Komáromi Lapok, 1930. július-december (51. évfolyam, 77-154. szám)

1930-12-06 / 145. szám

6. oldal. 1930. december G. — Kiket ismer a komáromi képzőművészek közül ?: — volt utolsó kérdésem. — Mondhatom alig akad város, amelyik annyi értékes talentumot dobott volna ki magából mint éppen Komárom városa. Elsősorban szól­nom kell a szegény Rauscher Gyuri­ról, akit egyik budapesti kiállításán ismertem meg és bizony nagyrahiva­­tott művészt láttam már benne akkor is. Súlyos vesztesége a ma­gyar művészetnek az ö elmúlása. A népszerű Komáromi Kacz Endréről felesleges is szólnom. Harmos Ká­roly a maga sajátos művészetével nemcsak egy érdekes világot teremt, de mint kiiünő fejű és tiszta látású művész, azt hiszem, hódiló munkát is végez egy ilyen kisváros művészi életében Nagy szükség volna min­denütt egy-egy ilyen Harmos Ká­rolyra. Reichental Ferenc művésze­tével Prágában találkoztam, ahol máris komoly pozíciót vívott ki ma­gának azok közölt a művészek között, akik egy kifürkészhelellen elhivatottsággal fogják meg az életet a legnehezebb oldalán. Nagy elis­merés illeti őt ezért és úgy személye, mint művészete nekem komoly em­lékem. Basilides Barna csak legutóbb hódi otta meg egy csapásra nemcsak Budapest közönségét, de ami ennél sokkal több, festőkollégáit is Finom kultúrája és az a csöndes áhitat, amellyel a művészet elé járul, egy mélyzengésü müvészlélek kiveliló­­dései. Berecz Gyula is megkapó jelenség. Ahogy készülő allegorikus szobrát nézem, kompozíciójának zártságában, vonalainak finom rit­musában oly Ízig vérig szobrász nyilatkozik meg benne, amely megdöbbentő, ha látja az em­ber azt a gigászi küzdelmet, ame­lyet minden belső művészi harcokon tűi a vidék elfogultságával és kö­zönyével kell megharcolnia. De még mindig nincs befejezve a sor. Itt van Nagy Márton, a maga nemében egy teljesen originális talentum, akit csak Csontváryhoz, vagy a fran­cia Henry Rousseauhoz hasonlít­hatnék, itt van a teslvéröcsse, sőt egy kis aszlalossegéd, akinek a ne­vét sem tudom, de akinek minden ecselvonása biztató Ígéret. Ezek, akiket ismerek már, s bizonyára vannak még, akiket nem volt alkal­mam megismerni. Köszöntenem kell Komárom városát a magyar művé­szet nevében, amely város ennyi tehetséget dobott ki magából és bizonyos, hogy csak idő kérdése, hogy Komárom az igaz művészet­nek meleg otthonává váljék. (k. e.) * Orbán Dezső budapesti festőmű­vésznek, aki tavaly a barcelonai világkiállításon aranyérmet nyert, gyűjteményes képkiállitása ma,szom­baton délelőtt nyílt meg. Tekintettel arra, hogy a művész kiállítása csak hétfő estig lesz nyitva, mert zsolnai kiállítása elhalaszthatailanná vált, biztosan reméljük, hogy mindenki, akinek a komoly művészet vala­mennyire is szívügye, meg fogja nézni a kiállítási, amelyhez fogható Komáromban az utóbbi időben alig volt. A kiállítás megtekintése díjta­lan, megtekinthető szombaton, va­sárnap és hétfőn délelőtt 9-töl 1-ig és délután 2 órától 8 éráig Orbán Dezső holnap, vasárnap délután 6 órakor a kultúrpalota nagytermében „Modern művészeti törekvések“ címen előadást fart, amelynek látogatása szintén díj­mentes. ckümauomi la;ok> Az országos hivatal utasítására a járási hivatal módosítót a a záróra rendeletit. — Saját tudósítónktól. — Komárom, — december 6-án. A pozsonyi országos hivataltól most érkezett le a hozzájárulás, hogy a járási hivatal módosítsa a nehány hét elölt kiadott záróra ren­deletét, amelyet annak idején a ke­reskedők magukra nézve igen sé­relmesnek talállak, mert egyáltalá­ban nem volt tekintettel a komáromi speciális helyzetre. Az uj záróraren­delet hirdetménye ma jelenik meg és annak értelme szerint a módosított záróra rendelet csak két csoporlba osztja az üzleteket és pedig nem élelmiszer üzletek csoportjára és általános élelmiszer üzletek cso­portjára. A nem élelmiszer üzletek az uj zár­órarendelet értelmében nyitva tart­hatók: reggel 8—12 ig és 14—18.30 óráig. Az általános élelmiszer üzletek, fűszer A Csallóközi Naptár XII. évfolyam az 1931. esztendőre. Szerkesztette: Dr. Bar any ay József, A naptárcsinálás se kis dolog. Valamikor meg különösen nagy do­lognak tartották a naptárszerkesz­tést. Valamikor, amidőn úgyszólván az összes szellemi táplálékot a nap­tár, a kalendárium nyújtotta. A lőcsei a debreceni, a kolozsvári és a ko­máromi kalendáriumok szerkesztői országos tekintélyre tettek szert. Ma már a naptárak veszítettek ugyan abból a régi jelentőségükből, de azért fontos kulturális szerepet visznek ma is és különösen fonto­sak az utódállamokban megjelent magyar naptárak a magyar kultúra szó gálatában, mert hisz az uj hatá­rok a Magyarországon megjelent naptárak szabad forgalmát megne­hezítik. A Szlovenszkóban megjelent nap­tárak között a népszerűség, elter­jedtség és a magyar kultúra terén szerzett érdemek tekintetében az elsők között áll a Csallóközi Naptár, amelynek az 1931. esztendőre szóló kötete most hagyta el a sajtót. A Csallóközi Naptár népszerűségét mi sem mutatja jobban, minthogy ez a kötete már a naptárnak a XII. év­folyama. A mai nehéz viszonyok között az már jelentős eredmény, ha egy naptár 12 éves múltra te­kinthet vissza, ez már beszédes bi­zonyítéka annak, hogy a naptár be­férkőzött a közönség szeretetébe A Csallóközi Naptárnak ezt az évfolyamát is dr. Baranyay József szerkesztette, aki ott állt a Csalló­közi Naptár bölcsőjénél is és aki mind a 12 évfolyamot szerkesztette. Dr. Baranyay József már évtizede­ken át foglalkozik naptárszerkesz­téssel és igen sok naptár került ki már keze alól és ez az évtizedes gyakorlat a Csallóközi Naptáron is meglátszik, a tartalma változatos, szines és eleven. Elég csak végig­lapozni a Csallóközi Naptár leg­újabb évfolyamát és már meggyő­ződhetünk erről. A Csallóközi Naptár tartalmából kiemelünk pár cimet, amelyek a naptár változatos és kulturértékkel biró gazdagságáról tesznek bizony­ságot. A szokásos naptári részen kivül többek között az alábbi cikkeket találjuk a naptárban: Baranyay József: Istenem, hogyan muük az idő! Alapy Gyula: A török rab sze­rencséje. és gyarmatáru kereskedések nyílva farlhalók: reggel 6.30 tói 12 óráig és 14 órától 19 óráig. Az uj záróra rendelet intézkedik, hogy a helivásáros napokon, hétfőn és csütörtökön, valamint az országos vásárok napjai alkalmával a déli órákban is nyitva tarthatók az üzletek. Minden egyébb itt nem érintett rendelkezése az október 18 án meg­jelent hirdntménynek továbbra is érvényben marad, természetesen az olt jelzett rendelkezések is. Az országos hivatal utasítására a járási hivatalnak ezzel a módosított rendeletével azok a kívánságok tel­jesültek, amelyeket annak idején a Komáromi Kereskedők Testületének választmánya kifejezésre juttatott a járási főnök előtt. Gáli Ilonka: Ugy-e eljösz? Falu Tamás: A túlsó oldalon. Szabolcs Mihály: Atra cura. Kálnoky Izidor: Ruhapróba. Móricz Zsigmond: A síró kisfiú. Ölvedi László: Dem. Krúdy Gyula: Az utolsó leány­­szöktetés. Baranyay József: Atlantisz, az elsülyedt vi'ágrész. Zilahy Lajos: Für was? Móra Ferenc: Kolozsvár bevétele. Falu Tamás: Lecke a bo'dogságról. A. Gy.: A pozsonyi Robinson. Bodnár István: Selyem batiszt kendő. Albert Jean: A smaragdok. Jankovics Marcell: A kötél. B. : En és a menyasszonyom. Btizzi József: Vasárnap délután, Szombathy Viktor: A virtusoknak különféiesége. B.: Lélekvándorlás. Heltai Jenő: Egy nagyon jó ember. B.: Levél Amerikából. Harsányi Zsolt: A nyúl. Mécs László: A Szentlélek ekéi. Lőrinczy György: A Vértes imád­­kozik B.: Idősb Balogh Pálné. Péczely József: Muszkaiiesztő. Mohos: A marseillei magyar ven­déglőben. Baranyay József: Csallóköz földbe­irt története. Takács Sándor: Kalandor. Sásdy Sándor: Regény. Szép Ernő: Részvét Kosáryné Réz Lola: A szeretet. Felekv Sándor: Az én falumban. X.: Hogyan öl a villamos áram? Németh Ferenc: Katáng. B-: Alig merek gondolni rád. Egy kis vidámság Stb, stb. A fenti kivonat a naptár tartal­mából fényesen bizonyítja, hogy a Csallóközi Naptár 1931. évre szóló évfolyama is méltóan sorakozik az előző kötetek mellé A naptárt igen sok, jól sikerült kép illusztrálja. A külső kiállítás ízléses csinos­sága a Spitzer-fele könyvnyomdát dicséri. A naptár hallatlan olcsó: 4 Ke. Megrende hető a Spitzer-féle köny­vesboltban, Komárom, Nádor u. 29. — n. Aki a „Komáromi Lapok“-ra egész évre előfizet, teljesen díj­mentesen kapja a Csallóközi Naptár 1931. évfolyamát. mimmmiwn—iiiMiíi waniirtrff-grirmrwranBB1 HÍREK Egy párisi promenádon... Quand refleuriront les lilas blancs On se reálra des mots troublants ... Ezt dúdolja a fiatal lány, aki mel­lettem ül a pádon. Persze nem egye­dül ül. Késő őszi szerelmesek. Hideg nap süt. A falevelekkel játszik a szél. Ne­velőnők gyermekkocsikat tologatnak. Egy sétáló öreg kisasszony, bár­sonyszalaggal a nyakán, minden gye­rekkocsiba belemosolyog. (Ijesztően szép fehér fogai vannak.) Egy nevelőnő szőke kis gyereket cibál. — Pépé, ha kitöri a nyakát, rögtön megmondom a papának. A szerelmesek időnként igen fino­man megcsókolják egymást és tovább álmodoznak. Egy öt-hatéves kislány kimeredt szemmel nézi őket, egyetlen mozdu­latukat sem veszítené el. A szerelme­seket ez persze nem izgatja. (így ne­velődik a mai gyerek.) A bizonyos nevelőnő megint elki­áltja magát: — Pépé, tíz óra van. A fiú, aki ezt hallja, lassan elereszti a leáruj kezét. — Tíz óra. A lány kicsit rekedten: — Maradjon, még csak féltíz. A szembenálló öt-hatéves kisláng készséggel odaszól: — De igen tíz óra van. — Ki kérdezett, te buta — formed rá a lány. A kislány megriad, nagyot nyel és elpirul. Egy pillanatig tart az egész, aztán hirtelen megérti a helyzetet. Körülnéz, meglát engem, udvariasan elibém libben. Hány óra van, kérem? — Tíz óra múlt tíz perccel. Az apróság megköszöni és vissza­megy a lányhoz. — Fél tíz lesz öt perc múlva — mondja kedvesen, megértéssel. — Ez a pontos idő, — teszi hozzá nyugod­tan, minden zavar nélkül és ahogy felém néz, hunyorít egyet. A fiú per­sze nem érti ezt, talán a lány se. Az álén úgy állnak sorban a kopasz fák, mint megrémült öreg urak. Mi lesz itt tíz-húsz év múlva. CV■ G.) — Lapunk legközelebbi száma. A hétfői ünnep miatt keddi szá­munk elmarad, emelynek pótlásául csütörtöki számunk nagyobb terje­delemben jelenik meg. — fl diúhsegélyező egyesület ud­­lasztmdnyl ülése. A főgimnáziumi diák­segélyező egyesület választmánya dr. Alapy Gyula elnöklete alatt tartott vá­lasztmányi ülése foglalkozott a diákok karácsonyi segélyezésével. A választ­mány Gidró Bonfác főgimnáziumi és egyesületi igazgató előadása alapján elhatározta, hogy összesen 73 diák ré­szére szavaz meg cipő- és ruhasegélyt, még pedig 41 pár cipőt és 32 öltöny ruhát, összesen 6391 K értékben. A választmány azt is elhatározta, hogy ezeket a megrendeléseket komáromi iparosoknál eszközli, hogy ezzel is tá­mogassa a helyi ipart. Az egyesület a karácsonyi szünidő alatt gyűjtést foly­tat az egyesület javára. Az egyesület neinesszivű jóltevőjének, Panghy Özséb nyug. főiskolai tanárnak újabb 3000 koronás adományát hálás köszönettel fogadta a választmány és az ifjúság e nagylelkű barátjának külön mond adományáért hálás köszönetét.

Next

/
Oldalképek
Tartalom