Komáromi Lapok, 1930. július-december (51. évfolyam, 77-154. szám)

1930-12-13 / 148. szám

10. oldal. <KOMÄROMI LAPOK* 1930. december 13. Élet és technika 30 évvel ezelőtt. — december 12. Bizony, mondom nektek, hálátlanok vagyunk napjaink iránt. Igaz, ezer nyomorúság terhe alatt nyögünk és már-már lélegzeni is megfeledkezünk a keserves életharcban. Visszasírjuk a régi boldog békeidőket, azt a kor­szakot, mely húsz-harminc esztendő­vel ezelőtt tűnt le végérvényesen az Idő és Történelem színpadáról. De vájjon beérnők-e manapság az ak­kori életberendezésekkel, a minden­napi élet akkori segédeszközeivel és szórakozásaival, az akkori közleke­dési lehetőségekkel? El tudnánk-e lenni villany, gáz és automobil nél­kül, hangosfilm, fényreklám, automa­ta, telefon, rádió és repülőgép nél­kül? Élnénk-e oly korban, mely nem bíztat bennünket oly szédületes lehe­tőségekkel, mint aminő a távolbalá­tás, a plasztikus és színes film, a dróttalan energiaátvitel, a hatszáz sze­mélyes repülőgép és az űrhajó? Vagy fordítsuk meg a kérdést: ha egy mo­dern Rip van Winkle 1900-ban el­aludt volna és most felébredne, milyen benyomásai lennének a körü­lötte támadt uj világról? Alighanem úgy érezné magát, mint — teszem fel — egy eszkimó, aki hirtelen bele­csöppent London vagy Newyork for­gatagába. Csak akkor látjuk igazán, mennyit haladt három évtized alatt az emberiség, ha visszatekintünk a század elejére. — A Gép korát éljük,' — hangoztat­ták már akkor büszkén az emberek. Az uj természeti erő, a gőz vette át mindjobban a civilizáció irányítását és hozsannát zengtek a gőz hajna­­lódó korszakának. Azóta a gőz rég átadta a helyét a villamosságnak s ma már jobbára csak villamos erő fejlesztésére szolgál. Még leghatal­masabb munkaterületén: a vasuti- és hajóforgalomban is kiszorítással fe­nyegeti két veszedelmes versenytár­sa: a villamos- és gázmotor. Igaz, hogy már 1900-ban is gépi munkára volt beállítva az egész civilizáció, de a gép és az ember viszonya más, — elképzelhetetlenül más — volt, mint manapság. Összehasonlíthatatlanul szűkebb volt a gép munkaköre, mint ma és kevesebb a vele közvetlenül foglalatoskodók száma. Hiszen ma már a háztartás szentélyét is profa­­nizálta, — amire harminc esztendő­vel ezelőtt csak az utópisták mertek gondolni — és a kézimunka fogalmát már-már elavulttá tette. A harminc esztendő előtti lakás leg­fontosabb technikai segédeszköze a vízvezeték volt. A gáz akkor kezdte meg óvatos előnyomulását a háztar­tás birodalmában, a villany előnyeit pedig csak kiváltságosak élvezhették. A jó öreg petróleumlámpa volt a legelterjedtebb házi fényforrás, mely­nek egyeduralmát az akkori techni­ka forradalmi újításaként felmerült spiritusz-izzólámpa sem tudta meg­­dönteni. Porszívó, villamos padlótisz­tító ismeretlen fogalmak voltak ak­koriban és serényen működött a part­vis, a seprő, meg a törlőrongy. Für­dőszobát csak luxus-lakásokban lehe­tett találni, de a fürdőkályhákat még szénnel és fával fűtötték. Vizet egyéb­ként a tűzhelyre helyezett nagy üs­tökben melegítettek. Valóságos szen­zációszámba ment ezen a téren a kávét és teát forraló spirituszégő, s a háziasszony odáig volt a büszkeség­től, ha azzal dicsekedhetett, hogy egy (füstös és bűzös) »többlángú petróle­­umfőzőn« készítette el az ebédet. Nem ismerték a világító számlapú órát, a villamos gomb- és emelőskapcsolót, hanem megelégedtek az éjjeli szek­rényre állított gyertyával és gyufával, avagy egy kis olajmécsessel. A század első esztendejében még a drótos táviró volt a leggyorsabb hír­közvetítő eszköz. Ma már (akinek pén­ze van rá) akár Newyörköt is fel­hívhatja a lakásából, de akkor a vá­rosközi interurbán telefon volt az érintkezés non plus ultrája. Igaz, hogy nem igen lehetett rajta a beszédet érteni, mert az erősítő Pupin-teker­­cseket nem ismerték. Vasút akkor is volt már, sőt ezen a téren észlelhető aránylag a legkevesebb haladás. Vi­szont sokkal korábban kellett felkel­ni, ha valaki idejében el akarta érni a vonatát, mert az automobilok pneu­­matik helyett még patkókon futottak, és a garázsokat istállóknak hívták. Az »autótaxi «-nak nevezett ördöngös­séget csak néhány rettenthetetlen bá­­torságú ember merte igénybe venni. A városi közlekedés csúcspontja (ha a már akkor is létezett közúti vas­­utaktól eltekintünk) a kerékpározás volt, de ennek a kerekesek nem lát­ták hasznát, mert aszfalt kevés, ha­rapós kutya viszont sok volt és a ve­szettül hajtó kocsik nem voltak haj­landók figyelembe venni jogaikat. A városok között jóformán csak a vasút járt s az országúti közlekedés forgal­ma kimerült a parasztszekerekben és a kocsikban. Ezidőtájt kezdett egy Zeppelin nevű német katona kormá­nyozható léghajókkal kísérletezni és a közvéleményt valósággal felháborí­totta az a képtelen állítása, hogy 100 méternél hosszabb és 15 tonnás mon­­struózus szivarja fel tud emelkedni a földről, sőt hosszabb távolságok be­repülésére is alkalmas. Sokkal in­kább reménykedtek abban, hogy sike­rülni fog valaha a levegőnél nehe­zebb géppel repülni, sőt már itt-ott állítólagos sikerült kísérletekről sut­togtak, amelyeket Amerikába és egye­bütt hajtottak végre. A buvárhajó kérdése elvileg meg volt már oldva, de használható alak­ban nem sikerült ilyen járművet szer­keszteni. A hajózásban a 30.000 ton­nás dugattyús gőzös jelentette a re­kordot és rengeteg volt még a vitor­láshajó. Aki pedig akkor olyasmiről fecsegett volna, hogy harminc eszten­dő múlva vitorlák helyett forgó hen­geralakú tornyok fogják hajtani a szél erejével a hajókat, hogy öt nap­nál rövidebb idő alatt is át lehet kelni az Atlanti óceánon, vagy hogy vízgőz helyett higanygőzzel és vil­lannyal, meg petróleummal fogják a tengeri hajók csavarjait forgatni, azt lázas agyú képzelődőnek bélyegezték volna. Az első rádióantennák kezdtek fé­lénken kibújni a földből, de akkor még szikratávíró volt az uj talál­mány neve, nem lehetett vele rend­szeres táviróforgalmat lebonyolítani, a Broadcastingot pedig hírből sem ismerték. A mozival is csak kísérle­teztek s hol voltak még olyan »kö­zönséges« dolgoktól, mint a színes­és hangosfilm, a röntgen-mozgókép, meg a távolbalátás. Nagy tekintélye volt ismerősei körében az amatőr­fényképésznek, holott ma már a mű­kedvelő filmoperatőr és a házimozi is egészen közönséges valami. A vendéglő és a szálloda is nem sejtett átalakuláson ment keresztül három évtized alatt. Legalább is kül­sőségekben. Mert hol lehetett azelőtt olyan pompás, üvegből és márvány­ból készült szállópalotákat látni, mini* a Ma világvárosaiban; hol voltak a mechanikus ételszállítóberendezések, az asztali telefonok, a pazar világí­tási effektusok, a vendégeket szóra­koztató rádió- és villamos grammo­­íon, a villamos mosóüzemek, az álta­lános melegvízszolgáltatás, a közpon­ti fűtés; általában a modern szálló- és lakástechnika vívmányai? Ma már minden középrangú szállóban meg­lelhetjük mindezt, ami harminc év­vel ezelőtt még megcsodált látványos­ság és megfizethetetlen kényelem volt. A fejlődés elképesztő tempóban ha­lad, az elmúlt harminc évből az utol­só tízben többet értünk el, mint az azt megelőző húszban. S ha a jö­vőbe tekintünk, joggal hihetjük, hogy a következő évtizedben nagyobb át­alakulásoknak leszünk tanúi, mint aminőket az egész elmúlt emberöltő alatt megértünk. SZANATÓRIUM Dr. Hugó Selye sebészet és nőbetegek részére Komárno, Deák F. utca 3. Telefon 68. Quarc, Diathermía, Röntgen villanyos masszage. § m Figyelem! Figyelem! T ekintettel nagy raktáramra és a fölöttébb gyenge üzletmenetre, áraimat tete­mesen leszállítottam. Szives figyelmébe ajánlom rak­táron levő meleg alsó ruháimat, kötött swettereket, mel­lényeket és pullowereket, mindenféle zoknikat és haris­nyákat. Aki kevés pénzért sokat és főleg jó árút akar vásárolni, nézzen be hozzám! Goldring Komárom, Kishid-utca 7. sz. Zongora Saaz Piaiiók Hoffmann* Cerny Legelsőrangú s minőségű hangszerek. Az összes kiállítá­sokon, amelyeken eddigrésztvett,első dijakkal kitüntetve. Az összes pianok és zongorák részletfizetesre is, kényelmes havi törlesztésre kaphatók. Zongorák, pianók és harmóniumok hangolását és javítását, valamint tisztítását és bőrözéséí stb. a legjobban és legolcsóbban jótállás mellett eszközük. Sok évi gyakorlat kizárólag elsőrangú piano gyárakban Kijátszott pianók és zongorák állandóan raktáron. Versenyen kívüli árak. Alkalmi vételek, részletfizetések, hangolások, javítások, vételek. Mies Rudolf zongorakészitő Komárno-Kimárom, Baross-utca 2» co GO Cis. jed.: E. 1413|30|4. Vyt’ah licitacného oznamu. Y exekuínej veri exekventky Alzbety Petresovej rod. Pinke proti exekvoyanému Stefanovi Petreäovi okresnjí sód nariadil exekuénú licitáciu o vymozenie 1500 Ki poiitdavky isiiny a jej piisluSnosti na 2|ö Ciaitku nemovitosti to vl. C. 1090 obce Perbele, pod r. C. A. I. 1, 2, pare. £. 2973. 2974 na mene exekvovaného obsaíené, vo vykr. cene 950 Ki. D’alej na 2|6 őiastku z nemovitosti v tejíe vloike pod r. 6. A. II. 1-2, pare. ő. 4048, 4049 na mene tohoíe obsaíené vo vykr. cene 5000 Ki. Licitácia bude o 15. hód. odpoludóajsej dőa 29, decenftra 1930. v obecnom dome obce Perbete. Pod licitáciu spadajúce nemovitosti nemóíu sa odpredat nláe dvoch tretín vykr. ceny. TI, ktori chcú licitovat’, tovinní sú sloíít’ ako odstupné 10°/o-ov vjíkriénej ceny v ho­­tovosti alebo v cennjch papierocb, ku kaucii sposob'lích, poCHanych podl’a kurzu, urCeného a § 42. zák él LX z roku lb8l a to sloiit’ osobe, pót. kn, vrCbnost’ou vyslanej alebo tejto odovzdat’ poistenku o predbeínom ulození odstupnébo do súdneho depozitu. Taktiez ti isti povinní sú licitacionálne podmienky podptsat’. (§ 147., 160., 170. zák. él. LX. z roku 1881, § 21. zák. íl. XL. z roku 1908.) Ten, kto zá neaioritoit’ viacej sl’ubil nei vykriénú cenu, jestli nikto viacej nest’ubuje, povinny je podl’a procenta vfkriiQej ceny uréené odstupné po vjtáku práve takého procenta nim sl’úbenej ceny bned’ doplnit1. Okresny súd v Starej-D’ale, odd. II, dna 20. okt. 1930. 944 Az Ön háztartásában már régóta nélkülöznek egy jó varrógépet. Nap-nap után kénytelenek minden kis varrásmunkáért pénzt kiadni. Ha vesz 65 Ke havi részletre egy acél szerkezetű VERITAS varrógépet, akkor megkíméli családját a sok felesleges kiadástól. Ha lesz egy VERITAS varrógépje, akkor ingyen résztvehet egy nagyarányú szabászati tanfolyamon. Tudassa velem ezen szándékát és én lehetővé teszem ezt Önnek akkor is. ha a varrógépet csak később veszi meg. Hoffmann Simon gép- és motortelepe Komárom Kossuth-tér 3. szám Számos köszönölevél bizonyílja a VERITAS varrógépek tartósságát. A levelekből megállapítható, hogy az elsőrangú anyagösszeállitás állal a gép szövetet, fehérneműt és selymet egyformán jól varr. Keressen fel vagy Írjon és én szívesen szolgálok bővebb felvilá­gosítással. A tanfolyam Komáromban lesz megtartva. 942

Next

/
Oldalképek
Tartalom