Komáromi Lapok, 1930. július-december (51. évfolyam, 77-154. szám)

1930-10-21 / 125. szám

125. wzám Kedd, 1930, október SÍ. • • Otvenegyedik évfolyam. POLITIKAI LAP. Előfizetési ár ciebszlorák értékben: Helyben ís Tidékre postái szétküldéssel. 8fé*z érre 100 K, félérre 50 K, negyedévre '•‘6i 25 K. Külföldön Í5Ó U.J Eg-yeanzám Ara 1 korona. Alapította; TUBA JÁNOS. Felelős főszerkesztő: GAÁL GYULA dr Szerkesztő: B AR AN YAY JÓZSEF dr. Főmunkatársak: ALAPY GYULA dr. és FÖLÖP ZSIGMOND. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Nádor-u. 29. Megjelenik hetenként háromszor: kedden, csütörtökön és szombaton. A hontalanok bírósága. Komárom, — október 20. V I í í dl - ‘ )’ ; . A békeszerződések ártatlan ál­dozatai a hontalanok. Ezek azok, akiket mindegyik állam megtagad. A régi államuk megtagadja azért, mert törvényei értelmében már nem tekinti állampolgárainak és megtagadja azért is, mivel ennek ellenkezője esetén szuverénitása az uj államok egyoldalú felfogása kö­vetkeztében csorbát szenvedne. Az uj államok szabadon válogatnak az állampolgárokban, akik a béke­­szerződések következtében államot voltak kénytelenek cserélni. Ez az államcsere megkérdezésük és meg­hallgatásuk nélkül következeit be és egy reggelen arra ébredtek, hogy nincsen állampolgárságuk a vitás természetű törvénymagyará­zatok alapján. De a hontalanok kérdése nem halad előre. Hkllttnk ugyan mi­niszteri nyilatkozatokat itt is, amott is, de egyik sem nyugtathat meg bennünket. A hontalanok keservei az egeket ostromolják, hiszen hány családi élet omlott össze, hány emberélet menekült az öngyilkos­ságba, hány öreg embernek nyug­dija, fiatalnak kereseté, munkásnak munkahelye lett áldozata a hon­talanság szomorü kérdésének, amely a húszadik század szégyenére Euró­pának megoldatlan kérdései közé tartozik. Ebben az ügyben folytatott ta­nácskozásokat Danzig szabad ál­lamban a kisebbségek uniója é3 ennek egyik delegátusa és elnöké­nek, Szüliő Gézának indítványára elhatározta, hogy a hontalanok ügyében birói eljáráshoz kívánja kötni a döntést, amelyet egyes államok vonakodnak meghozni, de vonakodnak elismerni a szerzett jogokat is. A kisebbségi ligák uniója ezt az indítványt magáévá tette és igy az a népszövetség elé kerül. A kisebbségi ligák munkája igen számottevő és sók tekintetben a népszövetségnek is mértékadó ja­vaslatokkal és megfontolásra alkal­mas határozatokkal szolgálja a kisebbségek ügyét, amely egyúttal a béke ügye is. A danzigi hatá­rozat mindenesetre azok közé tar­tozik, amely az emberiesség pa­rancsainak megfelel, mert ártatlan emberek és különböző jogszabá­lyok áldozatainak ügyeit kívánja birói mérlegelés tárgyává tenni a nemzetközi bíráskodás nagy elvé­nek félhasználásával. Igen valószínű, hogy ebben a kérdésben egyes érdekelt államok majd ellentétes álláspontot foglal­nak el, azonban lehetetlen kitérni a dolog megoldása elől. Ha a nép­­szövetség tehetetlen, illetve nem kívánja ezt az európai kérdést közmegnyugvásra megoldani, ha­nem fél és negyedmegoldásokkal kísérletez, véget kell vetni a tel­jes jogbizonytalanság állapotának, amely szerint egyesek a háború után tizenkét év múlva sem tud­ják eldöntetni közjogi hovatarto­zásukat. Komárom, — október 20 Országos pártvezetöségi ülés Losoncon. A magyar nemzeti párt országos párlvezetősége okfóber 25-én szom­baton, délután 4 órakor Losoncon, a református egyház tanácstermé­ben országos pártvezetőségi ülést tart. A pártvezelőség ezen ülésén fontos pártügyek és politikai kér­dések kerülnek megtárgyalásra A nemzetgyűlés őszi munka­programja. A képviselőház, valamint a sze­nátus legközelebbi ülését október 21-én, kedden tartják. A képviselő ház letárgyalja a Romániával kötött kereskedelmi szerződést s a kor­mány benyujija az önkormányzati testületek szanálására vonatkozó három törvényjavaslatát. A legutolsó házelnökségi rendelkezések szerint csütörtökön, esetleg pénteken Is lesz ülés, azután november 4 én, 5-én és 6-án lesznek ülések. Köz­ben a költségvetési bizottság meg­szakítja a jövő évi költségvetési előirányzat részletes vitáját s letár­gyalja a szanálási törvényjavaslato­kat. A Ház plénuma novembtr 10-től 24-ig és 25-től 29-ig tárgyalja le az 1931. évi költségvetést. Közben meg egykét ülésen el fogja intézni a képviselőház a lakóvédelmi törvény meghosszabbítását. A szenátus ok­tóber 21-én befejezi a gazdasági vitát s azután kisebb javaslatokat intéz el. Novemberben a képviselő­ház által elfogadott szanálási tör­vényjavaslatokkal fog majd a sze­nátus foglalkozni, a lakástörvény és a költségvetés csak decemberben kerül napirendre. Nem értik meg Szlovenszkó súlyos pénzügyi helyzetét. A szlovák sajtó kétségbeesve fog­lalkozik Szlovenszkó súlyos pénz­ügyi helyzetével, amelyről az orszá­gos választmány legutóbbi ülésén kellett az ott jelenlevőknek meg­­győzödníök. A sajtó megállapítja, hogy a községeknek és a járások­nak most már legalább a redukált költségvetésük keretében kellene megengedni a működést. A Národny Dennlk azt irja, hogy a költségveté­sek, amelyek már amúgy is a legmesz­­szebbmenő takarékosság elvének kitű­zése mellett születnek meg, nem falát­A danzigi határozat bizonyára örömet kell azokban, akiknek szi­véből az örömet régen kiölte a keserű megpróbáltatások és a mél­tatlan szenvedések kálváriás útja; de megelégedéssel fogadhatja min­denki, aki a jognak uralmát többre értékeli a hataloménál. koznak kellő megértéssel. Ismeretes, hogy a kiegyenlítési alapból várt nagyobb részesedés reményei tel­jesen csődöt mondottak. A részese­dés emelése olyan jelentéktelen, hogy közelről sem felel meg azon követelményeknek, amelyeket a leg­nagyobb takarékosság melleltaz 1931 évi költségvetésbe felvettek. A ré­szesedésnek 75 millióra való eme­lése alig felel meg a jövő évi költ­ségvetési emelkedés egy özedének. Ehhez járul még az országos pénz­tár kritikus helyzete, amely szeptem­ber végéig a jóváhagyott tételek kifi­zetésére 22 millióval maiadt adós. A nevezett lapnak lesújtó megállapí­tásai csak igazolják ama megálla­pításunkat, hogy Szlovenszkó mos­toha gyermeke a csehszlovák köz­társaságnak. Benes dr. külügyminiszter a sajtó magatartásáról. A Benes külügyminiszter külügyi expozéja fölött folytatott vitában az egyes szónokok a kérdések özönét zúdították a miniszter felé, aki kény­telen volt a különböző bizottságok­ban egymásután több Ízben is fel­szólalni, hogy válaszában megkísé­relje igazolni külpolitikáját. Leg­utóbbi válaszaiban, amelyeket a sze­nátus külügyi bizottságában és a képviselőház költségvetési bizottsá­gában tett, újra foglalkozott az ösz-Dunaszerdahely, 1930. okt. 20. Az Országos Keresztényszoclálista Párt és a Magyar Nemzeti Párt hí­vására Duhaszerdahelyen vasárnap délután hatalmas közönség vett részt a gazdasági válság tárgyában meg­tartott népgyülésen, amelyen a Káz­­mér vendégfogadó hatalmas termét zsúfolásig megtöltötte a jobbára vidéki hallgatóság. A népgyülést Kovács Ignác, a magyar nemzeti párt járási alelnöke nyitotta meg és át­adta a szót . Koczor Gyula magyar nemzeti párti országos pártalelnök. Koczor a tárgy teljes és szakavatott ismeretének birtoká­szes aktuális kérdésekről és töb­bek között a magyarországi és a Csehszlovák sajtó magatartásáról Is nyilatkozott. Benes szerint a magyar­­országi sajtó sokszor lehetetlen módon ír Csehszlovákiáról és a magyar félhivatalos sajtó olyan hang­nemet használ, hogy ez ellen még a csehszlovák követnek is iillakozni kellelt. Egyidejűleg azonban Benes dr. elismerte azt is, hogy a külügyi kérdésekről a csehszlovák sajtó sincsen elég jól informálva, túllő a célon és eltorzítja vagy részrehajlóan ítéli meg a dolgokat A külügyminiszter beszé ■ dében foglalkozott még a kisebb­ségi kérdéssel, Csehszlovákia és Lengyelország Viszonyával, a modus vivendivel, Ruszinszkó autonómiá­jával, Briand Pán-Európa memoran­dumával és más kül- és belpoliti­kai kérdésekkel. A köztársasági elnöki hivatal költségvetése. A költségvetés tárgyalásával kap­csolatban a „Poledni Lisi“ közli a költségvetés ama tételeit, amelyek a köztársasági elnök és elnöki hi­vatalra vonatkoznak. A jelzett ro­vatban egy év alatt a következő ki­adási tételek merülnek föl: Elnöki fizetés 1 millió, egyéb kiadások 2 millió. A személyi iroda kiadásai 2,805.100 korona, tárgyi kiadások 1.250.000 korona (ebből 1 millió jótékony célokra megy az elnök rendelkezése szerint). Az elnök ka­tonai osztaga 425,800 korona, kocsik és autók karbantartása 320,000 ko­rona, a vár karbantartása 650.000 korona, fűtés 250.000 korona, lovak 95.000 korona, autócserélés 250.000 korona, rendkívüli kiadás a vár karbantartására 2 millió korona. Az elnök lant lakosztályának költség­vetése 2,590 000 korona. A költség­­vetésnek a köztársasági elnök sze­mélyére és udvarlartására eső része összesen mintegy 14 millió koronát igényel. 1 ban fejtette ki a gazdasági válság, mint világjelenségnek okait és a világgazdaság nézőpontjain keresz­tül a szlovenszkól speciális viszo­nyokig ismertette ennek a szövevé­nyes és nehéz kérdésnek egyes fázisait. A válság súlyos bajai azt az egy örvendetes dolgot eredmé­nyezték, hogy összekovácsolták a ma­gyar egységet, mert a bajokat is könnyebb elviselni egymáshoz tar­tozva, mint magunkra hagzatva. Nem vár mindent az államtól, mert az is tehetetlen a világjelenségek­kel szemben, de igenis elvárja, hogy észszerüség uralkodjék a köz­terhek kivetése körül. Ha a gazda két év elölt még 220 koronás búza-POLITIKA^ SZEMLE ü magyarság pártjainak hatalmas sikerű népgyülése Dunaszerdahelyen.

Next

/
Oldalképek
Tartalom