Komáromi Lapok, 1930. július-december (51. évfolyam, 77-154. szám)
1930-10-16 / 123. szám
1930 október 16. «KOMÁROMI LAPOK» 5. oldal. Mit érnek az iskolai osztályzatok? Lietzmann W., göttingeni főigazgató, a matematikai oktatásügy kitűnő bajnoka, a matematikai reformmozgalom német vezetője, jelenleg Budapesten tartózkodik, ahol a magyar középiskolai oktatást tanulmányozza. A napokban az Eötvös Lóránd matematikai és fizikai társulatban i«;en érdekes és tanulságos előadást tartott az osztályozás kérdéséről. A nagy előadótermet zsúfolásig megtöltőt! ék a budapesti középiskolai tanárok, akik Leitzmannban a mai matematikai tanítás egyik legfőbb vezéralakját ismerik* Amit minden tanár, minden szülő és még inkább minden tanuló eddig is érzett, hogy t- i, az osztályozás mai formája nem tárgyilagos, nem megfelelő, azt Leitzmann számszerűleg, bőséges statisztikai adatokkal, matematikai formulákkal és grafikonokkal illusztrálta. Gazdag adatgyűjteményéből csak néhányat említünk. Egy német város 17 tanárának 12 dolgozatot adtak elbírálás végett. A dolgozatokat osztályozták a németországi 1-től 5-ig terjedő jegyekkel. Néhány hónappal később ugyanezeket a dolgozatokat adták ’ugyanazoknak a tanároknak. Az eredmény meglepő volt. Az uj osztályozás több esetben 2, sőt 3 jeggyel is eltért az előbbitől — Amerikában, ahol 1-től 100-ig terjedő jegyekkel osztályozzák a dolgozatokat (sőt mégtízedestörteket is használnak), ugyanilyen, de igen nagyszámú esetben 30, sőt 50 es eltérés is mutatkozott. Egyszer pedig ugyanazt a dől ozatot számos tanár ral biráltatták el. Volt, aki 1-essel minősítette, de volt olyan is, aki 4-est adott. Kikutatták egyes tanároknak osztályzatait évekre visszamenően* hogy elég nagy szám álljon rendel— Hz afgánok nem adnak pénzt Hmanullahnak. Londoni je entés szerint az isteni afgm követ igen érdekes nyilaikozaiot adott Amanullah exkirály pénzügyéiről. Az afgán nemzetgyűlés most tudvalévőén felszólliloita az Európában éló exkirályí, hogy küldje vissza azokat a koronaékszereket, amelyeket menekül se alkalmával magával vili Európába Amanullah legutóbb táviratban pénzt kért Nadir királytól, de nem kapóit. Sőt az afgán nemzetgyűlés most jóváhagyta Amanullah vagyonának az államkincstár javára való lefoglalását. Kijelentette még a londoni afgán követ, hogy az afgán kormány nem adhat pénzt Amanullahnak, van neki úgyis elég pénze, meri mikor legu'oijara még király korában Európában járt, óriási öszszegeket helyezeti leiéibe különböző európai bankoknál. Ha ezt a pénzt azóta elköliötte, — ez az ő ba|a, az afgán állam most már nem ad neki pénzt — Doherty úr tizenhat néger felesége és ötoen oyermehe. Londoni jelentés szerint a nyugat-afrikai Lagosban moát hall meg ennek a gyarmatnak a leggazdagabb embere: Mr Doherty Ez az ember évtizedekkel ezelőtt Írországból vándorolt ki. Akkor nem volt egy pennije sem. Lábosban dolgozni kezdeti és spekulált — főleg spekulált minden féle ügynökségeket létesített,földeket adott el, végül nagy es virágzó ültetvényt vásárolt össze maaának. Most. hogy meghalt, 600 000 font sterling vagyoni hagyott a családjára Ez nagyon szép összeg, viszont nem szabad elf. lejleni, hoqy Doheriy úr ulán igen népes család maradi. Tizenhat felesége és 50 gyermeke gyászolja elhunyták A tizenhat — október 15. kezésre, Lietzmann grafikusan is feltüntette az eredményt. Voltak olyan tanárok, akiknek grafikonjában a jó osztályzatok domináltak, 5-ös csak nagy ritkán szerepelt; voltak viszont olyanok, akik az ellenkező túlzásba estek és jó osztályzatot nem igen adtak. Amerikában újabban a tesztekre esküsznek. Még a háborúba vonult katonát is megtesztezték. Az ered mények alapján döntötték el, hogy miiyen szolgálatra a legalkalmasabb. Az iskolában a negyedik osztály után, midőn az u n. higschoolból a college be akar lépni a tanuló, vizsgálatnak vetik alá. Az osztályozás az egész világon véleményünk szerint megbukott Sem nem objektiv, sem nem igazságos. Hogyan lehetne a bajon segíteni ? Erre nézve Leitzmann sem tudott elég határozottan felelni. Némi korrektivumul szolgálhat, amit némely helyen bevezettek, hogy tudniillik, ha egy iskolai dolgozatnál 25 százaléknál több az elégtelen, akkor a dolgozat nem számit. Leitzmann csakis az írásbeli dolgozatok osztályozásáról szólt. Elég rosszul áll ez is. Mennyi baj lehet a szóbeli feleletek megítélésénél, ahol a tanuló elfogultsága, gondolkozásának tempója, egészségi állapota és a tanár hangulata még jobban meghamisíthatják az eredményt. És sokszor az ilyen ingatag alapon felépülő ítéletektől emberek sorsa függ. A lelkiismeretes tanárnak mindig kínos volt az osztályozás, sokan betegei enngk a felelősségteljes, bizonytalan alapokon nyugvó ítélkezésnek. Lietzmann előadása azért volt olyan érdekes, mert exakt módon, számszerűen mutatta meg, amit mindenki fájdalmasan érzett. felesége egytől egyig néger. Lúgosban a.igol törvények vannak, amelyek nem ismerik el a többnejüséget és ezért Doherty óvatosan és előrelátóan végrendeletet csinált, amelyben a tizenhat feleségére és a gyerekekre higyja vagyonát, mert végren delet nélkül ezeknek a nőknek nem lehetett volna igényük Doheriy vagyonára. Ő különben állandóan azt hang zlatia, hogy törvényes feleségének tartja mind a tizenhat néger hölgyei, mert az ottani néger törzs egyházi ceremóniája mellett kötötte meg mind a tizenhat házasságot. Egyidöben valóságos házasodási láz vett erőt ezen a különös emberen. Euy öreg négernek hat csinos lánya volt és Doheriy feleségül vette mind a ha of. Minthogy egyszerre több növel még a négerek sem akarlák összeadni, sorba vette el a lányokat, mindennap egy másikat, úgy hogy a házasságsorozai hétfő ól szómba tig tartott és vasárnap azután, mint aki jól végezte dolgát, weekendre utazóit hat uj feleségével. — Hz iherszolidaritds netovábbja. Ilyen még nem voll, a testvéri szolidaritásnak ekkora megnyilatkozása eddig legfeljebb csak összenőtt ikrek köreiben fordult elő. A szóban fo^gó ikrek nincsenek összenőve, csupán lelkileg. Hermann és Albert Jackson a neve a két csodálatos ikreknek, Csikágóban élnek. A testvérek egyszerre nősüllek — természetesen két nővéri vetlek el. Egyformán szerellek ftleségüket — es egyidöben urnák meg őket. Egyszer csak .össze beszélt a kei iker és ouhagyták a kél feleséget Egy darabig egyedül él ek az ikrek, aztán mikor ez' is meguntak, megint megnősüllek Megint két nőveri vettek el, — ugytálszik ez a specialilásuk. Az előbbi két nővértől azonban elfelejtet ek elválni. Az első számú feleségek tehát feljelentették az ikreket bigá miáért Egyszerre tárgyalta ügyüket a biróság, Ez némi zavarokat okozott, mert a birák tárgyalás közben öszszeléveszteiték az ikrekef, majd rájöttek arra, hogy az ikrek a tárgyalás szünetében gálád módon helyet cseréltek a vádlotlak padján és Albert kétszer egymásután vallott, egyszer a maga, egyszer pedig Hermann nevében. Általában az ikrek szándékosan szabotálni akarlák a tárgyalást és folyton összezavarták a bírákat a személyazonossággal kapcsolatban A feleségeknek kellett nagy szakértelemmel megállapítani, hogy melyik Albert és melyik Hermann — ők állhólag biztosan tudták ezt. Végül a biróság Hermann! és Albertet egy-egy évi börtönre Ítélte. Most két egymásmellein cellában töltik büntetésüket a csodálatos ikrek — fl foggal is lehet hallani. Amerikában Frederich Bedell, a cornelli egyetem fizika tanára egy olyan készüléket talált fel, amelynek segítségével a fogakkal Is lehet hallani. A készülék egy hosszú, szalmavékonysáqu facsöböl áli, ez pedig összeköttetésben áll egy kis készülékkel, amelynek tiikát a tanár egyelőre természetesen nem árulja el. Ezzel a kísérletei számos hallgatóság előtt kísérleteket végzett a tanár, amelyek fényesen sikerültek A készülék sikerének magyarázata az, hogy a fogakban levő idegek bizonyos összeköttetésben állanak a halló idegekkel A tudós felfedező nagy szolgálatokat (esz ezzel a sikefnémáknak. A kisérlelek igazolták, hogy a siketnémák kéiharmadrésze ezen készülék segítségével jól hall. — £gy bankjegy élményei. Egy amerikai Kereskedelmi Kamara nemrég forgalomba indítóit egy egészen uj egydolláros bankjegyet s egy hozzákapcsolt papirszeleen felkérte a bankjegy minden elkövetkező tulajdonosát, hogy lássa el egv egy rövid feljegyzéssel Két hét alatt hosszú utat tett meg a bankó s fizettek vele bért, vetlek rajta ötször dohányt, cigarettát, háromször-há* romszor bonbont és úri divatcikkei, borotválkoztak rajta kétszer, aulókellékef, szalonnát, mosóport, nadrágtartót és fogkrémet vettek rajta egyszer-egyszer, tehát összesen huszonhétszer adták ki, de egyetlenegyszer sem szórakozásra vagy könyvre A bankjegy nagyon gyűrött és elnyűtt állapotban került vissza körüljáró!. — Rendőrök hada őrzi a perzsa sah hincscih Vasárnap érkezett a londoni kikötőbe a Baharistan gőzös, amely a perzsa koronaékszereket és a felbecsülhetetlen értékű perzsa műkincseket hozta a jövő év elején megnyitandó londoni perzsa műtör téne i kiállításra. A kincsek közölt van a perzsa sah koronája és jogara továbbá drágakövekkel kirakott fegyverek és egy csodálatos művű ezüst edénykészlet, amely valaha Harun AI Rasid tulajdona volt. A hajót megérkezése óta rendkívül erős rendőri és defekftvkölönttmény őrzt. Indulását és útirányát állandóan a legnagyobb Htokban tartották és maga a legénység is azt hitte, hogy a szállítmány datolyából áll. A kincseket kedden a szépmővészelí akadémia páncéltermébe viszik. A budapesti kiadású Rádió Újság szlovenszkói terjesztése engedélyezve van. j jj^ Kapható és megrendelhető: SPITZER SÁNDOR könyvkereskedésében Komárom, Nádor-u 29. (Telefon 80.) "JF1 CEMENT-CSEREP S aj at ttesx ihrtenjrü cement cserepén A minőségéért, ro/to/jvH a feqmessz thb - mértéfe/e/euég* t . FAGXALLCL vízhatlan vei /amint qz eyefe/T csereppe/ szem bért KÖNNXŰ SŰL/U /oor éf Aomentes /etet biztosit TET5ZETÓ5 KÍVÍTEL 0LC5D Áftll HAA5ZbMADXl Cís. jed.: E. 14b3|A|2. Vyt’ah licitacného oznamtt. V exeVuínej veci exekventa Júliusa Pkooa proti ex»kvoT»nej Rozálie Fitosovej rod. Molnáror.j okresny súd nariadil exekt.énú lictáciu o cymozenie 450 Ki poiiadavky istiny a jpj prílluknosli na nemovitosti, ktoró sú na üzemi komárnanskího okr. súdu obsaíenú a vedené vo vl. í. 1568 obce uuta poi A i. 1-4, m. 6. 640 , 7690|l, 7690|2, 7691 rol’a t hon- »Nagy Guta kamocsai országul mentére, lúka a r> l’a t hone »Belső lágy* na mene R zálie Fit1 iovej rod. Molnárovej v 1|20 íiastke vo vykriínej cene 230' Kő fO b. V te íe »1. pod A II, 1-5 m. ő. 14*3, 2 006— 2500S lúka v hone „Nvilas X.« lúka a róla v honé >SöHedl« >a mere ako hőre v l|20 Ciastke to víkr. cene '5 4 hő V te íe vl 2ke pod A. f 1 m. ő. 8839 rol’a t honé »Pászkoi rét«k< na mene ako hőre T 1|*Ó óiastke to vykr. cene 7'6 Kf. Draíb» sa netyka vdovskéro uíivacieho práva Tteleného usneseni* ő. C 4716j907 T yrospecb vd J.hanny Molnárovej rod. Fördo5o»ej. Licitácia bude o 12 hodine dopoludnajsej dőa 5. novembra 1930. t obecnom dome obce Gúta. Pod licitáciu spadajúce nemovitosti nemóíu iá odpredal’ nize dvocH tretjn vykr. ceny 'll, ktori chcú liciioT't’, povim í sú »lóin’ ako odslu.mé >0°/o ov vykriőnej c-ny v hotovosti alebo v cennych papier, eh, ku kaucii spfsobilych, poiltanjicb pod! a ku zu, urően^ho v § 42. zák. LX 1>*X1, a to sl< tit’ Osobe, poz ku. vrehnostou Tysiauej, alebo tejto odovzdat’ poistenku o ^edbeznom uloieni odstupnAho do sudneho depozitu. Taktieí >í isti povinni sú licitacmnálue podmienky pod^tsat*. (§§ 147., 150., 170., zák., őt. LX >831. § 21. zák Cl. XL. a r l90<.) ... . . Ten, kto ja nemovitost’ »iacej sl’úbil neí v^kriínú cenu, jestli nikto viacej nesl’ubuje, povinnji |e podi’a procenta vikriCnej ceiiy uríené odstupné po vyäku práve takého procenta nim il'úbenej ceny bned' doplnrt'. Okiesny súd v Komámé, doruéné a exekuiné odd., dna 16. marca 1930. br. Ooma súdny rada. Za správnost’ vybotoTenia: Podpis ne£(tatel‘n^ vedúci kancelárie. 805
