Komáromi Lapok, 1930. július-december (51. évfolyam, 77-154. szám)

1930-11-04 / 131. szám

1930. november 4. «KOMAROMI LAPOK» 3. oldal. 3 ok Férfi- és női divaíárúk szövőit- és kötöltárúk szintén leszállítóit árban áruba» a Kcmárem, Nádor u. 25. (Az Otthon kávéházzal szemben) miatt árusítja az alanti cég a 9 mm a & u & « TI01- esl< nyka féli kabátokat oly bámulatos olcsó árban: 1 Mert túlzottan nagy a raktár 2. Mert rosszak az üzleti viszonyok 3. Mert nagy pénzhiány van és igy alkalmat nyújt mindenkinek, hogy i kevés pénzért is már fő és ele­gáns kabáthoz fusson. 6451 Jubilál a ceruza. Négyszázéves a ceruza. Minden tárgynak van története. — Nem csupán belső fejlődéstörténete, — hanem rendszerint valamely külső is. amennyiben más dolgokkal való kap­csolatait történetnek nevezhetjük. A ceruza, amelyet ma használunk: tehát a grafitból készített, most négy­száz esztendős. A nagy német gyárak már készülődnek is a nevezetes és valóban nélkülözhetetlen találmány négyszeres centennármmának megün­neplésére. A grafitceruza közvetlen elődje az ólompálcika (Bleistift) volt, amelynek sülé volt a nemzetközi neve, de készí­tettek ólomból és cinkből készült kom­pozícióból és ezüstporból is ceruzát. A festőművészek, főként az olaszok, az ulóbbit használták. Ezzel függ ösz­­sze a stílus szónak az utóbbi évszáza­dok folyamán kialakult értelme. A sti­le, az író- és rajzolóeszköz adott nevet a képzőművészetben és az irodalom­ban annak a fogalomnak, amelyet sti­lus névvel jelölünk meg. Ez már kül­ső története a ceruzának. A grafitceruza közvetlen elődje te­hát az ólompálcika volt. S noha az ólom négy évszázad óta kiszorult az író- és rajzeszközök gyártásából, a neve még ma is benne van a — gra­fitból készült tárgy nevében. A plajbász szó nem egyéb, mint a Bleiweiss (fehér ólom) elmagyarosi­­, tott formája; a ceruza szintén. Azzal a különbséggel, hogy a fehérólomnak a latin nevéből, cerussitból formáló­dott. Az irón: iró ón. Miképpen lehetséges, hogy az első ceruzának, amelyet grafitból készítet­tek, nem adlak olyan nevet, amely je­lezte volna az uj anyagot s feledteti a régit? Ennek igen egyszerű a magyarán ta. Négyszáz esztendővel ezelőtt még meglehetősen fejletlen volt az ásvány­­meghatározás tudománya- s nem tud­ták, hogy a grafit a kőszén családjá­hoz tartozik. — Azt hitték, hogy az ólommal van rokonságban. Oly erős volt ez a tudományos meggyőződés, hogy a grafitot a németek fekete fe­hérólomnak (schwarzer Bleiweiss) — nevezték. Az ókorban leginkább a görögök használták Írásra és rajzolásra az ól­mot, de nem pálcika formájában, ha­nem kerek, vagy tompított négyszög­letű formában, mint a szabó krétája. Ennek az ólomlemeznek a görögöknél paragraphon volt a neve. Ebből ala­kult ki a paragraphus, ami megerősí­ti azt az adatot, hogy a későbbi stile nevű íróeszköz volt a stilus fogalmá­nak névadója. Az ólomból készült ceruza, mai szem­mel nézve, meglehetősen kezdetleges eszköz volt. S mégis: Jan van Dyck és Memling, a németalföldi piktura óriásai, a ceruzarajz legrégibb meste­rei, halhatatlan remekműveket alkot­tak vele. Persze, egyébbel is rendel­keztek ehez, nem csupán a fizikai esz­közzel. A ceruzakészítés voltaképpen olasz eredetű. Itáliából vitték Németország­ba az iró-ónl és olaszok kezdték meg német földön a ceruza készítését. Jó talajba vitték, mert megfogamzott, —• meggyökerezett és olyan hatalmas iparággá fejlődött, hogy évszázadok óta a német ipar kezében van a ceru­zagyártás abszolút túlsúlya. A nürn­bergi ceruzagyártás háromszázeszten­­dős, de már évszázados ceruzagyárak is vannak Németországban. A grafitceruzához való nyersanya­got kezdetben Angliából hozták a kon­tinensre és szinte a sors beavatkozá­sának látszik, hogy pontosan tíz esz­tendővel az első grafitceruza elkészí­tése után, tehát 1540-ben, Borrowdale­­ben, a cumberlandi hercegségben, ha­talmas grafitbányákat fedeztek fel. A felfedezés hírére természetesen mingyárt megindult a hatalmas ver­sengés az angol nyersanyagért. Ele­inte boldogan küldték a bányatulaj­donosok a nekik fölöslegesnek tetsző anyagot Olaszországba, majd Német­országba, de aztán rájöttek hogy rossz üzletet csinálnak az exporttal. — Az angol kormány meg is tiltotta a kivi­telt, részben azért is, mert tartott tőle, hogy a bányák hamarosan kimerül­hetnek a nagy mértékben való kiak­názástól. Anglia egy-kettőre berendez­kedett ceruzagyártásra és néhány esz­tendővel utóbb már nagymennyiségű kész ceruzát tudott exportálni az olasz és német ipar bánatára. Az angol ceruzának a kontinensen való megjelenése nagyon megakasz­totta az olasz és német gyárak fejlő­dései, meri ezek sehol sem juthattak olyan kitűnő minőségű rwersgrafithoz, amilyen az angol. A borrowdálei gra­fit sokkal finomabb volt a kontinens nyersanyagánál s ezért sokkal töké­letesebb ceruzát lehetett belőle csinál­ni, mint amabból. A kontinens legfon­tosabb grafit-lelőhelye Csehország volt — az a vidék, ahol most rádiumot ta­lálták, Joachimstahl környéke. A ceruzához való faanyagot, hosszú idő1 't messze földről hozták; légin­kéi rlóridéból, amelynek cédrusfája és törpefenyője nagyon alkalmas volt erre a célra, mert könnyen lehetett akármilyen vékonyra hasítani. A ce­ruza ehhez képest meglehetősen sok­ba került, aránytalanul többe, mint ma. Ez természetes is, mert azóta nem csak a gyári előállítás tette lehe­tővé az ár leszállítását, hanem a szük­séges nyersanyagok nagy bősége is. A ceruza ma a legnagyobb világ­cikkek közé tartozik és egyúttal leg­nélkülözhetetlenebb eszközök közé is, a művészetben, kereskedelemben, ipar­ban, irodalomban és építészetben ép­pen úgy, mint a magánéletben. S ép­pen ezért a ceruzagyártás ma már nem egyes országok monopóliuma, de az angol, német és osztrák ipar ma is dominálja a világpiacot évszázados vállalataival. A ceruza megbecsülhetetlen értékű eszköze a festőnek és úgyszólván meg teremtője egyik legértékesebb és leg­finomabb képzőművészeti műfajnak: a ceruzarajznak. A művészi ceruza­rajz valóban azt a benyomást teszi a hozzáértő nézőre, hogy nem a festő kereste a kifejezésmódnak ezt az esz­közét, hanem a ceruza csábította a festőt munkára. Kezdetben volt a ce­ruza ... Nézzünk meg figyelmesen egy ceru­zarajzot s észre kell vennünk, milyen tökéletesen engedelmes anyaga a gra­fit a művész legfinomabb, leglégie­sebb gondolatainak is. Mennyi meleg­ség, mennyi szubtilitás, mennyi lágy­ság van ebben az anyagban és meny­nyi kifejezőképesség! Angliában, a legkitűnőbb ceruza ha­zájában, természetesen nagy ceruza­kultusz volt mindig. A nagy portré­­tisták: Gainsborough Reynolds, Law­rence, Hogarth stb. a ceruza legna­gyobb művészei voltak. Baden bei Wien fürdő kedvező eredménye a lezajlott fürdőszezonról Baden bei Wien fürdő bizofíságá­­nak október hő 20 án tarlód ülésé­ben Kollman polgármester jelentést tett a lefolyt évadról, az 1929. októ­ber 15-1930. október 15 ig bezáró­lag. Az eredmény kielégítő, Badent ezen idő alatt 50 287 fürdővendég kereste fel. (1927 = 50 006, 1928 = 47.366, 1929 = 47.703 személy.) A szanatóriumok, szállodák, pensiók és magánlakások látogatottságából érdekes adatok ke­rülnek ki A szanatóriumok láioga­­íoltsága - amelyet a jobban fizető közönség lámogat — jobb minden eiőző évnél. A pensiok forgalma egyenlő az előző évekkel, ellenben a szállodáké nagy visszaesést mu­tál Az állami középosztály részére fenníaríott iníézeíek látogatottsága — Saját tudósítónktól — Komárom, november 4. Az országos keresztényszocialista párt komáromi szervezete vasárnap nagyon élénken látogatott pártveze­tőségi ülést tartott, melyen Alapi/ Gyula dr. tartományi képviselő üdvö­zölte a párttagok nevében Dosztál Jakab pártelnököt, a pozsonyi keres­kedelmi és iparkamara tagját abból az alkalomból, hogy az országos képvi­selőtestület legutóbbi ülésén megvá­lasztotta az országos ipartanács tag­jai sorába. E kitüntető választás, amelyben a magyar pártok részéről csak két tag részesült, Dosztál Jakab személyében, a legméltóbb férfiút ért, aki eddig is a legnagyobb ügybuz­­gósággal karolta fel iparostái'Sai ér­dekeit és azokért harcolt felelősségtel­jes megbízatásaiban. Működéséhez sok erőt, kitartást és Istennek áldását kí­vánta. A párt elnökét ezek után lel­kes ünneplésben részesítették. A továbbiakban Alapi) Gyula dr. tartományi képviselő számolt be a gazdasági helyzetről, és tárgyilagos vonásokkal rajzolta meg a gazdasági válság mai képét, reámutatva az ab­ból kivezető utakra és a válság vár­ható következményeire. Majd az or­szágos igazgatásról számolt be és is­mertette a tartományi helyzetet, an­lényegesen, kb, 4000 vedéggel emel­­kedelt. A magánlakásokban elszál lásolt idegenek száma 300-al szár­nyalja túl az előző évek létszámát. A vendégszobák után befolyt vá­rosi illetékek 3000 Schillinggel ma­gasabbak, mint az előző évben, mig a Kúriaxák összes eredménye 10.000 Schillinggel kisebb, mint az előző évben. Ezen visszaesés az olfartóz­­kodás rövidségét bizonyítja. Ez kb. 1,100.000 napot tesz ki, kb. 50.000 nappal kevesebbet, mint az előző évben. A strandfürdő a tartós ked­vezőtlen időjárás folylán nagy visz­­szaesést mulat Baden fürdő a fennti visszaesésért kárpótlást nyer a va­sárnapi- és furista-látogalókkal, akik nagy számmal keresték fel a fürdő­várost. Ez kitesz hetenként20—30.000 személyi. Az idei városi jubileumi ünnepségek színién sok látogatót vonzottak, kb. 15.000 személyt, a ki­állítást pedig kb. 30 000 Idegen ke­reste fel. Baden fürdő fennii kimulafásából ( őmmel láljuk, hogy annak fejlő dése még mindég emelkedik, ami a nagyszerű fürdő, a szép vidék és a kitűnő idegenkezelés eredménye. A téli fürdésre is kitünően beren­dezett üdülőhely máris nagy érdek­lődésnek örvend. nak válságos körülményeit, amelyért a centralizmus felelős. Ezzel szemben reámutatott az autonómia nagy elő­nyeire és az abban rejlő nagy hely­zeti energiák szabaddá tétele esetén a gazdasági élet várható javulására. A pártvezetőség köszönetét mondott az elnök útján a tartományi képvise­lőnek a gazdasági és a tartományi helyzet alapos és kimerítő ismerte­téséért. Dosztál Nándor a munkanélküliség ügyében tett előterjesztést. Ehhez ké­pest a pártvezetőség kimondta, hogy ezt a kérdést állandóan felszínen tart­ja és azokat a tagjait, akik munka­­nélküliekké váltak, mmd§&~£SzközzM társadalmi úíon és munkaalkalmak felkutatásával támogatni fogja. Ebből a célból a munkanélküli párttagokat nyilvántartja. Majd számos városi érdekű ügyet tárgyalt le a pártvezetőség és elha­tározta, hogy azokban a magyar nem­zeti párttal egyöntetűen jár el és eb­ből a célból az elnököt bízta meg egyes kérdéseknek közvetlen letárgya­­lásával. A pártvezetőség gyűlése a legpéldá­­sabb egyetértés jegyében folyt le és minden kérdésben egyhangú határo­zat jött létre. Mindenszentek délutánján ünnepélyesen avatták fel a Romáron?! katholikus egyházközség ravatalozóját Saját tudósítónktól. Mindenszentek ünnepén virágba borultak a sírok a katolikus temető­ben és kigyulladtak a kegyelet mécsvilájai A lobogó kis gyertya­lángok azt hirdették, hogy a siron túl nincs sötétség, hanem örök vilá­gosság fényeskedik. Az egyháznak ez a szép ünnepe az idén gazdago dőlt e y programponttal: az egy­házközség szép ravatalozó épületét felszentelte az apátplébános és át­adta azt szent rendeltetésének. Az építés előzményei ismeretesek. Mig a temető-kápolnát fel nem épí­tették, addig Komáromban a halotta­kat a háztói temették. Ez a szokás, mely évszázadokon át rögződött bele az emberekbe, lassan megszűnt, mert az emberek belátták, hogy ez higiéna ellenes és a járványok ese­tén egyenesen veszedelmes. Évtize-Komárom, — november 3. deken át a temetőkápolna szolgált ravatalozási célokra, de itt sokszor olyan torlódás állott be, hogy nem maradt férőhely A katolikus egy­házközség több, mint húsz éve el­határozta, hogy ravatalozót épít. Ennek a kivitele most történt meg. 1929 nyarán hirdette meg a terv­­pályázatot és Seb le tsz Géza építész tervét fogadta el az egyházközség kép\íseieíe, amely az árlejtésen a Szabó Ferenc és Fia építő céget bizta meg a kivitellel. Ez az idei nyáron el is készült és az előirány­zatot luilépve 150000 korona költ­ségbe került, melyet az egyházköz­ség kölcsön utján fedezett, amelyet 15- 20 év alatt törleszt a ravatalozó jövedelméből. Abból, hogy a tervből valóság: lett, igen nagy érdemei vannak dr. Az országos kereszíényszociaiisía párt komáromi szervezete meleg szeretettel ünnepelte elnökét: Dosztál Jakabot, az országos ipartanács uj tagját

Next

/
Oldalképek
Tartalom