Komáromi Lapok, 1930. július-december (51. évfolyam, 77-154. szám)
1930-09-27 / 115. szám
1930. szeptember 27 «KOMÁROMI LAPOK> 9. oldal. Franciaországi kalandok. Egy hazatért konáromi munkás elbeszéli úti tapasztalatait. — Saját tudósítónktól. — Már hazaérkezett öt nagykeszi származású Franciaországba kivándorolt földmivelési napszámosnak keserű panasza a franciaországi menyországból, ahova dobszóval csábították a komáromi környéki munkásokat, ígérve nekik jó munkabért és ellátást. Ezeket a munkásokat a gazdáik íurkósbo'okkal verték el, mikor a hónap végével munkabérüket kérték. A nagykeszi magyar testvérek néhány száz kilométert gyalogoltak Párisig egy krajcár nélkül és ott ta cseh konzulátus más munkahelyre osztotta be őket, de ezek után nem kívánnak francia földön dolgozni. Komáromi fiú utazása Fra noiao rszágba. A komáromi városházán folyt a munkástoborzás és beállott a jelentkezők közé ez a fiatal ember is, akinek a nevét elhallgatjuk az ö kívánsága folytán. Lefotografálíák őket és hamar megkapták az útlevelet és augusztus 3 án el is indultak Komáromból mintegy negyvenen Két nap és két éjjei rázta őket a személyvonat, amig végre megérkeztek Parisba, a világ fővárosába, mint a franciák hiszik. Itt az állomáson már várta őket egy bevándorlási ügynök vagy megbi zoit, akinek megmagyarázták, hogy már igen régen ettek, amit az nem akart sehogysem megérteni. Végre jutott nekik egy kis kenyér és nyári szalámi és azzal megerősítve ma gukaf, ismét vonalra ültek, amely munkahelyükre szállította őket, a Loire megyébe, Saint Vilié község mellé, egy falusi tanyára. Szerdán délután érkeztek meg; pozsonyiak is voltak köztük, csaknem mind városi munkások. Itt a munkaadóval megegyeztek teljes ellátásban és havi 325 cseh korona fizetésben, amelyhez még 125 korona járult, mint gabonaváltság. Azután megkezdődött a munka. Hogy ez milyen erős és mennyire megfeszített idegfoglalkozlatás volt, arról tanúskodtak a fiatalembernek feltört vállai, amelyek a nagy terhek emelése következtében egészen felsebesedtek. Pedig a katonaéletben megszokta már a fáradalmak elviselését. A koszt avas szalonnából és olajjal főzött tésztából állott, a főzelékeket ott csak egyszerűen megfőzve, a salátákat pedig nyersen eszik. A pozsonyi fiuk kiállnak a munkából. Vasárnap szintén dolgozni kellett a mezőgazdaságban a cséplőgép mellett és pedig nem . nyolcórai munkaidőt, hanem annál jóval többet. Egyik pozsonyi munkás valami dolgot nem tett a gazda kedvére, mire ez durván mellbelökte, majd pedig vaslapátot fogott rá. Ez a barátságtalan bánásmód elvette a kedvüket, nos és az ilyen városi fiuk a mezei munkát nem is szokták meg. Elhatározták hárman, hogy a munkahelyet otthagyják. Ez mégis történt és a délután induló vonattal visszamentek a közelfekvő Párisba Komárom, 1930 szept. 26 Oda este érkeztek és egy rendőrőrszobán jelentkeztek szállást kérve, de a párisi rendőrség egyszerűen kilökte és kirúgta őket, tehát elmentek szállásra a Holdhoz címzett kissé kényelmetlen hotelbe és padokon aludtak. Délelőtt korán, már 9 órakor, amikor Páris ébred, jelentkeztek a csehszlovák konzulátuson, ahol fejenként 15 frankot kaptak és egy jő tanácsot: jussanak a német határra, de mielőbb. Azután a tizenöt frank maradványaival zsebeikben Sírassburg felé veíiék az irányt és mentek hói gyalog, hoi a vasúti kocsik lépcsőin, végre elértek a célhoz, a másik csehszlovák konzulátushoz. Újra munkában. A konzulátus meghallgatta panaszaikat és munkát szerzett nekik. A pozsonyiak hazafelé zónáztak, de komáromi honfitársunk Elzász történelmi földjén, Grossheimban állott munkába augusztus 12-én, ahol szintén egy gazdaságba került. Itt azután emberségesebb bánásmódban volt része. Az ellátás igen jónak volt mondható, de a munka reggel 5 órától este 8 óráig tartott, tehát napi 12 óránál is többet telt ki Naponta többször étkeztek: reggel hit órakor tejes kávát kaptak és egy pohárka pálinkát, 10 órakor volt az ebédet pótló reggeli húsétellel, burgonyával és salátákkal, délután 2 órakor ozsonna sajt vagy juhturő marindáddal, 8 órakor vacsorára húsleves, főit burgonya, hús, saláta és bor. A munka a szántóföldeken és a gazdasági állatok körül folyt Kora reggel kellett kaszálni a takarmányt az állatoknak, azután a répa- és dohányföldeken dolgozni. Bizony ez is nehéz munka volt, de megközelítően sem olyan embertelen, mint az első munkahelyen. Fiatalemberünk azonban elhatározta, hogy nem dolgozik a dicső franciáknak, bár legutolsó gazdái már németek, elzászi németek voltak, hanem visszajön Komáromba és itt próbálja meg a szerencsét Szeptember 14-én kikérle a maradék bérét és hazulról pénzl kéri, amely a csehszlovák konzulátusra meg is érkezett. Ezzel hálát fordított a francia földnek és nekivágott Németországnak. Zonázás hazafelé, gyalog és vasúton. Persze a 170 frank nem nagy vagyon ahhoz, hogy az ember azzal Strassburgbói Komáromig hazaérjen. De hát a mai fiuk, különösen a kalonav sellek elég élelmesek. Stuttgart, Nürnbergen keresztül át is lépte a cseh határt Égernél, ahonnan — pedig jó hajitásnyira van — legyalogolt Pilsenbe, az ősforrás hazájába. Huszonnégy óráig gyalogolt és eléggé el volt fáradva utána. Pilsenböl azután megérkezett Prágába, a Masaryk pályaudvarra. Az élelmes komáromi itt is óvatosan jelentkezel! a rendőrségen és nem is játf rosszul. A cseh rendőrség sokkal európaibb, mint a párisi. Vendégszerető is, kapott vacsorát, éjjeli szállást is jó csendes helyen Igaz, hogy a kulcsot ráfordították, de ez mitsem tesz, ha a bableves és rozskenyér belül van. Másnap a munkahivafal vette pártfogásába és igazolványt adóit Ceska Trebováig a részére, onnan pedig mindig elég udvariasan Brünnbe küldték, Brünnben végre kiállították számára a Komáromig szóló szabadjegyeí. amelynek birtokában szépen haza is érkezeik Pozsonynál ugyan nagyon éhes lett, de mivel frankjai és cseh koronái is elfogytak, meg kellett várni, amig hazajut Itt azután tárt karokkal fogadták és kipihente a francia ut fáradalmait. Mi történt kollégáival, azt nem tudja, a többi magyarról sem tud, mert szétosztották őket különféle munkahelyekre. Igen nagy baj, hogy nem érlik a francia nyelvet és azt nem is könnyű megtanulni. A munka igen nehéz és nem városi embernek való, különösen ipari munkásnak A fiatalember, aki ilyenformán nagy darab világot látott, nem kívánkozik el ilyen messze hazulról. Elég volt neki Párisból, ahol olyan nagyon barátságtalan a rendőrség. A dologban az az érdekes, hogy a komáromi ember nem jön zavarba, hanem feltalálja magát és segileni tud magán. Ez a fiú is hazaialált Strassburgbói Komáromba. Ezt a kis történetet pedig azért irtuk le, hogy fájékozíassuk azokat, akiknek hozzátartozóik Franciaországban vannak. Hogy olt sem fenékig lejtől az élet, azt ebből az elbeszélésből látjuk. Hogy a munkásvédelem terén hátrább vannak, mint idehaza, azt is láthatjuk belőle. És ha az itteni munkásvezérek kizsákmányolásról mennydörö.qnek, fordítsák kerek ábrázaíukat a világ középponlja, Páris felé, ahol a szabadság, egyenlőség és testvériség nagy szentháromsága uralkodik a dicsőséges forradalom óta az elméletben, de a gyakorlatban — úgy látszik — nem igen. Rft&V János hangszerkészítő Komárom, Baross»«. 2. A chomolaui 1913. évi kiállításon arany éremmel kitünteíve. H Veszek régi mesíer-hangszerekeí mindenféle árban. Eladó egy jazz-band soo—K&ért. Iskolai hegedűk eomplett (mensnrem) Ke 95 Raktáron tartok legjobb gyártmányú zongorákat, u. m. Sieber-, Hoffman & Cerny. Veszek, eladok és becserélek használt zongorákat. Az összes hangszerek javítását saját műhelyemben 759 szakszerűen elkészítem. Cfs. jed' E. lt80;3G|4, Vyt’ah licitacného oznamu V exekuőnej reci exekrentor I. Zigmunda Fischera, 8. Móra Sslzera, 3. Imricha Madarásza, 4. Maxa Quittnera, 5, lgnáca Neumanna, 6. L'udevit Harnutha, 7. Rudolfa Fischera proti exekvovanému M'chalori Hrkanori okr. súd nariadil exefcuőnű licitáciu o vymoíenie 1537 Kő, 216’80 Kő, 3í 11 Ke, 4609‘20 Kő, 5330’3O Kő, 623 Kő, 7314 Kő poiiadavky stiny a jej prisluínosti na nemoritost1, ktorá ja vedeaá na üzemi starod‘*lsnského okr. südu obsaiená v póz. bn. vloike obee Bagota ő. vl. 253, pisané v 1|2 őiastkena mene exekvoraného vo vykriőnej eene 8C00 Kő Licitácia bude o Í5 hód. odpoludnajsoj dőa 25. októbra 1930. T úradnej miestnosti okr. südu v Starej D:a!e, pozknizné odd. Pod licitáciu spadajúca nemovitost1 nemoze sa odpredst nize polovica rykriőnej ceny. Ti, ktori chcú licitovaf, porinni sú slozit ako odstupné 10°/o-ov rykr ceny v hotovosti alebo v cenn^cb papieroch, ku kaucii spösobilych, poőitanfch podl’a kurzu urceného v § 42. zák. LX. 1881, a to Slozif osobe, obres lym súdom ryslanej, odorzdat poistenku o predbeünom uioiení odstupnébo do súdneho depositu. Taktiez ti isti porinni sú licitacionálne podmienky podpisat. (í§ 147, 150, 170 zák. «I. LX. 1881 § 21 zák. CI. XL. z r. 1908.) Ten, kto za nemoritosf viacej sl’ubil néz vyk. cenu, jestli nikto viacej neslubuje, porinny je podl’a procenta rfk. ceny urőené odstupné po vyäku práve takého procenta ním sl’úbenej cery hned’ doplnit’. Okresnt súd v Starej D‘alo, odd. II., 7. augusta 1930 756 ; Raktáromon levő legjobb minőségű szőrme és szövet anyagjaimért garantálok Soha még ilyen nem volt alkalma az igen tisztelt Höígyközönségnek őszi és téli kosztüm, köpeny és szőrme szükségleteit beszerezni, mint most nálam. Szíveskedjék személyesen minden vételkényszer nélkül meggyőződni. Mérték utáni megrendelések a legújabb angol és francia model rajzok után a legszebb kivitelben készülnek. Fayon munkát vállalok. 675 Csonka női divatterme Komárom, Jókai-u. 15.
