Komáromi Lapok, 1930. július-december (51. évfolyam, 77-154. szám)

1930-10-09 / 120. szám

i>t%Tenoarvf‘<lilí évfolyam. ISO- Nssrtw. OsiltörtöW, 1930, október 9. OMAROMI LAPOK POLITIKAI LAP. EiS?iceté*i 6r csehszlovák értékben: Helyben és vidékre postai szétküldéssel. Sjéiz éwe 100 K, félévre SO K, negyedévre 25 K. - Külföldön 150 Ki. Egyesszám ára 1 korona. Katasztrófák Komárom, — október 8. Nem tartozik a mesék birodai­­mába Ikaros története, melyet a görög mithosz őrzött meg szá­mú nsra. Ikarus az égre tört, szár­nyakat erősített a testéhez, de tesie nem változott madártesté és lezuhant a mélységbe, hogy az első áldozata legyen az aviaiikának. Több évezred után végre mego dot­­ták a repülés titkái. Az ember uralma alá akarta hajlani a leve­gőt, sőt a világmindenségbe akar magának utat törni, rakétával a holdba akarja magát lövetni egy két matematikai módszerekkel dol­gozó repülő próbálkozó. A természet azonban nem en gedi magát megzabolázni. A neme tek csodája, a Zeppelin, bejárta börüirepüite a tőidet és megmutatta, hogy nincsen lehetetlenség már a repülés terén. Az angolok R. 101. típusú óriási repülője, amety fe ül akaria múlni a Zeppelin, Francia­­országba menetelszerei cs tienedelt. Pedig ez 1 tt volna óz eleő politi kai reprezentációja a légi csodának, amely vasárnap éjszaka fö drezu­­hant és a lángok marialáka lett ut-ssaival együd. Másnap éjszaka pedig, hogy a figyelmeztetés nyo­matékosabb legyen, egy repülőgép törölt izzé porrá nyolc uta-aval együtt. ügy látszik, hogy a természet fölötti erők mégis csak hatalma­sabbak, ii int az ember, amely merész, nem fél az elemektől és túl akar jhroi a természet munká­ján. Azután Ikarus sorsára jut, lebukik a föld sarába és elég. Vagy a véletlen játszik nagyobb szerepet ezeknél a szerencsétlen­ségeknél, ki tudná ezt eldön'eni. Ha az angol miniszter vis-zafordui, amikor megha lja a meteorológiai jelentések intését, akkor talán az egész szerencsétlenségnek elejét le hetett volna venni. De Thomson lord a légügyi miniszter nem for­dult viss/.a, túlzott önérzetből és a léghajó kapitányának el kellett in­dulnia a halál felé. Az ember túlmerész és sokkal többet akar, mint amennyit értelme és tudása elbír. Mirdent akar és Isten akar lenni, uralkodni a ter­mészet erői felett. Ilyenkor bizo­nyai azután be, hogy mennyire gyenge még és micsoda játékszer a gondviselés kezében. Ezek a nagy katasztrófák intőjelek, de az ember nem okul, mert nem akar belőlük oku'ni, tovább kisérti a lehetetlent és a megoldhatatlant. Az ember ma túlságosan, szédületesen akar előretörni és helyrehozni az évez­redek mulasztását. A katasztrófákból pedig okulni kellene és az emberi gőg szarvai­nak letörve megaiázkódnia a nagy ismeretlen előtt. De ki hinne ebben, Alapította: TUBA JÁNOS. Felelős főszerkesztő: GAÁL GYULA ár Szerkesztő: 8ARANYAY JÓZSEF dr. Főmunkatársak: ALAPY GYULA d». ém FÜLŐP ZSIGMOND. amikor ma nincs hit, csak rohanás és az emberek soflőrökké változnak, hogy szározon, vizen és a levegő­ben habzsolják a ki ^métereket és & gyorsaságot fokozzák, mert a mai kor a gyorsaság kora, az em­ber gyorsan él, ezzel is siet és a rövid életet kihasználni akarja, közben azután időoként reájuk zu­han egy-egy katasztrófa. Az ember azonban felegyenesedik utána és ismét eiölről kezdi. FOUTIHJI SZEMLE SSSSSfES Komárom, — október 8. Megkezdték az állami költségvetés tárgyalását. A képviselőház költségvetési bi zottsá a kedden délután megkezdte az 193Í. évre szóló állami költség­­vetés tárgyalását. Hnidek főelőadó hosszú jelentésben foglalkozott a költségvetéssel és rámutatott arra, ho?y a jövő évi költse*vetés lénye­gében és formailag is megegyezik az ez évi költségvetéssel. Á költ­ségvetés kiadási tétele összesen 9.838,525,200 korona, vaqyis az 1930. évi költségvetéssel szemben 545 millió koronával emelkedett a kia­dás, amit azzal lehet ma yarázni, hogy a parlament á!fal e’fogadott uj törvények következtében a kiadá­sok emelkedtek. Ebből a több ki­adás 463 millió, a tubjdonképeni adminiszírativ többlett 85 iri’iiót tesz ki. Valamennyi tárca költségvetése emelkedett. A költségvetés kiáltásai­ból a személyi kiadások 4,218 277,900 koronára, a tárgyi kiadások pedig 5,620 247,300 koronára rúsnak. Az előadó szerint a jövőben rá kell gon­deln i a költségvetés leszállítására és be kell vezetni a takarékossági rendszert. Hozzá kell fogni az állami közigaz­gatás reformjához, ami lényeges megtakarítást vonna maga után Már meg is alakult egy bizottság, amely az állami közioazsafás reformján dolgozik és remélhető, hogy a bizott­ság munkája pozitív eredményeket fog fog fölmutatni Az 545 millió kiadási többletet a tartalékok fede­zik. A bevételi tétel 9’843,827 500 korona, vagyis 423,960 071 koronával több az ez évi költségvetés bevé­teleinél Az egyenes adók a jövő­­évre alacsonyabban vannak előirá­nyozva, mint a folyó évre voltak, ami a gazdasági depresszióval ma­gyarázható. Az dllampmztdrban je­lenleg 1740 millió korona fadalék van, ezt azonban nem fordítják a költség­vetési többlet fedezésére. 1929 ben a forgalmi adó 1076 millió koroná­ban volt előirányozva, a tényleges be­vétel azonban 1430 millió koronát tett ki. A pénzügyminiszter a jövő évre a két összeg középarányosát, vagyis 1240 millió koronát irányoz elő a forgalmi adó bevételéből. A különböző adóknak egy és fél milli­árd bevételét némiképen ellensú­lyozza az egyenesadók alacsonyabb bevételi tétele, amelyet 375 millió­val alacsonyabban irányoztak elő a jövő évi költségvetésben, mint az ideiben. A főelőadó ezután részle­tesen foglalkozott az állami üze­mek költségvetésével és az állam­adósságok kérdésével. Az Önkormányzati testületek pénzügyi szanálása. A kormány gazdasági miniszterei­nek bizottsága kedden tárgyalta az önkormányzati testületek pénzügyi sza­nálására vonatkozó javaslatokat. Az egyik javaslat szerint a kiegyeníitési alapot az országos hivatalok keze­lésébe adnák át, úgy hogy az or­szágos hivataloknak ezután három alapjuk lenne. Az e yik alap a köz­gazdaság szanálására, a másik a községek szanáláséra szolgálna, a harmadik alapból pedig a községek­nek nyújtanának hiteleket. A pót­adók eddigi, az az a legutóbb meg állapított határát fölemerik kétszáz százalékról kétszázötven százalékra, mert a kétszázas határ nem vált be. Az átmeneti időre 50 százalékkal akar-Szerkesztőség és kiadóhivatal: Nádor-u. 29. Megjelenik hetenként háromszor: kedden, ceütöriökön és. szombaton. ják emelni a rendkívüli limitet, ez-a kérdés azonban még vitás. A gaz­dasági miniszterek ezenkívül foglal­koztak a söradó fölemelésével, amelyre néze már megegyeztek, csupán a konjunkturális adó kérdése vitás, amit a pénzügyminisztérium visszamenő hatállyal akar életbe­léptetni. A koaliciós pártok közül többen állást foglaltak ez ellen és rámutatnak arra, hogy a többi ter­melési ágakra nézve veszedelmes prejudikálás volna és íulajdonképen újabb vagyonadót jelentene. Törvényjavaslat az ipari szövet­kezetek központjáról. Mint a gazdasági, valamint a hitel­szövetkezeteket, úgy az ipari szövet kezeteket is egy központba akarja tömöríteni a kormány. A ke­reskedelmi minisztérium az ipari szövetkezetek központjának létesítésire egy törvényjavaslatot készített, amelyet a minisztertanács elvben már el is fogadott, de a nyár folyamán még újabb pótlásokkal kellett ellátnia A javaslat szerint az újonnan létesí­tendő alapból olcsó hitelt fog nyúj­tani. Az alapot az állam 10.700 000 korona alaptőkével fogja létesíteni és évente öt éven keresztül tíz­millió koronával fog hozzájárulni. A nyújtott hitelekért az állam 50 millió koronáig garanciát vállal. Meissner igazságügyminiszter szerint egy* előre nincs szó a komáromi törvényszék felosztásáról, de azért a város célszerűen teszi, ha felír ebben az ügyben az igazságügyi minisztériumhoz. — Saját tudósítónktól — A napokban megírtuk, hogy a komáromi kerületi bíróság sorsa felett milyen vészleljes felhők cso­portosulnak, meri a komáromi ke­rületi bíróságot nacionalista okok­ból fel akarják osztani a pozsonyi és a nyiirai kerületi bíróságok kö­zölt. Amint értesülünk, a város a legközelebbi tanácsülésén fog fog­lalkozni ezzel az üggyel, mely a képviselöiestülefi gyűlés elé is ke­rül, hogy állást foglaljanak a komá­romi kerületi bíróság további za vartalan működése érdekében. Múlt­kori cikkünk, amelyet megbízható pozsonyi informálás alapján adiunk le, természetesen nagy szenzációi váltott ki, nemcsak városunkban, amelynek eminens gazdasági érdeke fűződik a komáromi kerületi bíró­sághoz, hanem Érsekújvár és Léva városokban is, amelyek egymásra fétlékenykednek a komáromi kerü­leti bíróság megszerzéséért. Radb Mihály dr. komáromi ügyvéd inter­veniálására a szociáldemokrata párt Prágában időző törvényhozói közbenjártak a komáromi kerületi bíróság érdekében Meissner dr. igazságügyi mi­október 8-án­niszfernél, aki kijelentette, hogy a komáromi kerületi bíróság áthelyezésének, illetve felosztá­sának ügye egyelőre egyáltalá­ban nem aktuális, azonban a város mindenképen jól feszi, ha feliratban fordul a kormány­hoz, amelyben fontos gazdasági érdekei miatt is állást foglal a komáromi kerüleíi bíróság­nak megszüntetése ellen. Ilyenmódon tehát Meissner dr. kijelentése sem nagyon megnyug­tató. A rendőrség figyelmez­tetése tiltott valuta­­kereskedés miatt. — október 8. Az utóbbi időben tudomására jutott a rendőrségnek, hogy Komá romban többen foglalkoznak Ufók ban valuta kereskedéssel annak ellenére, hogy ehhez engedélvök lenne, mint a bankoknak és az egyéb pénzintézeteknek. A rendőr ség ezúton is figyelmezteti az érdé’ kelteket, hogy a jövőben ilyen “pT ne Ismétlődjék meg, meri elleSS esetben a legszigorúbb büntetéssel fogja ezt megtorolni. esse

Next

/
Oldalképek
Tartalom