Komáromi Lapok, 1930. július-december (51. évfolyam, 77-154. szám)

1930-07-12 / 82. szám

3. oldal. «KOMAROMI LAPOK» tenciájához, A járás lakosainak száma alapján az iparos* és kereskedőtársadalom ennek a lakosságnak cca V«-ét ké­pezi a családtagokkal együtt s ezért a vasárnapi ipartársulati közgyűlés­ben mi a járás közgazdasági parlament­jét látjuk, amely ha feladata, hivatása magaslatán áll, irányí­tója lehet a 60 ezer lelket szám­láló város ipari s kereskedelmi életének. A vasárnapi közgyűlés különösen fontos határkövet képez az ezelőtt 5 esztendővel életre hivott vegyes társulati szervezet életében. Az elmúlt 5 év átmenet vo’t, — inkább azt mondhatnánk próbaidő — arra, vájjon a több százféle ipari s kereskedelmi foglalkozási ágbeliek érdekvédelmi munkája hasznosan teljesíthető'e a sokféle foglalkozási ágakhoz tartozók társadalmi és gaz­dasági érdekeinek nem egyszer ki­rívóan jelentkező divergenciái mel­lett. A törvény összekapcsolta az ipar és kereskedelem gyakorlóit, s úgy remélte, hogy e kapcsolat mint­egy beleneveli az eddig szervezet­­lenül élt egyes foglalkozási á;akat a társadalmi s gazdasási érdekvé­delem hatékony erejű kiépítéséhez. Helyiden lenne olyan megállapítást tenni, mintha az így eltelt öt év kár­­baveszett volna. Sőtl A komáromi járási általános Ipartársulat (eddigi példás és szlovenszkói viszonylatban is elsőrendűnek elismert működése azt bizonyította, hogy vezetőinek józan mérséklete, tagjainak a szer­vezethez való ragaszkodása módot talált — ha sokszor egymás iránti figyelemből önmaguk jogainak fel­adásával is — a tűrhető s legbarát­ságosabb együttes munkára A csak pár nap óta megjelent kormányrendelet megnyitja az útját az ipartársulati szakszervezetek léte­sítésének s ezzel megindítja azt a fejlődési processzust, amelyre az ipartörvénynek az ipartársulati szer­vezetre vonatkozó rendelkezései Íratlanul is utalnak. A vasárnapi közgyűlés fogja ki­mondani a kereskedők önállósulását, füg­getlen járási kereskedelmi Gre­mium létesítését, amely a temé­­szetes fejlődés törvényei szerint a speciális kereskedelmi érde­kek .védelmi, kereskedőinknek pedig uj s létszámánál fogva te­kintélyt jelentő fontos társadalmi intézménye szervévé fog válni. A több mint negyedszázados múltra visszatekintő Kereskedők Testületét felváltja igy az evész város és járás összes kereskedőit magában foglaló társulati (gremiumi) Szervezet, a többi iparágak pedig, bent maradván a vegyes jeltegü tár­sulatokban, mindketten nekiláthat­nak eddig is kiváló közgazdasági s társadalmi munkásságuk intenzi­vebbé tételéhez. A járás közgazdaságát képviselő hatalmas két tábor tehát: az iparo­sok és a kereskedők testvéri együt­tesét felváltó e szétválasztás nem fogja az ellentétek kiélezését jelen­teni, sőt inkább teszi lehetővé oly felada­tok teljesítését, melyek egymás­sal parallel irányban haladva ej; ész járásunk közgazda­sági fellendítését, iparos és keres­kedőtársadalmunk anyagi és kultu­rális megerősödését mozdíthatja elő. Reméljük, hogy járásunk közgaz­daságát képviselő ipartársulati köz­gyűlés egyéb fontos elintézendői között módot és megfelelő hangot fog találni ama katasztrófális válság ecsetelésére is, amely existenciák százait dobja a kétségbeesésbe. Az ipartársulatnak — ha hivatá sát, s tekintélye kötelezte feladatát teljesíteni akarja, úgy ez évi köz­gyűlését is — mint eddig mindig — a kicsinyeskedések elmellőzésével a tárgyalandó ügyek komoly megta­­nácskozása és az iparos, kereskedő társadalmat minden téren segíteni hivatott és nagyvonalú feladatcélo­kat körvonalazó határozathozatalok teszik fontos és értékes kihatású Eladták Rákosi Jenő hires villáját A nagy író hagyatéki tárgyait be kellett raktározni ősszel leplezik le a nagy magyar gublicista, Rákosi Jenő szobrát, de Rákosi Jenő örökösei még nem tud­tak megoldást találni annak a nagy értékű hagyatéknak elhelyezésére vonatkozólag, amely a nagy Írófejede­lem legszemélyesebb emléktárgyai­ból áll. Rákosi Jenő hagyatékában 7000 kötet könyv, rengeteg kézirat, igen értékes képek és egyéb emlék­tárgyak maradtak, amelyeket az örökösök kénytelenek voltak beraktározni. Mind a főváros, mind a kultusz­minisztérium hangoztatta, hogy eze két a muzeális értékű ingóságokat vétek volna elkótyavetyélni, de azoknak megvételére egyik faktor se tudott fedezetet találni. Az örö­kösök kijelentették, hogy a muzeális értékű hagyatékot hajlandók a fő­város által kiküldendő szakértő ál­tal megállapított áron átadói. Ennek az ajánlatnak az alapján Sipöcz Jenő polgármester ismét napirendre fogja vétetni az ügyet. Maga lord Rother­­mere is érdeklődést mutat az ügy iránt és valószínű, hogy a Rákosi­­muzeum mégis létre fog jönni. Rákosi Jenő kedvelt otthonát, a Lisznyay utcai villát a nagy publicista örökösei kénytelenek voltak eladni, mert a hagyatéki tartozásokat ren­dezni kellett. Egyébként Rákosi La­jos, Rákosi Jenő legidősebb fia és régi Budapesti Hírlap között még mindig áll a harc. A régi Budapesti Hirlap megkérte a kényszerfelszámolást, ennek so­rán, meg is egyezett valamennyi hitelezőjével, a legtöbbjének 40 szá­zalékot fizetett, de a rendezésből kihagyták Rákosi Lajost és dr. Rá kosi Gyulát, Rákosi Lajos 600 000 pengős követelésére felkínáltak 30.000 pengőt, de Rákosi Lajos ezt visszautasította. A fennálló törvények rendelke­zése szerint az uj Budapesti Hirlap nem jogutódja a régi Budapesti Hirlapnak, amely még mindig kény­szerfelszámolás alatt van és mint­hogy Rákosi Lajos a kényszerfel­számolás alatt álló vállalatot nem pörölhetí ezért most a réii Buda­pesti Hirlap igazgatósági tagjai ellen indított port azon a címen, hogy ezek az igazgatósági tagok egyetem­­legesen felelősek az ő követeléséért. A komáromi r. kát. autonóm egyházközség képviseletének ülése Elkezdik a hősök emlékművének építését a Szent András tem­plomban. — A ravatalozó készen áll és átvételére bizottságot küldött ki a képviselet. Saját tudósítónktól. Komárom, — julius 11. A komáromi r. kát autonóm egy­házközség képviselete élénk érdek­lődés mellett tartotta meg ülését csütörtökön a Majlálh iskola ter­mében. Az ülést Alapy Gyula dr. világi elnök vezette, aki kegyeleles szavakkal emlékezeti meg Patkovich Viktor, a komáromi kerület hosszú időn keresztül nagymunkásságu ság jóváhagyása után már augusztus hóban kivitelre is kerül és igy az év november 1-én átadhaló lesz a nyilvánosság részére. Nem kisebb érdeklődés melleit folyt le a ravatalozó ügyének Ismer tetése is, mely Majer Imre dr., apát­plébános előadásában szintén szé­leskörű vitát kellett. A ravatalozó építése 138.000 K-ba került, újabb költségek a villamos világítás beve­zetése és a ravatalozó környékének parkozása. A többletmunka fedeze­tére 50.000 K újabb kölcsön felvé­telét javasolja, melyet a képviselet több hozzászólás után el is fogadott. Mivel pedig a boncoló helyiségébe a város minden vallásu hulláját be­fogadja, a városhoz fordul megfelelő anyagi támogatás iránt. Majd Alapy elnök meleg szavakkal emlékezik meg a Majlálh iskola két nyugalombavonuló lanilójának, Pathö Flóris és Lohner Józsefnek nyuga­­lombavonulásáról, akik hosszú évti­zedeken ál áldozatos és hűséges munkával nevelték az ifjú nemze­déket és indilványozza, hogy az egyházközség rendkívüli közgyűlé­sen vegyen tőlük búcsút és ott nyilvánítsa nekik tartozó háláját és köszönetét. A közgyűlés meglarfására határ­időül julius 20, tehál jövő vasárnap d. e. 11 óráját tűzte ki a képviselet. A képviseleti ülést méltán kisérte nagy érdeklődés, meri azok közül a felada’ok közül, amelyek megoldásra várlak, kél olyan kérdést oldott meg véglegesen, amelyek iránt az egyház­­társadalom érdeklődése igazán foko­zottabb mértékben fordult, amilyenek a hősök emlékműve és a ravalalozó ügye, amely évtizedes tervezések végére tett pontot. A képviselet ülése előtt Alapy Gyula dr. elnökletével a pénzügyi bizoltság tartott ülést, mely a záró­számadás megvizsgálására ifj Nagy János takarékpénztári Igazgató, Diósy Ede nyug. takarékpénztári Igazgató és Gallé István nyug. adó­hivatali tanácsost küldötte ki. A pénzügyi bizottság ezen kívül a köliségvetés ügyét tárgyalta és az adóhátralékok behajtása iránt intéz­kedett, hogy a növekvő egyházi, szociális és iskolai szükségletek kielégíthetők legyenek. Olaszország körülhajózása (Kóborlások vizen és szárazon) Irtai Dr. Baranyay József esperesének, a nagy magyar papnak, továbbá Galba Károlynak, az egyház község nehéz időkben nagytekintélyű és súlyos szavú elnökének, bektor Györgynek, társadalmunk e kiváló tagjának és a komáromi katolikus egyház hosszú éveken át templom és temetőgondnokának, valamint Puhr Jánosnak, a képviselet és az egyház zárószámadás vizsgáló bi­zottság felejthetetlen hüségü munkás tagjának elhunyláról, akiknek emlé­két jegyzőkönyvébe iralía a képvi­selet. Makky Lajos ismertette a múlt évi zárószámadást, amelyet vita nélkül a bizottsághoz utalt a képviselet, majd a folyó évi költségvetést ol­vasta és ezt számos hozzászólás után a közgyűlésnek elfogadásra ajánlja. A hősök emlékművének ügyéi Maier Imre dr. apálplébános ismer­tette és egyúttal bemutatta Be,ecz Gyula szobrászművész uj monumen­tális, a templom iníerieur-jének fi gyelembevételével készült tervéi és költségvetését. Az emlékmű kivitele 30 000 K-ba kerül műkőből, a nevek felvésésére svéd fekete gránitlappal. A tervhez Vaskó Imre igazgató és Kállay Endre dr. ügyvéd ajánlottak módosításokat. Majd nagy vita indult meg a kivitelhez még hiányzó 10.000 K. előteremtése körül. Dosztál Jakab, Kállay Endre dr, Zechmeisíer Sándor Ivánffy Géza és mások hozzászólása után az elnök indítványát fogadta el a képviselet a pénzösszegnek tár­sadalmi utón leendő biztosítása I _ £ ^ r% r, ll H -XL A sziciliai díszkocsik. — Amikor Szirakúszónak )étmillió lakása volt. — Katakombák, ahol Szent Pál prédikált. — Dionizios kényur füle. — Akiket örökre elnémítottak. — Színpadi pró­bák a görög színház romjai között. — Medea, Elektra, Antigoné. — Z-ufolt házák 3 ezer esztendő után. — Sir üre­gek, mini szükség lakások. — A római cirkusz — Amikor lemosták az em­bervért. — Archimedes emléke. — Po­gány templomból keresztény templom. — Múmiák az oltárok alatt. — Teher­autóverseny. — Amikor a szicíliai ki­rándul a zöldbe. — Akinek nem kelta borravaló. — Fasista ünuepély. — Ki a Földközi tengerrel — Útban Malta sziget felé. Szicilia csodaszép földjén, amikor Katániábó), az Etna tövéből autón Szirakuza felé robogtunk, nemcsak a nagy kétkerekű, teherhordó kocsik tűntek föl nekünk a négykerekű ko­csikhoz szokottaknak, hanem fe tű­nőén kifestett, cifra ünneplő kocsik is, amelyek ugyancsak kétkerekűek voltak, de kisebb, normális nagyságú kerekekkel. A kordé oldalai élénk színekkel ékeskedtek és rikitottak. Az elébe fogott ló szerszáma is na gyón cifra A ló fején egy kisebb, a hátán egy nagyobb bóbita tolldi­­szekből már messziről magára vonja a figyelmet. A kalauzunk egy élénk, bőbeszé­dű, rokonszenves sziciiiai olasz volt, »Irí folvékonvan. sőt olaszosan ha­darva beszélt németül is. Magyarul csak pár szót tudott. Amikor hallotta ma yar beszédün­ket, azt kérdezte tőlünk: — Ugy-e önök budapesti zsidók ? A kérdés kissé feszélyezte egyik másik utitársunkat, akik tényleg Bu­dapestről valók voltak és Isten ki­választott népéhez tartoztak Az olasz sietett megnyugtatni őket: — Nincsen ebben kérem semmi, az én anyám is zsidó asszony, de mi gyéréi ek keresztények maradtunk Végre 90 kilométeres autó ut után berobogtunk Szirakuzáoa, ebbe az ősrégi városba, amelyet a korinthus­­beliek alapítottak Kr e. 734 ben. Szirakuza tulajdonképpen a Jóni­­tenger Ostigia nevű szigetén fekszik, amely szigetet 485-ben K. e. Gelon, Szirakuza akkori ura kötött össze Szicilia földjével. Szirakuza fényko­rában félmillió lakost számlált, most csak 64 ezer lakosa van. Megnézt k a katakombáit, ahol meg van jelölve az a hely, ahol va­lamikor Szent Pát is prédikált Aki látta a római, sok sok kilométer hosszú katakombákat, az nem sok látnivalót talál a szirakuzai kata­kombákban. Érdekes akusztikája van a Dio­­niszios füle, máskép Latonia del Pa­­radiso nevű barlan nak, amelynek jórészét a földrengések tőnkre tét tek, de igy is hatalmas, több eme­letnyi ma gasságú ez a barlang, amely­nek az a nevezetessége, hogy a legkisebb zörejt, mondjuk egy papír-

Next

/
Oldalképek
Tartalom