Komáromi Lapok, 1930. július-december (51. évfolyam, 77-154. szám)
1930-12-02 / 143. szám
143. H2ám( F.'h 1030, december 3. Otvewegyedik ^'folyam. KOMABOMI LAPOK POLITIKAI LAP. Előfiietési ár csehazloyák értékben: Helyben és vidékre postai szétküldéssel K<áu évre 100 K, félévre 50 S, negyedévre 25 K. - Külföldön 150 Ké. Egycsssám ára 1 korona. Alapította; TUBA JÁNOS. Felelős főszerkesztőt: GAAL GYULA dr. Szerkesztő:BARANYAY JÓZSEFdr» Főmun Katársak: ALAPY GYULA dr. é» FÜLÖP ZSIGMOND. A komáromi zsidóság méltóságteljes válasza egy uszító plakátra. Komárom, — december 1. eszmélnie, amit hangsúlyoztak a legutóbbi napok ülésein azok a nagynevű vezető férfiaik, hogy sorsuk ebben az államkeretben egy és ugyanaz a magyarságéval. Ez a sorsközösség eggyé kovácsol bennünket és ha azt meg tudjuk Szerkesztőség és kiadóhivatal: Nádor-n. 29. < Megjelenik hetenként háromszor: kedden, csütörtökön és szombaton. erősíteni, akkor ne gyöngítsük meg azzal, hogy azsánprovokatőrök játékszereivé legyünk. Ha nekünk együtt kell itt élnünk magyar zsidóságnak és másvailásu magyaroknak, akkor nem lehet kételyünk a népszámlálás alkalmából. A komáromi zsidóvallású lakosok erélyesen utasítják vissza a „Zsidó fizess!“ című plakát politikai uszításait. A népes értekezleten résztvettek a zsidó hitközség legszámottevőbb vezetői. Komárom, —deaember 1. Ismeretlen emberek.fül érkezett gyűlölködő hanrgU plakátokat ragasztottak ki Komáromban ismeretlen emberek és ez alá az irásmü alá egy »alakuló«, tehát még nem létező és »ideiglenes«, tehát semmi legális fórumtól megbízást nem kapóst „végrehajtcbizottság« van odaírva szerző gyanánt. Nem tudjuk névszerint, hogy kik ők, de azért mégis tudjuk, hogy mit akarnak rohamukkal. Magyarországon bosszút állni, ami a p'akátról felénk ordít? Dehogy! Az itt élő magyarságon ütni, amely itt együtt szenvedi a kisebbségi sorsnak minden kálváriáját a zsidóvallású magyar sorstestvérekkel együtt I Itt a népszámlálás és az a cél, amiért ezeket az alakuló és ideiglenes társaságot megfizették, hogy kevesebb magyar vallja magát magyarnak és Zsidó fizess! uszító jeiszó alatt ki íikarja tépni gyökerestől azokat a magyar kuiturájn és anyanyelvű zsidókat, akik évszázadok óta közénk ágyazottan itt élnek ebben az ősi városban és a környéken, mint kereskedők és iparosok és vevőik, megrendelőik az itten élő lakosságból kerülnek ki. Megbántotta-e valaha az itten élő zsidóságot a magyar-ág valaha? Erre Dem emlékezünk. De azt igen jól tudjuk, hogy régtől fogva egyetértés van közöttünk és azt nem zavarta meg semmi körülmény. Az ismeretlen uszitó társaságnak erre a zavarkeltésre volna szüksége, hogy a zavarosban halászhasson és lelkeket halászhasson el a magyarságtól. Megkapták erre a méltó választ már Kassa, Munkács zsidóságától, akik hitet tettek magyarságuk mellett és most méltó leckét kapnak Komáromból is. Hol voltak ezek ezek a nagy és kis ismeretiek, hol bújtak el, amikor Romániában elrekvirált különvoDatokon száguldozott a huligánnak nevelt úgynevezett főiskola ifjúság és Nagyváradon feldúlta a zsid.óyalláíü.magyar lakosság templomát? Hol voltak, amikor a máramarosi zsidó templomra dobták lüzcsóváikat, hogy azt felgyújtsák, hol voltak a Jassyban és a többi román városban rendezett pogromok idejében? Nyugodtan, alsóztak, ez nem érdekelte őket. Az sem izgatta fel ennyire őket, amikor Varsóban, Prágában, Bécsben, Pozsonyban folytak az egyetemei i tüntetések a zsidó egyetemi hallgatók ellen, akkor hallgattak és nem lehetett szavukat venni; de most, amikor egy magyar miniszter egy eliíélendő nyilatkozatot te?z, amit az itt élő magyarság sem tehet magáévá, — amint dezavuálta a sajátminisztere nőké is, — akkor a homályból elő ép egy alakú ó és ideiglenes társaság és arra hivja fel az itt élő zsidővadásu magyarokat, hogy fizessenek meg Magyarországnak. De hát ismerni kell a sanda mészárost, az csak oda sandít és az itteni magyar kisebbségre üt. Mert ki issza meg a levét, ba itt kisebbségi nyelvi jogainktól megfosztanak bennünket, ha a törvény követelte minimumot nem érjük el a Dépszámlálásnál: a magyar kisebbség és a benne élő zsidóvallásu lakosok épen úgy érezni fogják ennek minden hátrányát, mint a másvailásu lakosok. Hiszen a zsidóság gyermekei együtf, egy iskolába jár a másvailásu lakosokéival és igy magyar kultúrát szív magába, hiszen az adók kivetésével nem tesznek kü önbséget zsidó és nem zsidó között, hiszen állampolgárság dolgában ép^n annyit szenved a zsidóság, mint a nem zsidó vallásu lakosság. A felfordu ás idejében sok nem magyar lakosságú községben kifosztották a zsidó kereskedők és gyárosok házait és üzlethelyiségeit, de ez a lakosság, mely a forradalmi pszihczisban maga sem tudla, mit cselekszik, ma békében él meg a zsidósággal, amely ezeken a nyelvvidékeken szlováknak vallja magát. Ilyen a mi vidékünkön nem történt, mert itt a forradalom kilengései már alig voltak érezhetők. Itt nem ült senki törvényszéket megbízás néiküi senki felelt, nem sértette meg senkinek a vallását és a zsidók hősi ha ottai emlékünnepén minden vallásfelekezet küldöt'sége meghajtotta az emlékezés pálmaágát azok előtt, akik együtt haltak meg többi megsiratott gyermekünkkel. A komáromi zsidóvallású magyarok gyűlése méltó válaszban részesíti a névtelen alakulókat, akik ideiglenesen végrehaj főbizottsággá léptetik elő maguk*!. Ismerjük ezt a felkináikoző, utálatos társaságot, amely borravalókért dolgozik és nem meri kiírni rossz csengésű nevét. Azt is tudjuk, hogy a selmát megfizetik, de vele kezet nem fognak. A komáromi zsidóvallású magyarok igazán nem szorulnak arra, hogy kioktassák őket és arra igazán nem kiváncsiak, hogy átlátszó célú és több mint gyanús eredetű plakátoknak bedőljenek. Az itt élő zsidóságnak rá kell arra Komáromban szombaton »Zsidó fizessU című az itteni magyar kisebbség ellen uszító plakátot ragasztottak ki az országos hivatal engedélye alapján, melyben a zsidóságot Gömbös magyar honvédelmi miniszternek egy legutóbbi nyilatkozata alapján arra szólítják fel ismeretlen emberek, akik mint egy ideiglenes, alakulófélben levő végrehajtóbizottság szerepelnek, hogy a népszámlálás alkalmából: fizessenek meg — Magyarországnak. Annak a Magyarországnak, amely az itteni népszámlálással oksági kapcsolatba nem hozható. Ezzel az eseménynyel kapcsolatban a komáromi zsidóság vezető egyéniségei ’értekezleten jelentek meg, melyen igen számosán vettek részt, ahol foglalkoztak az uszító tartalmú plakát tartalmával és azt a legnagyobb felháborodással utasították vissza. Ezzel szemben a komáromi zsidóság álláspontját Fried Jenő nagykereskedő fejtette ki és ezt tükrözi vissza az értekezlet alábbi nyilatkozata: ízléstelen és eléggé el nem ítélhető módon, kiabdlóan, burkolt célt szóltál a „Zsidó fizess“ kezdésű plakát, mely egy nemlétező, félbenlevő, megalakuló párt cégere alatt megjelent. Hogy mi történik Magyarországon zsidó hittestvéreinkkel: igenis éber figyelemmel kisérjük! „Fogat-fogért“ ugyan a mi bibliánkban is bentáll, de mi inkább, szive-Komárom, — december 1. Prágában folytatják a magyar-csehszlovák kereskedelmi tárgyalásokat. Megiríuk, hogy Csehszlovákia és Magyarország képviselői Genfben megbeszélést folytattak a csehszlovák magyar kereskedelmi szerződés alapelveiről, A megbeszélést a két delegáció megszakiloíta és a kiadóit hivatalos kommüniké szerint a tárgyalásokat Prágában folytatják. A két delegáció a tárgyalások újrafölvételének pontos dátumában egyelőre nem egyezett meg, de egyik részen sem gondolják, hogy vámháborura kerül a sor a kél ország közölt, még akkor sem. ha a prágai tárgyalásokat nem sikerül december közepéig befejezni. Mindenesetre modus vivendi! találnak és a jelenlegi helyzetet kisebb változtatásokkal meghosszabbítanák. Egyik fél részéről sem érkezsebben olvassuk a másik zsoltárt minden vallásu embertársunkkal együtt, hogy „bocsáss meg az ellenünk vétkezőknek“. Hogy az egyetemeken és körűié történő férfíatlan, gyáva viselkedőket látjuk, fájlaljuk és szivünk mélyéből megvetjük; erre nem a „zsidó fizess“ plakát aláírói figyelmeztetnek bennünket. Hogy felelős és magas állást betöltő állami funkcionárus zsidó vallásu vitézeket nem vesz fel a „vitézi szék“-be, erre csak azt éreztük magunkban, hogy hangosabban beszél a mi templomunk néma márványlapja, mely 48 hősi halottat sirat kis hitközségünkben. Ez a márványlap a mi „vitézi székünk“. És ilyen márványlap a legkisebb falu legkisebb hitközségében is van. A magas funkcionáriusnak bocsásson meg a mi Istenünk, „hisz az nem tudja, mit beszél.“ De mindez nem érdekli Önöket „Zsidó fizess“ plakátragasztó társaság. Önöket más érdekli, más a célúk. Mi lojális csehszlovák állampolgárok, kik zsidó vallásuak vagyunk, tudjuk, hogy mi a kötelességünk a népszámlálás körül. lek még határozott javaslatok és a genfi eszmecserén csupán ideiglenes és kötelezettségnélküli érintkezésbelépés történi. Ha a vámbékekonferencia tovább tartott volna Genfben, akkor a magyar csehszlovák tárgyalásokat ott folytatták volna, de mivel a vámkonferencia máris befejezést nyeri, a két delegáció jobbnak találta, hogy a tulajdonképeni tárgyalásokat meg se kezdje Svájcban. Viharos jelenetek közben szavazták meg a képviselőházban az 1931. évi költségvetést. Szombaton délelőtt a képviselőházban a zárszó jogán megtartottá Hnldek főelőadó beszédét és utána megkezdődött a szavazás. A képviselöházban a kormánypártiak közül feltűnően kis számban jelentek meg az agrárpártiak és néppártiak, úgy Komáromi csehszlovák illetőségű magyar zsidók. POLITIKAI SZEMLE
