszületését. Kétezer év távlatában vizsgáljuk meg az embert, aki felszabadult a zsar­nokság bilincseiből és a maga ura lett. Uralkodik azok utján, akiket megválaszt soraiból. Kétezer év óta nemcsak az ember, de a világ is gyökeresen megváltozott, a haladás, a találmányok a civi­lizáció, a tudomány, a kultúra, az irodalom, a művészet kicsiszolta az emberi elméket és az emberi­ségnek mindez közös kincsévé lett, amiből nincsen kizárva senki sem. Boldogabb-e és jobb-e az ember ? Ma nincsenek már zsarnokok, akik százezreket leigázzának, de vannak helyettük apró, százarcu, százkezü zsarnokocskák, akarno­­kok, vezérek, akik a népet most is rabságban tartják és hatalmuk hordozóivá teszik. Ma az irigy­ségnek a korszakát éljük, amikor az embert ember ellen uszítják és ezt úgy nevezik: osztályharc. Ma béke volna, de a győztes nemzetek egész nemzeteket tar­tanak szolgaságban, gazdasági füg­gésben. Ezer és ezer ember megy a mészárszékre a távol keleten, ha valakinek„ eszébe jut, hogy harcot indít. És az ember nem boldogabb, mint régen volt, ha örül, az öröme sem igazi öröm, hanem fanyalgás. Az idei karácsony meg különö­sen fekete és szomorú, mert a világon a nyomor és szenvedés hatalmasodott el, sok lett a ke­nyér mégis sokkal kevesebben veszik, mint valaha. Nincsen munka, mert nincsen pénz és az emberek szegények lettek. Valami hihetetlenül furcsa rendje támadt a világ sorának, amirel senki sem emlékezik, hogy valaha is lett volna ... Az emberiség elégedet­len és mindig elégedetlenebb lesz, mert a megnőtt igényeket már többé nem lehet kielégíteni. A kenyér nem elég, a nép cirkuszt is kíván melléje csak épen úgy, mint kétezer évvel ezelőtt, ami­kor az isteni Cézár elrendelte a gabona kiosztását a nagyvárosok proletárjai között. Azután cirkuszt is adott hozzá, hogy a nép nyu­godt legyen. A szeretet, amelyet az Isten fia hozott az emberiségnek, meg­állni kénytelen sokszor a félúton, mikor látja, hogy vérbenforgó szemekkel közeledik feléje a gyű­lölet. A nép, a szegénység nem szeret senkit és azt kívánja, hogy őt szeressék. Sokszor átokkal fi­zet az odanyujtott kenyérért. Megváltozott a világ. De a kará­csony éjjelén kigyult világosság, amely a jószándéku embereknek hirdeti a békességet ezen a föl­dön, a jókat jobbá, az elégedet­teket elégedettebbekké teszi és akiben él a szeretet lángja, azt fellobbantja ezen a napon, hogy ujjongó lélekkel énekeljék a gló­riát, amelyben benne van a sze­retet lényege: a szegényekkel, a szenvedőkkel, a betegekkel szem­ben, akiket szeretnünk kell, ak­kor is ha gyűlölettel fizetnek, mert ez a mi hitvallásunk pa­rancsa, amely kivételeket nem ismer. A politika gondterhes karácsonya Komárom — december 22. Néhány napra elcsendesült a politi­kai élet zaja, a Megváltó születésének magasztos ünnepén békességes öröm tartja hatalmáiban a sziveket s legalább egy napra az emberek között uralkodó irigység és gyűlölet keresztyénieden érzését a szeretet váltja fel. Karácsony pihenőt ad a politikában is, a képviselőház és szenátus az állami költségvetés megszavazása és a halasz­tást nem törő törvényjavaslatok elinté­zése után karácsonyi vakációra ment, amely az előjelek szerint legalább is január végéig fog tartani. A karácsonyi vakáció azonban az idén nem engedi meg a tartós pihenést, mert a kará­csony hangulatát megzavarják a gon­dok, amelyek a jövő horizontját sötét felhőkkel árnyékolják be s amelyek el­oszlatására még igen nagy erőfeszítést kell tenni. Noha a törvényhozás a feladatok egy részét elintézte és egy évre újra bizto­sította a köztársaság állami gazdálko­dásának fennakadásnélküli menetét, nem lehet egy pillanatra sem megfe­ledkezni arról, hogy két rendkívüli fontos kérdés nem talált megoldásra és súlyos problémaként lebeg a kormány feje fölött. Az egyik a munkanélküliség kérdése, amelyet magának az államnak kellett volna elintéznie, de nem azokkal az eszközökkel, amelyeket használ, hanem radikális módszerrel: munka és foglalkozás nyújtásával. A munkanélkü­liség most érte el tetőfokát, több száz­ezerre rúg azoknak a szerencsétlenek­nek a száma, akik végtelen nyomorú­ságukban úgyszólván teljesen a minden oldalról megvámolt társadalomra vannak utalva, hogy annak könyöradományait vegyék igénybe. A másik gondterhes kérdés a Ma­gyarországgal fennálló kereskedelmi szerződés nélküli helyzet. Ma már egész Európa tudja, hogy a két egy­másra utalt szomszédos állam vám­­háboruban áll egymással és meg Ehet állapítani azt is, hogy ez a tény Euró­pában sokkal nagyobb föltünést és aggodalmat váltott ki, mintsem azt az első pillanatban csak föltételezni is lehetett. Az sem titok ma már, hogy Európa gazdasági közvéleménye a ma­gyar álláspontnak ad igazat, mert mind­jobban és jobban meggyőződnek arról, hogy a csehszlovák kormány olyan erőknek engedett ebben a kérdésben, Nem reklám 930 hanem valóság, hogy ing, nyakkendő, harisnya, pullower, keztyn stb. nagy vála^tékbanJJ^^ ^ divatáruházában kapható és legolcsóbban Komárom, Nádor-utca 14* Ab Otthon ká-réháx mellett

Next

/
Oldalképek
Tartalom