Komáromi Lapok, 1930. július-december (51. évfolyam, 77-154. szám)
1930-10-18 / 124. szám
4. oldal. «KOMÁROMI LAPOK» 1930. október 18. f ELBERT | olcsósági divatáruháza g ► A j « 12 © •5? & <+* (8 & (Nádor-utca 19. - Koronabankkal szemben.) Felhivja a t. vásárlóközönség {jgyeimét női , férfi- és gyermek kötött kabát, pullower, mellény, kosztüm óriási raktárára. Úgyszintén női és férfi fehérnemű, gyöngy* kötésű és Jäger alsóruhákat, úri- és női divatcikkek, gyermekkocsik, bokavédők stb, nagy választékban. 8) M» & Ut) a 9 Kísérje figyelemmel a kirakati olcsó reklámárakat ! koztatta. Ma hideg közönnyel szemlélik a nagy küzdelmet a léttel, ame lyet ezer és ezer család vív s amelyben lebirja a nyomorúság és a szenvedés. Ma nem érdekű azokat sem, akikre első sorban tartoznék a kérdés : mi is lesz a télen ? Nem vagyunk kiváncsi emberek, de szeretnők olvasni a jelentéseket, amelyek fölfelé mennek, ahova összefutnak a közigazgatás szálai. Mit jelentenek például a komáromi járásból, ahol legalább fizezer embernek decemberben elfogy a kenyere, nem lesz krumplija és ha lopni tud, így a kemencéjében meleg is lesz, különben betakarózhatik a dunyhájába ! Azt jelentik talán, hogy a »Sipka szorosban minden csendes?“ Ez a csend azonban nem az élet csendje, hanem a halálé. Rettegve figyeli mindenki. Egy bátortalan hang a járási választmány legutóbbi ülésén kérdezősködött is utána. Kitérő választ kapott. Nincsen munkaalkalom, Nincs a községeknek pénze. Nincsenek kilátások. Csak egy van: a nincsen. Az országos hivatal elrendelte — még a nyár derekán — hogy a járásokban tartsanak ankéteket, a munkanélküliség ügyében. Üljenek le a zöld asztal mellé a munkaadók, a munkások, az. érdekképviseletek és a hivatalok képviselői Ezeken kívül jóakaratu emberek, akikben van szociális érzék és szociális érzés. Közéleti funkcionáriusok, akiknek megvan az összeköttetésük úgy vertikális irányban, fölfelé, mintivizszintesen a tömegekkel. Miért nem tel jesiti a járási hivatal felettes hatósága rendeletét ? Ezt kérdezi ma a munkásság és azok, akik a munkás-A szenátus külügyi bizottságában felszólalt Richter János magyar nemzetipárti szenátor, aki foglalkozott a köztársasági elnöknek a határok megváltoztatására vonatkozó nyilatkozatával, valamint Benes külügyminiszternek minap mondott expozéjával. Richter János hatalmas beszédben feltárta azokat a sebeket, amelyek az itt élő magyarságot ér ték a benesi politika érája alatt és konkrét eseteket hozott föl a sérelmek bizonyítására, amelyek az állampolgárság terén érték és érik Sággal érintkezést tartanak fenn. Nem elég az elefántcsont-toronyba elzárkózni és ebből az obszervatóriumból szemlélni az életet. Ezt a halni készülő életet, ahol emberek sorsáról van szó. Nekünk mindegy, hogy kik ezek az emberek, hova szavaznak és kik boionditják, de azt nézzük, hogy szegény, elesett ernbe rek és ártatlan gyermekek és várandós, meg szoptató anyák, akiknek nem telik napi félliter tejre snm. Az ember segítsen az emberen, ha erre szorul. Ez a kötelesség. Az emberi szolidaritás első és uíolsó parancsa, Nem vagyunk kiváncsiak a csendőri jelentésekre és statisztikákra, a statisztikák iránt különösen is bizalmatlanok vagyunk, ha azok a hivatali íróasztalokon készülnek, ahpl roppant nagy ollók lógnak az asztalok lábain és lenyisszantanak egy egy darabot a statisztikai anyagból. Az elefántcsont-torony mozduljon meg. Késő lesz, ha a jajkiáltások ostromolják a mélységből. A nyomorúság ezerszólamu orkesztere már a próbára készül. Hangolnak. Ne várjuk meg, hogy meginduljon ez a szörnyűséges zenekar. Mozduljon bennünk meg a lélek, Ébredjen fel a lelkiismeret: a felelősség szülőanyja, A nyomorúságért legkönnyebb felőssé tenni a világkrizist, de a gazdasági válság szörnyszülöttét, a munkanélküliséget ie kell győzni. Hittel, emberséggel, lelkiismerettel, jósággal, önzetlenséggel sokat megmenthetünk. SOS, mentsétek meg lelkeinket! lm: leadjuk a szörnyű Morse-jeleket, Értsétek meg, akik a lelkekben olvastok. — október 17. állandóan a magyarságot. Figyelmébe aján'otta a külügyminiszternek és a kormánynak, hogy a köztársaság elnökének bölcs elveit tegyék magukévá és azok szellemében járjanak el a magyar nemzeti kisebbségekkel szemben Beszédét a következő szavakkal fejezte be: — Miniszter Ur, nem akarom sebeinket tovább feltárni, melyeket Önök ütöttek rajtunk. Önök már a földreformmal ko’dussá tehettek s azzá is tettek minket. Önök rabláncra fűzhetnek, börtönbe vethetnek, azonban egyet nem vehetnek el tőlünk, a jó hírnevünket s nemzetünk becsületét, amely hála Istennek az egész világ előtt egyre nagyobb méltánylásban részesül. Azonban egyre kívánom Miniszter Urat teljes komolysággal figyelmeztetni. A politikai gőzkazán túl van hevítve s a biztosító szelepeket Ön és miniszterkollégái légmentesen eldugaszolták Ez csak katasztrófához vezethet. Szívleljék hát meg az ősz és bölcs elnök szavait s nyissák ki a biztosító szelepeket, amíg nem késő. Adják meg nekünk azokat a jogokat, amelyekre a békeszerződésekkel és az alkotmánytörvénnyel kötelezték masukat s amelyeket nekünk az Elnök ur ESmBHHBHBHBHnRHnni Palhó Flóris, Lohner József: negyvenéves szolgálat az iskola padjai előtt, a zsenge, kinyiló emberpalánták ápolása, érleímük szélesifése, azulán erkölcsi nevelés és pedig valiáserkölcsi — a’nii napjainkban olyan rosszul cseng bizonyos racionalista körökben — a gyermeket ellátni utravalóval az életre, a nagy és fáradságos iskolára Óh ez mind gyönyörűségesen szép és emellett lelket emelő, de idegeket felőrlő és reitenetesen nehéz munka, ha azt lelkiismerettel, hittel, hivatásuk iránt való hűséggel csinálja valaki. Paíhó Flóris és Lohner József pedig igy csinálták. Legyen erre tanunk az egész komáromi róm. kaíh. egyházközség, annak kicsinye és nagyja, hogy milyen munkát végzett ez a két érdemes tanügyi munkás. Jöjjenek seregszemlére holnap a volt tanítványoknak ezrei, akik tudományt, hitet és bizalmat vittek magukkal a család környezetébe és ki az élet roppant forgatagába a szenlélelü püspökről, Komárom egykori plébánosáról, Erdély aposloláról nevezett iskolából! Ezt tudják ezeknek a most nyugalomba vonuló érdemes tanílóknak egyházi és világi elöljárói, de tudomással bir róla a katolikus egyház társadalma is, melynek ünnepévé szélesül holnap a két tanitó hosszú és példás működésének méltatása. De nemcsak az iskola volt az ö működésüknek színhelye: a katolikus Majláth-iskola, a városi iparostanonc iskola, melynek Palhó Flóris hosszú időn át egyik tanítója és igazgatója, Lohner József pedig rajzoktatója volt, hanem ott láttuk őket a közéletben is, munkálkodtak embertársaik, a komáromi lakosság érdekeiben eleget. már annyiszor, legutóbb múlt vasárnap Pozsonyban megigért. Me üssenek mindig az Elnök ur kezére, ha jót akar tenni és szivünket megakarja nyerni. A magyarsággal való békéhez, melytől Európa békéje is függ, az ut a mi szivünkön keresztül vezet s azt nem szabad örökösen keseriteniök. A nagy angol költő, Shakespeare III. Richárd cimü drámájának egyik frappáns idézetével fejezte be a szónok szavait, amire valóságos vihar tört ki a kormánypárti szenátorok sorában és Benes azonnal válaszolt, de az utána következő szónokok is csak Richter szenátor őszinte hangú, nyílt szavú beszédével foglalkoztak. Benes másodízben is felszólalt és a köztársasági elnök nyilatkozatairól kijelentette, hogy az elnöknek eddigi, mind a kilenc nyilatkozatát meghamisították* Palhó Fióris az államfordulatot megelőző időkben a városi törvényhatósági bizottságnak volt munkás tagja, akit a függetlenségi és negyvennyolcas párt küldött oda. A városi közéletben a gazdasági kérdésekkel foglalkozott igen eredményesen. Neki volt köszönhető az Apáli sziget gyümölcsössel való befásilása, az ufcák és terek fásitását szorgalmazta állandóan. Mint jó zenész, a Dalegyesiilelben is működött, amelynek évíizedes, veterán tagja. Ezeken kivüt a tanítói kar képviselője volt a komáromi r. kát. iskolaszékben és a csallóközi járást r. kát. tanítók körének elnöke. Tanítói működését Perbelén kezdte, majd Ujszőnyben folytatta, ahonnan ide választották. Lohner József, aki Komárom város szülötte, Süttő községben volt tanító és onnét került a Majlálhiskolához. Csendes, szemlélődő természet, aki egyedül hivatásának élt. Ezenkívül a zene foglalkoztatta. Az iskola tanulóiból száz tagú énekkart állított össze, mellyel a nyilvánosság elölt is nagy sikereket aratott sok ízben. Példás és szép családi élete az egész városban ismeretes. Minden gyermekét gondosan nevelte és iskolai elfoglaltságán kivüt családjának élt. Nyugdíjba vonulására már régebben érzett betegsége kényszeritetle. Egyházának mindkettő hűséges fia volt és az nekik igen sokat köszönhet. Azok közé a tanítók közé tartoztak, akikkel együtt érez az egész nép, mert tudja felőlük, hogy az ő javán munkálkodnak. A komáromi katolikus egyházközség holnap e két érdemes embert ünnepli, akiknek áldozatos élete az iskola megszentelt falai közt telt el. Az egyházmegye vezetősége kivéte-Kötött kosztümök II Ki-ért TERN ENDRE legszebbek 676 ur divatáru üzletében Városház-utca 3« Richter János szenátor frappáns hatású beszéde a külügyi bizottságban. A katolikus egyházközség búcsúja Pathö Flóris és Lohner József tanítóktól. Holnap délelőtt 11 órakor ünnepi közgyűlésen méltatja az egyház nevelő munkásainak nagy érdemeit, akik keze alatt generációk nőttek fel, — A nagyszombati felszentelt püspök az igazgatói címmel tüntette ki az érdemes népnevelőket. Komárom, — október 17.
