Komáromi Lapok, 1930. július-december (51. évfolyam, 77-154. szám)
1930-12-04 / 144. szám
Otvenegyedik évfolyam. 144. «zára. Csütörtök, 1030, december 4. KOMÁROMI LAPOK POLITIKAI LAP. Előfizetési ár csehszlovák értékben: Helyben és vidékre postai szétküldéssel. Egész évre ICO K, félévre 50 K, negyedévre 25 K. — Külföldön 150 Kő. Egyasszém ára 1 korona. Alapította: TUBA JÁNOS. Felelős főszerkesztő: GAAL GYULA dr. Szerkesztő:BARANYAY JÓZSEF dr. Főmunkatársak: ALAPY GTUK.A dk. és FÖL.ÖP ZSIGMOND. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Nádor-u. 29. Megjelenik hetenként háromszor: kedden, csütörtökön és szombton. ^gazdasági elszigetelődés felé Komárom, — december 3. Nem is egészen két hét múlva lejár a csehszlovák-magyar kereskedelmi szerződés, amelyet állítólag a mezőgazdaság védelme céljából a nyáron felmondtak. Féltek a magyar búzától és a magyar liszttől és még olyan komolyabb emberek is, mint a fö dmivelésügyi miniszter, azt hiszi, hogy a keverési rendelkezés kiadásával megmentheli a mezőgazdasági válsággal küzködő gazda-osztályt. Ugyanekkor az amerikai liszt dőlhet be szabadon, azt nem állítja meg a parlament, pedig a belföldi mezőgazdaságra ez is van olyan veszedelmes, mint a magyar gabona és az őrlemények. Két hét alatt akarnák rendbehozni és tető alá juttatni a felmondott szerződést, de természetesen Magyarország nem nyugodhatik bele olyan könnyen, hogy Csehszlovákia egyoldalúan felemelje vele szemben agrárvámjait. Egy vámháboru szinte elképzelhetetlen, ha megfontolás tárgyává tesszük, hogy Csehszlovákia kivitelének milyen jelentős része irányul Magyarországra. Ezt kockára tenni, igazán nem lenne politikus gondolat. Már pedig az eddigi tünetek erre vallanak. Igen érdekes megfigyelni a csehszlovák mértékadó köröknek Magyarországgal szemben való orientációját. Politikailag tudott dolog, hogy a két állam közt nincsen meg a kívánatos jó viszony, hiszen itt már eredetileg a benesi koncepció szerint sem volt meg annak sohasem a lehetősége. Benes volt az, aki a Habsburg látogatás idejében mozgósítást rendeltetett el, ez a fiatal csehszlovák államnak pontosan egymilliárdjába került és egy kicsit drága demonstrációnak bizonyult a fegyvertelen szomszéddal szemben. Benes akarta gazdaságilag Magyarországot izolálni, amelyet csak a magyar-olasz barátsági szerződés hiúsított meg és emellett Benes minden nyilatkozatában a javuló csehszlovákmagyar viszonyról beszél a legderüsebb optimizmus hangján, de már tudnia kell mindenkinek, hogy ez a hang nem őszinte és nem is úgy kell olvasni annak szavait, ahogyan azt elmondták. Tanú reá az egyoldalúan immár másodízben felmondatott kereskedelmi szerződés. Nagyon természetes ilyenkor és rossz néven l em is vehető, hogy Magyarország más irányban keres gazdasági összeköttetéseket és piacait örömestebb nyitja meg olyan államok előtt, amelyek mezőgazdasági termelésének fölöslegét ipari rekompenzációk ellenében átveszik, így azután Csehszlovákia ipara fokozatosan el fogja veszíteni egyik legjobb fogyasztóját és textil áruit, üvegiparát elhelyezheti azokban az egzotikus államokban, amelyekkel kiépítette kereskedelmi összeköttetéseit, ha ugyan azok reflektálnak ilyen árucikkekre. A kereskedelmi politika kétarcúsága szembetűnő a belföldi közgazdasági életben. Ez a politika érzelmi szempontoktól van átszőve, melyek a közgazdasági éleiben mindig veszedelmesek. Ugyanezt megállapíthatjuk nemcsak Magyarországgal, de Németországgal szemben is. Igen természtes, hogy ezek a tények arra alkalmasak, hogy elvezessenek a csendes gazdasági izoláltság elé, ha idejekorán észre Komárom, — december 3. Törköly dr. interpellációja a belügyminiszternek egyik bizalmas utasításáról. Törköly József dr. magyar nemzeti párti képviselő és társai interpellációt intézlek a kormányhoz amiatt, hogy a belügyminiszter állítólag ’bizalmas uiasitást küldött a szlovenszkói országos hivatalnak a népszámlálás végrehajtása ügyében. Egy utasítás szerint a népszámlálás megejtésére csakis olyan funkcionáriusokat kellett kinevezni, akik az államhöség és nemzeli szempont tekintetében teljesen megbizhalók Különös figyelmet kell fordítani azokra a járásokra, amelyekben a csehszlovák elem megerősödése kívánatos. Ahol kisebbségi nyelveket is beszélnek, a kinevezésnél olyan funkcionáriusokat kell kiválasztani, akiknek csehszlovák nemzeti érzése kifogástalan, de a kisebbségi nyelvet Is beszélik. Általában tekintettel kell lenni arra az elvre, hogy a népszdmlátásban meglegyen a kontinuitás, vagyis figyelni kell arra, hogy a nemzetiségi adatok tekintetében a múltkori és a jelenlegi népszámlálás eredményei között ne legyen feltűnő eltolódás, Az interpellálók azt kérdezik a kormánytól, hogy vállalja-e a felelősséget ezért A városi képviselőtestület rendkívüli közgyűlésen foglalkozott december 2-án azzal a terjedelmes javaslattal, amelyet a képviselőtestület kommunista tagjai nyújtottak be a városhoz a nem tér a soviniszta elfogu tság. Benes középeurópai államszövetséget hirdetett és a kereskedelmi politic a erre lépten nyomon rácáfol. Államszövetség, amelyben még ma is hiányoznák az alapvető gazdasági megegyezé-ek. A keresKedelmi kormány félévig nem nagyon sietett megkötni a kereskedelmi szerződést és annak lejárta előtt két héttel kezd bele az előzetes tanácskozásokba Genfben. Furcsa dolog, amely veszedelmen hasonlít ahhoz, hogy az ódium elől alibi iegyen bizonyítható, ha valaki ezért a kormányt találná felelőssé lenni, amely felelős is azért, ha a kereskedelmi szerződés létre nem talál jönni a legnagyobb fogyasztóval, Magyarországgal, amely az itteni ipar és kereskedelem nézőpontjából nem közömbös. az utasításért, amelyrőlmegállapiíják, hogy ilyen módszerekkel akarnak Szlovenszkóban a kisebbségek elnemzetietlenitésén dolgozni. A költségvetés a szenátus előtt, A képviseiőház állal szombaton elfogadott 1931. évi költségvetést a szenátus átutalta a szenátus költségvetési bizottságához. A bizottság az egyes tárcák költségvetésének elő adóit megválasztotta és szerdán megkezdte tanácskozásait. Az a terv, hogy a bizottság a költségvetéssel, amennyiben egész napon át fognak tárgyalni, szombatig elkészül és szombaton már csak a szavazást fogják megejteni. Ha a szavazást, a vita esetleges elhúzódása mialt szombaton nem tarthatnák meg, akkor a következő hét első napjaiban fog véget érni a bizottság előkészítő munkája Ezért a szenátus elnöksége nem állapította meg eddig azt a határnapot, amelyen a szenátus teljes ülését tartja és igy a szenátus tagjait táviratilag fogják összehívni a legközelebbi ülésre. Az elnökség számit arra, hogy a költségvetés tárgyalását legkésőbb a következő hét közepéig megkezdhetik. Az állami költségvetés főelőadója a szenátusban Slodola szenátor lesz. munkanélküliség leküzdésére. A javaslatok legnagyobb része teljesíthetetlen követelésekből állott, amelyeknek egy tekintélyes részére semmiféle fedezet nincsen, másik részének keresztülvitelére nézve pedig egyedül és kizárólag a törvényhozás intézkedhetik. A kommunista képviselőtestületi tagok végre maguk is belátták, hogy maximális követeléseik nem bírnak azzal a lehetőségi alappal, amely a megvalósulást előmozdíthatná, mert túlzott kívánságuk nem hogy a mai gazdasági válság idején, de normális viszonyok között sem vihető keresztül. Ezt a közgyűlésen való higgadt és nyugodt viselkedésük is igazolta, ami lehetővé tette a tárgyilagosság színvonalán mozgó tanácskozást és a közgyűlésnek normális időben történt befejezését, Meg kell állapítanunk, hogy a tanács által készített és a pénzügyi bizottság által véleményezett javaslat minden lehetőséget figyelembe vett és számolt a város teljesítőképességével, amely már az 1931. évi megállapított költségvetésben, az előző évekhez viszonyítva sokkal nagyobb mérvben honorálta a szociális természetű követelményeket, amennyiben a költségvetésbe e célra 359.000 K-t vett be. Ehhez még 100000 koronát szavazott meg a költségvetést megállapító közgyűlés. De ezenfelül a város vezetősége a tőle telhető módon igyekszik a munkanélküliségen azáltal segíteni, hogy a városban szükségessé vált utcaszabályozási, utcarendezési és javítási, csatornaépítési munkálatok megindításához a törvény által megszabott módon előleget kért az országos hivataltól. Ezek a városi szükségmunkák több mint 400 ezer korona munkabért jelentenek, ami, ha a város az előleget megkapja, az időjárási viszonyokhoz képest nagy segítségére lesz a munkanélkülieknek. A közgyűlés nagy többsége a tanács javaslatait elfogadta s egynéhányat a kommunisták is magukévá tettek. Csizmazia György városbiró a formaságok elintézése után a közgyűlést megnyitotta, mely után Igó Aladár dr. rendőrkapitány előadó ismertette a kommunista pártnak 11 pontból álló követelését. A kommunisták többek között követelték az erődítmények elbontási munkálatának továbbfolytatását, a városi szükségmunkák (utcarendezési, csatornázási stb.) azonnal való megkezdését, a genti rendszer szerint kiosztásra kerülő munkássegélyeknek általánosítását, minden nős munkanélkülinek heti 150 Ke, nőtlen munkanélkülinek pedig heti 100 Ke segély kiutalványozását, a fényüzési, vigalmi, kártyaadók fölemelését, karácsonyi segély címén nőseknek 300 Ke, nőtleneknek 200 Kő folyósítását, 100 munkáslakás építését, a város házaiban lakó munkanélküliek elmaradt házbérének az 1930. és 1931. évre való elengedését, a munkanélküliek lakbérhátralékainak a város által leendő kifizetését. Követelték továbbá a városi Népkonyha étrendjébe a reggeli és vacsora beállítását, a nyolc órai munkaidő betartásának az egész városban való keresztülvitelét, a városi üzemekben a 7 órai munkaidő bevezetését, a hús- és zsiráraknak leszállítását és végül az évi 20000 koronán POLITIKAI SZEMLE BSMHPpSS A kommunisták teljesíthetetlen követeléseit a városi közgyűlés is elvetette-A dohánybeváltó munkásnőinek felvétele. — Saját tudósítónktól. — Komárom, — dec. 3.
