Komáromi Lapok, 1930. július-december (51. évfolyam, 77-154. szám)
1930-11-01 / 129-130. szám
4. oldal. cKOMÁROMI LAPOK» 1930. november 1. f** ELBERT I olcsósági divatáruháza g ► J« « '<U N Uh « ►» a (Nádor-utca 19. • Koronabankkal szemben.) Felhívja a t. vásárlóközönség figyelmét női , férfi és gyermek kötött kabát, pullower, mellény, kosztüm óriási raktárára. Úgyszintén női és férfi fehérnemű, gyöngykötésű és Jä.er alsóruhákat, úri- és női divatcikkek, gyermekkocsik bokavédők stb. nagy választékban. ■ B »4 8> H» . il SL » 4 Kísérje figyelemmel a kirakati olcsó reklámárakat 1 jén. Mohamedről pedig rosszul idéz a Juh. Minket úgy hoztak ide a hegyre és a hegynek igenis el kell hozzánk is jönnie. Mert a lojalitás kétoldalú valami, ami a kormányra nézve is kötelező kisebbségeivel szemben Kínai hittéritőnő Komáromban. — Külmissziói ünnepély a ref. templomban. — — Saját tudósitónktól. — Komárom, október 31. Messze Keleten, az állandó forradalmak és polgárháborúk veszedelmes hazájában, Khinában működött Vaséi Matild misszionáriusnő, 23 évig hirdetve Krisztus vallásának lelket fölemelő tanait a pogányok között. Néhány hónapi pihenésre hazajött Európába, hazájában Németországban piheni ki a fáradalmakat, de közben több gyülekezetét meglátogat, hogy az európaiakat megismertesse azzal a munkával, melyet a misszionáriusok végeznek messze Keleten a pogányok között. Október 27-én ellátogatott Komáromba is és hétfőn este a református egyház templomában tartott érdekes előadást az egyház által rendezett külmissziói ünnepély keretében. A templom, dacára a dühöngő orkánnak, teljesen megtelt a hívekkel, kiknek soraiban más vallású érdeklődők is szép számban foglaltak helyet. Az ünnepélyt a gyülekezet éneke vezette be, amely a 37. dicséret első részét, majd a LXXXIV. zsoltár első versét énekelte el. Czirok Béla s. lelkész buzgó fohásza után Galambos Zoltán ref. lelkész mutatta be a gyülekezetnek Vaséi Matild hittérítőnőt, aki 23 évig tartózkodott Khinában és terjesztette a világosságot a sötét lelkek között. Meleg szívvel köszöntötte a vendéget, akit közvetlen szavakkal ajánlott a gyülekezet szeretetébe. Majd Vaséi Matild tartotta meg előadását, amelyben röviden tájékoztatta a hallgatóságot Khináról, nagyságáról, lakosairól, sok évezredes kultúrájáról és pogány vallási viszonyairól. Bemutatta a khinai írásjeleket, amelyeknek mindegyike egy-egy külön fogalmat jelent, aszerint, amint azt kiejtik. Egy ilyen írásjelnek ötféle értelme lehet, mintegy 15.000 ilyen jel van, de ha valaki 5000-et elsajátított, már birtokába kerül a nyelvnek. Ismertette a khinaiak bálványimádását, templomaik berendezését, a házi isteneket és ezzel kapcsolatban a családi életüket. A khinai családban az asszonynak meglehetős alárendelt helyzete van, a gyermekek közül csak a fiúk számítanak, a leánygyermekek még a család nevét sem viselhetik, már 4—5 éves korukban eljegyzik őket s valóságos vásárt űznek velük s mikor férjhez mennek, a férjük nevét kapják meg. De különösen nagyon szomorú a helyzete azoknak a gyermekeknek, akiknek valami testi hibájuk van. így a vak gyermekek sorsa legszánalomraméltóbb, mert ezektől a család igyekszik megmenekülni. Egyszerűen kiteszik ezeket a szerencsétleneket az utcára s ha valaki meg nem könyörül rajtuk, ott vesznek el éhen, elhagyatva, nyomorultul. A keresztény misszionáriusok könyörülnek meg rajtuk, akik a vak gyermekek részére intézeteket tartanak fenn, ahol azokat megtanítják írni, olvasni, különböző kézimunkákra oktatják és Krisztus vallásában nevelik föl őket. Vaséi Matild egy 48 gyermeket befogadó intézetben működött, igen nehéz körülmények között végezte misszionáriusi munkáját, egyedül Isten végtelen s megtartó kegyelmében bízva. Ez év tavaszán a kommunisták elfoglalták azt a várost is, amelyben Vaséi Matild intézete állott. A kommunisták vandál módon feldúlták az egész várost, amelynek épületeit öszszerombolták és nem kegyelmeztek a vak gyermekek intézetének sem. Nem elég, hogy az összes bútorokat és fölszerelést összetörték, de elrabolták a szerencsétlen vak gyermekek ruháit is és ágyneműjét, a misszionáriusok is kénytelenek voltak menekülni előlük. Előadása végén megjegyezte, hogy nagy hiba volt a kereszténység részéről, hogy az evangéliumi munkát nem kezdték meg jóval előbb Khinában, mert ma már sokkal nagyobb eredményt mutathatnának föl a misszionáriusok. A nagy érdeklődéssel hallgatott, figyelmet lebilincselő előadásért Galambos Zoltán ref. lelkész, aki azt németből tolmácsolta, mondott köszönetét és a Mindenható áldását kérte a hittérítőnő további eredményes munkásságára, aki végül egy khinai nyelven írt keresztyén egyházi éneket adott elő. Az ünnepélyen több sikerült énekszámmal működött közre a ref. ifjúsági vegyeskar Kelemen Kálmán s. lelkész vezetése mellett, Magyaríts Erzsébet pedig drámai hatású költeményt szavalt. A lelkész magasszárny alású záróimája után a gyülekezet a XC. zsoltár első versét énekelte el, mellyel a tanulságos és lélekemelő ünnepély véget ért. A városi adó helyes kivetése. Komárom, — október 31. A Komáromi Járási Általános Ipartársulat elnöksége a következő beadványt intézte a városi képviselőtestülethez. Tekintetes Városi Képviselőtestületnek, Komárom. Amint ez a képviselőtestület előtt ismeretes, a helybeli Járási Általános Ipartársulat a városi adó kivetésének helyesbítése iránt mozgalmat indított. Tette ezt úgy az összminisztériumi (kormány)-rendeletek, mint a város saját szabályrendeleteinek ismeretében. Ugyanis: az 1921. évi 329. sz. törvény végrehajtása tárgyában 1922. évi 143. sz. kormányrendelethez csatolt és a városi adó (dijak) viz-, csatornadíj; házbérfillér, illetve az ezt módosító 1928. évi 15. sz. kormányrendeletben a hamu és szemétfuvarozási szabályrendelet mintákat is magában foglaló rendelkezések alapján a városi képviselőtestület 14.250./1928. sz. alatt elfogadta a vizdij, csatornadíj, házbérfillér és a hamu és szemét fuvarozásáról szóló szabályrendeleteket és azokat 1928. évi január l.-i hatállyal visszamenőleg életbe is léptette. Elismerjük, hogy az uj és a város összes lakóit súlyosan megterhelő szabályrendeleteket a t. képviselőtestület törvényes kényszer folytán fogadta el, mert maga is érezte a 40 százalékig felszöktetett uj közteher elbirhatlan voltát. A maximált uj százalékolás ellen nem is emeli fel szavát a Járási Ált. Ipartársulat, mint e város lakói közel Vs-ának érdekképviselete, hanem az uj szabályrendeletek életbeléptetése óta elmúlt 3 (három) adóévben érvényesített sérelmes gyakorlat hívta ki jogos bírálatának hangját és késztette őt Oetker-keksz. Hozzávaló: 5 dkg vaj, 2 egesz tojás, 12 dkg cukor, 1 késhegynyi dr. Oetker-féle vanilllncukor, */«• liter «avanyu tejszín,'25 dkg liszt. >/, csomag dr. Oetker féle autűpor, 1 késhegynyi fahéj. Elkészítési mód A vajat, tojásokat, cukrot, vanillincukrot, fahéjat éö tejszint 10 percig habke verővel keverjük, 1 deszkára ki öntjük és a liszttel elkeverjük. A tésztát jól kidolgozzuk, késélvas tagságban kihengereljük éa kerek kekszet kiszúrunk Ezen anyag kb GG darabot ád. fenti mozgalmának megindítására és ennek lefolytatására. Sérelmes gyakorlatot emlegetünk; ezt megindokoljuk: a szóban forgó városi adókra vonatkozó szabályrendeletek 3. § 2. pont, 14. § 2. pont, 1. § 2. pont s illetve 2. § 2. pontjai világosan és parancsolóan kimondják, hogy a házbérérték és házbérösszegnek az 1928. évi január l.-je után bekövetkezett emelése ezen városi adók alapjául nem szolgálhat: — oly házaknál, (épületeknél) melyek az 1917. év január 28.-a előtt nyert építési engedély alapján épültek fel. A későbben épültek pedig csak 20 százalékot fizetnek. A városi szabályrendelet kategorikus rendelkezésével szemben a városi számvevőség úgy a fixirozott határidő utáni bérérték, mint a bérösszeg emelkedések után korlátlanul vetette ki a 40 százalékos városi adót, sőt arra sem volt tekintettel, hogy az 1917 január hó 28-a után hatóságilag engedélyezett épületek adóalapja a dijak félösszegében van stabilizálva. A városi számvevőség ezen — csak a szabályrendelet nem ismerésén alapuló következetes eljárása (szándékosságot nem tudunk feltételezni) a város lakosságának mérhetetlen kárt okozott, amit bizonyít jelen felterjesztésünkkel egyidejűleg beadott 100 (egyszáz) kérvényben a tévesen kivetett és beszámítani kért 68.381 korona és 87 fillér városi adó 1928—29. évi összege. (Hol van még a többi 1800—1900 háztulajdonos anyagi sérelme, s mit tesz ki ez az összeg?!) De ezen, a város egész lakosságát anyagilag sértő szabályrendelet-ellenes eljáráson felül még sérelmesebb a városi számvevőség ama nem gyakorolt kötelessége, hogy a vizdijról szóló szabályrendelet 8. és 9. §-aiban (lásd ugyanezt a többi szabályrendelet megfelelő szakaszainál) körülirt és a városi adó mind a négy nemére vonatkozó és ezek alapját és mérvét úgy magára a háztulajdonosra, mint minden egyes lakóra külön-külön összegben feltüntető fizetési meghagyást nem bocsát ki, hanem intőkkel operál. A számvevőség ezen eljárása nemcsak szabályrendelet ellenes, hanem elütvén úgy a háztulajdonost, mint ennek lakóit a felebbezés lehetőségétől, talán még a bérérték és bérösszeg emelkedések ntánl jogtalan kivetésnél is anyagilag ártalmasabb és jogilag sérelmesebb. De a városi adókönyvecskét helyettesitő : „Fizetési iv“ sem szabályrendelet szerinti. Mert, ha fizetési meghagyás akar lenni, akkor kikézbesítendő volna és az adótörvény (1927. évi 76. sz. 328. §-a) szerint tartalmaznia kell: a kivetési alapo‘, az adó végleges nagyságát és a felebbezésröl szóló kioktatását. Ha pedig adókönyvecske, akkor az állami adókönyvecskéhez hasonlóan ki kellene oktatni az adózót az adó esedékességéről, a késedelmi kamatról, a behajtás módjáról stb. (lásd az uj állami adókönyvecskét). A városi adó kivetése, előírása és behajtása körüli többi sérelmeinkkel jelenleg nem foglalkozunk, csak az előadottak alapján kérjük a t. Képviselőtestületet, hogy a város lakóinak anyagi érdekeit a fennt részletezett sérelmek orvoslásával védelmezze meg és szerezzen saját szabályrendeletei ama pontjainak is érvényt, ahol az adózóra nemcsak kötelességeket ró, hanem részére jogokat is biztosit. Tisztelettel bejelentjük, hogy az ellenőrzés hatékony gyakorlása végett jelen beadványunkat a t. Járási Hivatalnak is felküldtük. Komárom, 1930. október 30. A Komáromi Járási Általános Ipartársulat nevében Boldoghy Gyula s. k. Közli: Gallé István nyug adótitkár. (Folytatása a jövő számban.) Kötött szövött árukat és fehérneműket eredeti gyári árban kaphat Zwickel Keklásn áruházban. Baross-u. 12. Kötött | 0 Hr Oft 1 [)TERN ENDRE kosztümök 1 M \ legszebbek 1 divatáru üzletében 676 Városház-utca 3.
