Komáromi Lapok, 1930. július-december (51. évfolyam, 77-154. szám)
1930-07-12 / 82. szám
3. oldal. «KOMAROMI LAPOK» tenciájához, A járás lakosainak száma alapján az iparos* és kereskedőtársadalom ennek a lakosságnak cca V«-ét képezi a családtagokkal együtt s ezért a vasárnapi ipartársulati közgyűlésben mi a járás közgazdasági parlamentjét látjuk, amely ha feladata, hivatása magaslatán áll, irányítója lehet a 60 ezer lelket számláló város ipari s kereskedelmi életének. A vasárnapi közgyűlés különösen fontos határkövet képez az ezelőtt 5 esztendővel életre hivott vegyes társulati szervezet életében. Az elmúlt 5 év átmenet vo’t, — inkább azt mondhatnánk próbaidő — arra, vájjon a több százféle ipari s kereskedelmi foglalkozási ágbeliek érdekvédelmi munkája hasznosan teljesíthető'e a sokféle foglalkozási ágakhoz tartozók társadalmi és gazdasági érdekeinek nem egyszer kirívóan jelentkező divergenciái mellett. A törvény összekapcsolta az ipar és kereskedelem gyakorlóit, s úgy remélte, hogy e kapcsolat mintegy beleneveli az eddig szervezetlenül élt egyes foglalkozási á;akat a társadalmi s gazdasási érdekvédelem hatékony erejű kiépítéséhez. Helyiden lenne olyan megállapítást tenni, mintha az így eltelt öt év kárbaveszett volna. Sőtl A komáromi járási általános Ipartársulat (eddigi példás és szlovenszkói viszonylatban is elsőrendűnek elismert működése azt bizonyította, hogy vezetőinek józan mérséklete, tagjainak a szervezethez való ragaszkodása módot talált — ha sokszor egymás iránti figyelemből önmaguk jogainak feladásával is — a tűrhető s legbarátságosabb együttes munkára A csak pár nap óta megjelent kormányrendelet megnyitja az útját az ipartársulati szakszervezetek létesítésének s ezzel megindítja azt a fejlődési processzust, amelyre az ipartörvénynek az ipartársulati szervezetre vonatkozó rendelkezései Íratlanul is utalnak. A vasárnapi közgyűlés fogja kimondani a kereskedők önállósulását, független járási kereskedelmi Gremium létesítését, amely a temészetes fejlődés törvényei szerint a speciális kereskedelmi érdekek .védelmi, kereskedőinknek pedig uj s létszámánál fogva tekintélyt jelentő fontos társadalmi intézménye szervévé fog válni. A több mint negyedszázados múltra visszatekintő Kereskedők Testületét felváltja igy az evész város és járás összes kereskedőit magában foglaló társulati (gremiumi) Szervezet, a többi iparágak pedig, bent maradván a vegyes jeltegü társulatokban, mindketten nekiláthatnak eddig is kiváló közgazdasági s társadalmi munkásságuk intenzivebbé tételéhez. A járás közgazdaságát képviselő hatalmas két tábor tehát: az iparosok és a kereskedők testvéri együttesét felváltó e szétválasztás nem fogja az ellentétek kiélezését jelenteni, sőt inkább teszi lehetővé oly feladatok teljesítését, melyek egymással parallel irányban haladva ej; ész járásunk közgazdasági fellendítését, iparos és kereskedőtársadalmunk anyagi és kulturális megerősödését mozdíthatja elő. Reméljük, hogy járásunk közgazdaságát képviselő ipartársulati közgyűlés egyéb fontos elintézendői között módot és megfelelő hangot fog találni ama katasztrófális válság ecsetelésére is, amely existenciák százait dobja a kétségbeesésbe. Az ipartársulatnak — ha hivatá sát, s tekintélye kötelezte feladatát teljesíteni akarja, úgy ez évi közgyűlését is — mint eddig mindig — a kicsinyeskedések elmellőzésével a tárgyalandó ügyek komoly megtanácskozása és az iparos, kereskedő társadalmat minden téren segíteni hivatott és nagyvonalú feladatcélokat körvonalazó határozathozatalok teszik fontos és értékes kihatású Eladták Rákosi Jenő hires villáját A nagy író hagyatéki tárgyait be kellett raktározni ősszel leplezik le a nagy magyar gublicista, Rákosi Jenő szobrát, de Rákosi Jenő örökösei még nem tudtak megoldást találni annak a nagy értékű hagyatéknak elhelyezésére vonatkozólag, amely a nagy Írófejedelem legszemélyesebb emléktárgyaiból áll. Rákosi Jenő hagyatékában 7000 kötet könyv, rengeteg kézirat, igen értékes képek és egyéb emléktárgyak maradtak, amelyeket az örökösök kénytelenek voltak beraktározni. Mind a főváros, mind a kultuszminisztérium hangoztatta, hogy eze két a muzeális értékű ingóságokat vétek volna elkótyavetyélni, de azoknak megvételére egyik faktor se tudott fedezetet találni. Az örökösök kijelentették, hogy a muzeális értékű hagyatékot hajlandók a főváros által kiküldendő szakértő által megállapított áron átadói. Ennek az ajánlatnak az alapján Sipöcz Jenő polgármester ismét napirendre fogja vétetni az ügyet. Maga lord Rothermere is érdeklődést mutat az ügy iránt és valószínű, hogy a Rákosimuzeum mégis létre fog jönni. Rákosi Jenő kedvelt otthonát, a Lisznyay utcai villát a nagy publicista örökösei kénytelenek voltak eladni, mert a hagyatéki tartozásokat rendezni kellett. Egyébként Rákosi Lajos, Rákosi Jenő legidősebb fia és régi Budapesti Hírlap között még mindig áll a harc. A régi Budapesti Hirlap megkérte a kényszerfelszámolást, ennek során, meg is egyezett valamennyi hitelezőjével, a legtöbbjének 40 százalékot fizetett, de a rendezésből kihagyták Rákosi Lajost és dr. Rá kosi Gyulát, Rákosi Lajos 600 000 pengős követelésére felkínáltak 30.000 pengőt, de Rákosi Lajos ezt visszautasította. A fennálló törvények rendelkezése szerint az uj Budapesti Hirlap nem jogutódja a régi Budapesti Hirlapnak, amely még mindig kényszerfelszámolás alatt van és minthogy Rákosi Lajos a kényszerfelszámolás alatt álló vállalatot nem pörölhetí ezért most a réii Budapesti Hirlap igazgatósági tagjai ellen indított port azon a címen, hogy ezek az igazgatósági tagok egyetemlegesen felelősek az ő követeléséért. A komáromi r. kát. autonóm egyházközség képviseletének ülése Elkezdik a hősök emlékművének építését a Szent András templomban. — A ravatalozó készen áll és átvételére bizottságot küldött ki a képviselet. Saját tudósítónktól. Komárom, — julius 11. A komáromi r. kát autonóm egyházközség képviselete élénk érdeklődés mellett tartotta meg ülését csütörtökön a Majlálh iskola termében. Az ülést Alapy Gyula dr. világi elnök vezette, aki kegyeleles szavakkal emlékezeti meg Patkovich Viktor, a komáromi kerület hosszú időn keresztül nagymunkásságu ság jóváhagyása után már augusztus hóban kivitelre is kerül és igy az év november 1-én átadhaló lesz a nyilvánosság részére. Nem kisebb érdeklődés melleit folyt le a ravatalozó ügyének Ismer tetése is, mely Majer Imre dr., apátplébános előadásában szintén széleskörű vitát kellett. A ravatalozó építése 138.000 K-ba került, újabb költségek a villamos világítás bevezetése és a ravatalozó környékének parkozása. A többletmunka fedezetére 50.000 K újabb kölcsön felvételét javasolja, melyet a képviselet több hozzászólás után el is fogadott. Mivel pedig a boncoló helyiségébe a város minden vallásu hulláját befogadja, a városhoz fordul megfelelő anyagi támogatás iránt. Majd Alapy elnök meleg szavakkal emlékezik meg a Majlálh iskola két nyugalombavonuló lanilójának, Pathö Flóris és Lohner Józsefnek nyugalombavonulásáról, akik hosszú évtizedeken ál áldozatos és hűséges munkával nevelték az ifjú nemzedéket és indilványozza, hogy az egyházközség rendkívüli közgyűlésen vegyen tőlük búcsút és ott nyilvánítsa nekik tartozó háláját és köszönetét. A közgyűlés meglarfására határidőül julius 20, tehál jövő vasárnap d. e. 11 óráját tűzte ki a képviselet. A képviseleti ülést méltán kisérte nagy érdeklődés, meri azok közül a felada’ok közül, amelyek megoldásra várlak, kél olyan kérdést oldott meg véglegesen, amelyek iránt az egyháztársadalom érdeklődése igazán fokozottabb mértékben fordult, amilyenek a hősök emlékműve és a ravalalozó ügye, amely évtizedes tervezések végére tett pontot. A képviselet ülése előtt Alapy Gyula dr. elnökletével a pénzügyi bizoltság tartott ülést, mely a zárószámadás megvizsgálására ifj Nagy János takarékpénztári Igazgató, Diósy Ede nyug. takarékpénztári Igazgató és Gallé István nyug. adóhivatali tanácsost küldötte ki. A pénzügyi bizottság ezen kívül a köliségvetés ügyét tárgyalta és az adóhátralékok behajtása iránt intézkedett, hogy a növekvő egyházi, szociális és iskolai szükségletek kielégíthetők legyenek. Olaszország körülhajózása (Kóborlások vizen és szárazon) Irtai Dr. Baranyay József esperesének, a nagy magyar papnak, továbbá Galba Károlynak, az egyház község nehéz időkben nagytekintélyű és súlyos szavú elnökének, bektor Györgynek, társadalmunk e kiváló tagjának és a komáromi katolikus egyház hosszú éveken át templom és temetőgondnokának, valamint Puhr Jánosnak, a képviselet és az egyház zárószámadás vizsgáló bizottság felejthetetlen hüségü munkás tagjának elhunyláról, akiknek emlékét jegyzőkönyvébe iralía a képviselet. Makky Lajos ismertette a múlt évi zárószámadást, amelyet vita nélkül a bizottsághoz utalt a képviselet, majd a folyó évi költségvetést olvasta és ezt számos hozzászólás után a közgyűlésnek elfogadásra ajánlja. A hősök emlékművének ügyéi Maier Imre dr. apálplébános ismertette és egyúttal bemutatta Be,ecz Gyula szobrászművész uj monumentális, a templom iníerieur-jének fi gyelembevételével készült tervéi és költségvetését. Az emlékmű kivitele 30 000 K-ba kerül műkőből, a nevek felvésésére svéd fekete gránitlappal. A tervhez Vaskó Imre igazgató és Kállay Endre dr. ügyvéd ajánlottak módosításokat. Majd nagy vita indult meg a kivitelhez még hiányzó 10.000 K. előteremtése körül. Dosztál Jakab, Kállay Endre dr, Zechmeisíer Sándor Ivánffy Géza és mások hozzászólása után az elnök indítványát fogadta el a képviselet a pénzösszegnek társadalmi utón leendő biztosítása I _ £ ^ r% r, ll H -XL A sziciliai díszkocsik. — Amikor Szirakúszónak )étmillió lakása volt. — Katakombák, ahol Szent Pál prédikált. — Dionizios kényur füle. — Akiket örökre elnémítottak. — Színpadi próbák a görög színház romjai között. — Medea, Elektra, Antigoné. — Z-ufolt házák 3 ezer esztendő után. — Sir üregek, mini szükség lakások. — A római cirkusz — Amikor lemosták az embervért. — Archimedes emléke. — Pogány templomból keresztény templom. — Múmiák az oltárok alatt. — Teherautóverseny. — Amikor a szicíliai kirándul a zöldbe. — Akinek nem kelta borravaló. — Fasista ünuepély. — Ki a Földközi tengerrel — Útban Malta sziget felé. Szicilia csodaszép földjén, amikor Katániábó), az Etna tövéből autón Szirakuza felé robogtunk, nemcsak a nagy kétkerekű, teherhordó kocsik tűntek föl nekünk a négykerekű kocsikhoz szokottaknak, hanem fe tűnőén kifestett, cifra ünneplő kocsik is, amelyek ugyancsak kétkerekűek voltak, de kisebb, normális nagyságú kerekekkel. A kordé oldalai élénk színekkel ékeskedtek és rikitottak. Az elébe fogott ló szerszáma is na gyón cifra A ló fején egy kisebb, a hátán egy nagyobb bóbita tolldiszekből már messziről magára vonja a figyelmet. A kalauzunk egy élénk, bőbeszédű, rokonszenves sziciiiai olasz volt, »Irí folvékonvan. sőt olaszosan hadarva beszélt németül is. Magyarul csak pár szót tudott. Amikor hallotta ma yar beszédünket, azt kérdezte tőlünk: — Ugy-e önök budapesti zsidók ? A kérdés kissé feszélyezte egyik másik utitársunkat, akik tényleg Budapestről valók voltak és Isten kiválasztott népéhez tartoztak Az olasz sietett megnyugtatni őket: — Nincsen ebben kérem semmi, az én anyám is zsidó asszony, de mi gyéréi ek keresztények maradtunk Végre 90 kilométeres autó ut után berobogtunk Szirakuzáoa, ebbe az ősrégi városba, amelyet a korinthusbeliek alapítottak Kr e. 734 ben. Szirakuza tulajdonképpen a Jónitenger Ostigia nevű szigetén fekszik, amely szigetet 485-ben K. e. Gelon, Szirakuza akkori ura kötött össze Szicilia földjével. Szirakuza fénykorában félmillió lakost számlált, most csak 64 ezer lakosa van. Megnézt k a katakombáit, ahol meg van jelölve az a hely, ahol valamikor Szent Pát is prédikált Aki látta a római, sok sok kilométer hosszú katakombákat, az nem sok látnivalót talál a szirakuzai katakombákban. Érdekes akusztikája van a Dioniszios füle, máskép Latonia del Paradiso nevű barlan nak, amelynek jórészét a földrengések tőnkre tét tek, de igy is hatalmas, több emeletnyi ma gasságú ez a barlang, amelynek az a nevezetessége, hogy a legkisebb zörejt, mondjuk egy papír-
