Komáromi Lapok, 1930. július-december (51. évfolyam, 77-154. szám)

1930-07-15 / 83. szám

EL oldal. «KOMÁROMI LAPOK» m Alr.c z»_ 1 olcsósági divatáruháza. (Nádor-utca 19. - Koronabankkal szemben ) Harisnya klinika. Törv. védett láthatatlan javítás és fejelés. Kis hibák 3 Ke, nagy hibákkal 4 Ke, ujfejelés 8 Ke. Dús választék úri és női divatcikkekben, fehérnemű, ernyő, zsebkendők stb. FQrdőcikkek és nyári áruk leszállított árban Sport és szekrény gyermekkocsi, nyugágy gyári árban. előmozdítani köteles nemes hivatá­sáról. Megragadta az alkalmai,hogy elismerését fejezze ki Fried Jenő társulati társelnök iránt ahhoz a megérdemelt kitüntetéshez, hogy őt a kereskedelmi miniszter a po­zsonyi Kereskedelmi és Iparkamara tagjává kinevezte. Ez a kinevezés olyan tekintélyes, mindenki állal tisztelt és közérdekű munkássága folytán becsült közgazdasági férfiút ért, aki európai szellemben tudott eddigi élete folyamán a kereskedő és iparos társadalom tagjai számára maradandót alkotni. Különösen fontosnak tartja e kinevezést, mert összeesik a kitüntetett vezető egyé­nisége által megindított és az egész város és járás kereskedői á'tat tá mogalott mozgalom eredményével: az önálló kereskedelmi szaktársulat megalakulásával, melynek sima és gyors szervezését maga a hatóság is támogatni fogja, mert a törvény intenciói szerint megalakítandó ön­álló kereskedelmi grémiumban a társulati szervezet egészséges fej­lődését látja. Fried Jenő köszönő szavaiban rámutat arra, hogy kinevezése szá­mára uj feladatkört jelent s igye kezni fog mindenki és az egész köz­gazdaság javára hasznosítani kamarai működését. A szaktársulati önálló ság ügye eddig is simán haladt, mert az ipartársulat elnöke s tagjai is mindig a legnagyobb megértéssel viseltettek e kérdés iránt, úgy, hogy a mai közgyűlés csak meg­erősítését fogja adni a kiválás té­nyének. Kéri és előre köszöni a hatóság támogatását, mert ezzel re­mélheti csak, hogy a megalakítandó grémium minden zökkenés nélkül veheti át a kereskedelmi társadalom vezetését Az éljenzéssel fogadott beszéd után ismertetetett az 1929. évi zár­számadás, a vagyonmérleg és az 1930. évi költségvetés A közgyü lésnek ezek elfogadására vonatko­zott egyhangú határozathozatala után ismertette Boldoghy Gyula a 81. számú ezévi kormányrendeletet, amely lehetővé teszi a kereskedők régi kívánságának teljesülését, hogy önálló grémiumban szervezkedjenek, E kiválási folyamat nem uj keletű, megkezdődött már akkor, amikor a társulat megalakult s most nincsen másról szó, csak arról, hogy a tár sulat megnyilatkozásának törvénye­sen hivatott szerve: a közgyűlés is szentesítse a választmány által a legnagyobb megértéssel és egyhan­gúsággal előzőleg meghozott azon határozatot, mely a kereskedők grémiumba leendő szervezkedéséhez hozzájáru'ását még ez év február 16-i ülésében kinyilvánította A kereskedők kiválását az ily ér­telemben Gail Gyula dr. jogtaná­csos á taí előterjesztett és közfel­kiáltással egyhangúid? elfogadott határozati javaslat tette befejezett ténnyé és elhatározott valósággá, mely után már csak a grémiumi szervezés formaságait kell elintézni, illetve a hatóság jóváhagyó tudo­másvételére van szükség. A délelőtt 11 órakor megnyitott közgyűlés déli 1 órakor ért véget. Zita exkirályné körlevélben felszólította a Habsburg-ház tagjait, hogy Ottó „császárnak és királynak“ 18-ik születésnapjára föltéíien hűséget fo­gadjanak. — julius 14. Zita királyné Steenockerzeelből körlevelet intézett a Habsburg-ház minden nagykorú tagjához, hogy a múltban tett hűségnyilatkozatukat határozottabban körvonalazott keretek között ismételjék meg. A körlevél megállapítja, hogy Ottó császár és király november 20-án tölti be tizennyolcadik élet­évét, ugyanekkor átveszi a Habsburg ház vezetését (die Leitung des Erzhauses) és egy­ben fölélednek összes igényei. Mivel azonban — mondja tovább a körlevél — a Habsburg-ház összes tagjai bizonyára nem lesznek abban a helyzetben, hogy a fontos évfor­dulón házuk feje elé járulhassanak, szükségesnek mutatkozik, hogy a Habsburg-ház minden nagykorú tagja aláírja és aláirva visszaküldje a kör­levélhez mellékelt hűségnyilatkoza­tot. E nyilatkozat aláírásával a Habsburg ház tagjai nemcsak föltétien hűséget fogadnak Ottó császárnak és királynak, a Habs­­burg-ház fejének, hanem köte­lezik magukat arra is, hogy a Habsburg-ház uralmának meg­felelően előkészítendő restaurá­lását, összes jogainak és igényei­nek érvényesítését minden ere­jükkel és bofolyásukkal elő fog­ják segíteni. Föltételezhető, hogy a Zita királyné aláírásával szétküldött körleveleket az osztrák főhercegeken kívül meg­kapták a Habsburg-ház magyar és lengyel honosságú tagjai is Budapesti jelentés szerint a legi­timisták egyelőre hitetlenkedve fo­gadták Zita királyné körlevelének hírét, kijelentették azonban, hogy itt semmiesetre sem magyar köz­jogi, hanem kizáróan családi aktusról van szó, amely nem változtathat a legitimista politi­kának azon az alaptételén, hogy a jogfolytonossági elv érvénye­sítésének a nemzeti királyság és az alkotmányos tényezők tör­vényes hozzájárulása alapján kell majd megtörténnie A szabadkirályválasztó politikusok a körlevélben, a levélhez mellékelt hűségnyilatkozat szövegében, a csá­szári és királyi cím használatában kétségbevonhatatlan bizonyítékát lát­ják annak, hogy Steenockerzeelben az immár ha­tározott és kizárólagos célul ki­tűzött restaurációt nem magyar nemzeti, hanem monarchikus ala­pon kívánják megvalósítani- A szabadkirályválasztók azt han­goztatják, hogy a kormánypárt föl­tétlenül Bethlen debreceni kijelen­tései alapján áll, meg vannak győ­ződve arról, hogy a Habsburg-restau­­ráció súlyosan fenyegető nemzetközi bonyodalmakat idézne föl és egy­részt ezeknek elkerülése, másrészt a nemzeti akarat és szuverénitás biztosítása érdekében energikusan elutasitó álláspontra helyezkednek mindazokkal a le­hetőségekkel szemben, amelyek a steenockerzeeli körlevélben és a hozzá mellékelt hűségnyi­latkozatban foglaltatnak A szabadkirályválasztó politikusok Középeurópai agrárblokk. Komárom, — július 14. Már a kisantant csorbatói konfe­renciájának idejében emlegették a la­pokban, hogy a kisantant két agrár­állama, már mint Jugoszlávia és Ro­mánia, egy olyan középeurópai szövet­ség megteremtésén fáradozik amely a két állam mezőgazdasági érdekeit volna hivatva megvédelmezni. Az uj közép­európai szövetség létrehozása azonban a kisantanton kívül álló agrárállam, már mint Magyarország nélkül el sem képzelhető és ezért az eszme megpen­­ditője, Jugoszlávia már az első pilla­natban arra gondolt, hogy a megszer­vezendő agrárblokkba Magyarországot is bevonja, ami már azonban az előze­tes tárgyalásokban is kifejezésre ju­tott, amelyeket jugoszláv magánembe­rek folytattak több magyar föld­­birtokossal. Ma már nyilvánvalóvá lett, hogy a jugoszláv-magyar-román agrárblokk ér­dekében hivatalos diplomáciai tárgya­lások folynak és Marinkovics jugoszláv külügyminiszter a csorbatói konferencián is szóba hozta a tervet, amely mellett igen lelkesen érvelt és amelynek meg­valósítását Mironesku román külügy­miniszter is nagy rokonszenvvel fo­gadta. Csehszlovákia részéről meglehe­tős kényelmetlen helyzet keletkezett a tervvel szemben, amelyről azt állítják, hogy abban az esetben, ha az agrár­blokk megvalósul, Csehszlovákia ellen fog irányulni és veszélyeztetni fogja magának a kisantantnak létét is. A legnagyobb szálka itt mindenesetre Magyarországnak a blokkba való be­vonása, amire a cseh nacionalisták rá is mutatnak és szeretnék valamiképen elgáncsolni ezt a nekik nem tetsző tervet. Sajtójuk már meg is kezdte az attakot, egyelőre a legfantasztikusabb módon kitalált magyar puccshirek ter­jesztésével. Pedig az agrárblokk terve ellen hiába minden erőlködés. A közvetlen egymás mellett levő három agrárállamnak szövetkezése a legtermészetesebbnek mondható, mert mind a háromnak exisztenciális érdeke diktálja azt, hogy szoros kapcsolatot keressen és találjon egymás között. Erre a kapcsolatra előbb vagy utóbb, de okvetlenül rákerült volna a sor úgyis, ezt a mostani mező­­gazdasági válság, amelynek elviselhe­tetlenné váló súlyát elsősorban az ag­rárállamok, de velük együtt az egész világon elevenbevágóan érzik, csak sietteti és elkerülhetetlenné teszi. Hogy Csehszlovákia mint ipari állam, Jugo­szláviának és Romániának Magyaror­szághoz való közeledését nem szívesen látja, az mit sem változtat a helyzeten, ebben a kérdésben teljes mértékben deferálni kénytelen agrárista szövet­ségeseinek, mert ellenkező esetben sokkal többet lenne kénytelen kockáz­tatni, már pedig Csehszlovákia mai külügyi politikájának zavartalan foly­­tathatásában reá van utalva két társára. De az agrárblokk tervétől féltik a kisantantot is, amelynek két tagja épen azzal az állammal készül szoros kap­csolatra, amely ellen megalkották a kisantantot. Ennek a magáról sokat beszéltető szövetségnek egyetlen lét­­jogosultságát támadja meg a készülő blokk, amely ha megerősödik, köny­­nyen megtörténhetik, hogy a szilárd­nak és elválaszthatatlanul egységesnek hirdetett kisantant egy szép napon be­jelenti az árnyékvilágból való kimúlá­sát, mert a három agrárállam termé­szetes érdekeinek jobban megfelel a álláspontja szerint a királykérdés megoldása már csak a súlyos gaz­dasági helyzetre való tekintettel is, legalább tíz évig nem váihatik idő­szerűvé s a megoldás akkor is csak választás utján vagy — amint a mi­niszterelnök mondotta — az ország­gyűlésen keresztül történhe ik meg. Legitimisták és szabadkirályválasz­tók tehát egymással szöges ellen­tétben ítélik meg a steenockerzeeli körlevél ü/yének kipattanása követ­keztében előállt uj helyzetet, amely azonban most már gyorsított tempó­ban fogja elősegíteni a királykérdés­sel összefüggő nemzeti és nemzet­közi kérdések tisztázódását. középeurópai agrárblokk. A kisantant elmúlását kevesen fog­ják sajnálni és ha az agrárblokk Kö­­zépeurópa gazdasági konszolidációját elő fogja segiteni, még Jugoszláviában és Romániában is hamarosan elfelejtik azt a véd és dacszövetséget, amely az Európa közepén fekvő megcsonkított ország megfojtására alakult. Magyar­­ország azonban él és fontos közép­európai gazdasági hivatását mindjobban elismerik, vele tehát számolni kell és nélküle a körülötte fekvő államok bol­dogulni nem tudnak. A gazdasági lét vagy nem lét kérdése eltünteti a mester­ségesen táplált gyűlöletet és Jugoszlávia meg Románia ráeszmél arra, hogy csak úgy tud boldogulni, ha a vele hasonló gazdasági berendezésű állammal szo­ros kapcsolatot teremt. Ez a szoros kapcsolat jólétet és békességet hozhat a népek millióinak és ezért kívánatos, hogy a középeurópai agrárblokk minél­­előbb megteremtődjék. (.—) Rolhermere jövő tavasszal utazik Magyarországba. — julius 14 Budapesti jelenlés szerint Herczeg Ferenc a napokban érkezett meg Londonból, ahol Eckhardt Tiborral együtt öt napig volt vendége lord Rolhermere-nek, aki elöltük kijelen­tene, hogy Magyarországra a jövő tavasszal utazik, mert az idén Kana­dába kell utaznia, ahol fontos érde­keltségei vannak. Bethlen külföldi kölcsön ügyében tárgya! — julius 14. Budapesti jelentés szerint Bethlen István gróf miniszterelnök a külföldi kölcsön ügyében hosszasan tárgyalt Wekerle pénzügyminiszterrel és Taylor amerikai bankárral. A köl csőn ügyben már több fontos kér­dést megtárgyaltak. MOZI. Hétfő kedd és szerda, julius 14, 15 és 16-án a Fehér rabszolganő test­vérfilmje A sejk zsákmánya. Fényes keleti dráma 6 felv. Szerelem és kaland a Szahara sivatagban Fősz. Claire Rommer és Vladimír Gajda­­rov. Csütörtök és péntek, julius 17 és 18-án Házassági háromszög. George Anquetiel francia író nyomán. A férj, a feleség és a szerető izgalmas re­génye 6 felv. Főszereplők Evelyn Holt, Elga Brink és Walter Rilla Rendező Richard Oswald. — Ceégett kazlak. Kismuzslán id Krausz Henrik szalmakazla ismeret­len okból kigyulladtak és leégtek. A kár 12 ezer korona. — Tűz a majorban. A bényi Pálffy féle uradalom egyik majorjában tűz ütött ki és hatalmas gazdasági épü­letet hamvasztott el — Kéménytüz. Hétfőn délután fél két órakor Kincs Izidor Vármegye utca 9 számú házának egyik kémé nye kigyulladt. A veszedelmesnek Ígérkező tüzet a kivonult tűzoltóság egy pár perc alatt eloltotta.

Next

/
Oldalképek
Tartalom