Komáromi Lapok, 1930. július-december (51. évfolyam, 77-154. szám)

1930-09-16 / 110. szám

2. oldal. «KOMÁROMI LAPOK» 1930. szeptember 16 i „ELBERT" olcsósági divatcsarnoka , •Sí (Nádor-utca 19. - Koronabankkal szemben ) £ Legjobban és legolcsóbban vásárolhat! 't % Női, férfi és intézeti fehérneműi, Kötött Púlover, kabát és kosztümét, Bemberg mosóselyem harisnyát Ke. 13—, Mosóbőr kezfyüt Ke. 33 Clot és Lüűer kötényt, — Bőr és vulkán koffert, bördiszmöárut, Sport és szekrény gyermekkocsit, Tetra babakélsngyét, slb. Figyelje meg a kirakati olcsó reklámárakat! ingóságaim eladásából és az esetle­ges javadalmaim járandóságaiból alakul össze. Az első részt, a 10 000 dolláros kötvényt hagyományozom nővéremnek Vass Máriának A má­sodik rész legyen édesanyámé, özv. Vass Ferencnéé. Elhalálozása után, ha e hagyományból lesz még valami, örököljék egyenlő arányban testvé­reim: Vass Ferenc, Vass János és Vass Mária. Vass József dr népi- miniszter." Vass József 1927 november 5-én kötötte a 10000 dolláros életbizto­­sitást az Első Magyar Általános Biz­tosítónál. A Pesti Hazai Takarék­pénztárnál lévő folyószámlán ezéví julius 1 én 33.398 pengő, a Kalocsai Egyházmegyei Takarékpénztárnál levő folyószámlán pedig 8725 pengő követelés volt. Ez az összeg azon­ban teljesen felemésztődik egyrészt azzal, hogy ki kell egyenlíteni azt a 28.000 pengős tartozást, amit Vass József annak idején fivéréért, Vass János székesfehérvári asztalosmes­terért vállalt, amikor házát el akar­ták árverezni, másrészt ebből a ha­gyatékból kell kiegyenliteni a kalo csai nagypréposti házban megren­delt fürdőszobaberendezésért járó 10.000 pengőt és több kisebb köve­telést Végeredményben tehát jelen­tősebb vagyon nem marad Vass József után. Vass József ingóságait külön bi­zottság fogja leltározni és iratait is ez a bizottság veszi át- Magánleve­lezését a család kívánságára elége­tik. Politikai végrendelet nem ma­radt. Azoknak az adományoknak az összege, amelyeket Vass József öz­vegyeknek, árváknak, különböző in­tézményeknek és politikai barátai­nak juttatott, körülbelül 40 000 pen­gőre rúg. A horogkeresztesek és a kommunisták szélsőséges pártj aí győzedelmeskedtek a német birodalmi választásokon Berlini jelentés szerint hétfőmkora délután tették hivatalosan közzé a vasárnap lezajlott birodalmi gyűlési választások eredményét, amely azon­ban még nem végleges eredmény, összesen 34,943.460 érvényes szava­zatot adtak le az 1928 május 20-iki választásokon leadott 30,728.381 sza­vazattal szemben. A szavazatok következőkép oszlanak meg az egyes pártok között (a zárójelekben levő szám az 1928 évi választásokon elért szavazatok, illetőleg az akkor nyert mandátumok számát jelenti): Szociál demokraták: német nemzetiek: centrum' kommunisták: német néppárt: német állampárt: gazdasági párt: bajor náppárt: nemzeti szocialisták: 8,572.016 (9,151.059) szavazat, 143 (153) mandátum« 2,458 497 (4,380 029) 4,128.929 (3,711.141) 4 587 808 (3,263 354) 1.576,149 (2,678.207) 1,322.608 (1,504 148) 1,360 585 (1,395 684) 1,058.556 (945.302) 6,401.210 (809.771) 41 (73) 68 (62) 76 (54) 29 (45) 20 (25) 23 (23) 19 (16) 107 (12) továbbá kaptak: evangélikus lista 14 mandátnmot. Landvolk 18 (13) mandátum, így tehát az uj birodalmi gyülés­konzervativ néppárt 2 (—) mand,, ben 573 képvise ő fog ülni a régi Landbund 3 (3) mandátum, birodalmi gyűlés 419 képviselőjével német hannoveriek 5 (4) mandátum, szemben; A párizsi lapok szerint Németországtól függ Európa békéje. Macs kizárva, hogy esetleg diktatúra következik Németországban. Németországban vasárnap zajlot­tak le a választások, amelyeket igen heves kampány előzött meg. A választások legnagyobb meglepe­tése az, hogy a polgári pártok széfmorzsolód­tak a szélsőséges párlok közölt. A Hittler-féle nemzeti szocialista párt az utolsó választási eredményét megtízszerezte, úgyszintén a kommunisták is jelen­tősen szaporodtak A szociáldemo­kraták megtartották eddigi pozíció­jukat. Párizsi jelentés szerint csak a háború kitörését megelőző napok­ban nyilvánult meg oly feszült vá­rakozás a francia sajtóban, mint a — szeptember 15 én. vasárnap reggeli párizsi lapokban, amelyek mindegyike vezetőhelyen fog’alkozik a németbirodalml válasz­tásokkal. Ez a nagy és izgalmas érdeklődés elsősorban annak a kö­rülménynek tudható be, hogy a la­pok legnagyobb része az uióbbi napokban arról irt, hogy a válasz­tások sorsdöntő kihalással lesznek a német köztársaság jövőjére és nincs kizárva, hogy esetleg diktatúra következik. A választási agitáció folyamán el­hangzott éles beszédek és külön­böző jelszavak Is hozzájárultak ahhoz, hogy a sajtóban bizonyos ideges félelemérzet nyilvánul meg. A lapok nagyrésze a németországi helyzetei igen kritikusnak lálja és ulal arra, hogy a választások kime­netele döntő befolyással lesz a kö­vetendő német külpolitikára és fő­leg a német-francia viszony alakú lására. A „Journal“ azt irja, hogy a választásoktól nemcsak Né­metország sorsa függ, hanem Európa békéje is. A zenei nevelés fontossága Komárom, — szept. 15. Nevelési rendszerünk az elemi iskolától kezdve egészen az egye­temig lehetőleg sokoldalú és össz­­hangzatos nevelésen alapszik, melynek célja, hogy a gyermeket az erkölcsi szabadság magaslatá­ra emelje, a testi és lelki erőt egyensúlyba hozza, hogy később az egyéni hajlam önállóan, sza­badon és biztosan érvényesüljön. ’A nevelést értelmi és érzelmi ala­pon végezzük. Minthogy az ér­zelmi nevelést a zene szolgálja, azért erről szeretnék néhány sor­ban megemlékezni és rámutatni a zenei nevelés szükséges voltára. A zenei benyomások már cse­csemő korban jelentkeznek; bizo­nyára megfigyelték a szülők gyer­mekeiknél, hogy a zene hallatára el­kezdenek a kocsiban, vagy bölcső­ben, ritmikusan ugrálni, vagy moz­gatják kis kacsóikat, vagy egyesek a sírást abbahagyják, amint zenét hallanak. Hányat lehet csak ze­nével elaltatni, innen ered a böl­csődal, amelynek hatása alatt a csecsemő álomba merül. Hány gyerek utánozza a karmestert a sétatereken, amidőn a zenekar ját­szik, hányán kísérik kis nótákkal játékukat óvodában, játszótereken stb. Még számtalan esetet tudnék felsorolni, amiből világosan kitű­nik, hogy a hangérzék a gyermek­nél a legkorábban fejlődő érzék és lényeges alkotó részét képezi, a kedély, hangulat, Ízlés, gondolko­dás, érzelem, akarat stb. nemesi­tője. Mindezeket tekintetbe véve a zenei nevelés jogosult és szüksé­gesnek tekintendő. Ezt különben már régente is felismerték. Hiszen Pytagoras a zenét tartotta a leg­­hathatósabb eszköznek a szenve­dély legyőzésére és a kedély neme­sítésére. Sokrates ismeretes idős korában tanulta meg a zenét, úgy­mond, jobb későn, mint soha és boldognak tartotta mindazokat, akik már ifjú korukban sajátít­hatták el. Pláto és Arisztoteles szerint a zene hatol legmélyeb­ben az ember leikébe. De a kö­zépkorban is tovább ápolták a zenét különösen az egyházak, a papság irányították az iskolákban a zene művelését, így Olaszország­ban híres iskolákat alapítottak mint Florenz, Nápoly, Róma és Velence, melyek még ma is meg­vannak. Franciaországban trouba­­durok, Németországban aminne­­sángerek, Magyarországban a lan-Jövő évre maradt Briand tervének tanulmányozása. — Szeptember 15. Genfi jelentés szerint beavatott népszövetségi körökben, sőt a nép­szövetség főtitkári hivatalában is most már meg vannak győződve arról, hogy Briand tervének meg­valósítása hosszú időre kitolódik. Bethlen a magyat kölcsönről tárgyal Brianddal Genfi jelentés szerint Briand fran­cia külügyminiszter fogadta Bethlen István gróf magyar miniszterelnököt A Journál de Geneve azt irja, hogy Briand és Bethlen találkozásán a Magyarország által felveendő kölcsön kérdéséről volt szó. tosok képviselték a zenét. Luther a zenét Isten legszebb adományá­nak tartotta, buzdította az ifjúsá­got a zene tanulásra. Shakespeare, Geőthe, Petőfi, Hiesdoslav—Or­szág Pál, Sládkovic nagy zeneba­rátok voltak és a zenét a legna­gyobb művészetnek tartották. Te­hát a zenét napjainkban sem sza­bad divatcikknek, vagy unalom­űző szórakozásnak tekinteni, mert ez a mai gazdasági viszonyok mel­lett sok esetben existenciális kér­dés is. A háborúban is hányán tartották fenn magukat zenével. Micsoda üdvös például szolgál a városunkban működő hét énekkar. Ezek közül egyik-másik milyen di­csőséget hoz városunknak és a zenét kedvelő társadalmának. A zenei nevelés és tanítás azonban csak akkor lehet tökéletes, ha azt az arra képesített és hívatott pe­dagógusok végzik. Azért nagyon helyes a közoktatásügyi miniszter­nek azon rendelete, hogy mind­azok, akiknek oklevelük nincs, de öt növendéknél többet tanítanak, hogy az állami vizsga letételére kényszerittessenek. Akárhány szü­lőtől azt a kérdést hallottam fel­vetni, hogy mire taníttassam a gyermekemet hegedűre, vagy pe­dig zongorára. Pedagógiai szem­pontból ítélve a zongora általáno­san kedveltebb. Hogy miért? Mert határozott előnyben van a többi hangszerek­kel szemben. A zongora már szer­kezeténél fogva úgy van építve, hogy a hangok adva vannak, míg a húros hangszereknél azt képez­ni kell, a növendéknél tehát ab­szolút hallást igényel. A zongorá­nál a kétkézzel való játszás a technikát oly tökéletességig emel­heti, a pedálok helyes használatá­val, a billentés sokféle nüanszá­­val oly képességet kölcsönözhet a zongorának, amivel egy hangszer sem rendelkezik. Mint szóló hang­szer is mennyire tökéletes és min­den más hangszer kiegészítése nél­kül művészi egészet tud nyújtani, míg a többi hangszereket, mindig csak ksíérettel élvezhetjük. Chopin, Bach, Beethoven, Liszt művészi képzelmük legszebb termékeit zon­gorára írták. A zongora irodalom a leggazdagabb 'és a legkifejlet­tebb, a zongora a ritmus és hang­­díszítések kimeríthetetlen gazdag­ságával rendelkezik. A zongoránál a növendék nem csak a dallamnak és a hangok kivitelével foglalkozik, mint a többi hangszereknél, hanem kénytelen figyelmét az összhang­­zatokra, a kíséretre, a polifonikus tételeknél a szólam vezetésre stb. kiterjeszteni, tehát a szellemi tevé­kenysége is igénybe van véve. Játék közben kénytelen a játékát bírálni, ami által az ítélőképessége fejlődik, továbbá az összes zenei formákat műveli, látóköre tágul, formaérzéke finomul, képzelete gazdagodik. Azt hiszem ezzel feje­zem be legméltóbban a zongora tanulás jelentőségét, amely az ér­telmet, érzelmet, ítéletet, kedélyt, ízlést és ismeretet legjobban fej­leszti. W. E. Most már bizonyos hogy Briand tervének tanulmányozása a jövő évre marad. A népszövetség folyó ülés­szakán csak a tanulmányi bizottság összeállítása kerül szőnyegre, a bizottság jelentését azonban csak 1931-ben viszik a népszövetség elé. A Justcie for Hungary pilótái a lövőre halasztották az óceánrepülést A párisi Matin newyorki jelentése szerint Eadresz és Magyar pilóták a kedvezőtlen időjárásra való tekin­tettel végképpen lemondtak arról, hogy még az idén startoljanak bu­dapesti útjukra.

Next

/
Oldalképek
Tartalom