Komáromi Lapok, 1930. július-december (51. évfolyam, 77-154. szám)

1930-10-07 / 119. szám

2. o’dal.

«KOMÁROMI LAPOK»

1930. október 7.

| „ELBERT“ olcsósági divatcsarnoka

(Nádor-utca 19. - Koronabankkal szemben.)

M

•*

*•

&

a

tí

jj

*C

«

s

Már az uj olcsó árakban vásárolhat

Női és férfi fehérneműt,

Női, férfi és gvermek*pulovert, mellényt, Keztyüí, nyakkendőt, zsebkendőt,

Bőr- és vulkánbőröndöt, bördiszmüárut, Gyermekkocsit, babakelengyét,

„Viktoria“ vízhatlan vászongallér, „újdonság“, Jäger- és gyöngykötésü alsóruházat stb.

Figyelje meg a kirakati olcsó reklámárakat!

teszi, hogy tudomása szerint ez az ügy az országos hivataltól már a múlt év végén leérkezett. Ezen késedelmes elintézésért nem akarja a járási hivatalt hanyagsággal vádolni, hanem megállapítja, hogy a járási hivatalban a csekély munkaerő nem is képe3 a hatalmas járás ügyeit kellő időben elintézni, azért azt javasolja, hogy a választmány kérje az országos hivatalt, hogy a közér • dek miatt is emelje a tisztviselők létszámát. Elnök válaszában jelzi, hogy az országos hivatal kiküldöttje is megállapította, hogy itt még okvetlen 2 uj tisztviselőre volna szükség, tekintve az ügyek nagy számát, egyre a fogalmazói, egyre pedig a számvevői osztályon. Ez az Ígéret pedig még a mai napig sem valósult meg. Hacker újra kéri, hogy az ígéret beváltására okvetlen figyelmeztessék az országos hivatalt s ragaszkodik hozzá, hogy indítványa szavazás alá bocsáttassák. Az elnök a javaslat feletti szavazást a gyűlés végére ki is tűzi, mikor is a választmány egyhangúlag elhatározza, hogy kérni fogja az országos hivataltól a kérdéses két hivatalnok kinevezését.

Ezek után több komáromi kegydíjas kegydijának felemelését tárgyalta a választmány s Tuba István volt városi adófogyasztási hivatali alkalmazott özvegyének a kegydiját 1200 koronáról 2400 koronára, Illés Rezső kegydiját, aki 52 évig szolgálta a várost s ezért részére 9600 K kegydijat állapított meg a választmány, özv. Küli Anasztázia kegydiját havi 300 K-ban állapította meg, illetve hagyja jóvá a járási választmány.

A tárgysorozat során Aranyos községnek az állami iskola kibővítéséről és a községi szülésznő tüzianyag iránti kérvénye ügyében hozott határozatát hagyja jóvá a járási választmány.

Komárom 3 milliós kölcsöne.

A mozgószínházépítést egy

szótöbbséggel leszavazták.

Igen élénk vita kísérte a tárgysorozat következő pontját. Komárom város 3 millió koronás kölcsönérői volt szó Mint ismeretes, Komárom városának több helyen, igy a Slovenska Bankánál, Korona Banknál, Első Hitelintézetnél s az I. fokú árvaszéknél mintegy 2 millió 300 ezer korona adóssága volt, Ezen adósságokat a város mind konvertálta a Pozsony városi takarékpénztárnál s igy innen 3 millió korona kölcsönt kapott, mely összegből az említett 2.300,000 K az adósság áthelyezésére, a fennmaradó 700,000 K-t pedig városi mozi és színházépület épitésére óhajtotta forditani a város képviselőtestülete. A város ezen határozata feküdt a járási választmány előtt jóváhagyást várva, A hivatalos javaslat amellett szólt, hogy a választmány hagyja jóvá a város határozatát a kölcsön felvételére nézve,

de a mozira vonatkozó tervet vesse el a választmány, mert a város nak még 1926-ból van egy határozata, mely szerint szerződésileg kötelezte magát, hogy a Délsziovenszkói villanyosműveknél 500,000 K részvénytőkét fog jegyezni.

Hacker bizottsági tag felszólalásában a mozi terv mellett foglal állást és hangoztatja, hogy ez már régi s minden tekintetben rentábilisnek látszó vállalkozása volna a városnak s a vele polemizáló Kunovianek villanytársulati igazgatónak, ki azt említi, hogy a város mindenképen köteles ezen szerződésből eredő kötelezettségének eleget tenni, mit ha vonakodnék megtenni, akkor azzal is számolni lehetne, hogy esetleg a társulat székhelyét más városba tennék át. Hacker azt feleli, hogy ő sincs ellene a villanyrészvények jegyzésének, viszont a mozi vállalatot sürgősebbnek látja s azt óhajtja, hogy a viüanytársulati kötelezettségét rövid időn belül szintén rendezze a város. Király, majd Boldoghy oly

Saját tudósilónktól.

Kapluk az alábbi sorokat: Tekintetes Szerkesztőségi

Nemcsak a magam, de sok sok olvasó és fogyasztó nevében kérem a lek. Serkesztőséget, hogy az alábbi cikket b. lapjukban leközöni szíveskedjenek még akkor is, ha dk künkkel akár egészében, akár részleteiben nem is ért egyet a tek. Szerkesztőség.

Mi, akik e cikket beküldtük, örülnénk legjobban, ha e cikkünk révén vita, polémia indulna meg és azok, akik nem értenek velünk egyet tegyék meg megjegyzéseiket, de — és ebben azt hisszük, mindnyájan egyetértünk —

ezzel a témával okvetlen foglalkozni keli, mert a szabadverseny nagyon lassan akar nálunk Komáromban érvényesülni. Az élelmiszerek árai ha száll tak is, de nem olyan mértékben, mint kellene.

Kérésünk megismétlése után maradtunk

teljes tisztelettel Tizenkét aláírás.

A fenti levélben mellékelt cikk igy hangzik:

Már íöbb, mint egy hónapja, hogy a komáromi ármegállapiló bizoltság működéséi megszüntették azzal az

értelemben szólalnak fel, hogy a

700,000 K sorsára nézve kérjen uj határozatot a várostól a választmány. Az elnök azonban ragaszkodik ahhoz, hogy most döntsön ez ügyben a választmány. A vita befejezése után szavazásra bocsátja a kérdést s igy a választmány négy szavazattal három ellenében kimondotta, hogy jóváhagyja a város 3 milliós kölcsönének felvételét, de nem fogadja el a város határozatát arra nézve, hooy a 700 ezer korona többletet a mozi épitésére fordítsa, hanem abból köteles a város az említett villanyrészvényeket jegyezni.

Községi ügyek.

A választmány ezután Nemescsa, Hodzovó, Tany község határozatát fogadta el, melyben a jegyzői segéderő fizetését emelte fel. Aranyos község hátározatát pedig, melyben egy jegyzői segéderő rendszeresített állásának megszerveztetését mondotta ki, a javaslat értelmében elutasítja. — Majd Guta község népiskolájának 3 osztállyal való bővítését, az iskolai s irodai szolga fizetésének megállapításáról szóló határozatát hagyja jóvá a választmány. Ugyancsak egyhangúlag nevezi ki a pártok javaslata értelmében Bogya község pénzügyi bizottságába Vass Lajos, Füssy József és Gőg János tagokat, továbbá egyhangúlag járul hozzá Hodzovo község erdőirtásáról szóló határozatához.

Ezek után Király József csicsói plébános, kér. szoc. párti választ* mányi tag intéz 6 közérdekű ügyben kérdést a járási elnökhöz.

A felszólalást s az arra adott elnöki válaszokat lapunk más helyén ismertetjük-Komárom, — október 3.

indokolással, hogy a bizotlságra nincs semmi szükség, mert a békökba nem vert szabadverseny elvégez mindent magától és a szabadverseny a legjobb eszköz arra, hogy az árak leszálljanak, csökkenjenek.

A bizoltság már közel két hónapja nem működik és kérdezzük a nyájas olvasót, olcsóbban él-e azóta Komáromban, zuhannak-e az árak azóta? Bizony nemcsak, hogy nem zuhantak, nemcsak, hogy nem estek, de nem is szálltak le a kívánt mértékben

Az ármegállapiló bizottság működésének beszüntetése tehát nem hozta meg a hozzá fűzött eredményeket.

Sokan (természetesen az élelmiszer iparosok és kereskedők) haragudtak erre az ármegállapitó, helyesebben ár irányitó bizottságra. Hiszen ez természetes is, mert legalább havonta egyszer ráteritette lelkiismeretlen iparosokra, kereskedők; e a vizes lepedőt, mert lerántotta a leplet egyes lelkiismeretlen emberek dolgairól, akiknek üzleteikben, műhelyeikben a lehetetlen állapotok nagyon is hadilábon álltak a tisztaság elemi, a közegészség követelményeitől, és nem egyszer kellemetlen dolgokat leplezett le ez a bizottság. Ez mégis csak kontrol, ellenőrzés volt, mert nemcsak ez a

bizottság hallotta ezeket a lehetetlen állapotokat, hanem a sajtó utján az egész város megtudta, hogy egyes lelkiismeretlen iparosok és kereskedők micsoda rendetlenségben készítik és árulják az élelmicikkeket.

A hatóság, a bizottság, a sajtó utján informált közvélemény mégis csak visszahökkentetfe ezeket a lelkiismeretlen embereket attól, hogy ne űzzék tovább piszkos mesterségüket.

E bizottság által informált sajtó utján tudta meg a közönség, hogy a vendéglői, korcsmái, kávéházi, a hús, a pék, a tej, általában az élelmiszer iparban és a kereskedésben szigorú razziákat tartanak és a mig a szigor nem suhogtatta végig a visszaélők fölött büntető korbácsát, ostorát, bizony sok piszkot és szenynyet veit és evett a közönség egyes emberek lelkiismereílensége révén.

Tisztelet a kivételnek, de nem egy helyen találtak súlyos visszaéléseket a tisztaság, a közegészség, a jó Ízlés követelményei ellen. Nem soroljuk föl ezeket a piszkos cseleket, nem akarjuk, hogy a közönség étvágyát elvegyük, mert nagyon szomorú dolog volna, ha nem volna Komáromban tiszta, pedáns élelmiszer iparos és kereskedő.

Igen is vannak és ezeket mindig megdicsérte a bizottság és a sajtó, És ezeknek a tiszta és tisztességes iparosoknak és kereskedőknek is érdekűk volt, hogy a tisztességes ipar és kereskedelem jó hírnevét veszélyeztető visszaélőkről időnklnt lerántsa a bizottság és aztán a sajtó a leplet.

Azt hisszük, hogy a hatóság ellenőrzése az üzletek, műhelyek tisztasága körül nem szűnt meg, de megszűnt az a szerv, az a fórum, ahol a visszaéléseket megrójják és az érdemet megdicsérjék.

Ha más érdeme, ha más eredménye nem is lelt volna az árirányitó, az ármegállapitó bizottság működésének, már akkor is kár volt a működését megszüntetni, mert ezen szerv révén vett megnyugtató tudomást arról a közönség, hogy az élelmiszer {part és kereskedelmet a hatóság ellenőrzi, ami most is megtörténik, de a közönség nem tud róla.

Ne tessék azt, hinni, hogy mi, e cikk beküldői szerelmesek voltunk az ármegáilapiió bizottságba. Csak azt szeretnök, ha időnként kapna a közönség a sajtó utján megnyugtató értesítéseket, hogy a hatóság, a rendőrség, a rendőrorvos által ekkor és ekkor tartott élelmiszer razziák eredményei ezek és ezek.

Ez nagyon is megnyugtatná a közönséget.

Hogy lekiismeretlen emberek mindig voltak, azt mindenki tudja, de azt már kevesen tudják, hogy már az ősidőkben is ellenőrizték az élelmiszer árakat.

Van egy római regényíró, Apuleius, aki Kr. u, 160 körül élt. Ennek az .Aranyszamár“ című regényében olvassuk, hogy Thessalia város piacán két régi iskolatárs találkozik és az egyik ezt mondja:

— Rendőrtiszt vagyok és a piaci árakat ellenőrizem

£s amikor az egyik halárusról megtudja, hogy a régi barátjának méregdrágán adta el a halat, Így ripakodik rá az árdrágítóra a rendőrtiszt :

— Hát most már barátainkat s egyáltalában a vendégeinket se kímélitek, hogy olyan méregdrágára szabjátok a rongy halaitok árát? Úgy megdrágítjátok az élelmiszereket, hogy Thessalia virágzó városát valósággal pusztasággá és lakatlan sziklává nyomorítjátok.De majd adok én nektek! Majd megmutatom én, hogy ameddig én parancsolok, hogyan kell az ilyen bitangokat észretériteni, stb.

Szóval ezelőtt 1770 esztendővel a rómaiak, a görögök tudták, hogy igenis a piaci, az élelmiszer árakat ellenőrizni és az árdrágítókat büntetni kell. Apuleius „Aranyszamara“ cimü regénye óta bizony nem javultak az embarek és az állapotok. Lelkiismeretlen emberek mindig voltak és mindig lesznek, ezeket bizony állandóan ellenőrizni kell és a körmükre is kell koppantani, ha

Több olvasónk ezt a kérdést intézte hozzánk:

Estek-e az árak

az ármegállapitó bizottság működésének megszüntetése óta?

Az élelmi cikkek árai Komáromban sziklaszilárdan tartják magukat. — A haza ára zuhan, de a kenyér, a péksütemény ára áll, mint a Sión hegye. — Miért szüntették hát be az ármegállapitó működését? — A szabad verseny csak nem akar kibújni a zsákból. — Mit ir Apuleius regényíró 1770 esztendővel ezelőtt?—Nincs semmi uj a nap alatt. — Mi lesz az iparcikkek árával?

— Levél a szerkesztőhöz. —