Komáromi Lapok, 1930. július-december (51. évfolyam, 77-154. szám)

1930-11-15 / 136. szám

Lapunk mai száma a jövő heti teljes Rá.diő-mftsort tartalmazza. • • KOMAROMI POLITIKAI LAP. Otvenegyedik évfolyam. 136. *)zá.m. Szombat, 1930, november 15. Előfizetési ár csehulovák értékben: Helyben és vidékre postai szétküldéssel Egész évre ICO K, félévre 50 K, negyedévre 25 K. — Külföldön 150 KC. Egy esszém ára 1 korona. Alapította: 1UBA JÁNOS. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Nádor-n. 29. Felelős főszerkesztő: GAALGYULAdr Szerkesztő: BARANYAY JÓZSEF dr Főmunkatársak: AIAPY GYU1A dr. és fCLÖP ZSIGKOND. Megjelenik hetenként háromszor: i\ kedden, Csütörtökön és szombaton. Európa űj életformái. Komárom, — novemb< r 14. Tíz év élőit megszülettek a bé­keszerződések, amelyek egyo dalu szerzotfóeeli^mert a szerződő fe ek kölcsönös megegyezése hiányzott. Európa új élet felé indult eztkkel a súlyos terhekkel, amelyek a hg­­több európai államra reárakták a kisebbségi kérdés terhét. Ext a kér­dést tiz év nem tudta megoldani, tehát ez a kérdés él és mozog, mozgatja Európa közvéleményt. Azóta legerősetben a gazdasági nehézségek mego'dása volt égető, az ngynevezett jóvátétel és ebbtn Hágában és Parisban rendet te­remtetlek a múlt évben. A lesze­relési kérdés, amely a békeszer­ződések legíonlo8abbik8, tizenkét év után sem jutott a megoldás stádiumába. És itt került azután előtérbe a békeszerződés válható következménye, a kis nemzetek és a legyőzött nemzetek új szövet­sége, mely Európa új éetformáit alakította ki. Elsőnek következett be Anglia kilépése a nagyanlgntból, majd az olasz-francia viszály, az o^asz­­magyar barátsági szerződés, leg­újabban a német-olasz közeledés, a bolgár-olasz királyi nász és a török orientáció, Tehát az összes legyőzött nemzetek ismét egy tá­borban vannak, de velük van a számottevő európai nagyhatalom, Olaszország is, mig a másik félen Franciaország és fegyverkező szö­vetségesei, a kisantant és Lengyel­­ország állanak. íme tehát az uj dip'omáciai alakulat, mely Európát két részre választja el hatalmas átló gyanánt. Az átlón túl Fran­ciaország, innen a kisantant álla­mai. Ez az új helyzet új életfor­mát is léptet életbe Európában. Az a lehetetlen szerep, amelyre a kisantant vállalkozott, önmagá­ban omlott össze az idők fatális múlásának súlya a'alt. Elavult, nélaülözhető lett, nincsen rá szük­ség. Ellenben életszükségletként je­lentkezik Európa uj életformája, a középeurópai szövetség, amely nem a békeszerződések labilitására alapítja létét, hanem a népek élet­szűk: égieteire és arra az elvre, hogy minden nemzetnek helye van a nap alatt és emberi joga o yan élelbfn, amelyet a béke, a nem­zeti műveltség és a munka jogo­san biztosítanak részére. Ezt sern a francia hegemónia, sem a kis­­antar.t áüig felfegyveizése nem akadályozhatja meg. Európa uj életformái súlyos kö­rülmények közt jötlek létre, egy vüágkrizis pusztító viharában szü­lettek meg. Ez azoüban csak szo­rosabbá teszi a kapcsolatokat a p<mzetek között, anulyek jobban érzik így egymásrautaltságukat. Látják, hogy Amerika, a vén Európa hitelezője, szintén áldozata eunek a szörnyű járványnak és nem se­gít rajta az öreg Európa besepert aranya sem. Franciaország sem juthat jobb életviszonyok közé mindadd g, amíg nemzetközi heiy zele ki lem egyensúlyozódik. A Belgiumtól Svájcig kiépített b* ton­­ftdezekek csodálatos építményei még nem szerzik m» g a gall lé­lek számára a biztonság nyugal­mát, amely után íz a mgy nem­zet olyannyira áhítozik. Ehhez szükséges a mmzeti léiknek az az egyensúlya, amelynek ma ez az ország nincsen birtokában s amely minden po’gárát egyforma mértékben tehetné elégedetté és boldoggá. Az o'asz-némel osztrák mcgyar­­botgár-török nemzetláncban egy­­célu nemzetek foglalnak helyet, amelyeknek homogén egysége - a legnagyobb erőssége. Ezenkívül ezeket a nemzeteket még egy azo­nos kívánság kapcsolja össze, hogy mindegyik a gazdasági szabadság­nak a hive, a szabad fejlődésnek, amely benue él ezeknek az álla­moknak minden lakosában. Mig a francia köztársaság és szövet­ségesei egyenként — talán az egy Csehszlovákiát kivéve — su yos belső bajokkal küzdenek, ez a te­hertétel sokkal elviselhetetlenebb Lengyelországban, Jugoszláviában és Romániában, mint a legyőzött államoknak leromlott gazdaságihely­zete, amitől a győztes államok sem mentesek. Európa életformái abban jelent­keznek, hogy a leszerelés felelős­sége most már kizárólag a győz­tes állauiokra nehezedik. Olaszor­szág ezen téren Németországgal egységesnek mutatkozott a leg­utóbbi leszerelési értekezleten. Ezek az államok hajlandók bármikor leszerelni és katonaságukat szélnek ereszteni, ha erre megkapják a garanciát. Anglia is ott áll a vá­laszúton, hogy a leszerelés kérdé­sében határozzon. Ma még nem képes erre a fegyverkező államok magatartása miatt. De ha egyszer Anglia is a leszerelő államok so­rába lép, úgy Európa nagy több­sége, mondhatnék, tű nyomó része, átlért már az új életformákra, a béke alapjára minden páneurópás álom nélkül, melyet fegyverekre, tankokra, repü őflotíákra és mér­ges gáztartályokra akarna alapítani Franciaország: szóval a mai hely­zet állandósítására. Azonban az uj életformák hó­dító útja már Franciaotszágban is elérkezett ahhoz a stádiumhoz, hogy gondolkozóba essenek azok, akiknek igazságos a lelkiismeretük, hogyan !ehetne megváltoztatni a mai tarthatatlan helyzetet. E?ek már felismerték a hibás kiinduló-Komárom, — november 14. A költségvetési bizottság megszavazta az 1931. évi állami költségvetést. A képviselőház költségvetési bi­zottsága öt heti tárgyalás után csü törtökön végzett az 1931 évi költ­ségvetéssel. A vita befejezése előtt fe’szólalt Englis dr pénzügyminisz­ter, aki a vita folyamán elhangzott észrevételekre adott választ. A pénz­ügyminiszter beszédében a költség­­vetés nagy terjedelme miatt fölho­zott panaszokra kijelentette, hogy a gazdasági helyzet nem engedi meg a közigazgatási beruházások csökken­tését, mert ezeknek kell kiegészi­­teniök a gyér magánvállalkozást A remunerációkra nézve úgy nyilat­kozott, hogy azok a rendkívüli mun­kák honorálására továbbra is meg­maradnak. Az adórendszertől a mi­pontot, a rossz békeszerződéseket A lelkiismeretek megszólalnak it* is, ott is, ahol nem is vártuk volna és még bátortalan, de egyre erő­södő hangon és nyomaikkal ad­nak kife ezést véleményüknek. Mert ezek látják, hogy a mai állapot előbb-utóbb csak a nemzetek izo­lálására vagy uj háborúra vezet, amely Európa helyzetét c-ak rosz­­szabbá teheti. A kormányok fele­lősségére kell tehát hivatkoznunk, amikor azt várjuk, hogy Európa uj életformáit a népek békés meg­egyezése szentesítse. Ez nem utópia, nem álom, ha­nem eleven, élő valóság, amely milliók léikében vert már gyöke­ret. Lehet id^ig-őráig meggátolni, rossz váltóállításokkal hibás sín­párra siklatni, de elsikkasztani nem lehet. Európa nemzetlát ca a békét akarja biztosítani, a béke egyedüli helyes formájában és eszközeivel, ezzel uj életformát nyújtani a há­ború szenvedéseiben megviselt és a háború alán oly sokat szenve­dett nemzeteknek. Ezek a nemze­tek ma már az igazság vonatán ülnek és tudjuk, hogy ez a vonat lassan jár, de egyszer mégis csak elérkezik végső állomásához: Earópa nemzeteinek megegyezéséhez. □iszter sincsen elragadtatva, de mi­vel gyakran csak az valósítható meg, amit a politika megenged, azért ideális állapotot ezen a téren nem lehet egyelőre teremteni Majd az adóleirásokról és az adóreformról szólt a miniszter, aki elismerte, hogy az adóreformot elégséges statisztikai adat ismerete nélkül valósították meg, de a hibákat javitani kell. Végül még a szeszgazdálkodásról szólt a miniszter, aki után Hnidek főelőadó tartott rövid záróbeszédet, melynek befejezte után a bizottság az 1931. évi költségvetést elfogadta, az el­lenzék módositó indítványait a több­ség elutasította. Az uj adótörvénynovellák. A kormány három törvényjavasla­tot terjesztett a törvényhozás elé, melyek az uj adónovellákra vonatkoz­nak. Ezek a törvényjavaslatoka a sör-P0LIT1KÜI SZEHLE MIIéli JÁIOS Plissirozás ruhafestő és vegytisztitó Montonselymet minden nagyságban! KOMÁROM, NÁDOR-UTCA 3. ÉS 48. SZÁM. bármilyen szinre festek! Fest és tisztit mindennemű úri, női ruhákat, őszi- és téli­kabátokat stb. leszállított áron. Egy öltöny tisztítás 25*— Ké. 658

Next

/
Oldalképek
Tartalom