Komáromi Lapok, 1930. július-december (51. évfolyam, 77-154. szám)

1930-09-25 / 114. szám

1930. szeptember 25 «KOMAROMI LAPOK» 5. oldal. a SPITZER-féle könyvesboltban Komárom, Nádor-utca 29. szám. — Oroosi hír. Dr. Kalvariszky Jenő gyermekorvos specialista szabad­ságáról visszaérkezett és rendelését ismét megkezdette, Komárom, Király­püspök utca 16. szám alatt. — Rz Jparoshör vigalmi csoporlja tisztelettel kéri mindazon hölgyeket, kik a szüreli mulatságon nemzeti viseletű ruhában való megjelenésü­ket megígérték, de a vasárnap dél­után 4 órakor tartott közértekezleten közbejött ok miatt nem jelentek meg, hogy pontos lakás címüket és ne­vüket Czibor Géza pénztáros Jókai utcai üzletében leadni sziveskedje nek, hogy a mulatságra a nemzeti öltözetet viselő lányokat összehordó kocsi értük is elmehessen Tiszte­lettel kéri a vigalmi csoport vezető­sége mindazokat, kik a véletlen folytán meghívót nem kaptak volna, hogy címüket szintén Czibor Géza pénztárosnál leadni szíveskedjenek. — Tánciskola megnyitás Kominek tánctanár külföldi tanulmányújáról visszatért. Tánciskoláját a Vigadó ban szept. 29-én, hétfőn megnyitja. Volt növendékeknek féltandij. Min­den vasárnap tánchosszuóra. — Eltűnt egy ötezer koronás bank­jegy. Kardos Ferenc barti lakos a énzét olvasta a lakásán, amikor int az udvaron valami riadalom támadt, mire hirtelen kiszaladt a szobából, de a pénzt otthagyta az asztalon. Mire visszatért újra a pénz­olvasáshoz, rémülten látta, hogy a pénzből egy ötezer koronás hiány­zik. A lopással egy asszonyt gyanú­sítanak, aki ugyanakkor nem ugyan abban a szobában, de magában a házban tartózkodott. A gyanusifott asszony azonban tagad. — Csald ügynök. Kéménden Szá­lai Vidor autótaxi tulajdonostól bérbe vette az aulót Fleischmann Jenő csornai illetőségű ügynök, de ami­kor az 1400 koronás számlát ki kellett volna fizetni az autótaxi tu­lajdonosának, nyomtalanul eltűnt. Körözését elrendeliék. — R csendzs családi fészek. Kunyik Balázs szögyéni földmives házánál nagy családi veszekedés volt a na­pokban. A veszekedés vége az lett, hogy Kunyik egy vasdarabbal be­­szakitotta mostohaanyja koponyáját. Az eljárás megindult ellene. — eltűnt legény. Nagy István csúzi születésű fiatalember már hosszabb idő óta Ebeden lézengett munka nélkül. Közben a legény, aki egy kicsit gyönge elméjű volt, eltűnt Ebedről. Minden jel arra mutat, hogy a legény öngyilkosságot kö­vetett el. — BETEG FOGAK fájdalom­­mentes meggj'ógyítását vagy ki­húzását és a legújabb porcellán (Jacket) hid és korona munká­latokat, valamint mindennemű műfogakat a legmodernebb ame­rikai rendszerek alkalmazásával előnyös fizetési feltételek mellett több évi jótállással készít Balogh G. Komárno, Klapka tér 7. — Volt lengyel légionisták figyel­mébe! Ez év május harmadikén, a lengyelek nemzeti ünnepén, megalakult Budapesten a „Légionisták Társasága“, melynek célja magába foglalni azokat, akik a világháború alatt magyar részről a lengyel légiókban voltak. Azok akik a Légionisták Társaságában jelentkez­nek, illetve hitelt érdemlően igazolni tudják, hogy a légióban szolgáltak, megkapják a lengyel csapatkeresztet. Ezért is Poputh Árpád titkár felszólítja a volt légionistákat, azokat, akik idáig még nem jelentkeztek, hogy küldjék meg a légióban volt beosztásuk, szol­gálati idejük, leszerelésük, esetleg se­besülésükre vonatkozó adataikat Mik­­lóssy Ferdinánd Leó elnök, Budapest X. Szabóky-u. 58. címére. A Fekete-tenger partján — szeptember 24. Bethlen István magyar miniszter­­elnök törökországi utazásával a ma­gyar külpolitika ismét a Fekele-ten­­ger vize felé fordult. Hogy mi ennek a lényege és magja, a nyilvánosság erről nem nyerhet sok tájékozást. De bizonyos tényekből mégis lehet valamit következtetni. Törökországról tudni kell, hogy nem tagja a Népszövetségnek. A külpolitikáját nagyjában Szovjet- Oroszország felé építette ki. A két állam legszívesebb viszonyban volt egymással s ki nem fogytak a köl­csönös udvariasságból. 1929. decem­ber havában pedig épenséggel ba­rátsági szerződést kötöttek egymás­sal Alighanem abból indult ki mind a két állam, hogy nekik csak köve­telni valójuk van az európai hatal­maktól, ennek következtében egy­másra vannak utalva. Ezen a szerződésen még meg sem száradt az aláírás, amikor ez év január havában hirtelen két orosz hadihajó jelent meg Boszporusz előtt — a Pariskaja Kommuna és a Pro­fintern — s mintha ez a világ leg­természetesebb dolga volna, kiúszott a Fekete tengerre s Szebasztopol felé velte útját. Az európai diploma­ták elképedtek e vakmerőség láttára A lausennai szerződésben — amely tudvalévőén a nagyhatalmak és Tö­rökország között levő viszonyt sza bályozta — néhány szakasz a kon­stantinápolyi tengerszoros haszná­latáról is szól. E szakaszok szerint a tengerszorosra felügyelő bizottság engedelme nélkül békében hadihajó nem mehet be a tengerszorosba. Az orosz hadihajók senkinek az engedelmét nem kérték. A felügyelő bizottság azonnal összeült s hogy a látszatot meg­mentse, ünnepélyesen kinyilatkoz­­taíla, hogy a szakaszokat úgyis lehet magyarázni mint ahogy — Orosz­ország magyarázta. A felügyelő bi­zottságot ez megnyugtatta, de egy­általában nem nyugtatta meg a Fekete-tenger körül élő államokat. Az, hogy uj orosz hadihajók jelen­tek meg a Fekete tengeren, lénye­gesen megváltoztatta a tenger körül levő államok erőviszonyait. Orosz­ország határozottan fölénybe került nemcsak Romániával és Bulgáriával (az utóbbinak a békeszerződés ér­telmében nem lehet számításba jövő tengeri hadereje) hanem Törökőr szággal is. Románia azonnal mozogni kez­dett. Tervbe vette, hogy Konstanzá­­ban nagy hajóállomást épít, ennek az élére egy angol tengernagyot állít, kölcsönt vesz fel az angol pénz­piacon s ebből a pénzből angol gyárakban rendel meg mindent, amire a hajóépitésnek szüksége van. Ez egyenlőre természetesen még csak terv, de tekintve, hogy az orosz szovjet újabban mindjobban idege­síti az európai hatalmakat, nem le­hetetlen, hogy a tervből valóság lesz. Elvégre most már nem csak az orosz fa versenyez az angol pia­cokon, hanem az orosz búza is megjelent Liverpoolban. Törökország a szovjet szövetsé­gese, azonnal reagált az orosz sakk­­húzásra Yavus Selim nevű csata­hajóját azonnal tataroztalni kezdte. Ez az a hires csatahajó, amely az­előtt a németeké volt s a háború előtt Göben néven annyi hirt és dicsőséget szerzett a német biro­dalomnak. A Yavus Selim 19 éves s igy még eléggé modern állapot­ban van. Persze, ezek a tengeré­szeti kiadások igen jelentékenyek s kellemetlenül érintik a török állami költségvetést. Oroszország Iáivá a kellemetlen hatást, megígérte, hogy a két csatahajóját elíávolilja a Fekete­tenger vizéről, terminust is mondott, 'de mint annyiszor, ezúttal sem tar­totta meg a szavát. A török kormány­nak most már tehát kézenfekvő bizonyítékai is vannak arra, hogy Oroszországban nem lehet bizni. A külpolitikáját tehát nem baziroz­­halja a moszkvai szerződésekre és ígéretekre. A nyilvánosság számára nem könnyű megállapítani a magyar és török külpolitika érintkezési ponljáí, De e pillanatban ez nem is fontos. A lényeges az, hogy azon a sakk­táblán, amelyen Oroszország s a po’gári nagyhatalmak küzdenek, is­mét elöretolódás mutatkozik. A népek a mindennapi kenyér gondjával vannak elfoglalva, csak arról beszélnek, de a diplomaták eközben egy egy sakkfigurát mozdí­tanak ki a helyéről, úgyhogy nem lehet tudni, mikor lesz a játéknak vége s mikor kezdődik a komoly dolog. Nő — a nőkről Egy francia írónő — Cl. Rambousin — hosszabb utat tett, tapasztalatairól föl jegyzéseket csinált, tanulmányokat irt. Különösen megfigyelte az egyes országokban a nőket és azokat rövid, találó vonásokkal jellemzi. Az angol nő Az angol középosztályhoz tartozó nő abban a kellemetlen helyzetben van, hogy kisegítőt, háztartási alkal­mazottat nem tarthat, mert a csa or­­nán tuí a cselédek nagyon önérze* lesek és szolgálataikat csak súlyos feltételek és jelentékeny anyagi ellen’ szolgáltatásokért hajlandók rendel­kezésre bocsátani De az anv>ol oŐ könnyen segít a bajon. A könnyebb oldaláról fogja fel a dolgot. Az angol középosztályhoz tartozó családok is leginkább a saját kis házukban lak­nak. Lakóval nem kell bajlódniok, a szomszédok nem zavarják. Úgy élnek, ahogy akarnak. Az angol nő ezt a jó helyzetet kihasználja, ameny­­nyire csak lehet. Eszébe se jut, hogy az egész lakásban naponkint taka ritson. Felületesen, tessék-lássék ren­det csinál és mege'égszik, ha heten­­kint egyszer a lakás minden részét alaposan kitakarítja. Az angol család igényei nem nagyok, de a legszeré­nyebb nő is nagy súlyt helyez öltöz­ködésére Odahaza is mindig csino­san. ízlésesen öltözködik és a va­csorához, ha férjével kettesben van­nak is, estélyi ruhát vesz fel. Délután, ha sétálni megy, vagy valamely csa­ládhoz látogat el a szokásos bridge­­játszmára, vagy társaságba megy golfot játszani, mindig megfelelően öltözködik. Az angol középosztályban is a kiadások lényeges tételét a sza­bónő számlája foglalja el. A francia háziasszony Először is meg kell állapítani, hogy a francia nő jobb a hirnevénél. Nem olyan, mint amilyennek a ledér víg­játékokból, a hatásvadászó színpadi müvekből, novellákból ismerik Téves az is, mintha a francia nőnek legfőbb gondja volna, hogy magát piperézze, hogy állandóan csak szépségével foglalkozzék és a divatnak legyen a rabszolgája. Szó sincs róla A francia nő derék, józangondolkodásu, szor­galmas háziasszony, aki legtöbbször maga végzi a ház körüli teendőket. Ha a körülmények úgy hozzák ma­gukkal, férjüknek az üzletben, válla­lataikban is megbízható segítőtársuk. A francia nőben van veleszületett kedvesség, vidámság, de nem ven­dégszerető. Nem szereti, ha sokan látogatják. Bosszantja az ezzel járó munka és a kiadás. Ezt az összeget inkább ruhákra fordítja- Ha már kénytelen valakit vendégül látni, megvendégeli látog-tóit valamelyik étteremben vagy teára hívja őket egy szálloda előcsarnokába, esetleg más ily alkalmas helyre. Legalább az ő életében is van egy kis válto­zatosság. A német háziasszony A háziasszonyok mintaképe. Szor­galmas, tiszta, takarékos, de ;nem fösvény. Nem sajnálja a pénzt, de ha lehet, egy fillért is megtakarít A saját személyét soha nem tolja elő­térbe ; először jönnek a férj, a gye­rekek. Csak azután ő. Anyai köte­lességét éppen olyan komolyan veszi, mint amilyen odaadó hűséges feleség. Vendégeket szívesen lát a házában, de anyagi viszonyait soha nem té­veszti szem elől. A német nő nem kacér, nem tetszelgő; ha a házat elhagyja, iparkodik csinosan, tisztán, rendesen megjelenni Odahaza azon­ban nem sokat ad magára, sőt, kissé nagyon is elhanyagolja magát. Az amerikai nő A legönállóbb Ez a tulajdonsága minden más nő között a iegegyé­­nibb jellemvonása. Ho?y ezt az önál­lóságát — amelyre nevelik is — megtarthassa, még a szegényebb családok leányait is úgy adják férj­hez, hogy vagyona, esetleg hozo­mánya felett maga rendelkezhessék. A háztartást szükséges kellemetlen­ségnek tartja, kötelességnek, amely alól nem vonhatja ki magát. Ez azonban nem azt jelenti, hogy reg­gel talán korán felkel, hogy távozó férjének reggelit készitsen vagy ta­lán az ebéd nagy gondokat okoz neki. Mire való a konzerv? A reg­geli kávét már előtte való este el­készítik és — hála a technikai ha­ladásnak, a gépek korának — az még másnap is meleg, ízletes A többi étkezést is könnyen meglehet oldani. Lehetőleg kevés időpazar­lással Ez a fő. Annál több időt szentel a ónban az amerikai nő szépséeének ápolására, megtartására. Semmiféle fáradtságot nem talál soknak. És nincs annyi elismerés, hódolat, amelyet soknak találna. Fő­törekvése, hogy a legszebb és a legünnepeltfebb legyen. A szerkesztésért a ffszerkesztő a felelős. Lapkiadó: Spitxer Béla. Nyomatott Spitzer Sándor könyvnyomdájában Komárom.

Next

/
Oldalképek
Tartalom