Komáromi Lapok, 1930. július-december (51. évfolyam, 77-154. szám)
1930-10-09 / 120. szám
98fh október 9, «KOMÁROMI LAPOK» 3. oldal A komáromi rendőrség1 elfogta a Magyarországról megszökött Prisztács alias Csirke Józsefet, aki négy évvel ezelőtt; résztvett a Korona bank kasszájának megfúrásában. — Saját tudósilónkíól. — — okt. 8 án, A komáromi rendőrség kedden délelőtt jó fogást csinált és bizo nyos, hogy egy u|abb nagyszabású kasszafurást akadályozott meg ezzel a fogásával. Vrska és Czádra detektívek kedden délelőtt a komáromi utcán felismerték Prisztács alias Csirke Józsefet, akire még emlékeztek a négy évvei ezelőtt történt Korona banki kasszafurásról. Prisztácsnak akkor sikerült megszöknie, mig többi bűntársa felett Ítélkezett a komáromi kerületi biróság. Prisztácsot a komáromi rendőrség megkeresésére Magyarországon tartóztatták le, ahol több éves fegyházbüntetését löltölle ki a komáromi bankrablás miatt. A rendőrség most megállapította,hogy Prisztács már december 14 én lépte át a határt az Ipoly mentén és azóta Csehszlovákiában tartózkodik. A rendőrségnek az a gyanúja, hogy Prisztács József résztvett a legutóbb Érsekújváron történt kaszszafurásokban Annyi máris kiderült, hogy Prisztács hosszabb ideig tartózkodóit Érsekújvárban, ahol Tóth Lajos álnéven jelentene be magát. Prisztács keddre virradó éjjel jött Komáromba, aho! valószínűen iársat akart keresni újabb bűncselekmények elkövetésére. Szombaton temetik az „R 101“ áldozatait Hogyan ért az „R 101“ katasztrófájának kire Londonba? — október 9. Az angol lapok megírják most, hogyan érkezeit el Londonba az „R 101“ borzalmas katasztrófájának hire. Vasárnap éjszaka a légügyi minisztérium palotájában egy liszt viselő teljesiieti éjszakai inspekciót. Három óra tájban elbóbiskoli íróasztala melleti, majd hirtelen megszólalt a telefon. Felemelle a kagylót — Beauvais van itt — mondta egykedvűen a központ és az ólmából felvert iisziviseló nem értette, hogy mtért keresi az angol légügyi minisztériumot hajnalban egy kis francia vidéki város. Ekkor azulán egy halk, akadozó férfihang szólail meg: — Az „R 101“ felrobban! és elégelt ... Meghallak . .. majdnem mindenki... ' — Halló, halló! — kiabálta rémülten a telefonba a liszlviselő. — Mi ez? Miről van szó? Ki beszél lulajdonképen ? — Disley beszél, a léghajó rádióoperalőrje. Ezulán Disley szaggalolfan elmondta a szörnyű eseményt, majd leleíte a kagylót. Ekkor a legborzalmasabb feladat hárult az tnspekciós tisztviselőre: Neki kellett a hivatalos Londoni ér tesitenie a katasztrófáról. Sorra hívta fel a kormány tagjait és a légügyi minisztérium vezelö lísziviselőit. Az álmukból felvert miniszterek és államtitkárok először nem akarták elhinni a hirf, az! hitték, hogy valaki szörnyű lelefonviccet csinál velük. Hosszasan kellett a tisztviselőnek minden alkalommal elmagyaráznia, bizonyítania az esetet. így lelt el az éjszaka. — Sohasem fogom elfelejfeni ezt az éjszakát — mondta reggel a liszt viselő. « Az „R 101“ haloltainak temetése szombalon lesz és ezen a ntpon egész Angliában szünetelni fog mindenféle mulalság és hangos szórakozás. Mire megy el Doumergue francia köztársasági elnök Mennyiből és hogyan él a francia elnök? _ Intimitások, történelmi anekdoták a francia köztársaság fejeinek életéről, passzióriól és haláláról Nyugodalmasan sétál a komótos várta az elnöki palota kapuja előtt. Respublikában nem sokat adnak a katonás strammságra. De még talán kevesebbet manapság, mint valamikor. Mert ma egy nagyon egyszerű, nagyon puritán, jóindulatú, jószívű úr Franciaország elnöke, M. Gaston Doumergue, aki egyszerű koloniális hivatalnok volt és onnan jutott el a legfelsőbb állami méltóságig, nem feledkezett meg ifjabb éveiről. Megmaradt az elnöki székben is lelkiismeretes, józan funkcionáriusnak, lelkiismeretes, jószándékú embernek, aki nagyképűség nélkül vezeti a köztársaság hét évre reábízott kocsiját. Amikor az elnöki tisztség életveszélyes volt... Ha nincs miniszteri krízis, vagy árvízveszedelem, nem is igen hallani az eluökről. Békésen, parádé nélkül éldegél a Champs-Elysée-i palotában, amelynek csendjét csak háromszor egy évben veri fel egy nagyobb fogadóestély. Egyébként dolgozik az elnök, reggel kisétál, korán 7 órakor, egyedül gyalogosan. Nem kiséri titkosrendőr, nem védelmezik gárdisták, hiszen nem haragszik rá senki. Merénylők messze elkerülik az elnököt és az elnöki palotát, «Gastounet»-ra nem haragszik senki. Bezzeg nem volt ez mindig így. Valamikor az elnöki hatalom elég nagynak, veszedelmesnek és gyűlöletesnek látszott az anarchisták, a rojalisták, a nacionalisták előtt, hogy ne riadjanak vissza egyéni és tömegakcióktól az elnök ellen. A nemrég elhunyt Loubet apó például két merényletet is megúszott elnöksége alatt, igaz, különösebb baj nélkül. Az első az auteuili lóversenytéren a Grand Prix futtatása napján történt. Hirtelen egy elegáns sportsman kapaszkodott fel az elnöki páholy falára és még mielőtt bárki is megakadályozhatta volna, sétapálcájával hatalmas ütést mért a meglepett Loubet apó fejére, alaposan megrongálva az elnök vadonatúj cilinderét. A merénylőt azonnal elfogták természetesen és kiderült, hogy előkelő család sarja és nem is tört az elnök élete ellen, hanem csak a rojalisták megvetését kívánta kifejezni az elnöki cilinder leverésével. A második merénylet már sokkal súlyosabban, végződhetett volna. A spanyol király, XIII. Alfonz látogatott el éppen a francia fővárosba. Párizs nagy rendőrfőnöke, Lepine már jóelőre tudta, hogy ezt az alkalmat az anarchisták nem akarják elmulasztani, az is tudomására jutott, hogy négy pokolgépet rejtegetnek erre a célra. De a negyediknek semmiképpen semludott nyomára akadni. Másnap aztán a negyedik bombái vetette egy titokzatos merénylő, akinek személyét sohasem sikerült kinyomozni, az elnöki díszhintó alá, amelyben Loubet és XIII. Alfonz foglaltak helyet. A bomba a lovak lábai alatt robbant, szétzúzta a hintó fenekét, megsebesítette a capitain escorte-ot, de sem a királyban, sem az elnökben nem tett semmi kárt. A válságos hetedik év Grévy elnöknek a nacionalisták zavarták meg éjszakai nyugalmát. Háromszor is. A tömeg harcrakészen állott a csatarendben, az Elysée-palota felé vezető utón és várta, hogy bálványa, a diktátor-ambiciójú Boulanger generális élükre álljon, vagy csak inlsen is nekik, hogy megoslromolják az Elyséet, elűzzék az elnököt és kikiáltsák a diktatúrát. Grévy utóda, Sadi-Carnot ellen csak egyszer kíséreltek meg merényletet, de ez az egy életébe került. Lyonban, az ipari kiállítás megnyitása után, az Operába hajtatott az elnök díszhintaján mellette ült a város katonai parancsnoka és a rendőrfőnök. Az úttest kél' oldalán sűrű tömeg éljenezte a népszerű államfőt, amikor a tömegből egy anarchista ugrott fel a kocsiba és égy hosszú tőrrel halálrasebezte az elnököt. Az, hogy egy francia elnök baj nélkül töltse be a septenat-t, általában ritkaság számba meg}'. Talán Loubet apó volt az első, aki azzal dicsekedhe. telt, hogy előírásszerűén átadta az elnökséget Falliéresnek. Vele, úgylátszolt, meg is töri a varázs, mert Falbéres és az utána következő Poincaré teljes egészségben fejezték be a hétesztendős királyságot». De Poincaré utódjával, Dechanellel már újból szerencsétlenség történt, két évi elnökség után esett meg vele az a híres vonathistória, amely után súlyos betegen hagyta el az elnöki palotát. Utóda, Millerand már a politikának esett áldozatul. Az 1924-es választások előtt túlságosan lekötötte magát a baloldal ellen. A váratlanul többségbe került baloldali pártok lehetetlenné tették minden kormányalakítást és rákénvszerítették a lemondásra. A harmadik köztáx-saság első elnöke, M. Thiers két évi hivataloskodás után meghalt. MacMahon marsall, a második elnök, saját jószántából hagyta el az elnöki széket, mert nem volt megelégedve miniszterei politikájával és azt mondta, hogy jobb szereti «se demettre que se sousmettre»., (Folyt, köv.) HÍREK — Ozorai József dr. haldia. Súlyos csapás érte Érsekújvár városának magyar társadalmát, amelynek egyik kiváló vezéralakja hunyt el a napokban, Ozorai József dr ügyvéd, városi képviselőtestületi tag, a pénzügyi bizottság elnöke, folyó hó 4-én, délben, két heti szenvedés után, 75 éves korában befejezte földi pályafutását, amelyet a köz érdekében kifejtett áldásos és eredményes munkásságban töltött el Ozorai József dr. Érsekújvárnak egyik érdemes nagy fia volt, aki törhetetlen magyarságával, szülőföldjéhez való hűséges ragaszkodásával örök példáját ragyogtatta a közélet önzetlen és áldozatrakész harcosának, a munkás és teltrekész magyar polgárnak Fényes tehetségét polgártársai korán fölismerték és a jeles férfiút a közélet porondjára hívták, amelyen közel fél évszázadon keresztül ki váló készültséggel és fáradhatlan tevékenységgel munkálkodott, tiszteletet és becsüíést szerezve magának. Évtizedeken át volt a függetlenségi és negyvennyolcas eszméknek előharcosa, vezére a vele egy eszmékért hevülő polgártársainak és tolla), szóval és tettel bizonyította be rátermettségét a vezéri tisztre. Egyik újvári társadalmi lapnak volt régebb időkben szerkesztője, de a tollat úgyszólván haláláig forgatta, egy eseményekben gazdag közéleti pálya tapasztalatainak bölcsességével mutatva meg mélyen járó cikkeiben az irányt sok magyar kisebbségi és sok városgazdasági kérdésben. Szépirodalmi munkásságával is elismerést aratott, sok költeményt irt és két évvel ezelőtt jelent meg „Kuruc ősök“ c. nagy irodalmi értékű regénye. A kathoiikus társada lom egyik vezéralakját veszitette el, az iskolaszék elnökét gyászolja az elhunytban, akit egész Érsekújvár méltán gyászol- Közéleti pályáját puritán jelleme irányította, tisztes nevét nagyrabecsülés övezte és övezi haló porában is, akit minden magyar ember példaképül állíthat magának. Ozorai Józsefre szószerint illik a horáciusi jellemzés: Integer vitae, sceierísque fúvós . .. Október 6 án, hétfőn délután temették az újvári magyarság nagy halottját óriási részvét mellett. Koporsója felett Hotota János dr neuizet. yülési képviselő, városbiró, Noszkay Ödön dr. reálgimnáziumi tanár, Guth Jenő dr. és Turchanyi Imre dr. ügyvédek mondottak mélyen megindító beszédeket, könnyező szemmel búcsúzva a város, a katholikus társadalom, az ügyvédi kar és az Érseaujvári Népbank nevében a köztiszteletben állott vezérferfiútól. — Ceikészbeiktatús ITIarcelházón. Vasárnap, október 5 én délelőtt iktaüák be Marcelháza református gyülekezelének uj lelkipásztorát, Tárnok Gyula lelkészt, akinek beiktatása az egyház közönségének örömteljes részvételével folyt le. A ref templomot teljesen megtöl lölte a gyülekezet és az ünntplöközönség, melynek so ában a marceiházai felekezelek képviselőin s a községi elöljáróság tagjain kívül jelen vobak Csiba Imre, Mokos Kálmán, Borza Mór ref. lelkészek, Kenessey Kálmán dr. egyházmegyei lanácsbiró és más egyházi vezető férfiak is. A beiktató beszédet az egyházmegye esperesének képviseletében Csiba Imre dunamocsi ref lelkész, lanácsbiró és számvevőszéki elnök iarioita, mely után Tárnok Gyula, az uj lelkész mondotta el magasba szárnyaló székfoglaló beszédét, mely mély hatást keltett a templom közönségében. Istentisztelet után az üdvözléseket fogadta a beiktatott lelkipásztor, aki a megjelent vendégek tiszteletére a leikészlakon ebédet adott. Az uj lelkészben a marcelházai kálvinista gyülekezet szép készültségü, komoly tudásu lelkipásztort nyert, akit a losonci teológián képesített lelkészek közül legelőször választották meg rendes lelkésznek — felemelt házbérösszeg, bérérték után járó uisszaféritések. Háztulajdonos iparosok és kereskedők jig)elmébe. Felhívjuk háztulajdonos iparos és kereskedő tagjainkat, hogy a városi adónak (viz, csatorna, szemétfuvarozási dij, házbérfillér) 1928. évi január 1-től számított téves előírásának felülvizsgálása tárgyában az ipartársulat helyiségében (tanácsterem október 2-től naponta détután 2—5-ig terjedő időben) saját jól felfogott anyagi érdekeik megóvása céljából megjelenni szíveskedjenek. Mindenki hozza magával az 1927. évi 1928. évi és 1929. évi házbéradó vallomási ivek másolatait, amennyiben ezek birtokukban vannak. Ugyanezen évekre vonatkozó városi adókönyvecskék és az ugyanezen évi házbéradó fizetési meghagyások is behozandók, amennyiben azok is az adózónak birtokában vannak, mert ezen előzetes évekre vonatkozó adóügyi iratok megkönnyítik a jogorvoslat esetleges beadásának lehetőséget. Saját érdekében áll elsősorban anyagilag, hogy az adófizetései visszatérítését a megfelelő jogorvoslattal magának biztosítsa minden háztulajdonos iparos és kereskedő. — R robsegélyző egylet köréből. A szabaduló fegyenceket segilő egyesület komáromi fiókjának választmánya október 8 án Moesz Géza ügyészségi prokurafor, ügyvezelö elnök elnöklete melleit ülést tartóit, amelyen több segély Iránti kérvényt inléztek el. Fillöp Z sí gmond igazgató, pénze?
