Komáromi Lapok, 1930. július-december (51. évfolyam, 77-154. szám)
1930-11-13 / 135. szám
■J. o’dal. <KOMÁROMI LAPOK» 1980. november 18. hova menjen vásárolni női vagy leányka kabátot, férfi és női divat szövött és kötött árucikkeket. 645 November 1-től minden elfogadható áron árusítja Irta J. Ji áruháza Komárom, Nádor-u. 25. (Az Otthon kávéházzal szemben) Vasárnap a város társadalmának rész^ vételével gyűlés lesz a városházán a munkanélküliek téli segélyezésének megszervezésére. — Saját tudósitónktól. — — nov. 12, nak enyhítésére inségakciót szervez meg Lapunk hasábjain már többször foglalkoztunk azzal a súlyos problémával, amelyet a munkanélküliek nagy tömegének helyzete jelent tél előtt a városra nézve. Mint ismeretes, a legutóbbi közgyűlés Kállay Endre dr. képviselőtestületi tag indítványára elhatározta, hogy a munkanélküliek féli nyomoráa város egész társadalmának bevonásával. A gyűlés határozata folytán már meg is alakult az a szükebb körű bizottság, amely ezt a társadalmi akciót előkészíti. Amint most értesülünk, ennek a szükebbkörü bizottságnak elnöke Csizmazia György polgármester november 16 ára, vasárnap délelőtt 11 órára a városháza nagytermében gyűlést hivatott egybe s ezen a gyűlésen résztvesznek a komáromi állami hivatalok vezetői, az egyházak vezelői, a szakszervezetek vezetői, az iskolák, pénzintézetek vezelói s ezeken kívül a kulturális, társadalmi s általában jótékonykodással foglalkozó egyesületek vezetői A gyűlést előkészítő bizottság ezúttal is kéri a város jóérzésü és emberségesen gondolkozó lakosait, hogy ezen a fontos, közérdekű gyűlésen megjelenjenek. A vasárnapi gyűlésen azután résztesen megtárgyalják azokat a módozatokat és eszközöket, amelyek által elérhető lesz, hogy ez a társadalmi akció sikeresen működjék. Valószínűnek tartjuk, hogy a vasárnapi gyűlésen számos olyan javaslat és terv fog elhangzani, amelyeknek valóra váltása esetén a társadaht akció segítségével sikerülni fog az általános gazdasági válságnak ezeket a hajótöröttjeit, a munkanélkülieket téli nyomorukban segélyezni, s szenvedésüket enyhíteni Dumping vagy nem dömping ? Pár aktuális jegyzet a világgazdasági krízis jelenségéhez Saját munkatársunktól. — november 12 Az újságokban, a közbeszédben, a közéletben, mindenütt egyre többször megállapítják, hogy Európa, sőt Amerika is gazdasági válságban él, általános világgazdasági krízishez értünk. Ez a gazdasági válság száz meg száz, ezer meg ezer arcával mutatkozik be előttünk s úgyszólván mindenki érzi. Kétségtelen, hogy a gazdasági krízis jelensége nem tagad ható le. Most, amikor érezzük ennek a súlyos gazdasági válságnak depresszióját, egyre többször találkozunk az újságokban ezzel a szóval; clumping (ejtsd: dömping). Dömping vagy nem dömping okozza ezt a súlyos gazdasági válságot, amelyben különösen néhány hónap óta, legfeljebb egykét év óta annyira érezhetően küzdünk az élettel. Legutóbb erre a gazdasági krízisre vonatkozóan érdekes cikkek jelentek meg a „Berliner Tagblatt“-ban, tehát egy olyan tekintélyes újságban, amely Középeurópa közgazdasági életében a legjelentősebb — mert alegtárgyilagosabb — szerepet tölti be. Ezek az alábbi sorok körülbelül ennek a lapnak eszmemenetelét ismertetik, amikor ezzel az aktuális kérdéssel foglalkozom. Mindenki előtt tudott dolog, hogy Európa gazdasági életében milyen fontos szerepet töltött be Oroszország, mint nyerstermelő állam természeti adottságain kívül úgy lakossági, mint területi számarányánál fogva is. Oroszország a cári uralom bukása után, a szovjetrendszer megvalósításától kezdve Európa gazdasági életében elvesztette szerepét, ami eleinte az európai gazdasági élet ben természetesen erősen érezhető volt, azonban — mint láttuk, különösen Amerika segítségé vei— Oroszország termelésének hiányát úgy, ahogy, az elmúlt éveken keresztül az európai gazdasági élet mégis kiheverte, s a gazdasági egyensúly szintén úgy, ahogy — mégis valahogyan visszaállott. Oroszország most, körülbelül 15 év után, mint nyerstermelő állam, megint be akar kapcsolódni az európai gazdasági életbe s áruival megjelent az európai, sőt amerikai piacon. De nemcsak, hogy megjelent, hanem „dömping árukkal“ jelent meg. Ezt a szót: „dömping“ mostanában egyre többször halljuk és sokan nem ismerik az értelmét, nem célszerűtlen feladat tehát megmagyarázni ezt a fogalmat. Dumping (dömping) a nemzetgazdaság nyelvén azt jelenti, hogy egy állam a termelt áruját külföldön a termelési áron alul adja el, viszont belföldön megtartja az árat. A dömpingnek az a célja, hogy az állam valamelyik szükséges árunak a bevitelét ennek segítségével előmozdítsa. Ilyen dömpingre a csehszlovák állam közgazdaságában példa volt a néhány év előtti cukordömping, amikor Csehszlovákia két koronáért szállította a cukor kilóját Svédországba, ahonnan más áruk bevitelére volt szüksége, viszont a csehszlovákiai cukor ára itt a belföldön öt korona körűi mozgott. A mostani gazdasági válságot is általában a dömpingnek tulajdonítják, annak, hogy Oroszország — tehát egy tizenöt év óta lassan elfelejtett konkurrencia— újra jelentkezik áruival, amelyekét dömping áron dob az európai piacra. Kezdte ;pedig ezeknek a dömping áruknak szállítását a szőrmékkel tavaly, amikor áruival megjelent a lipcsei nemzetközi szőrmepiacon. Ismeretes, hogy Európának a szőrmeszükségíetét’a háború előtt légióként Oroszország szállította s a szőrmeáruk, bundák stb. akkor érték el legmagasabb áraikat, amikor Oroszország megszűnt szállítani ezeket a cikkeket Természetesen, amikor Oroszország tavaly ismét megjelent áruival a lipcsei nemzetközi szőrmepiacon, ennek az volt a konzekvenciája, hogy a szőrmeárak rohamosan estek, mert a konkurrencia kénytelen volt az árakat leszállítani, illetve a nyerstermelő oroszországi árakhoz viszonyítani. De a szőrmeárak csak kezdetét jelentették a dömpingnek. Már sokkal súlyosabb következményt váltott ki Oroszországnak a gabona-dömpingje, amellyel idén jelentkezett a nemzetközi gabonapiacon s ezzel legfőbb okozója lett a mezőgazdasági válságnak, amely nemcsak Európában, de Amerikában is érezteti hatását. Az is tudvalevő dolog, hogy a háború előtti Európa gabonaszükségletét Magyarország és Románia nagy gabonaföldjein kívül elsősorban Oroszország látta el, hatalmas „Kornkammer“ földjével, amelyhez hasonló csak Kanadában van. Európa gabonaszükségletét tehát tizenöt év óta Amerika segítségével teremtette elő, mióta Oroszország kikapcsolódott az európai gazdasági vérkeringésből, — s most megint a világ gabonapiacára kidobta gabonáját a hatalmas nyerstermelő állam, Oroszország, hozzá még dömping árunak. Oroszországnak gépek bevitelére van szüksége, ennek ellenében dömping áron adja VÁLSÁGOS VISZONYOK közt élünk- Most kétszeresen fontos, hogy csak arra adjunk ki pénzt, amire igazán szükségünk van és ami hasznos. — A világszerte ismert, kipróbált és bevált DIANA SÓSBORSZESZ hű barátja Önnek és sokszorosan visszafizeti azt a kis összeget, amelyet vásárlására fordít, mert többet érhet el ma a meghűlés megelőzése utján egy csepp „DÍANA“ sósborszesszel, mint holnap, ha már megkapta a betegséget egy liter orvossággal. 5 I I gabonáját, amelyet parasztjaitól öszszegyüjtött és ezzel a dömping áruként kidobott gabonával, ameH^-' váratlanul jelent meg a piacon, nemcsak az európai agrárállamok súlyos gazdasági válságát — s ennek következményeként azután az általános ipari válságot is — előidézte, de súlyos zavarokat idézett elő Amerikában is, ahol a többtermelés miatt felhalmozott gabonamennyiséggel jöttek zavarba s a csikágói tőzsdén rohamosan zuhant a gabona ára. Az oroszországi gabona, amely megint itt van tehát az európai piacon és hatalmas arányával — ez az arány olyan, mint a százötven milliós orosz nép, vagy a határtalan orosz terület aránya, amelyről Dosz tojevszkij állapította meg, hogy azért olyan szélsőséges az orosz lélek, mert végtelenül szélsőséges egyik határa a másiktól — súlyos krízist idézett elő az európai mezőgazdasági életben s ez a válság most már általános világgazdasági jelenség Sőt bizonyos, hogy a válság még nagyobb lesz. Oroszország, amely tudvalévőén mindig a leghatalmasabb nyerstermelő állam volt, a dömping áron kidobott gabonája helyett, mint említettük, bevitelt akar biztosítani gépek részére. Persze Németországból és Amerikából' S a gépek segítségével akarja azután ezt a rendelkezésére álló hatalmas nyersáruterületet feldolgozni, aminek következtében nyersáruit még olcsóbban és még nagyobb mennyiségekben fogja az európai piacra dobni, ami azt jelenti, hogy az európai áruknak szintén ehhez az árakhoz kell majd igazodniok, hogy versenyképességüket a konkurens oroszországi árakkal szemben megtartsák. Gazdasági körökben nyílt titok, hogy a Bata müvek napokban közzétett árleszállításának is részben az az oka, hogy árait a moszkvai Rezino tröszt áruihoz kellett viszonyitani, amelyek az európai piacon az utóbbi időben már konkurrenciát jelentenek neki. Oroszország ma hivatalosan tagadja, hogy a dömping elvvel célszerűen akarja előidézni az európai gazdasági rendszer válságát. Hivatkozik arra, hogy a mai kivitele legfeljebb a cári idők huszonötszázalékos kivitelének felel meg, s
