Komáromi Lapok, 1930. július-december (51. évfolyam, 77-154. szám)
1930-10-14 / 122. szám
9. oldal. «KOMÁROMI LAPOK» 1930. október 14. 3 ok Férfi- és női divatárúk szövőit- és kötöllárúk szintén leszállított árban áruháza Komárom, Nádar-u. 25. (Az Otthon kávéházzal szemben) miatt árusítja az alanti cég a 'női- és leányka téli kabátokat oly bámulatos olcsó árban: 1. Mert túlzottan nagy a raktár 2. Mert rosszak az üzleti viszonyok 3. Mert nagy pénzhiány van és igy alkalmat nyújt mindenkinek, hogy j kevés pénzért Is már fő él elegáns kabáthoz jusson. 6451 ü fölvenni a feléje dobott keztyűt, ebből pedig Csehszlovákiára érzékeny károk származhatnak. Egész bizonyosra vehető, hogy Magyarország rá fog lépni a retorzió útjára, A kivitel ebben az évben eddig is 800 millió koronával kevesebb, mint volt a múlt évben. A cseh ipar nem bírná el azt a csapást, ha a szomszédos állam piacát elzárnák előle Hiszen csak számításba kell vennünk azt, hogy például textilárukban 457 millió értékben exportáltak Magyarországba, amelynek piacán a papír, üveg, porcelián, vas és más áruk is jelentékeny elhelyezést nyertek! A kormánynak tehát igen meg kell gondolnia azt, hogy akkor, amikor az egyik termelési ág javára akar intézkedni, ne döntse válságba a másikat, az ipart, amely tulajdonképen, Csehszlovákia speciális közgazdasági helyzetében talán még előbbre volna helyezendő. Meg lehet érteni tehát, ha az agrárpárt egyoldalú törekvéseivel szembe helyezkednek az ipari és kereskedelmi érdekek képviselői. Hogy a különböző érdekeket nehéz összeegyeztetni, azt igen jól tudjuk, de egy olyan államban, mint Csehszlovákia, amelynek lakosai különböző rétegekből állanak, már eleve gondolni kell azzal, hogy a kormányzat csak akkor képes az államot előbbre vinni, ha minden polgárának sorsát egyformán szivén viseli és ha intézkedései és törvényei megalkotásánál az igazságérzés vezeti. A gazdasági válság az egész világon kivételes feladatok elé állítják az országok kormányait, amelyeknek nagy bölcsességgel keli a megoldásra törekedni. Az elhamarkodott lépésnek beláthatatlan következményei lehetnének, azért a kormány jól fontolja meg, hogy milyen állást foglaljon el a mezőgazdasági válság enyhítésére nézve. Okt. 28-ikán hirdetik ki a hasz milliós Masaryk alap szétosztását. — ok í óber 13. Prágai jelentés szerint a köztársasági elnök már döntött a nyolcvan éves jubileuma alkalmával rendelkezésére juttatott alap szétosztása kérdésében. Az elnöki iroda még a szükséges formaiságokon dolgozik. Az alap kihirdetését az október 28-iki államünnepre készítik elő. Az alapot ezúttal nem aprózzák szét kis összegre. A Ceské Slovo jelentéséből az következtethető, hogy az államfő losonci Ígérete, amely szerint egy magyar tudományos, irodalmi és képzőművészen társulat céljaira alapítványt tesz, még októberben fog realizálódni. Pedagógiai jegyzetek. — október 13. Szeptember 15-iki cikkemben rámutattam arra, hogy a zenei nevelés milyen fontos szerepet játszik napjainkban. Ezúttal néhány pedagógiai jegyzetet kapcsolok hozzá. Elsősorban is tisztában kell lennünk azzal, hogy ki a pedagógiai művész. Pedagógiai művész az, aki megfelelő pedagógiai elméleti tudással rendelkezik, gyakorlatilag tapasztalatai vannak és az úgynevezett pedagógiai érzékkel bír. A tapasztalat ép oly fontos, mint az elmélet, Csupán pedagógiai elmélettel nem érünk célt, csakis tapasztalataink támogatásával, ez pedig sokoldalú megfigyelésen alapszik, Mint ismeretes, Czerny már 15 éves korában pedagógiai genie volt, több mint ezer opera szerzője főleg a technika fejlesztésére, ezek közül számtalan gyakorlat ma is használatban van. Liszt is nála tanult. Kölcsönösen becsülték egymást, mégis mindig hadilábon állottak. Ugyanis Czerny roppant pedáns volt és azt tartotta legfontosabbnak, hogy a technikán keresztül kell eljutni a darab tartalmához, ezzel szemben Liszt szerint előbb a tartalmai kell megismerni és később jön a technika kidolgozása. A pedagógia feladata és célja általában az, hogy az összes akarat egybehangozzék az erkölcsi eszmék összeségre által meghatározott belátással. Mindenek előtt ezt a belátást kell létre hoznia. A feladat mindenekelőtt az, hogy a megszerzendő tudás iránt érdeket keltsünk a növendékben. Ezáltal elérjük azt, hogy a megszerzett tudás nem marad a növendékre nézve közömbös, nem lesz az egy holt kincs, hanem ennek értékét elsősorban abban találjuk, hogy a növendék kedvvel tanulja s felébresztettük benne azt a törekvést, hogy igyekszik tudását megtartani, tökéletesíteni és kitágítani. Természetesen a pedagógus nem kezdheti úgy el működését, hogy rögtön elkezd átalakítani és erősíteni, hanem mindenek előtt megfigyelés által meg kell állapítani a növendék egyé* niségéí, azonkívül meg kell állapítani azt is, hogy mit keli a növendék lelkében megerősíteni és mit átalakítani, fel kell ismerni, hogy mi az, ami átalakítható és ami az ő befolyását elkerüli, ami az egyéniségében összeegyeztethető a nevelési céllal, ami összeférhetetlen stb. Felismerés által gondoskodhatik arról is, hogy a növendék élhessen kedvenc hajlamainak is, amennyiben az az erkölcsi eszmével egyeztető, ezáltal esetleg a hivatás megválasztásához az első lépéseket is megteszi. Az ilyen szabadság által a növendék önbizalma és kedve növekszik, amit azután az oktatásnál sikeresen fellehet használni. Röviden pontokban összefoglalva a következőket mondhatjuk: 1. Az oktatás nem elégedhetik meg pont a tudással, hanem ehhez érdeklődést is kell kelteni 2. A tudással a képesség tudatát kell összekötni. 3. Ne elaprózott tudást adjon, hanem egy jól összekötött egészet, mely a növendék egész belső világán uralkodik. Ezen egésznek a központját az erkölcsi eszmének ismerete és követése képezze. A nevelés által létrehozott eszmék keletkeznek az egyénben, amelynek megvalósítására törekszik. Ezen eszmék a hit, a jó, igaz és szép eszméje. A hit a vallásban nyilvánul meg, a Mindenható felső lény akaratában való megnyugvás. Jó az erkölcsben nyilvánul. Jó ember igyekszik erkölcsösen élni, Mindenható bölcs tökéletes képét visszaadni. A jó elbírálója a lelkiísmeret. Igaz a tudományban érvényesül; értjük alatta azt a tudományt, mely a mindenségben előforduló ellenmondásokat magyarázza. Az igaz elbírálója az értelem. A szép a művészetben valósul meg. A művész a külvilágot igyekszik utánozni, a szép világába vonul vissza s a szép alkotása közben érzett gyönyörben találja fel a maga boldogságát. Mindezek ellenére nehézségekkel jár és az eszményi ember az őt környező képtelenségek, ellentmondások, tökéletlenségek láttán eiégületlenséget érez Ez az eíégületlenség hajtja őt aztán a hit, erkölcs, tudomány vagy művészet világán, hol megelégedést, földi boldogságot talál A szép elbírálója az Ízlés. Ezek az eszmék akkor válnak aktívvá, ha már a legmagasabb fokot elérték. Mindenki érzi szükségét, hogy valamelyik eszmét tökéletesítse. Az összes szellemi képességek összhangzatos kiművelésénél a zene igen fontos szerepet játszik, mert a zeneérzék a léiek eredeti tehetsége A zene a többi művészettől a követ-Vasárnap kora reggel nagy riadalmat keltett Ógyalia községben a vasúti állomás mellett felépített Wollner-féle fatelep és fflrészgyárban kiütött tetőtüz, amely reggel öt órakor tört ki. Öt óra előtt néhány perccel vették észre a gyár alkalmazottai a tüzet. Azonnal a telefonhoz rohantak, hogy a tűzről a tűzoltóparancsnokot értesítsék, ami azonban nem sikerült, mert a telefonszolgálat csak reggel 8 órakor kezdődik. Percek alatt elterjedt a hire a tűznek és a közeli házakból és utcákból százával rohantak elő az emberek, hogy a tűz megfékezésében a tűzoltók segítségére legyenek. A kiütött tűzről csakhamar a tűzoltók is értesítést kaptak, akik Feszthy István járási tűzoltóparancsnok vezetésével két fecskendővel vonultak a tűzhöz. Amikor a tűzoltók a tűzhöz érkeztek, hatalmas füstfelhő borította el az egész környéket. A gépház tetőzete égett, amely közvetlen a kétfedelű gépcsarnok mellé épült. A kiütött tűz meglehetős nagy ijedelmet okozott, mert az egy tűzveszélyes fatelepen ütött ki és igy mindenki attól tartott, hogy a tűz a falu házaira is ki fog terjedni, ami kiszámíthatatlan kezőkben különbözik. A képzőművészet külön dolgokat utánoz és a művészet végcélját csak közvetett utón éri el. A zene ezzel szemben közvetlenül kelt bennünk érzelmeket és közvetlenül éri el a lélek megindulását. A zene hangja internacionális, a költészet nyelve nemzetekre van osztva és szavak segélyével kelt bennem képzeteket és érzéseket. Az abszolút zene nem akar eszmetársitásokat létrehozni, csak meghatni, tárgytalan művészet lévén, csak eszméje vagy gondolata lehet és azt a programot fűzöm hozzá, amilyen nekem tetszik. Ettől eltérő a programzene, amely beletéved a képzőművészet világába. A XIX.század elején kezdenek a képzőművészeti fogalmak átmenni a muzsikába és viszont. Így a tonus a festészetben és szin a muzsikában, ezzel együtt a szinesség is átment a zenébe. A fényjelenségeket 7 szin szerint 7 oktávába foglalták össze igy pl 1 oktáv = vörös, 2 — narancs, 3 = sárga, 4 — zöld, 5 = világoskék, 6 = indigókék, 7 ibolya. így fényakkordokat állítottak fel R. a durakkord volt: vörös, sárga, zöld. Sext akkord: narancs, zöld, ibolya stb. A gyakorlatban ezt Krijabín orosz zeneszerző alkalmazta Prometeus című művében, ahol kórus, zenekar, orgonán kívül egy fényzongorát szerepeltet, mellyel különböző színeket vetített az elhangzott akkordok szerint. A hangnevek színét is megállapítottak, igy pl a fuvola szine kék volt, az oboáé zöld, a klarinetté gránátvörös, a fagotté barna, a trombitáé bíborvörös, a kürté sárga, a a tympanoé fekete Az emberiség fejlődése is biztosabb azóta, amióta a nevelés és tanítás kérdésével tervszerüleg ésjalaposabban foglalkoznak. A mai elv kimondja, hogy mindenki erkölcsi s/eheme lés ereje szerint fejlessze magát úgy önmagának, mint a társadalomnak, hogy hasznára váljon embertársainak. károkat okozott volna. A tűzoltók, miután látták, hogy az égő gépházat megmenteni már nem tudják, minden igyekezetük oda irányult, hogy a tűz tovaterjedését akadályozzák meg. Ez természetesen nem volt könnyű feladat, mert az égő gépház közvetlen közelében levő gépcsarnokban rengeteg faáru, fürészpor és gyaluforgács volt felhalmozva, a fatelep udvarán pedig vagonszámra volt a deszka, gerenda és léc összerakva. A tűzoltók az égő épületet két oldalról támadták meg. Eleinte a fecskendőket még el tudták látni vízzel, később azonban már a közeli kutakból fogyni kezdett a viz, ami a tűzoltók munkáját úgyszólván lehetetlenné tette. Közben a gépcsarnok hatalmas íves tetőzete is kigyulladt. Nagy zuhanással és dübörgéssel szakadt be az égő tetőzet. Egynéhány bátor tűzoltó a gépcsarnok tetőzetére mászott fel és vízhiány miatt a tetőrész szétbontásával igyekeztek a tüzet lokalizálni. Egy fecskendővel a gépcsarnok pinceajtaját locsolták folytonosan a tűzoltók, mert ha a tűz ide is átterjed, úgy az egész fatelep menthetetlenül elpusztult volna. Weisz Emma Vasárnap hajnalban leégett Ógyalián a Wollner-féle fatelep gépháza.