Komáromi Lapok, 1930. július-december (51. évfolyam, 77-154. szám)

1930-12-16 / 149. szám

í >t'«,«>neg,yedik évfolyam. 149. wzám. K>d<l. 1030, dpcerab^r 10 KOMAROMI LAPOK POLITIKAI LAP. Előfizetési ár csehszlovák értékben: Helyben és vidékre postai szétküldéssel. Egész évre 100 K, félévre 5® K, negyedévre 25 K. — Külföldön 150 Ki. Egyesszéni ára 1 korona. Alapította; TUBA JÁNOS. Felelős főszerkesztő: GAAL GYULA dr. Szerkesztő: BARANYAY JÓZSEFdr. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Nádor-u. 29. ■> Megjelenik hetenként háromszor: Főmunkatársak: ALAPY GYULA dr. és FÜLÖP ZSIGMOND, kedden, csütörtökön éü szombton. A népszámlálásról Most már nagyjában be is feje­ződött a népszámláiás, amelyről nem akartunk szándékosan annak lefolyása alatt Írni kritikát, hogy még a gyanújától is távol ess-ünk a népszámlálás bármilyen befolyá­solásának. A népszámlálásnál, mely mindenkinek m gánügye, a lelkiis­meretére tartozik, hogy minek vallja magát, ezt befolyásolni nem sza­bad, ellenben minden eszközzel meg kell óvni a népszámlálás pár­tatlanságát és minden eszközzel meg kellett volna akadályozni azt, hogy ez a népszámlálás épen hi­vatalos részről és épen a nemzeti kisebbségekkel szemben ne fajuljon el senmi irányban és ne váijék bortézia eszközévé, ha egyszer a népszámlálásról azt hirdetik, hogy az tudományos művelet és statisz­tikai adatgyűjtés, amelynek politikai céljai nincsenek. Sajnos, ennek a homlokegyenest ellenkezőjéről volt kénytelen meg­győződni az itt élő magyarság, amely keserűen csalódott abban az objek­tivitásban, amelyet annak idején a belügyminiszter Ígért és fogadott. Csalódott sokszorosan. így a leg­nagyobb titkolózás kisérte a szám­lálóbiztosok kinevezését, amelyről a számlálás napjáig alig tudtak, csalódott abban, hogy a számlá­lásban a magyarság soraiból valók is résztvehetnek, amely egyes ki­vételeket leszámítva, az egész vo­nalon nem érvényesülhetett és csalódott abban, hogy a belügymi­niszter rendeletének érvényt szerez, mivel a népszámlálást igen sok helyen olyanok végezték, akik a kisebbség nyelvét nem bírták, hanem a kisebbségi nyelven esetleg úgy ahogy meg tudták magukat értetni. A rendelet világosan beszél a nyelv bírásáról, tehát a kisebbségi nyelv­nek a beszélését kell ezen érteni. A legnagyobb csalódás volt azon­ban az, hogy a népszámlálás az egész Szlovenszkó és Ruszinszkő területén nem számláló lapokkal töitént, hanem számláló ivekkel, amelyeket a népszámláló biztos töltött ki és amelyet egyetlen egy megszámlált sem hitelesíthetett a saját aláírásával és igy a vissza­éléseknek nyitották meg a kapóját, amikor az egyes számlálók a nem­zetiségi rovatot > otthon« töltötték ki, vagy azt ceruzával írták be, amely ezer és ezer esetben történt meg A panaszok egész áradata zudult fel a népszámlálás alatt és ennek nagy külföldi visszhangja is támadt. A külföldi sajtó is kom­mentálja a népszámlálást, amely pedig nem előnyös a köztársaságra, sőt az angol parlamentben is disz­kusszió tárgyát képezte a csehszlo­vákiai népszámlálás a cseh lapok híradásai szerint. Komárom, december 15 A belügyminiszter szükségesnek látta, hogy ezekkel szemben nyi­latkozzék. Nyilatkozata szerint min­denütt a legnagyobb rendben ment a népszámlálás és semmi ok sin­csen panaszra. Szerintünk ez a nyilatkozat túlságosan korai volt és a cáfológépszerüség bizonyíté­kait viseli magán. A belügyminisz­ternek a panaszok elenyészően kis részecskéjével lehetett csak mód­jában foglalkoznia, a panaszok zö­mét csak a legközelebbi hetekben fogja megismerni, ezekről eleve úgy nyilatkozni, hogy minden alapot nélkülöznek, legalább is a komoly­ság rovására megy. Mivel ez a népszámlálás a kisebbségeRet is érinti, amelyek tudvalevőleg nem­zetközi védelem alatt állanak, a népszámlálás a nemzetközi fóru­mok elé kerül megvitatás végeit és nem intéződhetik el a sztereotip belügyminiszteri nyilatkozattal vagy egy interpellációnak előrelátható válaszával. Hogy egyes magyar vidékeken mi történt a magyar és a zsidó­­vallásu magyar iakosság egyes tagjaival, az a legélesebb kritikát hívja ki ez ellen az eljárás ellen, Komárom, — december 15. Megkezdték a csehszlovák-ma­gyar kereskedelmi szerződés tárgyalását. A csehszlovák kormány meghí­vására megérkezett Prágába a ma­gyar delegáció, amelyet oppavári Nicki Alfréd meghatalmazott minisz­ter és rendkívüli követ vezet. A csehszlovák delegáció Friedmann dr., a külügyminisztérium közgazdasági osztályfőnökének vezetése alatt mű­ködik. A két delegáció szombaton már megkezdte a tárgyalást, amely­nek az a célja, hogy lehetőleg elke­rüljék a két állam között való szerző­désnélküli állapotot. Mind a két dele­gáció oly értelemben szögezte le álláspontját, mint előzőén már diplo­máciai utón közölték. A magyar delegációnak az az álláspontja, hogy az egyezkedési tárgyalásokat későn kezdték meg, mert a legtöbb ked­vezmény alapján való provizórium létrehozásáról van szó, amely csak néhány hónapra bírna érvénnyel. Magyar részről azt követelik, hogy a lisztkeverésre vonatkozó rendelkezést változtassák meg, a kereskedelmi szerződés rendelkezései azonban maradjanak változatlanok. A magyar lisztbevételi kontingens felemelését követeli a magyar delegáció. A de­legációk hétfőn folytatták a tárgya­lásokat. amelyből kiütközött a kötelező objektivitásnak teljes hiánya. A hozzánk egészen közel eső szom­szédban is a számlálásnak egészen bü önös módjai jelentkeztek, ame­lyek sem tudományosnak, sem a statisztikai adatgyűjtésnek nem minősíthetők, amikor a népszám­lálást formaruhás halárpénzügy­őrök és csendőrök végezték, amely egészen politikai jelleget adott ennek a tudományos műveletnek. Ez a népszámlálás és ennek várható eredménye a magyarságot egy fel­adat elé állítja, hogy minden tör­vényes eszközzel azon küzdjön, legyen a népszámlálás ténylegesen objektiv és olyan, hogy ahhoz a gyanúnak árnyéka se férhessen, végezze a megszámlálást mindenki maga személyesen szárnlálólapok kitöltésével és bízza azt a postára, hogy az továbbítsa a gyűjtő köz­pontokba. Ilyen lesz az a népszám­lálás, amelyet minden tizévben végrehajtanak Magyarországon is és ilyen sz Európa minden álla­mában; sajnálatos dolog, hogy az itt é ő nemzeti kisebbségnek nem adtak módot arra, hogy minden befolyásolástól mentesen végez­hesse el önvallomását nemzetisé­gének szabad és nem reáoktrojáit saját megállapítása szerint hatá­rozhassa meg. Országit következik Drobny után. Végre dönteni fog a miniszterta­nács az állásáról lemondod Drobny országos elnök ulódjáról, amiről már napokkal ezelőtt Hírek kerültek forgalomba. Megbízható forrás sze­rint kétségtelennek tartják, hogy Szlovenszkó országos elnöki szé­kébe Or&zágh József, az eddigi or­szágos alelnököf nevezik ki. Országh helyére Jeszenszky János dr. kerül, mig a másod-aleinök Sekác dr. lesz. Mivel azonban az utóbbi belátható időn belül a belügyminisztérium újonnan megalakulandó szlovák osz­tályának vezetője lesz, helyébe ak­kor Dula Igor dr.-f, volt zsupánt fogják kinevezni. Munkaügyi bíróságok felállítása. A munkaügyi bíróságok felállítá­sára vonatkozólag törvényjavaslatot nyújtott be a kormány a szenátus­hoz. Ennek az a célja, hogy egyrészt egységesítsék a munkaügyi bírósá­gok kérdését, mert ez minden ország­részben más előírások szerint tör­ténik. A javaslat szerint a jövőben önálló munkaügyi bíróságokat létesíte­nek. Amely járásban ilyen önálló bíróságokat nem lehet létesíteni, ott a járásbíróságon külön osztályt állí­tanak föl, amely ugyanúgy leszjneg­­szervezve, mint egy önálló munka­ügyi bíróság. Ahol az ügyforgalom csekély volta miatt ilyen önálló osztályt sem lehel fölállítani, ott a rendes járásbíróság fog dönteni a munkabérek és munkaviszonyból származó vitás kérdések tekinteté­ben Ez a törvényjavaslat nem érinti a bánya döniőbiróságokaf, továbbá megengedhető kollektiv szerződé­seknél a jövőben is a döntőbírósá­gok alakifása. A munkaügyi bíró­ságban részívesz egy hivatásos biró mint elnök és két ülnök az alkal­mazottak és a munkaadók szerve­zetéből. Az ülnökök kinevezése mindig az illető szervezetek javas­latára történik. Külügyi helyzetünk rendezése Németországgal a csehszlovák nemzet legnagyobb problémája. Hodza Milán dr. előadási tartott Prágában az agrár-lársadalmi klub­ban a nacionalizmusról és a nem­zetközi együttműködésről. Előadá­sában rámutatott arra, hogy a naci­onalizmus egész Európában erő­södött, majd áttérve Csehszlovákiára azt mondotta, hogy a csehszlovák állam nemzeti küldetése egyik leg­fontosabb feladata megtartani a parlamentáris demokráciái Kőzép­­európában. Majd igy folytatta: — A csehszlovák nemzeli állam nem jelenti a csehek és szlovákok exklu­zivitását az államban, a nemzeli állam az összes cseheknek és szlo­vákoknak kell, hogy erkölcsi és anyagi lehetőségeket nyújtson, hogy teljesíthessék kötelességüket és feladatukat az emberséggel szem­ben. Reánk, mint nemzetre nézve min­­den idők legnagyobb problémája lesz külügyi helyzetünk és viszonyunk ren­dezése Németet zággal. Ha nem lenne Dunánk és ezzel egyúttal szállítási lehetőségünk keletre és délkeletre, a szállításokat illetően a német folyók felé kellene orientálódnunk. Külpolitikai szuverénifásunkat min­denekelőtt olyan irányban kell fel­használni, hogy barátainkat úgy válasszuk meg, hogy velük legalább is olyan erős blokkot alkossunk, mint Németország, mert a szerződé­seknél sokkal nagyobb erőt jelent a földrajzi és számaránybeli hatalom. Ha a keleti és nyugati kuliura közve­títői vagyunk, ki kell építenünk egy­forma mértékben baráti kapcsola­tainkat keletre és nyugatra s töké­letesíteni kell Lengyelországgal, Ro­mániával és Jugoszláviával fennálló baráti érintkezéseinkéi. Lopásért hathónapi börtön — Saját tudósitónktól — — december 15. Ma, hétfőn délelőtt vonta felelősségre ,a komáromi kerületi bíróság Molnár Ferenc komáromi lakost, mert ez év szeptember havában a vele közös ház­tartásban élő Pálfi Margittól 2500 ko­rona készpénzt kufferjének felfeszitése után ellopott. A vádlott a terhére rótt bűncselekményt részben beismerte, de azzal védekezett, hogy keresetéből a sértettnek nagyobb összegeket adott POLITIKA SZEMLE

Next

/
Oldalképek
Tartalom