Komáromi Lapok, 1930. július-december (51. évfolyam, 77-154. szám)

1930-09-13 / 109. szám

lapunk mai szarna a. jövő heti teljes Rádió-műsort tartalmazza. • • Qiveoegvedik évtolyam. 109 «*«»>. Szombat. 1030. szeptember f 3. KOMÁROMI LAPOK POLITIKAI LAP. Előfizetési ár csehszlovák értékben: Helyben és vidékre postai szétküldéssel, E*ész évre 100 K, félévre 50 K, negyedévre 25 K. - Külföldön 150 K£. Egyssszám ára 1 korona. Alapította; TUBA JÁNOS. Felelős főszerkesztő: GAÁL GYULA dr Szerkesztő: BARANYAY JÓZSEF dr. Főmunkatársak: ALAPY G\U< A dr. és FÜLÖP ZSIGMOND. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Nádor-u. 29. Megjelenik hetenként háromszor: kedden, csütörtökön és szombaton. Kedves halott. Isten veled! Komárom, — szeptember 12. Briand halotti beszéde a meg­boldogult Páneurópa felett elhang­zott és a szónoklatnak ez a nagy műrésze ez egyszer igazán hiába tékozoda el paiélikus kitnré'eit és a szónok-szinésznek többi csalha­tatlan hatásvadászatát, amelyek olyanok, mint a csapd*, hí gy meg­fogják a hallgatók szivét vagy eszét. Az európai állam-zövets^g gondo­latát az ango ok kíméletlen őszin­teséggel tolták félre, az olasz fcülügy­­miniszt r még udvariasságot sem tanuútott francia kollégájával szem­ben és elulazott a beszed elől, a német Curtius elutasító álláspontja közismert és a huszonhat tagállam, akikre Briand hivatkozik, szinten igen nagy ré-zben nem ért egyet az államszövetség gondolatával, amikor a jelenségek azt muta ják, hogy Európa egyik konfliktusból a másik felé bukdácsol, amikor olyan éles feszültségek vannak az álla­mok között, mint N'metország és Lengyelország, Olaszország és Ju­goszlávia között, amelyek nagyon is háborús mellékizeket rejtegetnek magukban. Nem, ez az időpont igazán nem alkalmas arra, hogy ál amszövet­­ségeket építsenek, amikor a ta'aj forró és sok he'yen mozog a fö d. De n^m is sikerülhet semmiféle Páneurópa mindaddig, mig annak nincsenek rendben az előzményei, amig Európára nem virrad egy újabb aranykoriak. Két előfelté­tele hiányzott, ami nélkül lehetetlen minden épitőrnunka: ez az igazság, amelyet Európa népei nélkülöznek, amellyel a békeszerződések nem ajándékozták meg a népeket, már tudniillik a győzők a legyőzőiteket, a másik hiányzó előfeltétel a kisebb­ségi kérdés megoldatlan volta, amely számos jövő konf ikíusnak csiráját rejti magában és európai nyugta­lanságoknak lesz szü őanyja, amig kielégítően meg nem old >dik. Vájjon igazság volna-e az, hogy az államszövetségben az a Fran­ciaország, amely nem tud meg­nyugodni Elzász-Lotharingia birto­kában és mindig újabb „biztosí­tékról“ álmodik, vezető szerephez jusson annak a nagy nemzetnek rovására, amely szomszéd-ágában él és kultúráját, tudásá', előreha­ladását soha alárendelni nem fogja a francia politika hisztérikusainak. Vájjon igazság lenne-e az, hogy Páneurópa arra a versailles-i szer­szerződésre épmjön fel, amely Németország gazdasági létét fenye­geti emberötők múlva is és há­borús bűnösöket sztigmatizált! Most már mértékadó francia elmék is belátják, hogy a német békereviziő gnndoata él, fejlődik és létjoga van, de ennek a revíziónak béké­sen kell kifejlődnie és megérnie és békés eszközök és egyezmények ülj in megvalósulnia. Németország sohasem mond le keleti határainak igazságos megvonásáról és nem nyugodhatik bele a dmzigi semle­ges államkreáció nevetségesen lea­lázó fellé* el« ibe. Da nincsen Páneurópa anélkül sem, hogy a kisebbségi kérdés megoldásra ne jusson, mivel az elégedetlen kisebbségek életében sem a bekevágy sem az e’nyomott nemzed öntudat kifejezésre nem jubat ez idő szerint, mivel a kisebbségeket tartó államok leg nagyobb része mereven elzárkózik Komárom, — szept. 12, A jövő évi költségvetés « minisztertanácsban. Csütörtökön volt az első minisz­­terlanács az őszi évadban. A mi­nisztertanács ülését a gazdasági miniszterek és a miniszterek sze­mélyügyi bizotíságának ülése előzte meg. A minisztertanácsban végre megegyezés jött léire az állami alkalmazónak tizenharmadik havi fizetésének tárgyában előterjesz­tendő törvényjavaslat végleges meg­fogalmazására nézve. Foglalkozott a minisztertanács az 1931 évi költség­vetéssel is, amelynek kapcsán Eng­­lis dr.pénzügyminiszter terjedelmes expozét mondott. A miniszíerlanáes a költségvetést jóváhagyta. azok emberi és politikai, gazdasági és kulturális fejlődésük elismerésé­től és az elé a legnagyobb aka­dályokat gördili. így mar^d Európa testében gyúlékony anyag a kisebb­ségi kérdés, amelyet sem szuro­nyokkal nem lehet mego dani, sem pedig szociális földreformokkal, amelyekkel, a kisebbségek nemzeti vagyonát kobozzák el vagy minden kártérítés nélkül, vagy a kártérí­tésnek névleges ellenértékéért. Da elkobozzák a kisebbségek iskoláit, meggátolják anyanyelvűk érvénye­sítését, sajtóját betiltják vagy soro­zatosan elkobozzák Európa számos államában, amivel bizonyára nem a lelki megbékélés útjait egyengetik. Ezekről hallgatott Briand gyö­nyörű halotti beszéde, amely után csendes részvét és koszorúk mellő­zésével leeresztették a kis halottat az aktasirba, amely a genfi tó csodaszép pariján már oly sok más szép gondolatot is befogadott mé­­hébe és eltemetett jaj kiállásokat, amelyek a világ minden részéből odaérkeztek anélkül, hogy a segít­ség uián megmozdította volna a kezét ez az előkelő testület. A huszonhat külügyminiszter bólintott a ragyogó szónoki remekmű után a fejével és azt mormolta magá­ban: kedves halott, Isten veled, csendes legyen nyugvóhelyed! Az állami alkalmazottak 13-ik havi fizetése és a kisebbséghez tartozó hivatalnokok. Az állami alkalmazottaknak kará­csonyi ajándékát helyettesitő 13-ik havi fizetés kérdésében csak nagy nehezen tudtak a koalíciós pártok megegyezni egymással. A koalíciós kormánynak ez a tulajdonképen kortescélokat szolgáló javaslata már a tavaszi ülésszakban nagy vitát kel­tett a pártok között, nem mintha elvben ellenezné bármelyik a tete­mes uj kiadással járó jutalmi illeték megszavazását, azonban a törvény­­javaslatnak egyik rendelkezése az, amely élénk nézeteltérésre adott alkalmat. A javaslatnak ez a rendel­kezése azt mondja, hogy a tizenhar­madik havi fizetést nem kaphatja meg az a közalkalmazott, aki fe­gyelmi eljárás miatt a rendes elő­léptetésből lemaradt. Ez a rendelke­zés legelsősorban is azok ellen a ki­sebbségi hivatalnokok ellen irányul, akik az államnyelv nemtudása miat nem részesülhetnek a törvényszerű elő­léptetésben. A kormány tagjai már majdnem megegyeztek abban, hogy azt az igazságtalan rendelkezést tö­röljék a javaslatból, azonban Srdmek cseh néppárti miniszter vétót jelenteit be és ragaszkodott e rendelkezéshez is. A kulisszák mögött folytatott tár­gyalásokon ez utóbbi felfogás győ­zött, mert az illetékes bizottság úgy határozott, hogy a tizenharmadik havi fizetést azok a közalkalmazottak nem kapják meg, akik fegyelmi eljárás kö vetkeztében az előléptetéssel mellőztettek. A német szociáldemokratáknak ama követelését hogy a nyelvvizsgán megbukott közalkalmazottak is meg­kapják a tizenharmadik havi fize­tést, a koalíciós pártok elvetették. A javaslat első paragrafusához azt a pótlást fűzték, hoj/y a törvény kedvezményében a nem véglegesí­tett és a szerződéses viszonyban levő vasúti tisztviselők is részesül­nek. Ha mind a két házasfél közal­kalmazott, akkor a tizenharmadik havi fizetést az a fél kapja akinek a fi zetése nagyobb. Azok a magyar és német nemzeti kisebbséghez tartozó­­állami alkalmazottak, akik a nyelv vizsgát nem tudták sikerrel kiállani, nem fognak részesülni a karácsonyi jutalomban, ami nagyon is jellemző a kormányzat felfogására. Erősebb intézkedéseket követel az agrárpárt a mezőgazdasági válság leküzdésére. A csehszlovák köztársasági ag­rárpárt Hodza Milán dr. elnöklete mellett ülést tartóit, amelyen Udrzal miniszterelnök a politikai helyzetről tett jelentést, Bradács földmivelés­­ügyi miniszter pedig a gazdasági kérdésekről referált. A párt elnök­sége direktívákat adott a párt tör­vényhozóinak a parlament őszi ülés­szakára s megállapította, hogy az eddigi törvényes intézkedések nem voltak ktelégilőek a mezőgazdasági válsággal szemben és nem sikerült a gabonaárak rohamos csökkenését megakadályozni. Meg kell oldani a POLITIKAI SZEMLE

Next

/
Oldalképek
Tartalom