Komáromi Lapok, 1930. július-december (51. évfolyam, 77-154. szám)

1930-10-02 / 117. szám

• • Otvenegyedik évfolyam. 117. azám. Csfltörtök, 1030, október 2. KOMAROMI LAPOK POLITIKAI LAP. Elfifixetéai ár ciehgzlovák értékben: Helyben és vidékre postai szétküldéssel. S(ést évre 100 K, félévre 50 K, negyedévre 25 K. - Külföldön 150 KC. Eyyeuzím ára 1 korona. Alapította; TUBA JÁNOS. Felelős főszerkesztő: G A ÁL GYULA dr. Szerkesztő: B ARANY AY JÓZSEF dr. Főmunkatársak: ALAPY G\ULA dr. és FClOp ZSIGMONO. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Nádor-n. 29. Megjelenik hetenként háromszor: kedden, csütörtököd és szombaton. Komárom, — október 1. Az államfő nyilatkozatot ad--tt Európ? helyzetéről és két olyan külpulitikai momentumra mutatott reá, amely Európa keletén az ál landó nyugtalanságnak szolgáltat­ják az indítékait. Az egyik a d-n­­zigt korridor, a másik Magyaror­szág ügye. Mind a k^t kérdés ti­zenkét év óta van benne a köz tud a ban anélkül, hogy megoldá­sukra még csak kisériet is történt volna és mindkét állam sérelme a beke ügyének a hátráltatója, tehát ha ezzel a két problémával komo­lyan foglalkozik Európa közvéle­ménye, az tulajdouképen a béke stabilizálását jelenti. A németeknél a danzigi korri­dor kérdése, amely tudvalevőleg Lengyelországnak utat nyitóit a tengerhez, de egyúttal elvágta Ke­­letporos/országot a német biroda­lom testétől, olyan helyzetet terem­tett, hogy abba bele nem nyugod­hatna«, ami egészen természetes, hiszen egy nagy államnak a szét dara bogara való éiő tzamciót szolgáltatja és egyik államnak a szé sőségea támogatását, a másik­nak p* d'g ha nem is tönkretéte­lét, de káro odásat jelenti, elte­kintve a presztizs«érdéstő:, amely ebben Némeior-zágot megalázza a versaille-i szerződés betű szerint való végrehajtásával. A legnagyobb akadályai a béke­szerződésük revíziójának a fran­ciái?, ino dhatnók: egyedüli aka­dályai. A másik két győztes hata­lom : Oiaszor-zág a szerződések revíziója u'ján kivánja megterem­teni a nemzetek nyugalmára fel­építendő európai békét, mig a fran­ciak hatanni eszközökkel akarják fenntarlani a státuskvőt, amelyet 1920-ban kikényszeritettek. A szu­ronyok halalma azonban kétséges helyzeteket teremthet és semmi esetre sem orvosolja a helyzetet és Pán urópa terve azért van leg­nagyobb mértékben elhibázva, mert a szuronyokra épiti fel ezt a ter­vet, nem pedig az egyenjogúság elvére. A németek — mint a köz­társa ág elnöke mondja nyilatko­zatában — sohasem fognak bele­nyugodni a versaillesi szerződés által teremtett kényszerhelyzetbe, amely különösen keleten elvisel­hetetlen és állandó konfliktusok magvát rejti magában Lengyelor­szággal szemben. A másik oka Európa békéje sta­­bilizálhatlan voltának Magyaror­szág szerepe, amely tudvalevőleg a trianoni szerződés következtében területének több mint kétharma­dát veszítette el, közte igen nagy ezinmagyar területeket is. Magyar­­ország az elnöki nyilatkozat szerint aggressziv politikát folytat. Ezt az aggresszivitást azonban nem látjuk, m rt számtalan alkalommal — legutóbb Apponyi A bért utján a népszövetség «özgyüié^e élőit — ünnppé yeseo jelentették ki a fe­le ős magyar államférfiak, hogy a Ir anoni béke igazságtalanságot bé­kés utón, a nemzetek szövetségé­nek segítségével kívánják orvosolni, minden erőszakos lépés és háború nélkül és ép: n Apponyi volt az, aki a hab.tus eszközöket elitélte, kijelentvén, hogy inkább lemond a r >iz'ó gondolatáról, mintsem az háború utján való erőszakos utón hajta-sek végre. A köztársaság elnökének nyilat­kozata körül nagy viharok kava­rognak a sajtóban, fő'eg annak nacionalista ré-zében. Ez a sajtó az, amely a prágai német- és zsi­dóellenes tüntetések, t helyeslésé­vel kisérte és arra még buzdilott is. Ez a sajtó emel természetesen vétót minden békés lehetőség és megoldás ellen, amire eléggé el lehelünk készülve ebben az eset­ben is. Jó szerencse, hogy ezeket a kérdéseket megoldásukban nem a naciona'ista sajtó viszi keresztül, amely minden ilyen alkalommal kiássa az eltemetett csatabárdot és azt eszeveszetten forgatja. Mi úgy látjuk, hogy a népek békés megegyezése az igazság utján nem lehetetlen és ezt a szándékot olvassuk ki az elnöki nyilatkozat­ból is, amely Európa békéjét akarja s>o'gálni kezdeményezésével. Min­den ilyen kezdeményezés eleinte legalább is igen nagy nehézségekbe ütközik, utóbb azonban a töme­gek is hozzászoknak, hogy a bé­kesség megéri az áldozatokat, ame­lyek a gazdasági együttműködés áldásaival egyensulyozhalók ki. Az európai államok egyesülése nem történhetik anélkül, hogy Európa erre az alapra ne helyez­kedjék. Említettük, hogy a nagy­hatalmak közül 0 aszország erre az álláspontra helyezkedik, Anglia érdektelen és semmi ellenvetése sincsen egy újabb békés tárgya­lásnak, ami most már tisztán Fran­ciaországon és szövetségesein mú­lik. A szövetségesek közül, ime jelentkezett a legnagyobb lekin­­télyl képviselő csehszlovák köztár­saság államfője békés nyilatkozat­tal, amelyből az a kívánság su­gárzik elő, hogy Európa népeit a megértés eltéphetetlen kapcsolatai fűzzék össze. A nacionalista fenye­getőzések igazán nem illenek bele ebbe az ünnepélyes hangulatba és pedig legfeevésbbé a szlovák nacio­nalistáknak a fenyegetőzései, akik annyit köszönhetnek a köztársa­ság elnökének. Minden nacionalizmus egyúttal imperializmus is és minden im­perializmus igazságtalanság. Ebbe az igazságtalanságba esnek azok, akik már eleve tüzelnek minden békés revíziónak még a gondolata ellen is és el aka-ják vágni a meg­egyezés utjának a lehetőségét is. Azt gondoják, hogy a szurony minden. Pedig a szurony nem minden, hanem mind-n az igaz­ság. A német nemzet hatalmas része Európának, annak békéjét nem Franciaország, hanem Német­ország tartja a kezében. POLITIKAI SZEMLE Komárom, — október 1. A csehszlovák külügyminiszté­rium korrigálta Masaryk elnök határ kiigazítási nyilatkozatát. Közöltük, hogy Masaryk köztár­sasági elnök a bécsi Neue Freie Pressében nyilatkozott a Közép­­európában fennálló háborús vesze­delemről: a lengyel korridorról és Magyarországról. Magyarországnak békereviziós törekvéseivel kapcso­latban a köztársasági elnök készsé­gét fejezte ki a mostani határok ki­igazítására nézve. A csehszlovák külügyminisztérium, mint azt már többször megtette, Masaryk elnök nyilatkozatát kíkorrigálta, de csak a Magyarországra vonatkozó részt, úgy állitván be kiadott „helyesbíté­sében“ a dolgot, mintha a Neue Freie Presse és a magyar lapok ezt a részt nem hűen közölték volna. A hivatalos kiadvány szerint Masaryk elnöknek Magyarországra vonatkozó nyilatkozata helyes szövegében a következőképen hangzik: — Két, főleg veszélyes pont van, amelyek veszélyeztetik a mai Európa békéjét. Az egyik a lengyel korridor, a másik Magyarország. Ami az elsőt illeti, sok némettől hallom, hofly so­hasem fogadják el a mai elrendezést, amellyel Keletporoszország el lett szakitva a birodalom egyetemessé­gétől. Ami Magyarországot illeti, veszedelem fenyeget a pánmagyar politika részéről, amelyet a magya­rok űznek. Magyarország visszaállí­tása, ahogy a háború előtt volt, lehetetlen, mert az a régi oligarcha rezsim nagyon igazságtalan volt és elnyomta a nem magyar nemzetisé­geket. Egyszersmind azonban értem a magyarok nehézségeit és kész volnék kedvező körülmények között megengedni, hogy mérlegeltessék a mai halátok modifikációja, de min­denféle határváltozás a parlament­nek van fentartva s nem lehet meg­­váltóztatni a határokat a kis és nagyantant hozzájárulása nélkül. Ezenkívül a változás nem lehetne kizárólag egyoldalú. A mi területünk is hasonlóan kiterjesztést kívánna a mi javunkra. Mindez azonban nem lehet­séges, amíg a magyarok nem vál­­tóztatják meg a taktikájukat Érdekes, hogy a hivatalos korrigá­lás Masaryk elnök hosszabb nyilatko­zatának csak épen erre a részére vo­natkozik, a nyilatkozat löbbi részét, a csehszlovák külügyminisztérium szerint is helyesen adta vissza a N. F. Pr. De az eddigi tapasztalatok szerint azt is meg lehet állapítani, hogy a köz­társaság elnökének Magyarországra tett eddigi valamennyi nyilatkozatát, — ezúttal már tizedszer — helyes­bítette a külügyminisztérium, bár tudnia kellene, hogy az ilyen ihóid­­szerrel az államfő nyilatkozatát ér­tékében csak leszállítja. 37 milliárd államadósság, ame­lyet 70 évig fizet Csehszlovákia. Mint valamennyi költségvetési elő­irányzathoz, úgy az 1931. évi költ­ségvetéshez is hozzácsatolta a pénz­ügyminisztérium a csehszlovák köz­társaság államadósságainak kimuta­tását. A függelék szerint a köztársa­ságnak államadóssága 36 963,745606 K-t tesz ki. Ebből belföldi adósság 25.039,181.000 K, külföldi 8 425,575.600 K és állam jegy kölcsön 3 500,000,000 K. Az államadóságok egy évi ka­mata 1.673,112.180 K-át tesz ki, a törlesztés 550,993.740 K-t. Az igaz­gatás költségei évente 12,748.792 K-ra rúg, vagyis az állami adósságra évenkint összesen 2236,854.712 K-t ketl jizetnie az államkincstárnak. Ebből kisebb töredéket és pedig 312 milliót az állami vállalatok fedeznek, az állami adósságok törlesztésére léte­sített külön alapból 50 millió, a caisse commun címletéből pedig 45 millió van erre a célra, a többit, vagyis 2236447.712 K-t az adókból és egyéb állami jövedelemből kell törleszteni. Az államadósságból, számbavéve az or­szág lakosságát, minden egyes pol­gárra 2766 K esik. Egy négytagú család pedig tizenegyezer korona erejéig van az államadósságokban eladósodna. Az államadósságot a mostani törlesztési terv szerint az; állam csak 70 év alatt fogja kifizetni. Nem kell tehát búsulni, még a déd­unokáinkra is jut belőle. Benes és Curtius tárgyalása 1 Genfben. Benes dr csehszlovák külügy­miniszter több mint egy óráig ta­nácskozott Curtius német külügy­miniszterrel. A két külügyminiszter a legutóbbi ülésszak alatt fölmerült kérdésekkel foglalkozott és az álta­lános európai politika kérdésein ki-* vül a két államot közelebbről érintő problémák és szóbakerültek. Jól informált német politikai körök sze- ' rint a megbeszélések folyamán a leg újabb prágai események, a németek' elleni tüntetések is szóba kerültek, ame­lyek miatt, mint ismeretes, Koch dr.1 prágai német követ interveniált1 Krofta dr. helyettes csehszlovák külügyminiszternél. Az elnöki nyilatkozat körül.

Next

/
Oldalképek
Tartalom